52/1979. (XII. 30.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 6. § A bedolgozó biztosítása a munkába lépése napjától a bedolgozói jogviszony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetőleg azokon a napokon áll fenn, amelyekre keresete a havi 500 forintot, illetőleg a napi 20 forintot eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken munkát igazoltan nem végez."

2. §

Az R. 22. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár táppénz)

"g) az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés és a szigorított őrizet tartamára."

3. §

Az R-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 1. §-ával megállapított 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 51. § (1) A munkaviszonyban álló dolgozó és az ipari szövetkezeti tag huszonegy napi biztosítási idejének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az engedélyezett megszakítatlan fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát, az igazolatlan távollét, továbbá az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, és a szigorított őrizet idejét.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően figyelembe kell venni

a) azt a fizetés nélküli szabadságot, amelynek engedélyezését jogszabály kötelezővé teszi,

b) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntető eljárást megszüntették,

c) a szabadságvesztés és a szigorított őrizet idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette."

4. §

Az R. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 108. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a közbiztonsági őrizet, valamint a szigorított őrizet tartamát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy a büntető eljárást megszüntették,

b) a szabadságvesztés, szigorított őrizet idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette,

c) a közbiztonsági őrizet idejét, ha a Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy az őrizetbevétel feltételei nem állottak fenn, és az előzetes letartóztatás vagy az őrizetbevétel a szolgálati idő tartama alatt történt."

5. §

Az R. 127. §-a a következő rendelkezéssel egér szül ki:

"A társadalombiztosítási bizottság különös méltánylást érdemlő kivételes esetben az említett kétévi határidőtől eltekinthet."

6. §

A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségeknek az R. 175. §-a alapján meghatározott jegyzéke kiegészül az e rendelet mellékletében foglaltak szerint. A jegyzék jelenlegi 32. és 33. sorszáma egyidejűleg 33. és 34. sorszámra változik.

7. §

Az R. 202. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak a nyugdíját a reá irányadó foglalkoztatási kereten belül addig kell folyósítani, amíg keresete a naptári év folyamán a 30 000 forintot, de ezen belül is legfeljebb addig, amíg nyugdíja és keresete együttes összegének a naptári évre számított havi átlaga a 10 000 forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíjat nem a teljes naptári éven át folyósítják, a 30 000 forint annyiszor 2500 forinttal csökken, ahány teljes naptári hónapra nyugdíjfolyósítás nem történt. Ezt kell megfelelően alkalmazni a nyugdíj és a kereset együttes összege havi átlagának a számításánál is."

8. §

Az R. 203. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas keresete a naptári év folyamán a 30 000 forintot, illetve nyugdíjának és keresetének az együttes összege - ideértve az R. 205. §-a (1) vagy (4) bekezdésében említett keresetet is - a naptári évben havi átlagra számítva a 10 000 forintot meghaladja, a keretösszeg túllépése hónapjának első napjától a nyugdíját az R. 205. §-a (2)-(3) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával szüneteltetni kell."

9. §

Az R. 204. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:

"(2) Az R. 202. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában említett nyugdíjas esetében is, ha nem fizikai munkakörben foglalkoztatják."

10. §

Az R. a következő 205/A. §-sal egészül ki:

"R. 205/A. § (1) A SZOT a munkaügyi miniszterrel egyetértésben indokolt esetben, a munkáltató (szövetkezet) javaslatára az R. 202. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási keret felemelését engedélyezheti.

(2) Az illetékes miniszter (a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője) esetenként, a naptári évre vonatkozóan, személyes hatáskörben az R. 202. § (3) bekezdésében, illetve az R. 205. § (1) bekezdésében meghatározott keretösszegek alól - a nyugdíjfolyósító szerv egyidejű értesítése mellett -felmentést engedélyezhet.".

11. §

Az R. 209. §-ának az (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szüneteltetni kell a nyugellátás és a baleseti nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult - beleszámítva - az őrizetbevétel idejét is - harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll."

12. §

Az R. 214. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami vállalatok - a mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatok kivételével - a trösztök, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek vállalatai, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, az állami vállalatokra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő jogi személyiségű gazdasági társulások, továbbá a költségvetési üzemek

a) a bérköltséget (béralapot) terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatás, továbbá

b) a bérköltség terhére el nem számolt bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forint összegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek

a huszonnégy százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."

13. §

Az R. 215. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3) bekezdéssel egészül ki; a jelenlegi (3) és (4) bekezdések számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

"(1) A központi és a tanácsi költségvetési szervek, valamint a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi és érdekképviseleti szervezetek

a) a béralapot terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatás, továbbá

b) a béralap terhére el nem számolt bérjellegű egyenruhajuttatás értéke forint összegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek

a tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási Járulék címén fizetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szakmai szövetségeire, valamint az ügyvédi kamarákra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a juttatások huszonnégy százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(3) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ügyvédi kamaráknak az R. 290. §-a (2) bekezdésében felsorolt tisztségviselői részére a béralap terhére adott (elszámolt) tiszteletdíj után."

14. §

Az R. 216. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 216. § (1) A mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok, a mezőgazdasági ágazatba sorolt olyan korlátolt felelősségű társaságok, közös vállalatok és betéti társulások, amelyekben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje nem haladja meg az ötven százalékot, valamint az élelmiszeripari ágazatba sorolt közös vállalatok és betéti társulások, amelyekben a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje együttesen meghaladja az ötven százalékot (továbbiakban: állami gazdaságok), valamint a vízgazdálkodási társulatok

a) a bérköltség terhére bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatásnak, továbbá

b) a bérköltség terhére el nem számolt bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forint összegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek

a tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(2) A mezőgazdasági szövetkezetek, a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari ágazatba sorolt olyan közös vállalatok és betéti társulások, amelyekben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje az ötven százalékot meghaladja, továbbá az agráripari egyesülések

a) a bérköltséget terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatásnak,

b) a mezőgazdasági szövetkezeti tagok javára a háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés címén jóváírt munkanapokra eső jövedelemnek,

c) a bérköltség terhére el nem számolt bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forint összegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek

a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra és ezek közös munkában részt vevő családtagjaira eső része tizenhárom százalékát, a fennmaradó résznek pedig a tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(3) Az állami gazdaságok, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságának működésével kapcsolatban elszámolt bérköltség után a tagok képviseletére kijelölt munkáltatóra érvényes rendelkezések szerint kell a társadalombiztosítási járulékot fizetni.

(4) A mezőgazdasági szakszövetkezetnek nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági szakszövetkezeti tagoknak, továbbá a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok közös munkát végző családtagjainak a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban említett jövedelme után.

(5) A mezőgazdasági szövetkezetek 1980. év december 16. és 31. napja között járulékelőleget kötelesek fizetni. A járulékelőleg összege a tagok és ezek közös munkában részt vevő családtagjai után november hónapra járó társadalombiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék együttes összegével azonos. Ha a mezőgazdasági szövetkezetnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az említett november havi járuléknak az összes kifizetett ellátások összegével csökkentett összegét kell járulékelőlegként átutalni. A járulékelőleget az átutalását követően esedékessé váló társadalombiztosítási járulék, illetőleg nyugdíjjárulék összegéből le kell vonni. Az előírt időn túl átutalt járulékelőleg után késedelmi pótlékot kell fizetni."

15. §

Az R. 217. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 217. § (1) Az R. 214-216. §-ainak a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, természetbeni juttatás, jutalom - ide nem értve a magánszemélyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező polgári jogi társaságai, illetőleg közösségei által adott jutalmat, illetőleg prémiumot - huszonnégy százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatók a SZOT által meghatározott esetekben és összegben társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni azokra a napokra, amelyeken a biztosított munkabérben (munkadíjban) nem részesül."

16. §

Az R. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 220. § A SZOT által meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni

a) az R. 217. §-ában megjelölt munkáltatóknál ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók,

b) a háztartási alkalmazottak,

c) a gazdasági dolgozók

után.".

17. §

Az R. 225. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke huszonnégy százalék. Ha a biztosítottat az R. 215. §-ának (1) bekezdésében megjelölt munkáltató foglalkoztatja, a társadalombiztosítási járulék mértéke tíz százalék."

18. §

Az R. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni

a) a közösben végzett munkájáért a bérköltség terhére bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénzbeli és természetbeni járandóság,

b) a nyereség, illetve a részesedési alap terhére prémium, jutalom, továbbá az év végi részesedés címén kifizetett juttatás,

c) a bérköltség terhére el nem számolt bérjellegű egyenruha és egyéb bérjellegű természetbeni juttatás értékének forintösszege, illetőleg a pótlására adott átalányösszeg,

d) a földterület részesművelése címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem,

e) a háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem

után."

19. §

Az R. 256. §-ának az (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási bizottság és a 252. § d) pontjában megjelölt bizottság határozata ellen, a kézbesítést követő harminc napon belül, az érdekelt a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat:

a) a nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra jogosultság kérdésében;

b) a szolgálati idő megállapítása tárgyában;

c) abban a kérdésben, hogy üzemi baleset történt-e;

d) a felróhatóság címén visszafizetésre kötelező, továbbá a

megtérítésre kötelező határozat ellen."

20. §

Az R. 263. §-ának az j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Baleseti ellátásra jogosultak a T. 118. §-ának a (4) bekezdésében felsoroltakon kívül:)

"f) az előzetes letartóztatottak és azok, akik szabadságvesztést, illetőleg szigorított őrizetet töltenek."

21. §

Az R. 275. §-ának a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni)

"b) az a magánkereskedő, akinek kizárólag kerékpármegőrzésre vagy utcai mérlegelésre jogosító magánkereskedői igazolványa van."

22. §

Az R. 299. §-ának az (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előzetes letartóztatottnál és annál, akin szabadságvesztést, vagy szigorított őrizetet hajtanak végre, üzemi balesetnek az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a szigorított őrizet tartama alatt végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, valamint a büntetésvégrehajtási szerv, illetve a közege által adott utasítás teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset számít."

23. §

Az R. 301. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"R. 301. § (1) Az R. 298. és 299. §-ában említett személyeket a baleseti nyugellátás a gyógyintézet elmeosztályán, a munkaterápiás intézetben, az elmebeteg otthonban vagy kórházi elmeosztály családi ápolási telepén elhelyezés, illetőleg az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés és a szigorított őrizet tartama alatt is megilleti. A baleseti nyugellátást attól az időponttól kell megállapítani, amelytől az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának a véleménye szerint az állapot kialakultnak tekinthető. Az alkalmazkodó (adaptációs) szabadságra bocsátott elmebeteg e szabadság tartamára baleseti táppénzre is jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek részére megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj helyett az intézeti foglalkoztatás tartamára 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani.

(3) Az R. 298. §-ában említett személyek részére járó baleseti nyugellátást a gyógykezelést ellátó intézethez, az R. 299. §-ában említett személyek részére járó baleseti nyugellátást pedig a büntetésvégrehajtási intézethez kell folyósítani."

24. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az R. 214. §-ának a (4) bekezdése, az R. 218. §-a, az R. 303. §-a, valamint az R. 349. §-a hatályát veszti.

(2) A szigorított őrizetre e rendelet hatálybalépését megelőző időre - ide nem értve az R. 299. §-án alapuló baleseti ellátásra való jogot - igényt alapítani nem lehet.

(3) A 12. §-ban, a 13. § (2) bekezdésében, a 15. § és a 17. §-okban foglaltakat az 1980. január 1. után esedékessé váló járulékokra kell első ízben alkalmazni. A kizárólag mezőgazdasági szövetkezetek által alapított nem mezőgazdasági és nem élelmiszeripari ágazatba sorolt jogi személyiségű gazdasági társulások vonatkozásában - ha azok 1980-ban még a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályozó rendszert alkalmazzák - a 12. § rendelkezéseit 1981. január 1. után esedékes járulékokra kell érvényesíteni.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet az 52/1979. (XII. 30.) MT sz. rendelethez