31998L0026[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/26/EK IRÁNYELVE

(1998. május 19.)

a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről

I. SZAKASZ

HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a 2. cikk a) pontjában meghatározott, valamely tagállam joga alá tartozó és bármely valutában, euróban vagy különféle, a rendszerben egymásra átváltható valutában működő valamenynyi rendszerre;

b) e rendszer bármely résztvevőjére;

c) arra a biztosítékra, amelyet:

- egy rendszerben való részvételre tekintettel, vagy

- a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak központi banki minőségben végrehajtott műveleteihez kapcsolódóan nyújtanak.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "rendszer" az olyan alakszerű megállapodás:

- amely három vagy több résztvevő fél között jött létre - kivéve a rendszer rendszerüzemeltetőjét, az esetleges elszámoló ügynököt, központi partnert, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt -, közös szabályok és egységes eljárási rend szerint végzi az elszámolást központi partneren keresztül vagy anélkül, vagy hajtja végre a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásait,

- amely a résztvevő felek által választott tagállam jogának hatálya alá tartozik; azonban a résztvevők csak olyan tagállam jogát választhatják, ahol legalább egyikük székhelye megtalálható, és

- amelyet az alkalmazandó jog szerinti tagállam rendszernek minősít anélkül, hogy ez a belföldi jog általánosnál megszorítóbb alkalmazási feltételeit gyengítené és erről - miután a rendszer kielégítő voltáról megbizonyosodott - értesítette az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

Az első albekezdésben foglalt feltételek mellett egy tagállam csak azt az előző bekezdés szerinti alakszerű megállapodást minősítheti rendszernek, amely üzletszerű tevékenysége keretében az i) pont második francia bekezdése szerinti átutalási megbízások, valamint - amennyiben a tagállam a rendszerkockázat szempontjából a megállapodást kellően biztosítottnak ítéli - korlátozott mértékben más pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások teljesítésével foglalkozik. A tagállamok eseti elbírálás alapján rendszernek minősíthetik két résztvevő - figyelmen kívül hagyva az esetleges elszámoló ügynököt, az esetleges központi partnert, az esetleges elszámolóházat vagy az esetleges közvetett résztvevőt - között létrejött alakszerű megállapodást is, amennyiben azt a rendszerkockázat szempontjából kellően biztosítottnak ítélik. Az interoperábilis rendszerek közötti megállapodás nem hoz létre rendszert;

b) "intézmény":

- az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, beleértve a 2013/36/EU irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt intézményeket is,

- a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, kivéve az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti intézményeket,

- közjogi szervek és állami garanciával rendelkező vállalkozások, vagy

- mindazon vállalkozások, amelyek székhelye az Unió területén kívül található és az első és a második franciabekezdésben meghatározott uniós hitelintézetekével vagy befektetési vállalkozásokéval megegyező tevékenységet végeznek, amely részt vesz valamely rendszerben, és felelős az e rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért,

- az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény, az említett irányelv 32. vagy 33. cikke szerinti mentességben részesülő természetes vagy jogi személy kivételével, vagy

- a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, az említett irányelv 9. cikke szerinti mentességben részesülő jogi személy kivételével, amely olyan rendszerben vesz részt, amelynek üzleti tevékenysége az i) pont első franciabekezdésében meghatározott átutalási megbízások végrehajtása, és amely felelős az említett rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért.

Amennyiben valamely rendszer a nemzeti jog alapján felügyelet alatt áll, és csak az i) pont második franciabekezdése szerinti átutalási megbízásokat, valamint az ilyen megbízásokból eredő fizetéseket teljesít, akkor a tagállam az ilyen rendszerben részt vevő és az adott rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős vállalkozásokat intézménynek tekintheti, feltéve hogy e rendszernek legalább három résztvevője az e pont első albekezdésében említett intézmények valamelyikének minősül és a tagállam döntése a rendszerkockázat szempontjából indokolt;

c) "központi szerződő fél" a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

d) "elszámoló ügynök" az a jogi személy, amely a rendszerben részt vevő intézmények és/vagy központi partner részére elszámolási számlákat vezet, amelyeken keresztül a rendszeren belül az átutalási megbízások lebonyolódnak, és adott esetben hitelt nyújt ezeknek az intézményeknek és/vagy központi partnereknek az elszámolások fedezésére;

e) "elszámolóház" az a jogi személy, amely felelős az intézmények, az esetleges központi partner és/vagy az esetleges elszámoló ügynökök nettó egyenlegének kiszámításáért;

f) "résztvevő": intézmény, központi szerződő fél, elszámoló ügynök, klíringház, rendszerüzemeltető vagy a 648/2012/EU rendelet 17. cikke alapján engedéllyel rendelkező központi szerződő fél klíringtagja.

A rendszer szabályaitól függően ugyanaz a résztvevő betöltheti a központi szerződő fél, az elszámoló ügynök vagy a klíringház szerepét is, továbbá elláthatja e feladatok egy részét vagy egészét. A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában résztvevőnek tekinthetnek egy közvetett résztvevőt, amennyiben ez a rendszerkockázat miatt indokolt, ez azonban nem korlátozhatja azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő átutalási megbízásokat továbbít a rendszerbe;

g) "közvetett résztvevő" az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy rendszerüzemeltető, amely az átutalási megbízásokat teljesítő rendszerben részt vevő féllel fennálló szerződéses jogviszonya alapján az adott rendszeren keresztül átutalási megbízásokat teljesít, feltéve hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;

h) "értékpapírok" a 2004/39/EK irányelv 1. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszközök;

i) "átutalási megbízás":

- a résztvevő fél által bizonyos pénzösszegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása céljából a hitelintézet, a központi bank, a központi partner vagy az elszámoló ügynök számláján történő főkönyvi feladás útján adott utasítás, vagy az olyan utasítás, amelynek eredményeképpen a fizetési kötelezettség átvállalása vagy teljesítése a rendszer szabályai által meghatározott módon történik, vagy

- valamely résztvevő fél értékpapírhoz vagy értékpapírokhoz fűződő jogosultságának vagy részesedésének átruházásra irányuló utasítása nyilvántartásba vétel útján vagy egyéb módon;

j) "fizetésképtelenségi eljárás" a tagállam vagy valamely harmadik ország joga szerinti olyan kollektív intézkedés, amelyet akár a résztvevő fél felszámolására, akár annak átszervezésére rendelnek el, amennyiben ezen intézkedés magában foglalja az átutalások és fizetések felfüggesztését, illetve azok korlátozását;

k) "nettósítás" a résztvevő fél vagy felek által másik résztvevő féltől vagy felektől kapott, illetve részére adott átutalási megbízásokból származó követelések és tartozások átalakítása egyetlen nettó követeléssé vagy tartozássá, amelynek eredményeképpen a tartozás vagy követelés csak e nettó összegre korlátozódik;

l) "elszámolási számla" a központi banknál, az elszámoló ügynöknél vagy a központi partnernél vezetett, pénzeszközök vagy értékpapírok kezelésére, valamint a rendszer résztvevői közötti műveletek kiegyenlítésére szolgáló számla;

m) "biztosíték" mindaz a zálogjog (beleértve az óvadékot is), visszavásárlási vagy más hasonló megállapodás alapján nyújtott, illetve a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak nyújtott értékesíthető eszköz, korlátozás nélkül, ideértve a pénzügyi biztosítékokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi biztosítékot is, amelyek célja a rendszerrel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogok és kötelezettségek biztosítása;

n) "üzleti nap" magában foglalja a nappali és éjszakai órákban történő elszámolásokat, és tartalmazza a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt;

o) "interoperábilis rendszerek" két vagy több olyan rendszer, amelyek rendszerüzemeltetői között az átutalási megbízások rendszerek közötti teljesítésére is kiterjedő kölcsönös megállapodás jött létre;

p) "rendszerüzemeltető" az a szervezet vagy azok a szervezetek, amely(ek) a rendszer napi működéséért jogi felelősséggel tartoznak. A rendszerüzemeltető eljárhat elszámoló ügynökként, központi partnerként vagy elszámolóházként is.

II. SZAKASZ

NETTÓSÍTÁS ÉS ÁTUTALÁSI MEGBÍZÁSOK

3. cikk

(1) Az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak jogi úton érvényesíthetőnek és harmadik személyekre kötelezőnek kell lenniük akkor is, ha valamely résztvevő fél ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy az átutalási megbízások a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindítását megelőzően kerültek a rendszerbe. Ezt alkalmazni kell (az érintett rendszerben, vagy az interoperábilis rendszerben) résztvevő féllel szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén, vagy az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő interoperábilis rendszerüzemeltetőjével szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén is. Abban az esetben, ha az átutalási megbízás a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után kerül a rendszerbe, és még a rendszer szabályai szerint meghatározott azon üzleti napon teljesül, amelyen a fizetésképtelenségi eljárást megindították, az átutalási megbízás kizárólag akkor érvényesíthető jogi úton és lehet kötelező harmadik személyekre nézve, ha a rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy az átutalási megbízások visszavonhatatlanná válásának időpontjában nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen az ilyen eljárás megindulásáról.

(2) Semmilyen törvény, rendelet, szabály vagy gyakorlat, amely a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerinti megindítása előtt kötött szerződések vagy ügyletek érvénytelenítésével kapcsolatos, nem vezethet a nettósítás visszamenőleges megváltoztatásához.

(3) Az átutalási megbízás rendszerbe történő bevitelének időpontját az adott rendszer szabályai határozzák meg. Ha a rendszert szabályozó nemzeti jog meghatározza a rendszerbe kerülés időpontjára vonatkozó feltételeket, e szabályokat a fenti rendelkezésekkel összhangba kell hozni.

(4) Az interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját szabályai szerint határozza meg a rendszerbe való bekerülés időpontját, hogy ily módon lehetőség szerint biztosítani lehessen, hogy valamennyi érintett interoperábilis rendszer szabályai e tekintetben összehangoltak legyenek. Amennyiben az interoperábilis rendszerekben részt vevő rendszerek szabályai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a bekerülés időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem befolyásolják.

4. cikk

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy valamely résztvevő fél vagy egy interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetésképtelenségi eljárásban megengedhető azon a résztvevő fél elszámolási számláján nyilvántartott eszközök és értékpapírok elvonása, amelyek a résztvevő feleknek a fizetésképtelenségi eljárás megindulása szerinti üzleti napon a rendszerrel vagy egy interoperábilis rendszerrel szemben fennálló kötelezettségei teljesítését szolgálják. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a résztvevő fél rendszerhez kapcsolódó hiteleszközeit fel lehet használni a résztvevő félnek a rendszerrel vagy az interoperábilis rendszerrel szembeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó meglévő és rendelkezésre álló fedezetként.

5. cikk

Az átutalási megbízást sem a rendszer résztvevője, sem pedig harmadik fél nem vonhatja vissza a rendszer működési szabályai által meghatározott időpont után.

Interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját szabályai szerint határozza meg rendszerében a visszavonhatatlanság időpontját, hogy ily módon lehetőség szerint biztosítani lehessen, hogy valamennyi érintett interoperábilis rendszer szabályai e tekintetben összehangoltak legyenek. Amennyiben az interoperábilis rendszerekben részt vevő rendszerek szabályai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a visszavonhatatlanság időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem befolyásolják.

III. SZAKASZ

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja az az időpont, amikor az illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerv a határozatát kézbesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalát követően az illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerv köteles a határozatról haladéktalanul értesíteni az adott tagállam erre kijelölt hatóságát.

(3) A (2) bekezdésben említett tagállam köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Rendszerkockázati Testületet, a többi tagállamot és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: EÉPH).

7. cikk

A fizetésképtelenségi eljárásnak nincs visszaható hatálya a résztvevő félnek az eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindulását megelőző rendszerbeli részvételéből eredő vagy azzal összefüggő jogaira és kötelezettségeire. Ez vonatkozik többek között az interoperábilis rendszerek résztvevő feleinek jogaira és kötelezettségeire, illetve az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő üzemeltetője jogaira és kötelezettségeire.

8. cikk

Amennyiben egy rendszer valamely résztvevője ellen fizetésképtelenségi eljárás indul, az adott résztvevő fél részvételből eredő vagy ahhoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit az adott rendszerre irányadó jog szerint kell meghatározni.

IV. SZAKASZ

A BIZTOSÍTÉK JOGOSULTJA JOGAINAK VÉDELME A KÖTELEZETT FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉNEK HATÁSAIVAL SZEMBEN

9. cikk

(1) A rendszerüzemeltetőt vagy a résztvevő felet - valamely rendszerrel vagy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékhoz fűződően - megillető jogokat, valamint a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Bank számára nyújtott biztosítékhoz fűződő jogait nem érintik a következők ellen indított fizetésképtelenségi eljárások:

a) résztvevő fél (az érintett rendszerben vagy egy interoperábilis rendszerben);

b) interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője, aki nem minősül résztvevőnek;

c) a tagállamok központi bankjainak központi partnere vagy az Európai Központi Bank; vagy

d) bármely, biztosítékot nyújtó harmadik személy.

Az ilyen biztosítékok felhasználhatók ezen jogok kielégítésére.

Amennyiben a rendszerüzemeltető egy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékeszközt egy másik rendszerüzemeltetőnek, a biztosítékeszközt nyújtó rendszer-üzemeltetőnek a nyújtott biztosítékeszközhöz fűződő jogait nem érintik a biztosítékeszközt kapó rendszerüzemeltető ellen indított fizetésképtelenségi eljárások.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a résztvevő felek, rendszerüzemeltetők, a tagállamok központi bankjai, illetve az Európai Központi Bank részére biztosítékként értékpapírokat nyújtanak - beleértve az értékpapírok által megtestesített jogokat is -, és az értékpapírhoz fűződő jogaikat, az általuk megjelölt személy vagy megbízottjuk, vagy nevükben helyettük eljáró harmadik személy jogait a tagállamban található nyilvántartásba, számlára vagy központi letéti rendszerbe jogszerűen bejegyezték, ezeknek az intézményeknek - mint az adott értékpapírt megtestesítő biztosíték kezelőinek - jogai tekintetében az adott tagállam joga az irányadó.

V. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

(1) A tagállamok megállapítják, hogy mely rendszerek és kapcsolódó rendszer-üzemeltetők tartoznak az irányelv hatálya alá, és erről értesítik az EÉPH-t, valamint tájékoztatják a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságokról. Az EÉPH ezen információkat közzéteszi a honlapján. A rendszerüzemeltető értesíti a rá irányadó jog szerinti tagállamot, a rendszer résztvevő feleiről, ideértve az esetleges közvetett résztvevőket is, valamint a bekövetkezett változásokról. A második albekezdésben előírt értesítésen túlmenően a tagállamok elrendelhetik a joghatóságuk alá tartozó rendszerek felügyeletét és az engedélyezési követelményeknek való megfelelését. Az intézmény bárkinek, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, kérésre tájékoztatást nyújt azokról a rendszerekről, amelyekben az részt vesz, valamint az adott rendszer jelentősebb működési szabályairól.

(2) A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) végrehajtását szolgáló nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően kijelölt rendszer továbbra is ezen irányelv alkalmazásában kijelölt rendszernek tekintendő. A 2009/44/EK 2009. május 6-i irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően a rendszerbe került azon átutalási megbízások, amelyek teljesítésére csak annak hatálybalépést követően kerül sor, ezen irányelv alkalmazásában átutalási megbízásnak tekintendők.

10a. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

11. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1999. december 11-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot nemzeti joguk azon rendelkezéseiről, amelyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen fogadtak el. E közleményben a tagállamok egy megfelelési táblázatban tételesen felsorolják az irányelv valamennyi cikkéhez kapcsolódóan a már meglévő vagy bevezetésre kerülő nemzeti rendelkezéseket.

(3) 2015. március 18-ig a tagállamok elfogadják és közzéteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a 2. cikk a) pontja első albekezdésének harmadik francia bekezdésében foglaltak betartásához szükségesek, és tájékoztatják azokról a Bizottságot.

12. cikk

Legkésőbb a 11. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő három év múlva a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban, szükség esetén mellékelve az annak felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait.

12a. cikk

A Bizottság 2021. június 28-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok hogyan alkalmazzák az irányelv rendelkezéseit egyrészt azokra a belföldi intézményeikre, amelyek közvetlenül részt vesznek harmadik ország joga által szabályozott rendszerekben, másrészt az ilyen rendszerekben való részvételhez kapcsolódóan nyújtott biztosítékokra. A Bizottság megvizsgálja különösen azt, hogy szükséges-e ezen irányelvet tovább módosítani a harmadik ország joga által szabályozott rendszerek tekintetében. A Bizottság erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyhez szükség szerint csatolja az ezen irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait.

13. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

( 5 ) HL L 168., 2002.6.27., 43. o.

( 6 ) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

( 7 ) HL L 146., 2009.6.10., 37. o.