62019CJ0192[1]

A Bíróság ítélete (hetedik tanács), 2020. március 11. Rensen Shipbuilding BV kontra Inspecteur van de Belastingdienst/Douane district Rotterdam. A Gerechtshof te Amsterdam (Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - 8901 vámtarifaszám - Hajótestek - Tengeri hajózás - Tengerjárásra szánt hajók - Fogalom. C-192/19. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)

2020. március 11. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - 8901 vámtarifaszám - Hajótestek - Tengeri hajózás - Tengerjárásra szánt hajók - Fogalom"

A C-192/19. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság, Hollandia) a Bírósághoz 2019. február 27-én érkezett, 2019. február 12-i határozatával terjesztett elő

a Rensen Shipbuilding BV

által indított,

az Inspecteur van de Belastingdienst/Douane district Rotterdam

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),

tagjai: P. G. Xuereb tanácselnök, T. von Danwitz és A. Kumin (előadó) bírák,

főtanácsnok: G. Pitruzzella,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Rensen Shipbuilding BV képviseletében B. J. B. Boersma advocaat,

- a holland kormány képviseletében M. Bulterman és J. M. Hoogveld, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros, P. Vanden Heede és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendeletből (HL 2008. L 291., 1. o.) eredő változat szerinti, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: KN) 89. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet a Rensen Shipbuilding BV és az Inspecteur van de Belastingdienst/Douane district Rotterdam (a rotterdami kerületi adóhatóság/vámhatóság ellenőre, Hollandia) között a hajók testének tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A KN

3. A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács (OMC) állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött nemzetközi egyezmény (kihirdette: a 42/1991 (III. 8.) kormányrendelet) hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24-i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4. A KN "Vámtarifa" című második része tartalmazza a XVII. áruosztályt, amely alatt található többek között a "Hajók, csónakok és más úszószerkezetek" címet viselő 89. árucsoport.

5. A KN 89. árucsoport alatt szerepel a 8901 vámtarifaszám, amelynek szövege a következő:

"8901 Tengeri személyszállító hajó, kirándulóhajó, komphajó, teherszállító hajó, bárka és személy- vagy áruszállításra alkalmas hasonló vízi jármű".

6. E 89. árucsoport 8901 vámtarifaszáma a következő vámtarifaalszámokat foglalja magában:

7. A KN 89. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés kimondja:

"A hajótestet, a befejezetlen vagy nem teljesen kész hajót, összeszerelt, szétszerelt vagy az össze nem szerelt vagy szétszerelt vagy össze nem szerelt komplett hajót, amennyiben a hajó fajtája tekintetében lényeges jellemzővel nem rendelkezik, a 8906 vtsz. alá kell besorolni."

8. Az említett 89. árucsoport 1. kiegészítő megjegyzése a következőket írja elő:

"A [...] 89012010, [...] 89019010 [...] alszámokat csak olyan, tengerjárásra szánt hajókra lehet alkalmazni, amelyeknél a hajótörzs teljes hossza (a kinyúló elemeket figyelmen kívül hagyva) legalább 12 m. A tengerjárásra szánt halászhajót és mentőhajót azonban hosszától függetlenül tengeri hajónak kell tekinteni."

A KN magyarázó megjegyzései

9. A 2658/87/EGK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Bizottság a KN magyarázó megjegyzéseket fogad el (a továbbiakban: a KN magyarázó megjegyzései).

10. A KN magyarázó megjegyzései, az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL 2008. C 133., 1. o.) 2008. május 30-án történt közzétételüknek megfelelően, a 89. árucsoport 1. kiegészítő megjegyzése vonatkozásában a következőképpen rendelkeznek:

"A »tengerjáró hajó« [helyesen: »tengerjárásra szánt hajó«] kifejezés olyan hajót jelent, amely felépítésénél és felszereltségénél fogva alkalmas a tengeren való közlekedésre még rossz időjárási körülmények (a Beaufort skála szerinti 7 körüli szélerősség) között is. Az ilyen hajót általában vízálló fedélzettel és vízhatlan felépítménnyel látják el.

[...]

A »tengerjáró hajó« kifejezés olyan hajót és légpárnás hajót is jelent, amely megfelel a fenti követelményeknek, akár ténylegesen főként a parti vizeken, folyótorkolatban vagy tavakon stb. használják, akár nem.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11. 2009 májusában és szeptemberében a Rensen Shipbuilding a KN 89019010 vámtarifaalszám alatt, amely az áruk szállítására szolgáló tengerjáró hajókra vonatkozik, 27 darab Kínából származó hajótestre vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tett.

12. Egy 2012 márciusában lefolytatott vámellenőrzést követően a rotterdami kerületi adóhatóság/vámhatóság ellenőre az e társaság számviteli iratai között talált egyes kereskedelmi dokumentumok és igazolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett árukat olyan hajók testének kell tekinteni, amelyeket nem a tengeri hajózás, hanem a belföldi vízi utakon történő hajózás céljára szolgáló hajók megépítésére szánnak. Így az érintett hajók testét a KN 89012090 vámtarifaalszám alá, nem tengeri hajózás céljára használt tartályhajókként, valamint a KN 89019091 és 89019099 vámtarifaalszáma alá sorolták be, nem tengeri hajózás céljára használt olyan más - mechanikus meghajtással rendelkező és azzal nem rendelkező - hajókként, amelyek áruszállításra és olyan más hajókként, amelyek áru- és személyszállításra egyaránt használatosak. Következésképpen 2012. április 27-én fizetési felszólítást kézbesítettek az érdekelt részére.

13. Az ezt követő jogvitában eljáró Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság, Hollandia) 2015. június 11-i ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely a Rensen Shipbuilding által benyújtott keresetet megalapozatlannak nyilvánította.

14. 2017. június 30-i ítéletével a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) hatályon kívül helyezte a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) említett ítéletét.

15. Mivel az ügy ez utóbbi bíróság előtt ismét folyamatban van, ez utóbbi bíróság pontosítja, hogy az eljárás e szakaszában a jogvita kizárólag arra vonatkozik, hogy az érintett hajók testét tengerjáró hajókként a KN 89012010 és 89019010 vámtarifaalszáma alá kell-e besorolni, vagy nem tengeri hajózásra szolgáló hajókként a KN 89012090, 89019091 és 89019099 vámtarifaalszáma alá. A jelen esetben e hajók teste besorolható ez utóbbi három vámtarifaalszám alá, mivel a belvizeken való hajózásnál hajótörzsként szolgálhatnak. Márpedig, ha megállapítást nyer, hogy az említett hajók teste tengeri közlekedésre szánt hajóhoz is szolgálhat hajótörzsként, akkor azokat ilyenként kellene besorolni.

16. Az említett bíróság szerint, bár nem vitatott, hogy az érintett hajók teste nem szolgálhat olyan hajótörzsként, amely a teljes terhelés mellett lehetővé teszi az óceánon való áthaladást rossz időjárási körülmények esetén, az alapeljárás felei továbbra is megosztottak a tekintetben, hogy a parttól számított mely távolságot kell tudnia megtenni a hajónak ahhoz, hogy tengerjáró hajónak lehessen tekinteni. E tekintetben a Rensen Shipbuilding elsősorban azt állította, hogy az érintett hajók teste ilyen hajók törzseként szolgálhat, mivel a megépítését követően hajózhat a tengeren. Szakértői vélemények szerint ugyanis az olyan hajóknak, amelyek az említett hajótestek méreteivel rendelkeznek, a parttól mintegy 21 tengeri mérföldre (hozzávetőleg 38 kilométerre) kell tudniuk hajózni rossz időjárási körülmények esetén.

17. Mivel a KN 89. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés előírja, hogy többek között a KN 89012010 és 89019010 vámtarifaalszáma alá csak a "tengerjárásra szánt" hajók tartoznak, a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) arra keresi a választ, hogy mit kell e kifejezés alatt érteni. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a Bizottságnak az említett kiegészítő megjegyzésre vonatkozó magyarázó megjegyzésének szövegéből azt a következtetést lehet levonni, hogy a parti vizek, a folyótorkolatok és a tavak nem tartoznak a "nyílt tenger" fogalmába. Mindazonáltal a "parti vizek" fogalmának meghatározása hiányában az a távolság, amelyet a hajónak a "nyílt tengeren" kell megtennie, mindig pontatlan.

18. E bíróság hozzáteszi, hogy a Bizottság említett magyarázó megjegyzésére tekintettel, amely szerint a "»tengerjáró [helyesen: tengerjárásra szánt] hajó« kifejezés olyan hajót jelent, amely felépítésénél és felszereltségénél fogva alkalmas a tengeren való közlekedésre még rossz időjárási körülmények (a Beaufort skála szerinti 7 körüli szélerősség) között is", elképzelhető, hogy nem a hajó és a part közötti távolság fontos, hanem kizárólag az a lehetőség, hogy a hajó rossz idő esetén is tudjon hajózni a tengeren. A parttól való eltávolodás fokozná azonban a rossz idő hatásait, többek között a hullámok növekvő magassága miatt. Ezenkívül, még ha figyelmen kívül is hagynánk a "nyílt tenger" fogalmát, és csak azt kellene ellenőrizni, hogy valamely hajó - a felépítését és felszereltségét figyelembe véve - a Beaufort-skála szerinti 7-es szélerősség mellett képes-e tengeren manőverezni, akkor is meg kellene állapítani, hogy a parttól milyen távolságban kell tudni e körülmények között manőverezni ahhoz, hogy a KN 89. árucsoportja értelmében vett "tengerjáró hajónak" lehessen minősíteni.

19. E körülmények között a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A [KN] 89. árucsoportjára vonatkozó kiegészítő megjegyzés 1. pontja értelmében (többek között) a KN 89012010 és 89019010 vámtarifaalszáma ("tengerjáró vízi jármű") kizárólag tengerjárásra szánt hajókra vonatkozik. Hogyan kell értelmezni ebben az összefüggésben a "tengerjárásra szánt" kifejezést?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

20. Előzetesen meg kell állapítani, hogy az alapeljárás arra vonatkozik, hogy az érintett hajók testét a KN "tengerjáró" hajókra vonatkozó vámtarifaalszámai, azaz e hajótestek jellege szerint a 89012010 és 89019010 vámtarifaalszám, vagy a "más" hajókra alkalmazandó vámtarifaalszámok, azaz a 89012090, 89019091 és 89019099 vámtarifaalszám alá kell-e besorolni.

21. Először is emlékeztetni kell arra, hogy a KN 89. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzésnek megfelelően, amennyiben nem merül fel kétség azon hajók típusát illetően, amelyekre a hajótörzsek vonatkoznak, azokat az e hajókra alkalmazandó vámtarifaalszámok alá kell besorolni.

22. Másodszor, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2019. december 19-iAmoena ítélet, C-677/18, EU:C:2019:1142, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23. Az áruk ezen objektív jellemzőinek és tulajdonságainak a vámkezelés időpontjában vizsgálhatónak kell lenniük (2019. december 19-iAmoena ítélet, C-677/18, EU:C:2019:1142, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24. Márpedig, amint arra a Bizottság rámutatott, az alapügyben szóban forgó hajótestekre vonatkozó további ténybeli információk hiányában abból az elvből kell kiindulni, hogy a jelen ügyben azok az objektív jellemzők és tulajdonságok, amelyek alapján e hajótesetket a KN 890120 vámtarifaalszáma alá kell besorolni mint tartályhajókat, illetve a KN 890190 vámtarifaalszáma alá áruszállításra használt más hajókként vagy olyan más hajókként, amelyek áru- és személyszállításra egyaránt használatosak, már fennálltak a vámkezelés időpontjában, és így az említett hajótestek nem azonosak, aminek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

25. Ennek pontosítását követően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Erre tekintettel adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (2017. február 16-iAramex Nederland ítélet, C-145/16, EU:C:2017:130, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26. E tekintetben kitűnik a kérdést előterjesztő bíróság által előadottakból egyrészt, hogy az alapügyben szóban forgó áruk nem szolgálhatnak olyan hajótörzsként, amelyek rossz időjárási körülmények esetén teljes terhelés mellett lehetővé teszik az óceánon való áthaladást. Másrészt a Rensen Shipbuilding által benyújtott szakértői vélemények szerint az olyan hajóknak, amelyek az említett áruk méreteivel rendelkeznek, a parttól mintegy 21 tengeri mérföldre kell tudniuk hajózni rossz időjárási körülmények esetén.

27. Így az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntéséhez a kérdést előterjesztő bíróság számára releváns az a kérdés, hogy a KN 89. árucsoportjához fűzött 1. kiegészítő megjegyzésben szereplő "tengerjárásra szánt hajók" fogalma alá tartoznak-e azok a hajók, amelyek rossz időjárási körülmények esetén a parttól körülbelül 21 tengeri mérföldre hajózhatnak.

28. E kérdés megválaszolása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy e kiegészítő megjegyzésből az következik, hogy a tengerjáró hajókra vonatkozó vámtarifaalszámok alá csak azok a hajók tartoznak, amelyeket először is tengerjárásra szántak, másodszor pedig a hajótörzs legnagyobb külső része legalább 12 méter (a kinyúló elemeket figyelmen kívül hagyva), e második feltétel azonban a jelen ügyben nem releváns.

29. Ami az említett kiegészítő megjegyzés szövegét illeti, a "szánt" kifejezés használata azt jelenti, hogy a szóban forgó hajó kialakítása, nem pedig használata a meghatározó. Így az ugyanezen kiegészítő megjegyzés értelmében vett "hajónak" minősül az a hajó, amely az építéséhez kapcsolódó tulajdonságok miatt "tengerjárásra szánt[ak]", anélkül hogy jelentősége lenne annak a ténynek, hogy a hajót ténylegesen nem ilyen minőségben használják.

30. Ami különösen a "tengerjárásra szánt[ak]" kifejezést illeti, a KN 89. árucsoportjához fűzött 1. kiegészítő megjegyzés nyelvi változatai eltérnek egymástól. Ugyanis, míg többek között a francia ("tenir la haute mer") és a holland ("vaart in volle zee") nyelvi változat a "nyílt tengerre", a német ("seetüchtig") és az angol ("sea-going") nyelvi változat egyszerűen a "tengerre" utal.

31. Ezen eltérések ellenére a KN 89. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés valamennyi nyelvi változatából arra lehet következtetni, hogy a hajóknak ahhoz, hogy azokat e rendelkezés hatálya alá tartozónak lehessen tekinteni, általában bármely tengeren, beleértve a nyílt tengert is, képeseknek kell lenniük közlekedni.

32. Ezzel szemben az olyan hajót, amely az építéséből eredő tulajdonságai miatt kizárólag a partvonal mentén, meghatározott övezetben tud közlekedni, nem lehet úgy tekinteni, hogy azt "tengerjárásra szánt[ák]".

33. Ezen értelmezést megerősíti a KN 89. árucsoportjának a szerkezete, mivel az utóbbi különös vámtarifaalszámokat tartalmaz egyrészt a "tengerjáró" hajók, másrészt pedig a "más" hajók tekintetében, az utóbbi vámtarifaalszámok a contrario, a nem tengerjáró hajókra, azaz a belvizeken - mint a folyókon és a tavakon - közlekedő hajókra vonatkoznak.

34. Márpedig, amint arra a holland kormány rámutatott, a tengerjáró hajók és a belvízi hajózásra szánt hajók közötti különbségtétel értelmét vesztené, ha a belvízi hajózásra szolgáló valamennyi hajót tengerjáró hajóknak kellene tekinteni, mivel műszakilag képesek hajózni a parttól néhány tengeri mérföldön.

35. Ezen értelmezést megerősítik a KN magyarázó megjegyzései, amelyek, bár jogilag nem kötelezőek, az egyes vámtarifaszámok értelmezésének fontos eszközei lehetnek (lásd 2019. szeptember 5-iTDK-Lambda Germany ítélet, C-559/18, EU:C:2019:667, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36. A KN 89. árucsoportjához fűzött 1. kiegészítő megjegyzésre vonatkozó magyarázó megjegyzésekből ugyanis kitűnik, hogy a "tengerjáró hajó" az a "hajó", amely "felépítésénél és felszereltségénél fogva alkalmas a tengeren való közlekedésre még rossz időjárási körülmények (a Beaufort skála szerinti 7 körüli szélerősség) között is". Kétségtelen, hogy az a tény, hogy e magyarázó megjegyzések a "tengeren" történő manőverezési képességre hivatkoznak, olyan értelmezést tesz lehetővé, amely szerint elegendő, ha a szóban forgó hajó akár csak a partok közelében tud hajózni valahol a tengeren. Márpedig, ha ez lett volna az említett magyarázó megjegyzések által célzott értelmezés, nem lett volna szükséges az ugyanezen magyarázó megjegyzésekben hozzátenni, hogy továbbra is "tengerjárásra szánt hajónak" kell tekinteni azokat, amelyek megfelelnek a fent említett feltételeknek, de amelyeket elsősorban a parti vizeken, folyótorkolatban vagy tavakon használnak.

37. Ebből következik, hogy azok a hajók, amelyek rossz időjárási körülmények esetén a parttól legfeljebb néhány tengeri mérföldön belül tudnak hajózni, nem tekinthetők a KN 89. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés értelmében vett "tengerjárásra szánt hajóknak", és ezért nem tartoznak a "tengerjáró" hajókra vonatkozó vámtarifaalszámok alá.

38. A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 89. árucsoportjához fűzött 1. kiegészítő megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy nem tartoznak az e kiegészítő megjegyzésben szereplő "tengerjárásra szánt hajók" fogalma alá azok a hajók, amelyek az építésükhöz kapcsolódó tulajdonságaik miatt a parttól számított csupán 21 tengeri mérföldre tudnak hajózni rossz időjárási körülmények esetén.

A költségekről

39. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendeletből eredő változat szerinti, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 89. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy nem tartoznak az e kiegészítő megjegyzésben szereplő "tengerjárásra szánt hajók" fogalma alá azok a hajók, amelyek az építésükhöz kapcsolódó tulajdonságaik miatt a parttól számított csupán 21 tengeri mérföldre tudnak hajózni rossz időjárási körülmények esetén.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.