A Gyulai Törvényszék Mf.25482/2010/4. számú határozata közalkalmazotti jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 253. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 19. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Orbánné dr. Papp Éva, Sztrungáné dr. Tóth Tünde, Wlassits Gábor

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

3.Mf.25.482/2010/4. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság a dr. Ruzsa György ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Köstner István ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében, a 2010. évi május hó 6. napján kelt 3.M.471/2009/24. szám alatti ítélet ellen a felperes részéről 25. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000,- (negyvenezer) forint fellebbezési perköltséget.

Megállapítja, hogy 68.400,- (hatvannyolcezer-négyszáz) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80.000,- forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 68.400,- forint eljárási illeték és 2.930,- forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad. Az ítéleti döntés szerint a 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esély tv.) 8. §-ban foglalt tulajdonságként nem valószínűsíthető a Faránki reláció, a rokonsággal kapcsolatban felhozott esetek súlytalanok, nem hoznak létre oltalmazni kívánt helyzetet. Ugyanezt állapította meg a felperes női mivoltával összefüggésben és a felperes házastársának MSZP-s választott tisztsége tekintetében is. A bizonyítási eljárás azonban alátámasztotta, hogy a felperes által munkavégzése során elkövetett hibák tolerálására, a közalkalmazotti jogviszony fenntartására a munkáltató a továbbiakban nem köteles, okszerűnek lehet tekinteni a felmentésben foglalt indokokat, hiszen a felmentéssel az alperesi parancsnok a szervezeti cél megvalósulását biztosította.

Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezés, kérve elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereset szerinti döntés meghozatalát költségei megállapítása mellett, míg másodlagosan az elsőfokú bíróságnak ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítását. Fellebbezésében azt emelte ki, hogy az alperes érdekkörében merült fel az az ok, amit nem vizsgált az elsőfokú bíróság, hogy a parancsnok miért nem kommunikált a felperessel. A diszharmonikus kapcsolat okát a bíróság nem tárta fel, holott ennek jelentősége van a per mikénti eldöntése szempontjából. A nyomásgyakorlással kapcsolatban a bíróság nem folytatott le eljárást, így nem tudni, hogy az miben jelentkezett, nem tudni, hogy az valós volt vagy csak az alperesi parancsnok képzelte, s nem tudni, hogy mi történt volna a parancsnokkal, ha nem veszi fel a felperest. A nyomásgyakorlás kapcsán a politikai vetület tehát nem lett tisztázva. Nem értékelte kellő súllyal a bíróság, hogy a tűzoltóságon dolgozó és meghallgatott tanúk nem tekinthetők elfogulatlannak. Megítélése szerint a munkavégzésében bagatell hibák voltak, a szervezetet hátrány ezek miatt nem érte. Elmaradt továbbá annak kellő súllyal történő értékelése is, hogy az alperesi munkáltató a felperessel olyan feladatokat is elvégeztetett, amelyek nem kapcsolódtak a tűzoltósághoz. E körben a A labdarúgó klub működésével kapcsolatos ügyintézésre utalt. Álláspontja szerint bizonyította, hogy a felvételénél rendelkezett a képesítési követelményekkel, ugyanakkor megítélése továbbra is az volt, hogy közvetett megkülönböztetést alkalmazott a parancsnok a nőiessége, a politikai vonal, a magánélete, valamint a munkahelyi kapcsolatai miatt. Sérelmezte, hogy bár az elsőfokú bíróság számos bizonyítási indítványát nem teljesítette, ennek indokait az ítélet nem adta.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult, lényegében annak helyes indokai alapján, költségei megtérítése mellett. Kiemelte, hogy a per tárgya a felperes által keresettel támadott felmentés jogszerűségének vagy jogellenességének az eldöntése volt. Azt kellett ebből a szempontból vizsgálni az eljáró bíróságnak, hogy a felperes által sérelmezett felmentésben megjelölt indokok valósak és okszerűek-e és megalapozottan alkalmazható volt-e a felperessel szemben a Kjt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja vagy sem. A jogvitát tehát e körben kell elbírálni, azt nem befolyásolhatják a felperes által hivatkozott személyes és politikai indíttatások. A fellebbezési ellenkérelem kiemelte, hogy a bizonyítási eljárás során hitelt érdemlően bizonyította a meghallgatott tanúkkal, illetőleg a csatolt okiratokkal, hogy a felmentésben közölt valamennyi felmentési ok valós volt, ami okszerűen vezetett a felperes felmentéséhez. Összességében bebizonyosodott az, hogy a felperes alkalmatlan volt munkaköri feladatai ellátására, s a megfelelő munkaköri légkör helyreállítása, a munkáltató megfelelő működése, a munkaköri feladatok megfelelő színvonalon történő ellátása szükségessé tette a felperessel szemben a felmentés alkalmazását.

Az eljárás során a felperes által felhozott személyes és politikai jellegű kérdéskörökkel összefüggésben azt emelte ki, hogy tényszerű körülmény az, hogy a felperes házastársa a helyi MSZP elnöke; tény, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületében az MSZP frakció van többségben és ennek a frakciónak a felperes házastársa a vezetője. Ténykérdés, melyet a felperes és házastársa sem vitatott, hogy a felperes foglalkoztatása érdekében megkeresték az alperesi parancsnokot, s az is, hogy a tűzoltóság működését csak úgy, mint a parancsnok elnöksége mellett működő helyi labdarúgó egyesület működési feltételeit az önkormányzat biztosítja a költségvetés útján. Nem vitatta ellenkérelmében sem, hogy a parancsnok és a felperes kapcsolata nem volt zavartalan, ugyanakkor azt emelte ki, hogy a felperes és a parancsnok közötti személyes viszonynak az indokok és az azokból levont következtetés helytállósága miatt nincs az ügyet befolyásoló jellege. A felperes hátrányos megkülönböztetést állított az eljárás során, de ezzel kapcsolatban kereseti igényt nem fogalmazott meg, így indokolatlan volt az a terjedelem, amelyben ezzel a kérdéskörrel az elsőfokú bíróság foglalkozott. Rámutatott végezetül arra, hogy a fellebbezés nem a felmentés indokaival és az azok következményeként alkalmazott munkáltatói intézkedés jogszerűségével foglalkozott döntően, hanem az ügy felperes által erőltetett politikai, illetve személyes részét emelte ki. A fellebbezés semmilyen olyan tényt vagy körülményt nem tartalmazott, amely indokolttá tenné az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatását.