T/4424. számú törvényjavaslat indokolással - Az Alkotmánybíróságról

2011. évi CLI. törvény

Az Országgyűlés a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének szabályozásáról - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján - a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések, az Alkotmánybíróság jogállása és szervezete

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) egyedi ügy: a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogát vagy kötelezettségét, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét érintő vagy eldöntő bírósági eljárás,

b) bíró: a bíró, valamint a bírósági titkár, amennyiben törvény rendelkezése alapján az egyesbíró hatáskörében bírósági titkár eljárhat.

2. Az Alkotmánybíróság jogállása

2. § Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.

4. § Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.

3. Az Alkotmánybíróság tagjának jogállása

5. § Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve.

6. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki

a) jogász végzettséggel rendelkezik, és

b) 45. életévét betöltötte, továbbá

c) kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

(3) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra.

(4) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.

7. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.

(2) A javasolt személyeket az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága meghallgatja.

8. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg.

(2) Ha az Országgyűlés a jelölteket nem választja meg, a jelölő bizottság még azon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.

(3) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző három hónapon belül választja meg. Az Alkotmánybíróság tagja elődje megbízatásának megszűnését követő napon, ha pedig elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, akkor a megválasztásáról szóló határozatban megjelölt napon lép hivatalba.

9. § Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

10. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, amennyiben az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.

(2) Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő tíz napon belül meg kell szüntetnie.

(3) Ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul meg kell szüntetnie.

11. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a főtitkár az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A vagyonnyilatkozatokat a főtitkár kezeli. A főtitkár az Alkotmánybíróság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.

12. § A 10. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok esetén az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági határozat meghozatalának időpontjától az összeférhetetlenség megszüntetéséig, valamint a 11. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig az Alkotmánybíróság tagja a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet.

13. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke (a továbbiakban: elnök) kivételével az Alkotmánybíróság tagja a minisztert megillető díjazásra és juttatásokra jogosult, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótlék a miniszteri illetménypótlék másfélszerese.

(2) Az Alkotmánybíróság tagja és elnöke megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az Alkotmánybíróság tagjának és elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

(4) Amennyiben az Alkotmánybíróság volt tagja a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és öregségi nyugellátásban részesül, az Alkotmánybíróság tagjaként őt megillető díjazás havi összege felének megfelelő mértékű havi juttatásra jogosult azzal, hogy a juttatás és a nyugellátása együttes havi összege nem haladhatja meg a mindenkori alkotmánybírói havi díjazás és juttatás összegét.

(5) Az Alkotmánybíróság volt tagját nem illeti meg a (4) bekezdés szerinti juttatás, ha az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága a 15. § (2) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

14. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvényben és e törvényben meghatározott alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően -nem vonható felelősségre, e tény vagy vélemény miatt az Alkotmánybíróság ellen bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az Alkotmánybíróság tagjának polgári jogi felelősségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben az Alkotmánybíróság tagjának nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.

(3) Az Alkotmánybíróság tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az elnökhöz. Az indítványt az Alkotmánybíróság tagjának tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az elnökhöz.

(5) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

(6) Az Alkotmánybíróság tagja mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

(7) Az Alkotmánybíróság tagja köteles mentelmi jogának megsértését az elnöknek haladéktalanul bejelenteni.

15. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik:

a) a 70. életév betöltésével;

b) a megbízatási időtartam leteltével.

(2) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik továbbá:

a) halállal;

b) lemondással;

c) összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával;

d) felmentéssel;

e) kizárással.

(3) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, az Alkotmánybíróság új tagját a 8 § (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell megválasztani. Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját a 8. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem választja meg, az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.

(4) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a (2) bekezdés a)-e) pontja alapján szűnik meg, az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az Alkotmánybíróság volt tagjának megbízatása megszűnésétől számított két hónapon belül választja meg.

16. § (1) A lemondást az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság elnökével, az Alkotmánybíróság elnöke az Országgyűlés elnökével írásban közli, aki köteles azt elfogadni. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg.

(2) Ha az Alkotmánybíróság tagja a 10. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az összeférhetetlenséget. Ha az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés időpontjától számított tíz napon belül nem történik meg az összeférhetetlenségi ok megszüntetése, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését.

(3) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(4) Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja

a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl,

c) a tisztségére méltatlanná vált,

és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatával az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja.

(5) Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki

a) jogerős ítéletben megállapított közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, vagy

b) neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, illetve

c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.

(6) Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontja és a 15. § (2) bekezdés a)-b) pontja esetében az elnök állapítja meg és a teljes ülésen bejelenti. Az 15. § (2) bekezdés c)-e) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

4. Az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese

17. § (1) Az elnök

a) összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában,

b) összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését,

c) meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét,

d) meghatározza az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését,

e) kijelöli az előadó alkotmánybírót,

f) javaslatot tesz a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács alakítására,

g) képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt,

h) irányítja az Alkotmánybíróság Hivatalát,

i) javaslatot tesz a teljes ülésnek a főtitkár személyére, kinevezi és felmenti a gazdasági vezetőt,

j) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett,

k) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,

l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír.

(2) Az elnök az Alkotmánybíróság mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője.

18. § (1) Az elnök elnöki megbízatása megszűnik

a) az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével,

b) lemondással.

(2) Az elnök az elnöki megbízatásról való lemondást az Országgyűlés elnökével írásban közli, aki köteles azt elfogadni. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával szűnik meg. Az elnöki megbízatásról való lemondás az elnök Alkotmánybíróságban betöltött tagságát nem érinti.

19. § (1) Az elnök díjazásának az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével.

(2) Az elnök - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre jogosult.

(3) Az elnök rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.

(4) Az elnök - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára jogosult.

(5) Az elnök jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.

(6) Az elnök - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és az Alkotmánybíróság Hivatala megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.

(7) Az elnök jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt az elnökkel együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, valamint szülője és unokája is - térítési díj ellenében - igénybe veheti. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.

(8) Az elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légiutazásra jogosult.

(9) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, az elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

(10) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.

(11) Az elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.

(12) Az elnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben az elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.

20. § (1) Ha az elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.

(2) Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása a megbízatási időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondása vagy felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon - lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(3) Ha az elnök megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

(4) Az Alkotmánybíróság volt elnökét kérelmére - ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte - a mindenkori díjazás havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(5) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti juttatás az Alkotmánybíróság volt elnökét, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése az elnöki megbízatás betöltésével nem összeférhetetlen.

(6) Ha az Alkotmánybíróság volt elnöke öregségi nyugdíjban részesül, a pénzbeli juttatás nettó összegét a részére járó nyugdíj havi nettó összegével csökkentett mértékben kell folyósítani.

(7) Az Alkotmánybíróság volt elnökének a halála esetén az Alkotmánybíróság volt elnökére tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti pénzbeli juttatást kell az Alkotmánybíróság volt elnöke öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.

(8) Az Alkotmánybíróság volt elnökét - ha egyúttal az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága is megszűnt - a megbízatása megszűnését követően további két évig személyes gépkocsihasználat illeti meg évi harmincezer km keretig.

(9) Az Alkotmánybíróság volt elnökét - ha egyúttal az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága is megszűnt - a megbízatása megszűnését követően további két évig kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.

(10) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha megbízatása a 15. § (2) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

(11) Az Alkotmánybíróság volt elnöke az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.

21. § (1) Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti.

(2) Az elnökhelyettest az Alkotmánybíróság tagjai sorából az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg.

(3) Az elnökhelyettes megbízatása az új elnök hivatalba lépéséig, illetve alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tart.

(4) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörében eljárva helyettesíti az elnököt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel az elnök megbízza. Ha az elnök megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes, az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a 17. § (1) bekezdés b) - f) pontjában foglalt hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorolja.

5. Az Alkotmánybíróság hivatali szervezete

22. § (1) Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amely ellátja különösen az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.

(2) Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg.

(3) A főtitkár az elnök irányítása alatt végzi munkáját.

(4) A főtitkár e törvényben és az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározottak szerint közreműködik az Alkotmánybíróság döntéseinek előkészítésében.

(5) Az elnök az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a közszolgálati jogviszony létesítését a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.

(6) Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

II. fejezet

Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások és jogkövetkezmények

6. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás)

23. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény indítványban meghatározott rendelkezéseinek az Alaptörvénnyel való összhangját az Alaptörvény 6. cikk (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja.

(2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügy törvényi határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.

(3) Az Alkotmánybíróság (1) bekezdésben megjelölt hatásköre kiterjed a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára.

(4) Nemzetközi szerződés kötelező hatályának köztársasági elnök általi elismerését megelőzően a köztársasági elnök, a kormány, illetve az országgyűlési képviselők egynegyede kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát.

7. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

24. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját.

(2) Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

(3) Nincs helye az Alkotmánybíróság eljárásának, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére (értékére), és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani (ítélt dolog).

8. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

25. § Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességet észleli, vagy alaptörvény-ellenességet az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés h) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

9. Az alkotmányjogi panasz

26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán

a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és

b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha

a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és

b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

27. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés

a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és

b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ügy érdemben történő eldöntését megelőzően hozott - jogorvoslattal támadható - döntéssel szemben az ügy érdemében hozott döntést megelőzően is az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett, Alaptörvényben biztosított jogában közvetlenül és súlyosan sértett személy vagy szervezet.

28. § (1) Az Alkotmánybíróság a 27. §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja.

(2) Az Alkotmánybíróság a 26. § alapján indítványozott eljárásban a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja.

29. § Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

30. § (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított hat hónapon belül lehet írásban benyújtani.

(2) A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

(3) Különösen indokolt esetben az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül - az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújt be. Az igazolási kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozó a kérelemben valószínűsíti.

(4) A döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvényellenes jogszabály hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

(5) Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.

31. § (1) Ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.

(2) Ha egy ügyben alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanabban az ügyben érintett panaszos által, azonos jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozva alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye.

10. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

32. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi.

(2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, illetve az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.

11. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata

33. § (1) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy megtagadás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében felülvizsgálja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a határozat érdemében csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a hatóság, illetve bíróság nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.

(3) Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja érdemben azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.

12. Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény

34. § Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében a helyi önkormányzat és a önkormányzat képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a kormány indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít.

13. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása

35. § (1) Az Alaptörvény 13. cikke alapján a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárásban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt, az Alaptörvény, illetve más törvény köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő szándékos megsértésére, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítvány alapján jár el.

(2) Az Alkotmánybíróság megvizsgálja a megfosztási eljárás indítványozásának és megindításának jogszerűségét. Ha a megfosztási eljárás az Alaptörvény 13. cikk (2), illetve (3) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, az Alkotmánybíróság az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti.

(3) Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le.

(4) Érdemi vizsgálat esetén az Alkotmánybíróság a megfosztási eljárásban az 57. §-ban foglaltakon túl a vizsgált törvénysértés jellegének megfelelően a büntetőeljárásról, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint más bizonyítási eszközt is alkalmazhat. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnököt meghallgatja.

(5) Az Alkotmánybíróság e §-ban meghatározott jogkörében a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg döntését.

14. A hatásköri összeütközés feloldása

36. § (1) Ha - a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével - az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközés merül fel, az érintett szerv az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetését.

(2) Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet.

15. Az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata az Alkotmánybíróság eljárásaiban

37. § (1) Az Alkotmánybíróság a 24-26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.

(2) Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. Az Alaptörvény értelmezése

38. § (1) Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, amennyiben az értelmezés - más jogszabály közbejötte nélkül - közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

(2) Amennyiben a konkrét alkotmányjogi probléma állami szerv jogállásával, működésével, vagy feladat- és hatáskörével összefüggésben merül fel, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezésének értelmezését a (2) bekezdés alapján akkor végzi, ha az alkotmányjogi probléma az Alaptörvénnyel összhangban történő működést, illetve feladat- és hatáskörgyakorlást ellehetetleníti, illetve az értelmezési bizonytalanság a jogbiztonságot veszélyezteti.

17. Az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményei

39. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező.

(2) Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogkövetkezményeket az Alaptörvény és e törvény keretei között maga állapítja meg.

40. § (1) Nem hirdethető ki a törvény, ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott eljárásában megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét.

(2) Ha az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 6. cikk (8) bekezdése alapján ismételten lefolytatott eljárásában is megállapítja a törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét, az Országgyűlést felhívja jogalkotói feladatának - a törvény ismételt tárgyalása során - Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott eljárásában a nemzetközi szerződés rendelkezésének alaptörvény-ellenességét megállapítja, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező egyéb alanyai az alaptörvény-ellenességét meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével - amennyiben ezt az adott nemzetközi szerződés lehetővé teszi - vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését.

41. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a 24-26. § szerinti eljárásában a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti.

(2) Az (1) bekezdést az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésében foglalt kivételekre és feltételekre tekintettel kell alkalmazni.

(3) Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene.

42. § (1) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti.

(2) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amellyel a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, az ellentét feloldása érdekében - a körülmények mérlegelése alapján, határidő megjelölésével - felhívja a Kormányt, illetve a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.

43. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a 27. § alapján folytatott eljárásában alkotmányjogi panasz alapján megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti.

(2) A bírói döntést megsemmisítő alkotmánybírósági döntés eljárási jogkövetkezményei tekintetében a bírósági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendelkezései az irányadóak.

(3) A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint lefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint kell eljárni.

(4) Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.

44. § (1) Az Alkotmánybíróság a jogszabály megsemmisítéséről, a jogszabály hatályba lépésének ideiglenes felfüggesztéséről, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi, a bírói döntést megsemmisítő határozatát a Magyar Közlönyben közzé teheti, és elrendelheti más határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét is.

(2) Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek. A határozatok közzétételére az elektronikus információszabadságról szóló törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

45. § (1) A megsemmisített jogszabály vagy annak rendelkezése az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozata hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.

(2) Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, akkor a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.

(3) A jogszabály megsemmisítése - a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

(4) Az Alkotmánybíróság az (1)-(3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános, vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

(5) A jogszabály megsemmisítése nem érinti a megsemmisített jogszabályon alapuló, Alkotmánybíróság előtti eljárásban nem felülvizsgálható, vagy felül nem vizsgált bírói döntéseket, kivéve, ha az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatában ettől eltérően rendelkezik.

(6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat tekintetében a büntetőeljárásról, illetve a szabálysértésekről szóló törvény szabályai az irányadóak.

46. § (1) Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére.

(2) A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha

a) nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, vagy

b) kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, vagy

c) a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.

(3) Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.

III. fejezet

Az Alkotmánybíróság működési rendje és eljárási szabályok

18. Az Alkotmánybíróság döntéshozatali szervei

47. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésben, tanácsban, vagy egyesbíróként eljárva hozza meg. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Alkotmánybíróság eljárása nem nyilvános.

(2) A teljes ülés az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve.

(3) A tanács és az egyesbíró döntéseit az Alkotmánybíróság hatáskörében eljárva hozza meg.

48. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság összes tagjából áll.

(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén az Alkotmánybíróság tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

(3) A teljes ülésen hivatalból vesz részt a főtitkár, továbbá részt vehetnek az elnök által meghívott személyek.

(4) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van.

(5) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a teljes ülés döntéseit szavazattöbbséggel, nyílt szavazással, tartózkodó szavazat nélkül hozza meg. Az Alkotmánybíróság tagja a döntésben köteles részt venni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A teljes ülés az 50. § (2) bekezdés d)-e) pontjai szerinti személyi kérdésekben titkos szavazással hozza meg döntését. Az 50. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyi kérdésben az érintett tag nem szavazhat.

49. § (1) A tanácsok számáról, összetételéről és a tanácsvezető személyéről az elnök javaslatára a teljes ülés dönt. A tanácsok összetétele háromévente, a tanácsvezető személye évente megújul.

(2) A tanács ideiglenes vagy állandó tanács formájában hozható létre.

(3) Ideiglenes tanácsot az elnök javaslatára a teljes ülés határozatával, az abban megjelölt indítványok elbírálására, soronkívüliség elrendelése esetén, az ügyteher mérséklése céljából hozhat létre.

(4) A tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát.

(5) A tanács ülésén a tanácsvezető alkotmánybíró által esetenként meghívott személyek vehetnek részt.

(6) A tanács napirendjén szereplő ügyet a teljes ülés elé kell terjeszteni döntéshozatalra, ha

a) a tanács által érdemben vizsgált ügyben a törvény megsemmisítésének van helye, vagy

b) az 50. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és bd) a tanács tagjainak többsége azt indítványozza, vagy

bb) az elnök elrendeli, vagy

bc) az Alkotmánybíróság öt, az adott tanácsban tagsággal nem rendelkező tagja indítványozza.

(7) A tanácsok számát, az egyes tanácsok tagjainak számát, a határozatképességre és működésükre vonatkozó egyéb részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg.

50. § (1) A tanács minden olyan ügyben eljárhat, amelyet e törvény, vagy az Alkotmánybíróság ügyrendje nem utal a teljes ülés hatáskörébe.

(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:

a) a 23. §-ban és a 35. §-ban meghatározott eljárás;

b) alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző törvény megsemmisítése, továbbá a 49. § (6) bekezdés b) pontja alapján a tanács által érdemben vizsgált ügyben törvény megsemmisítése;

c) az Alkotmánybíróság ügyrendjének, valamint szervezeti és működési szabályzatának megalkotása;

d) az Alkotmánybíróság tagja

dd) mentelmi jogának felfüggesztése;

db) összeférhetetlenségének megállapítása, valamint az összeférhetetlenség alapján tagsága megszűnésének megállapítása;

dc) megbízatás alóli felmentése, valamint kizárása az Alkotmánybíróság tagjai közül;

e) az elnökhelyettes és a főtitkár megválasztása;

f) minden olyan ügyben, amelyben a teljes ülés döntését az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének megőrzése, illetve egyéb fontos ok indokolja.

(3) Az indítvány teljes ülés általi elbírálását az elnök saját kezdeményezésére vagy az Alkotmánybíróság öt tagja javaslatára, továbbá a 49. § (6) bekezdése alapján rendeli el.

19. Az eljárás megindítása

51. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult indítványa alapján jár el.

(2) Az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. A képviseleti jogosultságot igazolni kell.

(3) Jogi képviselőként eljárhat az ügyvéd (ügyvédi iroda), valamint jogvédő társadalmi szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője. A jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát az ügyvéd jogállása illeti meg. Jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.

(4) A kötelező jogi képviselet a jogi segítségnyújtásról szóló törvény keretében is biztosítható.

52. § (1) Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmazni. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

a) azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,

b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét,

c) a 38. §-ban meghatározott eljárás kivételével az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az Országgyűlés határozatát, illetve a 34. - 36. §-okban meghatározott eljárás indítványozása esetén az alaptörvény-ellenes működést, magatartást, vagy hatáskörgyakorlást,

d) az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,

e) indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy - a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén - az Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, vagy a nemzetközi szerződéssel, továbbá a 34. - 36. §-okban meghatározott eljárás indítványozása esetén az indítványban foglalt kérelem részletes indoklását

f) kifejezett kérelmet a jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés, vagy a bírói döntés megsemmisítésére, valamint az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

(2) Az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. Ez a rendelkezés nem érinti az Alkotmánybíróság 28. § (1) bekezdésben, a 32. § (1) bekezdésében, a 38. § (1) bekezdésében, és a 46. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott, hivatalból megtehető megállapításokra vonatkozó jogkörét.

(3) Az Alkotmánybíróság a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, amennyiben ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené.

(4) Az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.

(5)Az indítványban meg kell jelölni az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét, továbbá az alkotmányjogi panasz eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését illetően.

(6) Az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

53. § (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az alkotmányjogi panasz iránti indítványt az ügyben eljáró bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.

(3) A bíróság a 27. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett az alkotmányjogi panaszt továbbítja az Alkotmánybíróság részére.

(4) A döntést hozó bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(5) Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak.

54. § (1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga előlegezi és viseli.

(2) Az Alkotmánybíróság eljárási bírsággal sújthatja és a keletkező többletköltségek megfizetésére kötelezheti azt az indítványozót, aki az indítványozási jogát visszaélésszerűen gyakorolja, valamint azt az indítványozót és az eljárásában résztvevő más személyt, akinek szándékos magatartása késlelteti vagy akadályozza az alkotmánybírósági eljárás befejezését.

(3) Az eljárási bírság mértéke húszezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet, melyet az Alkotmánybíróság végzésében meghatározott időpontig köteles a bírságolt személy megfizetni. Az eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás, amelynek jogosultja az Alkotmánybíróság.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott eljárási bírságban és a költségekben marasztaló döntés a bírságolt személy kérelme alapján, vagy hivatalból különös méltánylást érdemlő okból megváltoztatható.

20. Az eljárás előkészítése és az indítványok befogadhatóságának előzetes vizsgálata

55. § (1) Az Alkotmánybíróság eljárásának előkészítését e törvényben és az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározottak szerint a főtitkár végzi.

(2) A főtitkár előzetesen vizsgálja, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, megfelel-e az indítványra vonatkozó, e törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, valamint fennállnak-e eljárást gátló akadályok.

(3) Ha az indítvány az e törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem, vagy ismételten hiányosan tesz eleget, az indítvány érdemi vizsgálatára nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, amennyiben

a) az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta, illetve a mulasztást felhívás ellenére sem igazolta,

b) nyilvánvalóan nem jogosult terjesztette elő az indítványt,

c) az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik Alkotmánybíróság hatáskörébe,

d) a beadvány nem minősül indítványnak,

e) az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

(5) Az Alkotmánybíróság az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról szóló döntését - a főtitkár javaslatára - az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva hozza meg.

56. § (1) Az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.

(2) A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

(3) A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

(4) A befogadott alkotmányjogi panaszt - érdemi vizsgálatra - az előadó bíró javaslata alapján a befogadásról szóló döntést hozó tanács az ügy érdemi elbírálását az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint végző állandó tanács elé terjeszti.

21. Általános eljárási szabályok

57. § (1) Az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

(2) Az Alkotmánybíróság elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatását, nyilatkozattételre hívhatja fel, iratok megküldése és vélemény kérése iránt keresheti meg az indítványi kérelemmel érintett szerveket, hatóságokat, illetve azt a bíróságot, hatóságot, más állami szervet, az Európai Unió intézményét vagy nemzetközi szervet, melyek megkeresése a kérelem elbírálásához szükséges.

(3) Az Alkotmánybíróság egyedi üggyel összefüggésben további iratanyag megküldése céljából megkeresheti az alkotmányossági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárás bíróságát.

(4) A személyes meghallgatásra meghívott személyek kötelesek megjelenni.

(5) A nyilatkozattételre felhívott, illetve az iratok megküldése iránt megkeresett szervek, hatóságok és bíróságok együttműködésre kötelesek.

(6) Amennyiben az alapjogi jogsérelem fennállásának eldöntése szakkérdés tisztázását teszi szükségessé, az Alkotmánybíróság kivételesen szakértőt rendel ki az eljárásban. A szakértői bizonyítás részletszabályait az Alkotmánybíróság ügyrendje tartalmazza.

(7) Nyilvános meghallgatást kell tartani a (2) bekezdésben meghatározott meghallgatás elrendelése esetén az indítványozó vagy az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárásban részt vevő ellenérdekű fél (a továbbiakban: ellenérdekű fél) indítványára az eljáró tanács tanácsvezető bírájának, a teljes ülés eljárása esetén pedig az elnök döntése alapján.

(8) Az indítványozó és az ellenérdekű fél a bizonyítási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.

(9) A (2)-(6) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközök tekintetében és a (8) bekezdés tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(10) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság eljárásában egyéb bizonyítási mód és eszköz nem alkalmazható.

58. § (1) Ha az előadó alkotmánybíró az indítvány érdemi vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az indítvány kiegészítésre szorul, határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel az indítványozót. A határidő eredménytelen eltelte esetén az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben.

(2) Az előadó alkotmánybíró együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

(3) Ha az előadó alkotmánybíró az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy egyes vitás kérdések elkülönülve kerüljenek érdemi vizsgálatra, illetve elbírálásra.

59. § Az Alkotmánybíróság - ügyrendjében meghatározottak szerint - kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.

60. § Az Alkotmánybíróság az eljárását bíróság, hatóság, más állami szerv, az Európai Unió intézménye vagy nemzetközi szerv előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig kivételesen felfüggesztheti, ha az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben e szervek előtti eljárás folyamatban van, és a felfüggesztést a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja.

61. § (1) Az Alkotmánybíróság eljárásában kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az ügyben eljáró bíróságot, ha az

a) az alkotmánybírósági eljárás várható tartamára, vagy a várható döntésre tekintettel,

b) súlyos és helyrehozhatatlan kár, vagy hátrány elkerülésére, vagy

c) más fontos okból

indokolt és a bíróság az 53. § (4) bekezdése alapján a döntés végrehajtását nem függesztette fel.

(2) Amennyiben az Alkotmánybíróság a 24. §-ban meghatározott hatáskörében kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti, kivételesen felfüggesztheti az indítványban megjelölt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény, vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés az Alkotmánybíróság érdemi döntésének meghozataláig tart. A felfüggesztő határozat hat hónap elteltével hatályát veszti, ha az Alkotmánybíróság nem dönt az intézkedés meghosszabbításáról.

62. § (1) Az alkotmányjogi panasz elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, aki az indítványozó vagy jogi képviselője hozzátartozója, vagy az eljárás tárgyát képező bírósági eljárásban félként, vagy egyéb módon, a bírói döntés meghozatalában bíróként részt vett.

(2) Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, aki az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítéséhez, benyújtásához, kidolgozásához személyes és érdemi munkájával járult hozzá.

(3) Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.

(4) Az alkotmánybíró haladéktalanul bejelenti az elnöknek, amennyiben vele szemben kizárási ok áll fenn.

(5) Az alkotmányjogi panasz eljárás során az indítványozó az indítvány befogadását követően az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig indokolt és alátámasztott, írásbeli beadványban kezdeményezheti az eljáró bírói tanács tagjának (tagjainak) kizárását, amennyiben attól elfogulatlan döntés nem várható.

(6) Az indítványozó által benyújtott kizárásra irányuló kifogást nyilatkozattételre be kell mutatni a kifogással érintett alkotmánybírónak. A kizárásához való hozzájárulása esetén az alkotmánybíró az ügy elintézésében nem vehet részt. Ellenkező esetben a kizárás tárgyában az Alkotmánybíróság másik tanácsa vagy a teljes ülés dönt. A kizárás tárgyában meghozott végzést közölni kell a felekkel és az érintett alkotmánybíróval.

22. Az Alkotmánybíróság döntései

63. § (1) Az Alkotmánybíróság az ügy érdemében, valamint a 61. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes intézkedés tárgyában határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.

(2) Az Alkotmánybíróság döntését - az 56. § (3) bekezdésében szabályozott rövidített indokolással ellátott végzés kivételével - részletesen indokolni köteles.

64. § Az Alkotmánybíróság végzésben utasítja vissza az indítványt, ha érdemi vizsgálata során megállapítja

a) hatáskörének hiányát,

b) az indítványozó jogosultságának hiányát,

c) a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozattétel elmaradását, amely az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve a hiánypótlásra visszaadott indítvány ismételten hiányosan történő benyújtását,

d) az indítvány törvényi feltételeknek nem megfelelő tartalmát,

e) a 25-27. §-ban foglalt eljárások kivételével a vizsgált jogszabály hatályvesztését, valamint

f) a 24. § (3) bekezdésében vagy a 31. §-ban foglaltak fennállását.

65. § Az Alkotmánybíróság érdemi határozatával elbírálja az indítványt, és dönt az eljárása során szükségszerűen felmerülő egyéb kérdésekben.

66. § (1) Az Alkotmánybíróság döntését kézbesítés útján közli az indítványozóval, a panaszossal és azzal az érintettel, akinek a részére a közlést szükségesnek tartja.

(2) Ha az alkotmánybíró a szavazás során kisebbségben maradt, és az Alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indoklásával együtt - jogosult a döntéshez csatolni.

(3) A döntés érdemével egyetértő alkotmánybíró a többségétől eltérő indokait párhuzamos indokolás formájában jogosult a döntéshez csatolni.

(4) Az Alkotmánybíróság elrendelheti az ügy érdemében hozott határozatának a nyilvános kihirdetését.

23. Egyéb rendelkezések

67. § Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárásokban a polgári perrendtartásról szóló törvény anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

68. § A 23-24. § és a 32- 33.§ szerinti eljárásban az Alkotmánybíróság a részére megküldött indítványokat elektronikus formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozásmentesen nyilvánosságra hozza. A 25-27. § szerinti eljárásban az Alkotmánybíróság az indítványokat az indítványozó hozzájárulása esetén nyilvánosságra hozhatja.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

69. § (1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezései az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény,

b) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXXVIII. törvény,

c) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXV. törvény,

d) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXX. törvény, valamint

e) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXII. törvény.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 25. §-a és a 25. §-át megelőző alcíme, valamint a 28. § (10) bekezdésében az "és az Alkotmánybíróság volt elnökének" szövegrész.

(5) E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tagjának megbízatását azzal, hogy a megbízatásra az 5. §, a 10-16. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(6) E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő elnökének megbízatását azzal, hogy megbízatására a 13. §-t, a 14. §-t és a 18-20. §-t alkalmazni kell.

(7) E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő elnökhelyettesének megbízatását azzal, hogy megbízatására a 21. § (3) bekezdését alkalmazni kell.

(8) E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő főtitkárának, valamint az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők megbízatását.

(9) Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt elnöknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait.

70. § Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg.

71. § (1) E törvény hatálybalépésével minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. § (1) bekezdésében meghatározott utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő.

(2) E törvény hatálybalépésével megszűnik az eljárás az Alkotmánybíróság előtt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése iránt kezdeményezett eljárás tekintetében, amennyiben az indítványt nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztette elő.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványt e törvény 26. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén e törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott indítványokra a 30. § (1)-(2) és (4) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni, egyebekben az indítványra e törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) E törvény hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével a (3) bekezdésben meghatározott indítvány benyújtásának nincs helye.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott indítványban az azonosításra alkalmas adatok feltüntetésével hivatkozni kell a korábban benyújtott, megszűnt eljárás alapjául szolgáló indítványra.

72. § (1) A 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti indítvány kizárólag az önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állítja, és a rendelet más jogszabályba ütközésére egyidejűleg nem hivatkozik, az Alkotmánybíróság előtt a 71. § szerint kell eljárni.

73. § Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, a 71-72. §-ban nem szabályozott további ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága e törvény rendelkezései alapján fennáll.

74. § A 26-27. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz eljárás e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető.

75. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét, ahol törvényt említ, azon a törvényerejű rendeletet is érteni kell.

Indokolás

Általános indokolás

Az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörével, eljárásaival, szervezetével, működésével kapcsolatos részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Az Országgyűlés e rendelkezés végrehajtása érdekében alkotja meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg. Az Alkotmánybíróság az a szerv, amely végső soron felel azért, hogy a jogalkotás - mind az eljárást, mind pedig eredményét tekintve - az Alaptörvénnyel összhangban valósuljon meg.

A Javaslat az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését. A kezdeményezői kör meghatározásánál a hatékony alkotmánybírósági működés szempontjának is érvényesülnie kell. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket (előzetes normakontroll) és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt (utólagos konkrét normakontroll és alkotmányjogi panasz). A Javaslat az előbbieken kívül - meghatározott kezdeményezői kör számára - olyan esetekben is lehetővé teszi a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be (utólagos absztrakt normakontroll).

A Javaslat az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás keretében az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály (mint általánosan kötelező közhatalmi döntés) Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja. Ez a hatékony rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára egy olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb - alkotmányos jogsérelmek esetén lehetőséget ad az Alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára. Az Alkotmánybíróság Alaptörvényben rögzített feladata továbbá biztosítani, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes jogszabályok ne legyenek a jogrendszerben. Az Alaptörvény és sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság számára további feladat- és hatásköröket is meghatározhat.

Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi feladatainak ellátását a már kihirdetett alaptörvényellenes jogszabály megsemmisítését lehetővé tevő jogköre alapozza meg. Sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság egyes hatáskörei, eljárásai vonatkozásában azokhoz igazodó további jogkövetkezmények megállapítását is lehetővé teszi. A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos elsődleges országgyűlési felelősségre tekintettel a Javaslat meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket, amelyekben az Alkotmánybíróság egyes eljárásaiban csak meghatározott szempontokra tekintettel végezhet felülvizsgálatot.

A Javaslat a jelenleg hatályos Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény megoldásaira, illetve annak alapján a gyakorlatban - azaz alkotmánybírósági határozatokban, teljes ülési állásfoglalásokban - kialakított megoldásokra alapoz. Teszi mindezt természetesen olyan módosításokkal, amelyeket egyrészt a szükségszerű aktualizálások, másrészt a hatáskörök és a tagok számának változásából fakadó indokok és szükségszerűségek alapoznak meg.

Az Alaptörvény a testület létszámát megnövelte. A cél az, hogy olyan szervezeti, működési, eljárási kereteket teremtsen a Javaslat, amelyben a nagyobb létszám előnyei érvényesülnek.

A testület összetételének meghatározása garanciális kérdés bármely hatáskör gyakorlása során, egyúttal a megfelelő működés záloga. Általános tapasztalat európai szinten, hogy a bíróságok túlterheltségét vagy újabb bírósági szintek beépítésével, vagy az adott testületen belüli két- vagy többszintű fórumrendszerrel próbálják megoldani. 15 bíróból álló teljes ülés esetén a döntéshozatal nyilvánvalóan lelassul. Ezért szükséges a tanácsok eljárásának általánossá tétele. Ugyanis, ha 15 tagú testületre telepítenénk a működés súlypontját, az lassú, elhúzódó eljárásokhoz vezethet. Bár kézenfekvő megoldás az ügyek-ügycsoportok elosztása a plénum és a kisebb létszámú testületek között, törekedni kell az ezzel járó veszélyek kiküszöbölésére (pl. divergáló gyakorlat, ügyteher-elosztás egyenlőtlensége stb.), ennek elkerülését szolgálják a kétirányú becsatornázás megjelenő szabályai, amelynek révén lényegében bármi a teljes ülés elé kerülhet elbírálásra, ha ennek feltételei fennállnak.

Az eljárási szabályokat különösen szükségszerű az Alkotmánybíróság új hatásköreihez igazítani. A valódi alkotmányjogi panasz alapvető fordulatot jelent, eljárási szempontból is. Erre való tekintettel az új eljárási rendben vannak általános, mindkét típusra (normakontroll, alkotmányjogi panasz) alkalmazható szabályok és különös, csak az egyes hatáskörök gyakorlásakor alkalmazandóak.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az egyedi ügy definiálása az új, alkotmányjogi panasz hatáskör miatt szükségszerű.

A 2-4. §-hoz

Indokolt az AB székhelyére vonatkozó szabályt a valós helyzethez igazítani. Az AB költségvetési önállóságára vonatkozó szabály tartalmilag egyezik a hatályos törvényi megoldással, pontosabb kodifikációtechnikai megoldással, és más szervekről, pl. az Állami Számvevőszékről szóló törvény megoldását használva.

Az 5-16. §-hoz

Az alkotmánybírói függetlenség szabálya a bírókra vonatkozó szabállyal koherens megoldás. Mivel az elnök is alkotmánybíró, az AB tagjára vonatkozó rendelkezés az elnökre is vonatkozik, hacsak nem nevesíti külön az elnököt (és állít fel rá más, külön szabályt) a Javaslat.

Bár az Alaptörvény nem zárta ki az alkotmánybírák újraválasztásának lehetőségét, ezt indokolja az alkotmányosan felemelt időtartamú mandátum.

Az alkotmánybíróvá választhatóságra vonatkozó szabályozásban kizárási kritériumként jelenleg "vezető államigazgatási tisztség" betöltése szerepel. Az új törvényben az "állami vezetői tisztség" betöltése szerepel. Utóbbi megoldással szélesebb körből lehetne alkotmánybírót választani. Ezzel párhuzamosan az AB eljárása során korábban nem szabályozott kizárási okok jelennek meg (lásd: 62.§), ezáltal az elfogulatlan döntéshozatal biztosítható.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabály az ABH-ban megjelenő gyakorlat kodifikálása. Indoka az, hogy ha az alkotmánybíróvá megválasztás egyik kritériuma a kiemelkedő tudású elméleti jogászi tevékenység, ezért a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségről való lemondás előírása méltánytalan lenne, amennyiben azok ellátása_az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. A tudományos kutatói és szellemi műhelyként funkcionáló felsőoktatási tevékenységben keletkező ezen megbízás még nem lehetetleníti el, sőt adott esetben segítheti az alkotmánybírói munkát. A rektori és dékáni (illetve - helyettesi) tisztég ezzel szemben már gyakorlati okokból (a két tisztség betöltésével járó munkateher, időigényesség, stb. miatt) ellehetetlenítheti az alkotmánybírói munkát, ezért az összeférhetetlenség fennállhat.

A megválasztási, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozati szabályok, illetve a tisztség megszűnésére vonatkozó szabályok az új törvényben a jelenleg hatályos szabályozással érdemben jórészt megegyeznek.

A Javaslat 14. §-a tartalmazza az alkotmánybírák mentelmi jogára vonatkozó szabályokat.

Új elem a volt alkotmánybírák juttatására vonatkozó szabály. A közjogi méltóságok javadalmazásáról szóló törvény - a 2011. évi CX. törvény által sem érintetten - a volt AB elnöknek a teljes díjazásának megfelelő juttatást állapít meg. Ugyanakkor a 12 éves mandátum során fennálló alkotmánybírói díjazás és a nyugellátás közötti igen nagy eltérés egzisztenciális feszültséget okozhat, melyet a díjazás 50%-ának juttatásként való megállapítása nagymértékben enyhíthetne.

A működőképesség még erősebb garanciáját szolgáló új elemként a Javaslat rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság tagja a hivatalát az utódja megbízatása kezdetéig gyakorolja. E szabály révén az AB működési folyamatosságát lehetséges biztosítani az új alkotmánybíró országgyűlés általi megválasztásának esetleges késedelme esetére.

A 17-21. §-hoz

A hatályos Abtv. szerint a teljes ülés - a hatáskörébe utalt érdemi döntésen túl - az egész eljárást uralja, ideértve az eljárás vezetésével kapcsolatos eljárási cselekmények eldöntését is. Az AB eddigi működésénél hatékonyabb, és gördülékenyebb működés megteremtése okán indokolt egy megerősített elnöki pozíció, mindamellett, hogy az alkotmánybírói önállóságból kiindulva a "primus inter pares" helyzet jogállási szempontból továbbra is fennmarad. A hatékonyságnövelési szándékra és különösen az új hatáskörökből fakadó alapvető változásokra tekintettel a jelenleg hatályos megoldásnál erősebb jogosítványok szerepelnek. Ezek között kiemelendő, hogy

- az Elnök határozza meg a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét, és az AB napirendjén szereplő ügyek ütemezését, elkerülve az ügyek túlzott és indokolatlan elhúzódását,

- személyi javaslatokat tehet a teljes ülésnek az elnökhelyettes személyére, a tanácsvezető bírókra, a főtitkárra,

- az egységes joggyakorlat biztosítására vonatkozó hatáskör azokat a később ügyrendben, vagy SZMSZ-ben megjelenő szabályokat alapozza meg, mely a tanácsban történő alkotmánybírósági munka ellenére az egységes szempontú indítványbefogadási és elbírálási gyakorlatot biztosítani tudja.

A 18. § tartalmazza az elnöki megbízatás megszűnésének szabályait, a 19-20. § pedig az elnök javadalmazására vonatkozó - a transzparencia követelményeinek megfelelő - rendelkezéseket. Az elnökhelyettes az elnök helyettesítésére rendelkezik hatáskörrel, önálló "portfólióval" törvényi szinten nem indokolt felruházni, az esetleges belső feladat-megosztási részletkérdések az ügyrend, vagy SZMSZ tárgyai. Az elnökhelyettes megbízatására vonatkozó azon szabályozás, miszerint az új elnök hivatalba lépéséig gyakorolja hatáskörét, biztosítani tudja a folyamatos működést és joggyakorlatot.

A 22. §-hoz

A Hivatali szervezet tekintetében a törvény a jelenlegi megoldásnak megfelelő rendszert jelenít meg törvényi szinten. A főtitkár helyzetét a döntés-előkészítésben megjelenő szerepére tekintettel - a hatályos Abtv. megoldásával ellentétben - indokolt törvényben rögzíteni.

A 23. §-hoz

Bár az indítvány tartalmára vonatkozó rendelkezések a határozott kérelem tartalmát rögzítik, azonban fontos kiemelni, hogy a későbbi alkotmányossági anomáliákat elkerülendő, ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az Országgyűlés az egész törvényt "láttamozásra" küldje az AB részére. Ezért az indítványozó kötelezettsége, hogy az indítványban konkrét törvényi rendelkezést és konkrét alkotmányossági kérdést jelöljön meg, és részletesen indokolja a kettő közötti kapcsolatot. Amennyiben kivételes (a gyakorlatban nem valószínűsíthető, inkább teoretikus) esetben a törvény valamennyi rendelkezését meg kívánja vizsgáltatni, az esetben minden egyes törvényi rendelkezés esetén szerepelnie kell konkrét alkotmányossági aggálynak és egyenként a részletes indoklásnak az indítványban.

A 24. §-hoz

Indokolt rögzíteni, hogy a biztos saját indítványa nem jelentheti pusztán a hozzá érkezett panaszok áttételét, ezáltal a megszüntetett "actio popularis" hatáskör visszaszivárgását a jogrendszerbe. A biztos egy panaszra, vagy több panaszra, vagy akár saját kezdeményezésből, az általa folytatandó vizsgálatoktól függetlenül (tehát akár a hatáskörében folytatott tényvizsgálat lefolytatása nélkül) az esetben kezdeményezheti az AB eljárását, ha saját álláspontja értelmében alkotmányossági aggály fennáll.

A 25. §-hoz

E hatáskör kapcsán fontos az alkalmazási tilalom szabályozása, egyrészt az indítvány tárgya, másrészt a jogkövetkezmények tekintetében. Eszerint bíró nem csak a jogszabály megsemmisítése érdekében fordulhat az AB-hoz, de a már elbírált alkotmányellenes jogszabályon alapuló eljárása esetén pusztán alkalmazási tilalmat kérve is előterjeszthet indítványt - ha azt az AB már nem mondta ki a megsemmisítő határozatában. A 35/2011. ABH szól az alkalmazási tilalom tekintetében kialakított gyakorlatról, melynek e Javaslat megfelel.

A 26-31. §-hoz

A valódi alkotmányjogi panasz alapján az alapjogok közjogi alanyi jogként érvényesülnek. Ez személyhez kötött, így közelebb áll a hagyományos alanyi jogérvényesítéshez, mint a normakontroll akármelyik változata. Az eljárás ennek ellenére nem lehet a bírósági per "folytatása", az AB nem a szűkebb értelemben vett igazságszolgáltatás része. Panaszra elsősorban akkor van lehetőség, amikor a jogszabályt közhatalmi szervek már alkalmazták. Az érintettség fogalmának használata szélesebb alapjogvédelmi keret, mint ha pusztán az adott ügyben részes fél számára lenne a lehetőség nyitva. Mindez a jelenlegi hatáskör továbbvitelét jelenti, a jogerős bírói döntés utáni normakontrollt. Fontos, hogy a panaszt továbbra se csak "alapjogsérelem" esetén lehessen benyújtani, de egyéni jogvédelmi intézmény mivoltából kifolyólag bármely alaptörvényi rendelkezésre alapozva sem, hanem az "Alaptörvényben biztosított jogok" sérelme esetén lehessen az AB-hoz fordulni.

Indokolt, hogy az AB-hoz fordulhassanak akkor is, ha a jogszabály közvetlenül, illetve a bíróság előtt nem megtámadható aktussal okoz Alaptörvénybe jogsérelmet. (T.i. az "alkalmazás" nem feltétlenül jogalkalmazói/közhatalmi döntés, lehet pl. állampolgári jogkövetés. Pl.: az adófizetést jogkövetése révén teljesít, érintetté válik.)

Főszabályként végleges, érdemi, "jogerős" döntés felülvizsgálható, de kivételesen lehet ezt megelőzően is, a közbenső eljárási döntések esetén (pl. kényszerintézkedés az eljárás során). Különösen a büntető ügyekben néha a sérelem orvoslásával nem is lehet bevárni a jogerős döntést. Indokolt ugyanakkor, hogy ezen kivételes esetben azonban közvetlen és súlyos jogsérelem legyen szükséges. Ilyen pl. a gyakorlatban a helyrehozhatatlan kár, stb. Fontos kétirányú átjárhatóságot biztosítani, hisz hiába kéri az indítványozó pusztán az ítélet megsemmisítését, ha az AB a jogszabály alkotmányellenességét észleli, e tekintetben is el kell járnia (Az alkotmányellenes alapokat "meg kell szüntetni", önmagában a bírói döntés megsemmisítésével ugyanis az eljárás újraindítható lenne). Ha pedig pusztán a jogszabály alkotmányellenességét állítja az indítványozó és nem kéri a döntés megsemmisítését, akkor pont az indítványozó nem részesülne az AB eljárás kedvező hatásából (döntés megsemmisítése, alkalmazási tilalom).

A 29. §-ban megjelenő törvényi szabály különös jelentőséggel bír, legitimálja a beérkezett beadványok AB általi szűrését, befogadhatósági kritériumot állapítva meg ezzel. A beadványok szűrési mechanizmusának lehetősége a német példa szerinti megoldást honosítja meg a magyar jogrendszerben. Mindez az AB hatékonyabb, gyorsabb munkáját segítheti elő, a csekélyebb jelentőségű és egyszerű ügyek tekintetében egyszerűbb és ezáltal gyorsabb lezárást, és a felszabaduló kapacitások révén pedig a bonyolultabb megítélésű ügyek hatékonyabb elbírálása előtt is utat nyit.

A Javaslatban a hatályos törvénnyel ellentétben az indítvány benyújtására nyitva álló határidőhöz egy kivételes mulasztás-igazolási lehetőség is társul immár, mely a strasbourgi joggyakorlatnak és elveknek megfelelőbb megoldás. Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó ésszerű határidő előírása szintén a strasbourgi joggyakorlatnak megfelelést szolgálja, hiszen az alkotmányjogi panasz "hatékony jogorvoslatnak" minősül az emberi jogi bíróság értelmezésében. Az ítélt dolog szabályozása a normakontroll hatáskörök esetén más ügyre vonatkozóan is fennállhat, de a bírói döntés megsemmisítése esetén csak ügyről ügyre, tehát csak az adott ügyben eredményezhet res iudicata-t.

A 32. §-hoz

Az Alaptörvény nem szól arról, hogy kik rendelkeznek indítványozói jogosultsággal, és az ex officio vizsgálat lehetőségéről sem tesz említést.

A 33. §-hoz

A rendelkezés kapcsolódik a népszavazásról szóló T/3479, tv-javaslathoz. A két jogszabály koherenciáját illetően figyelemmel kell lenni. Mivel az említett jogszabály a Kúrára telepíti az OVB döntésekkel szembeni kifogás felülvizsgálatát, az AB Országgyűlési határozattal eljárása kivételes jellegű, a gyakorlatban elenyésző, vagy elő nem forduló azon esetre vonatkozhat, ha a körülményekben lényeges változás állt be.

A 40/2004 és 5/2008 ABH-ban megjelenő gyakorlat kodifikálása ezen szabály.

A 34. §-hoz

A hatáskör pontosításaként - korábbi gyakorlat alapján - az Abtv. rendelkezik arról, hogy az AB a véleményével az ügy által felvetett absztrakt jogi kérdést válaszolja meg, nem pedig a Kormány által előterjesztett konkrét ügy tényállásáról dönt.

A 35. §-hoz

Az Alaptörvény - a hatályos Alkotmánynál is szűkszavúbban - kizárólag a megfosztási eljárás megindításának kérdését szabályozza részletesen. Az Abtv. néhány alapvető eljárási kérdést rendez azzal a megfontolással ugyanakkor, hogy a közjogi felelősség megállapításában, alapvetően célszerűnek tűnik az impeachment eljárás alapján (pl USA) büntető felelősség megállapítása illetve a cselekmény elkövetésének megállapítása nélkül, pusztán a közjogi tisztségre való - bizalomvesztés és feddhetetlenség elvesztése miatti - méltatlanság okán történő tisztségvesztés, mely után adott esetben rendes büntetőbíróság előtt felelhet a továbbiakban.

A 36. §-hoz

A közigazgatáson belüli hatásköri összeütközés megszüntetése nem az AB feladata. Jelentős alkotmányjogi kérdést az olyan alkotmányos szervek közötti összeütközés vethet fel, mely alaptörvény-értelmezés alapján válaszolható meg, így csak ez jelenti e hatáskör tartalmát.

A 37. §-hoz

Az önkormányzati rendeletek kérdése azért tisztázandó, hiszen az is Jogszabály", a jogszabályok alkotmányossági kontrolija pedig az Alaptörvény értelmében az AB hatásköre. Ugyanakkor a magasabb szintű törvénnyel való ütközés vizsgálata a rendes bírósági hatáskör. Ez behatárolja az AB mozgásterét és indokolja a Javaslatban szereplő szabályt.

Az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) hatásköre a jelenlegei alkotmánybírósági gyakorlat szerint is kiterjed a közjogi szervezetszabályozó eszközök vizsgálatára, úgyszintén a jogegységi határozatra. Utóbbit a 42/2005. ABH alapozza meg. Indokolt, hogy maga a törvény explicit módon mondja ki ezeket a szabályokat, és ne pusztán ABH-k, a gyakorlat legitimálja azokat.

A 38. §-hoz

Az alaptörvény 24. cikke nem tartalmaz az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezésére irányuló alkotmánybírósági hatáskört, ugyanakkor a 24. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján sarkalatos törvény további feladat- és hatáskört állapíthat meg. Indokolt a korábbi értelmezésre irányuló hatáskör megtartása. Az erre irányuló eljárás kezdeményezésére azonban a jogosultak egy szűkebb körét - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - a törvényben indokolt meghatározni.

A 39-46. §-hoz

Az AB előtti eljárás egyfokú, döntései véglegesek.

Nincs az Alaptörvényben az előzetes normakontroll tekintetében - az első újratárgyaláson kívül - jogkövetkezmény, ezért itt szükséges szabályozni.

A megsemmisítési jogkör a legfőbb, Alaptörvényben is szabályozott jogosítvány. Kérdéses, mely eljárási szakasztól kellhet megismételni a bírói eljárást, ha egyáltalán kell. Hisz megoldás lehet, hogy azt a Kúria maga megváltoztassa. Fontos, hogy az AB a bírósági eljárási ilyen kérdéseibe már ne nyúljon bele. Hisz a vizsgált határozatok köre - különösen a büntetőeljárásban - bővebb a jogerős ügydöntő határozatnál.

Példák: előfordulhat, hogy pl. kényszerintézkedésről szóló; illetve végrehajtást felfüggesztő végzést annulált az AB. Előbbi esetben az illetővel szemben a kényszerintézkedést megszüntetni, vagy az utóbbi esetben a végrehajtást automatikusan folytatni nem biztos, hogy lehet. Amennyiben a büntetőeljárás folyamatban léte alatt érkezett panasznak az Alkotmánybíróság helyt ad, - főszabályként - akkor sem kerülhet sor a kényszerintézkedés megszüntetésére. Ilyenkor - a német példa alapján - az lehet a megoldás, hogy a kényszerintézkedésről szóló döntés hatályon kívül helyezése mellett az Alkotmánybíróság a döntést hozó első- vagy másodfokú bíróságot kötelezi az alaptörvénnyel összhangban álló döntés meghozatalára. Minderre csak az eljárási kódexek alkalmasak. Szükséges e tekintetben az ABty. - Pp. - Be. koherencia megteremtése!

A szabályozás régi Abtv.-hez hasonló rugalmasságot ad: a főszabállyal (ex nunc) ellentétben lehet más, azaz ex tunc, vagy pro fúturo megsemmisítés. (Pl. eljárási szabály ex tunc megsemmisítése nem célszerű, ugyanis azon ügyekben, amikor a megsemmisített rendelkezést alkalmazták, újra kellene indítani az eljárást)

Lehetőség van továbbá arra, hogy nem csak az adott ügyben nem alkalmazható, de általában (minden peres eljárásban, ez esetben pl. folyamatban lévő jogerősen le nem zárt összes eljárásban, vagy a jövőbeni eljárásban). Ezen felül hatályban is tarthat pl. az új jogszabály megalkotásáig. Az újabb gyakorlat a sorozatpereknél, a döntés meghozatalakor már hatályon kívül helyezett norma alkotmányellenessége következményeit a jogerősen be nem fejezett, de az alkotmányellenessé nyilvánítás előtt létrejött jogviszonyok alapján indult, valamennyi eljárásra kiterjeszti, (ld. 35/2011. (V.6.) ABH)

A 47-50. §-hoz

Az AB eljárása közjogi jellegű: célja a jogrendszer alkotmányosságának biztosítása, nem ténykérdésekhez, hanem jogkérdésekhez kapcsolódik. Az eljárás tehát alapvetően különbözik az alanyi jogok érvényesítésére irányuló kontradiktórius eljárásoktól.

A valódi alkotmányjogi panasz a közjogi alanyi joggá tett alapjogok érvényesítése, amely bár indokol bizonyos eljárási garanciákat, de nem az alanyi jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen eljárási garanciákat. Ez a rendes bírói eljárásokhoz képest speciális szabályrendet indokol.

Az írásbeli eljárás azzal indokolható, hogy az AB eljárásában nincs akkora jelentősége a bíróság személyes észlelésének. Ez alól azonban van kivételek, nyilvánosságra vonatkozó lehetőség a Javaslatban.

Az Alkotmánybíróság döntéseinek túlnyomó részét az új hatáskörök és új eljárási rend mellett is a teljes ülés hozza.

Az AB eljárása az alkotmányjogi panasz-eljárás egyes eseteit leszámítva nem a nyilvánosság előtt zajlik. A teljes ülés és a tanácsok döntéseiket nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozzák meg. Ez alól egy kivétel van: a teljes ülés döntési kompetenciájába tartozó személyi kérdések. A tanácsok összetételének és a tanácsvezető bírák személyének rotációját a joggyakorlat kiegyensúlyozott fejlődése indokolja. Az átláthatóság miatt fontos meghatározni, hogy ki hozhatja létre, mely esetekben állítható fel.

Az ideiglenes tanács életre hívásának indokait a Javaslat meghatározott esetekhez köti, ami a jogkereső indítványozók érdekeit, és a jogbiztonság követelményét szolgálja. Ilyen fordulhat elő pl. gyors döntést igénylő kérdések (pl. ahol eleve a rendes bíróságot is szűk határidő köti), vagy nagyobb mennyiségben speciális ügycsoportok.

A plénum és a tanács közötti ügymegosztás során törekedni kell az ezzel járó veszélyek kiküszöbölésére (pl. divergáló gyakorlat, stb.). A kétirányú becsatornázás szabályai révén, "lényegében bármelyi ügy" a teljes ülés elé kerülhet elbírálásra, ha feltételei fennállnak. A teljes ülés döntési jogköre az Alaptörvénnyel ellentétes törvény megsemmisítésére terjed ki.. A szabályt a teljes ülés működőképességének megőrzése indokolja.

A javaslat a tanácsok eljárásának általánossá tétele talaján áll, azonban differenciáltan, hisz a működés lényegi, minőségi súlypontja mégis a teljes ülés, miután a legfontosabb ügyekben az jár el, és bármely kérdést magához vonhat. A javaslat szabályai tehát kellő egyensúlyt biztosítanak, és elkerülik, hogy a jelenleg hatályos szabályozást megismételve a 15 tagú testületre telepítse a működés mennyiségi súlypontját az esetlegesen csekélyebb jelentőségű ügyekben is, mely lassú, elhúzódó eljárásokhoz, netán kvázi működésképtelenséghez vezethetne.

Ugyanakkor a teljes ülés döntési primátusát szolgálja az a szabály, amely szerint lényegében bármely ügy az eljárás bármely szakaszában a teljes ülés jogkörébe vonható a tanácsok és bírák meghatározott arányban támogatott indítványa, illetve az elnök döntése alapján.

Az 51-54. §-hoz

Új szabályként jelenik meg az ügyvédkényszer. Mivel túlnyomórészt bírósági határozatok felülvizsgálatáról lesz szó, logikus a jogi képviselő megkövetelése az AB előtt is. A jogi képviselő nem jelenti, hogy elzárná az alkotmányjogi panasztól a szerényebb anyagi körülmények között élőket, hiszen létezik ingyenes jogsegélynyújtás.

Az Alkotmánybíróság - leszámítva a Javaslatban megjelölt két esetet - minden hatáskörében indítványhoz kötötten jár el.

Az alkotmánybírósági indítvány kellékei: határozott kérelem és az azt alátámasztó okirati bizonyítékok.

A normakontroll hatáskörök esetében az indítványt az Alkotmánybíróságon, a panaszos eljárásokban pedig az alapügy bíróságánál kell benyújtani.

Az alapügy bírósága az indítványra tekintettel felfüggesztheti az előtte folyamatban lévő eljárást, és mérlegeli a panaszban támadott döntés végrehajtásának felfüggesztését, valamint dönt ebben a kérdésben.

Szükséges rendezni azon eszközöknek a körét, amelyet az eljáró tanács az eljárás rendjének fenntartása érdekében alkalmazhat. Az eljárási bírság az alkotmánybírósági eljárás rendjének fenntartását biztosító eszköz. A "többletköltségek" alatt minden olyan, az ellenérdekű fél által igazolt, illetve az alkotmánybírósági eljárásban keletkező költség értendő, amely a szándékos magatartás nélkül nem állt volna elő.

Az 55-56. §-hoz

A jelenleg hatályos szabályozással ellentétben e törvényben megjelenik a főtitkári döntéselőkészítés, valamint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetkörei. A főtitkárság egyfajta szűrő szerepét fenn kell tartani, sőt erősíteni kell, amelynek indoka a várt, nagyszámú indítvány. Ugyanakkor a főtitkárság szűrést alapvetően formai, eljárási kérdésekben végezhet. Az érdemi szűrés azonban a bírák monopóliuma.

Az előkészítő eljárásban végzett eljárási cselekmények az indítványozóra nézve kötelezettséget keletkeztetnek. Amennyiben az indítványozó ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy az indítvány nem kerülhet érdemi elbírálásra. Ezt a döntést a főtitkár előkészítése mellett minden esetben alkotmánybíró hozza meg.

Új szabály a befogadásról történő előzetes, egyszerűsített döntés, mely Európában más országokban is, pl. a német gyakorlatban alkalmazott megoldás.

A panaszos eljárásokban további szűrőt jelent tehát a tanács tevékenysége, amely érdemi, de nem az indítvány érdemét érintő kérdések megvizsgálása után végzéssel dönt a panasz befogadhatóságáról. A csekély jelentőségű, érdemre befolyást nem gyakorló sérelmekkel összefüggő panasz visszautasítása esetén a végzés rövidített indokolást tartalmaz, amely mindenképpen megjelöli a visszautasítás törvényi alapját, és összefoglaló jelleggel annak indokát.

Az 57-62. §-hoz

Az eljárás során az Alkotmánybíróság a Javaslatban megjelölt eszközökkel rendelkezik a döntéshozatalt befolyásoló körülmények feltárása érdekében. A panasz-eljárásban biztosítani kell a felek (indítványozó és az ellenérdekű) meghallgatását. Ez azonban nem jelenti feltétlenül a szóbeliség kötelezettségét. A tanács vagy a teljes ülés előtt írásban is folyhat a kontradiktórius eljárás. A felek indítványára a tanácsvezető bíró, illetve az elnök dönthet úgy, hogy a tanács, illetve a teljes ülés szóban hallgatja meg a feleket.

Bár az AB továbbra sem ténybíróság, klasszikus értelemben vett bizonyítás-felvétel nincs, de pl. szakértő rendelésre, stb. sor kerülhet, akinek a feladata, hanem annak a tényhelyzetnek és környezetnek a megvilágítása, amelyben az alapjogsérelem megvalósult.

Szintén fontos, hogy az eljárási cselekmények panasz-eljárásban a felek előtt nyilvánosan történjenek: biztosítani kell a számukra az eljárás során keletkezett, munkaanyagnak nem minősülő iratok megtekintését. Az Alkotmánybíróság eljárása ugyanakkor "inkvizitorius", azaz az "ügy ura" nem az indítványozó, hanem a döntést hozó tanács, illetve a teljes ülés.

Az AB nem büntető, polgári vagy közigazgatási ügyet bírál el, hanem a panaszban elé tárt alapjogi ügyet. Ezért ebben az eljárásban nem a büntető vagy polgári peres eljárási garanciákat, hanem eljárási garanciákat kell érvényesíteni.

A bírósági döntés (intézkedés) végrehajtásának felfüggesztése, valódi és erős jogkör, bár kivételesen alkalmazandó. A német szövetségi AB egy jogvitában akkor szabályozhat előzetesen ideiglenes intézkedéssel egy helyzetet, ha ez súlyos hátrányok elhárítása, fenyegető erőszak megakadályozása vagy más fontos ok miatt a közjó érdekében sürgősnek mutatkozik. A megjelölt okok esetén kerülhet arra sor, hogy bár az alapügy bírósága már döntött a támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztése tárgyában, az Alkotmánybíróság ennek ellenére felhívhatja a korábbi döntésének felülmérlegelésére. A Javaslat 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntésnek erga omnes hatálya van, és nem sérti a bírói (döntéshozatali, illetve szervezeti) függetlenséget az, amennyiben az Alkotmánybíróság illetve nemzetközi bíróság döntése determinálja a konkrét kérdésben meghozott bírói döntést.

Kivételesen lehetőség van a hatályba nem lépett jogszabály hatálybalépésének felfüggesztésére. Az alkotmánybíró objektív, illetve szubjektív okok miatt lehet kizárva. A hozzátartozói minőség, az alapügyben való bármilyen közreműködés (pl. jogi képviselő, vádképviselő, bíró) olyan objektív ok, amely kizárja, hogy egy panaszos eljárásban az alkotmánybíró részt vegyen. A normakontroll eljárásokban az az alkotmánybíróvá vált képviselő nem vehet részt a döntés előkészítésben és a döntéshozatalban, aki érdemi módon vett részt a törvény alakításában (pl. előterjesztője volt a törvényjavaslatnak). Vélelem szól amellett, hogy a képviselői önálló indítvány előterjesztője érdemben közreműködött a javaslat alakításában. Viszont önmagában az a tény, hogy a parlamenti képviselő módosító indítványt nyújtott be egy törvényjavaslathoz, illetve részt vett a törvény megalkotásában (konkrétan szavazott) nem eredményezi az eljárásból és a döntéshozatalból való kizárását. A kizárást maga az alkotmánybíró, illetve az indítványozó (az ellenérdekű fél is) kezdeményezheti. Az első esetben az eljárás igazgatási jellegű (az elnök átszignálja az ügyet más alkotmánybíróra), az utóbbi esetben másik tanács érdemben dönt a kizárás tárgyában.

A 63-66. §-hoz

Az Alkotmánybíróság érdemi döntést (határozat) és nem érdemi döntéseket (végzések) hoz. A nem érdemi döntései között vannak olyanok, amelyek gátolják az igényérvényesítést (pl. az előkészítő eljárás során vizsgált eljárást gátló akadályok fennállása esetén, vagy a panaszos eljárás esetében a tanácsok visszautasító végzése), illetve vannak olyan végzések, amelyek az eljárás lefolytatását szolgálják (pl. az elnök elrendeli az ügy teljes ülés elé terjesztését, rendbíróságot kiszabó végzés, szakértőt kirendelő végzés).

A Javaslat az eddigiekben érvényesülő megoldást követi, azaz nem a bírói döntés egységességét, hanem azt tekinti fontosnak, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az érvek, amelyek megfontolása után az AB elfogadta a többségi döntést. Egyértelmű, hogy különvéleményt vagy párhuzamos indokolást csak az indítvány érdemében döntő határozathoz lehet fűzni.

A 67-68. §-hoz

A Javaslat adatkezelési szabályokat az indítványok és a határozatok nyilvánosságra hozatala tekintetében tartalmaz. Tekintettel az indítványozói körre a normakontroll eljárásokban az indítvány és a határozat nyilvánosságra hozatalát személyes adatok nem korlátozhatják. A panaszos eljárásokban az indítvány, illetve a határozat nyilvánosságra hozatala a bírósági eljárásokban alkalmazott törvényi szabályok szerint alakul.

A 69-75. §-hoz

Hatályba léptető, hatályon kívül helyező, valamint átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A törvény hatálybalépésével 2012. január 1-jén hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, valamint az annak módosítását tartalmazó, még hatályban lévő más törvények.

A javaslat átmeneti szabályokat tartalmaz az 1989. évi XXXII. törvény alapján megválasztott elnök, elnökhelyettes és tagok megbízatására vonatkozó szabályok alkalmazhatósága tekintetében.

A bárki által, érdekeltség, érintettség nélkül kezdeményezhető normakontroll eljárás megszűnik január 1-jétől. Ezzel nem a hatáskör szűnik meg, csak az indítványozói jogosultság. Ahol konkrét személy konkrét védelme nem merül fel, alaptörvény-védelmi szempontból nem indokolt az indítványok elbírálása január 1-je után, emellett szintén fontos, hogy maga a mérce megváltozik, azaz ezek a beadványok az Alkotmány és nem az Alaptörvény sérelmét állítják. A kezdeményezőket ugyanakkor hátrány nem érheti: ha mégis érintettek, és a norma megsemmisítése kedvező lenne rájuk nézve, az AB új hatásköreiben új eljárást kezdeményezhetnek.

A konkrét normakontroll kérelmek, azaz bírói kezdeményezés, és panasz tekintetében a fentiekkel szemben indokolt a már folyamatban lévő eljárások lefolytatása, hiszen ezekben az ügyekben az ügyfeleknek konkrét érintettségük van, másrészt az Alaptörvény a jövőre nézve is megtartja ezeket a hatásköröket.

A jövőben a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére