BH 1982.7.303 Tartozatlanul fizetett társadalombiztosítási járulék visszafizetésére irányuló követelés nem a társadulombiztosítási szerv elbírálására, hanem bírósági útra tartozik [Ptk. 7. §, Pp. 1. §, 1975. évi II. tv. 115. § (1) bek., 117. §].

Az I. r. felperes, valamint az általa képviselt 27 mezőgazdasági termelőszövetkezet a keresetében 7 196 285 Ft társadalombiztosítási járulék visszafizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (a továbbiakban: T.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R.) és az annak módosításáról rendelkező 52/1979. (XII. 30.) MT sz. rendelet értelmében 1980. január 1. napjától a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a részesedési alap terhére 1980. évben juttatott pénzbeli és természetbeni járandóságuk után társadalombiztosítási járulék fizetésére nem voltak kötelezettek. Ennek ellenére a felperes és 27 társa tévedésből a keresetében írt összegű társadalombiztosítási járulékot kifizette, amelyet az alperes felhívás ellenére nem fizetett vissza.

Az első fokú bíróság a hatáskörének hiányát megállapítva, a felperes és társai keresetét a SZOT társadalombiztosítási igazgatósághoz rendelte áttenni. A végzés indokolása szerint a felek között társadalombiztosítási jogviszony állt fenn. A perbeli jogvita is e társadalombiztosítási jogviszonyból ered, amelynek elbírálása a társadalombiztosítási szervre tartozik. A T. 117. §-ának értelmében a biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz lehet keresetet előterjeszteni. Ezért a felperes keresetét határozathozatal céljából az alperes igazgatóságához kellett áttenni annak megállapítása érdekében, hogy társadalombiztosítási jogviszony a felek között a perbeli időszakban és járulékra vonatkozóan fennállt-e.

A felperesek a fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a T. és az R. határozza meg az ügynek azokat a csoportjait, amelyek a hatásköri szabályok szerint társadalombiztosítási határozat megtámadásának minősülnek. A perbeli eset azonban nem vonható ebbe a körbe, keresetük tehát nem tekinthető társadalombiztosítási határozat megtámadásának. Az nem volt vitás, hogy a társadalombiztosítási jogviszony fennáll, ezért e kérdésben az alperesnek nem kell határozatot hoznia. A felperesek perbeli igénye társadalombiztosítási jogviszonyból eredő jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére irányul, ennek elbírálása pedig bírósági hatáskörbe tartozik.