BH 2018.3.68 I. Felbujtás esetében a szándékosság kétoldali ismérv. A felbujtó magatartása és az a bűncselekmény, amelyre rábír, kizárólag szándékos lehet. A felbujtó általi magatartás tudattartalma csak egyenes szándékú lehet. A felbujtó ugyanis nem belenyugszik abba, hogy lesz tettesi elkövetés, hanem azt kívánnia kell, azt céloznia kell [Btk. 7. §, 14. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.26283/2012/13., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.12448/2014/43., Fővárosi Törvényszék Bf.12546/2015/16., Kúria Bfv.569/2017/9. (*BH 2018.3.68*)

***********

II. Önmagában abból, hogy a bűncselekmény megnyilatkozással, gondolatközléssel (szóban, írásban) valósul meg, még nem következik, hogy jelentőséget kap a véleménynyilvánítási szabadság alapjogi elvárása. Ha a bűncselekmény elkövetési magatartása erőszak kifejtése, illetve olyan cselekmény, ami erőszak vagy erőszakos magatartás kifejtésére irányul, azzal fenyeget, akkor ennek megvalósítása, célzása, valamint az ehhez kapcsolódó verbális, szóbeli, vagy írásbeli megnyilatkozással megvalósuló részesi, előkészületi magatartás esetében az elkövető nem véleményt nyilvánít, hanem célzatosan cselekszik, azaz (tettesi, részesi vagy előkészületi) elkövetési magatartást fejt ki. Ha a célba vett tettesi alapcselekmény törvényi tényállásának eleme az erőszak, illetve erőszaktartalommal is bíró fenyegetés, akkor ezek ellenében nincs helye a véleménynyilvánítás szabadságának jogára hivatkozásnak [Alaptörvény IX. cikk].

[1] A kerületi bíróság a 2015. szeptember 21-én kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet az ellene felbujtóként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette [Btk. 194. § (1) bek. és (2) bek. b) pont], valamint garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] A II. r. terhelt tekintetében a terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2016. szeptember 23-án kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a II. r. terheltet - a személyi szabadság megsértésének bűntettére vonatkozó rendelkezést nem érintve - az ellene garázdaság bűntette [Btk. 339. § (1) bek., valamint (2) bek. a) és e) pont] miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás II. r. terheltet érintő részének a lényege a következő:

[4] 2014. május 6. napján 9 órától 17 óra 30 perc közötti időtartamra a II. r. terhelt bejelentett demonstrációt szervezett a magyar föld megvédéséért a B. K. tér Parlament felé eső részére, a Parlament főbejárati lépcsője előtti területre. A rendezvényen többek mellett részt vett az I. r. és a III. r. terhelt, valamint egy - a nyomozás során be nem azonosított - fehér színű pulóvert, fehér színű napszemüveget, és a fején egy fehér-piros csíkos kendőt viselő, a kezében pedig kereplőt tartó nő is.

[5] A rendezvényen 12 óra körüli időben beszédet tartó szónok előadása során azt a kérdést tette fel a hallgatóságnak, hogy "kérdem én, akkor ezt valaki bezáratta […] akkor hol van az az ÁNTSZ-vezető, hol az az állat-egészségügyi vezető és miért nem szárad itt a talpa?". Erre a tömegből egy férfihang azt kiáltotta, hogy "ez az, így van, miért nem lóg a lámpavason?".

[6] A rendezvényen 12 óra körüli időben a II. r. terhelt észrevette az Országgyűlés alakuló üléséről távozó P. I.-t, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki egyúttal a Vajdasági Parlament elnöke is. A II. r. terhelt ekkor félbeszakította a szónok beszédét, kivette a kezéből a mikrofont azzal, hogy "Egy rendkívüli hírt kell bemondanom!", "Ott megy mobiltelefonjával a kezében Délvidék egyik kiemelt árulója, P. I., aki a délvidéki magyarokat árulja, immáron megélhetési politikusként szállítja a magyarok, megtévesztett délvidéki magyarok szavazatait, és nem átall idejönni. Igen P. úr! Jöjjön ide, tegyen tanúságot a magyarság mellett, hagyja abba a hazaárulást, mert a hazaárulókat nem szeretjük, és a magyar nép kíméletlen a hazaárulókkal, janicsárokkal szemben!".

[7] A II. r. terhelt beszéde közben a tér másik végén haladó, éppen mobiltelefonon beszélő P. I.-re mutatott, akit így a rendezvény hallgatósága egyértelműen azonosított, és fújolni kezdett, valamint egyes személyek részéről "hazaáruló", "nemzetáruló gazember" kiáltások is elhangzottak. Ekkor a kereplőt tartó ismeretlen nő a tér másik végében egyedül tartózkodó és telefonbeszélgetést folytató P. I.-hez szaladt, elé futott, majd vele együtt, vele szemben hátrafelé haladva P. I. arca előtt kerepelt.

[8] A II. r. terhelt beszédét úgy folytatta, hogy "Milyen kedves ez a magyar hölgy, hogy odamegy és elmondja a véleményét ennek a hazaárulónak!", "Nem tiltott tevékenység ez, nyugodtan oda lehet menni, aki úgy gondolja, hogy a délvidéki magyarság egyik elárulójával közölni kell a véleményünket arról, hogy a hazaárulást nem bocsátjuk meg, az nyugodtan menjen oda! Bocsánat, hogy megzavartam a felszólalót!".

[9] Ezt követően többen odaszaladtak, majd az ismeretlen nő lökdösni kezdte P. I.-t, aki emiatt megállt. Kisebb csoportosulás lett P. I. előtt és mellett, a csoportosulásban részt vett az I. r. terhelt is, aki így észlelte azt, hogy az ismeretlen nő lökdösi, sértegeti a politikust, ennek ellenére csatlakozott a csoportosuláshoz. A III. r. terhelt is jelen volt, azonban az eljárás során kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy a P. I.-vel szemben fellépőkhöz csatlakozott, vagy az ismeretlen nő további cselekvését megakadályozni ment a helyszínre, nem lehetett. A csoportból egy férfihang azt kiabálta, hogy "Ne nyúljatok hozzá!". P. I. ekkor kilépett a csoportosulásból és elindult a V. tere irányába a Parlament előtti térről a V. tere felé vezető sétányon. Amint elindult, az ismeretlen nő leköpte. P. I. arcát törölgetve haladt tovább, a csoportosulásból páran, köztük az ismeretlenül maradt nő, az I. r. és a III. r. terhelt együtt haladtak P. I.-vel. Ekkor a csoportból egy női hang azt mondta, hogy "Ne engedjétek el!", "Kapjátok el!", azonban az eljárás során kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy ezt a III. r. terhelt mondta, illetve azt, hogy a visszatartásra vonatkozó felhívás P. I.-re, vagy az ismeretlen nőre vonatkozott, szintén nem lehetett. Az ismeretlen nő ekkor újra leköpte oldalról P. I.-t, majd az I. r. terhelt is két alkalommal hátulról a tarkója felé célozva

P. I.-re köpött. Ezután P. I.-t már csak az ismeretlen nő és az I. r. terhelt követte, majd miután a megérkező rendőrjárőrök egyike felszólította az ismeretlenül maradt nőt cselekménye abbahagyására, az I. r. terhelt is lemaradt, a fotósokon kívül csak az ismeretlen nő haladt együtt P. I.-vel a V. tere sarkáig, miközben folyamatosan, obszcén szavakkal szidalmazta őt.

[10] Az I. r. terhelt és ismeretlen társának magatartása alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen.

[11] P. I. a sérelmére elkövetett cselekmények miatt magánindítványt nem terjesztett elő.

[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség a terhelt terhére, a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mert - álláspontja szerint - a jogerős ítéletben a II. r. terhelt felmentésére a büntető anyagi jogszabályok megsértése miatt került sor. Érdemben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt.