160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet

a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről

A Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek, a nemzetközileg védett személyek, valamint a kijelölt létesítmények védelmének szabályairól, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1] (1)[2] A Terrorelhárítási Központ megszervezi és végrehajtja

a)[3] a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész állandó védelmét,

b) az a) pontban meghatározott állandó személyvédelemben részesülő személynek a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke személyvédelmét, ha alapos okból védelmük szükséges,

c) az Rtv. 46. § (6) bekezdése szerint elrendelt, az a) pontban meghatározott feladatkörhöz kapcsolódóan szükségessé váló, ideiglenes védelemben részesített személy védelmét.

(2) A Készenléti Rendőrség megszervezi és végrehajtja

a)[4] az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott állandó személyvédelemben részesülő személyek védelmét, valamint az utóbiztosításra jogosultak védelmét,

b)[5]

c) a Magyarországon tartózkodó nemzetközileg védett személy védelmét,

d)[6] az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel az Rtv. 46. § (6) bekezdése szerint elrendelt ideiglenes védelemben részesített személy védelmét,

e) a viszonosság alapján - a c) pont szerinti védett személyek körén kívüli - más külföldi személy magyarországi hivatalos látogatása vagy - a veszélyeztetettségének megfelelően - magánlátogatása alatti védelmét,

f)[7] viszonosság hiányában a rendészetért felelős miniszter döntése alapján a Magyarország érdekei szempontjából jelentős - a c) és e) pont szerinti védett személyek körén kívüli - más külföldi személy magyarországi hivatalos látogatása vagy - a veszélyeztetettségének megfelelően - magánlátogatása alatti védelmét,

g) az 1. melléklet 2. pontjában létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt létesítmények és értékek (a továbbiakban: kijelölt létesítmény) védelmét.

h)[8] az 1. melléklet 1. pont 1.4. és 1.5. alpontjában meghatározott állandó személyvédelemben részesülő személynek a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke személyvédelmét, ha alapos okból védelmük szükséges [az (1) bekezdésben és az a), c)-f) és h) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett személy].

(3)[9] A (2) bekezdés a), c)-f) és h) pontjában meghatározott személyvédelmi feladatok végrehajtását a rendészetért felelős miniszter ideiglenesen, eseti jelleggel a Terrorelhárítási Központ hatáskörébe utalhatja.

1/A. §[10] (1) Az 1. melléklet 1. pont 1.4. és 1.5. alpontjában meghatározott állandó védelemben részesülő személy a rendészetért felelős miniszter felé tett írásos nyilatkozatával az e rendeletben biztosított állandó védelemről meghatározott időre ideiglenesen vagy előre meg nem határozott időre lemondhat.

(2) Ha az 1. melléklet 1. pont 1.4. és 1.5. alpontjában meghatározott állandó védelemben részesülő személy az (1) bekezdés szerint az e rendeletben biztosított állandó védelemről előre meg nem határozott időre lemondott, a rendészetért felelős miniszter felé tett írásos nyilatkozatával az e rendeletben biztosított állandó védelemre újra jogosult.

2. § A személy- és létesítményvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség különösen a következőket hajtja végre:[11]

a)[12] gyűjti, rendszerezi, ellenőrzi és értékeli a védett személy, a kijelölt létesítmény veszélyeztetettségére vonatkozó, valamint az ellenük irányuló erőszakos cselekmények megelőzését szolgáló adatokat, megteszi a 3. §-ban felsorolt feladatokhoz kapcsolódó megelőző védelmi intézkedéseket.

b) összehangolja és irányítja a biztosítási feladatok megszervezésében, végrehajtásában közreműködő szervezetek, személyek tevékenységét;

c)[13] szükség esetén az Rtv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - indokolt esetben külföldön is - intézkedik a tűzszerészeti, élelmiszer-biztonsági, továbbá a vegyi, biológiai vagy nukleáris veszélyek felderítésére és elhárítására irányuló, valamint az információvédelmi tevékenység végrehajtása érdekében haditechnikai minősítésű eszközöket igénylő ellenőrzés lefolytatására.

A személyek védelme

3. § (1) A védelem kiterjed a védett személy

a) életének, testi épségének megóvására;

b)[14] munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye őrszemélyzettel, illetve technikai eszközzel biztosított védelmére;

c) indokolt esetben közlekedési útvonalára;

d) a részvételével lebonyolított hivatalos programok helyszínére;

e) belföldi utazására.

f)[15] hivatalos programja során szükséges egészségügyi ellátás biztosítására.

(2)[16] Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a köztársasági elnök és a miniszterelnök védelme kiterjed

a) állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására;

b) külföldi utazására;

c) belföldi utazása során - veszélyeztetettségének megfelelően - közúton oszlopvezető és utánfutó gépjármű, vasúton előfutó mozdony, vízi úton kísérő rendőrségi vízi jármű alkalmazására.

(3)[17] Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének védelme állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására is kiterjed.

(3a)[18] Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - ha az alapos okból szükséges - az 1. melléklet 1. pont 1.1-1.3. alpontjában meghatározott állandó személyvédelemben részesülő személynek a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának és gyermekének védelme kiterjed a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védelmi intézkedésre is.

(3b)[19] Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a külpolitikáért felelős miniszter védelme külföldi utazására is kiterjed.

(4)[20] A védett személy védelmének rendjét - feladatkörének megfelelően - a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség határozza meg.

(5)[21] A védett személy magánprogramjának időtartamára a személyvédelem egyes elemeiről előzetesen írásban lemondhat.

(6)[22] A köztársasági elnök és a miniszterelnök a részvételével bonyolított hivatalos programhoz kapcsolódó személyvédelem egyes elemeiről - előzetesen és írásban - lemondhat, feltéve, hogy a hivatalos programon nem vesz részt[23]

a) a Kormány tagjai közé nem tartozó védett személy,

b) nemzetközileg védett személy,

c) viszonosság alapján védett személynek tekintendő külföldi.

(7)[24]

(8)[25] Ha az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy személyvédelmének elrendelése indokolt, a Terrorelhárítási Központ határozza meg, hogy az (1) és (3a) bekezdésben meghatározott védelmi intézkedések közül melyeket kell alkalmazni.

(9)[26] Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában és az 1. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott személy személyvédelmének szükségességéről, az ott meghatározott állandó személyvédelemben részesülő személy személyvédelmét ellátó javaslata alapján, a rendészetért felelős miniszter dönt.

3/A. §[27] (1) Ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott személy a személyvédelem egyes elemeiről a 3. § (5) vagy (6) bekezdése alapján lemondott, a lemondás hatálya alatt őt a Terrorelhárítási Központ által biztosított - személyvédelemnek nem minősülő - logisztikai háttértámogatás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti logisztikai háttértámogatás keretében különösen a védett személy közlekedésének a támogatásáról, valamint utazásának a koordinálásáról szükséges gondoskodni. Az e körben jelentkező közfeladatok végrehajtását a védett személynek a logisztikai háttértámogatás igénybevételére vonatkozó tájékoztatása alapján kell megszervezni.

4. §[28] (1)[29] Ideiglenes védelem elrendelésének indokoltsága esetén az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében a Terrorelhárítási Központ, egyéb esetben a Készenléti Rendőrség a rendészetért felelős miniszter részére előterjesztésben javaslatot tesz az ideiglenes védelem szükséges időtartamára, valamint arra, hogy a 3. §-ban meghatározott védelmi intézkedések közül melyeket kell alkalmazni.

(2) A Készenléti Rendőrség - az 1. § (1) bekezdés c) pontjában vagy az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes védelmet ellátó Terrorelhárítási Központ - az elrendelt ideiglenes védelem indokoltságát szükség szerint, de legalább három havonta felülvizsgálja és annak eredményétől függően javaslatot tesz a rendészetért felelős miniszter részére az ideiglenes védelem[30]

a) megszüntetésére, vagy

b) folytatásának elrendelésére változatlan vagy szükség esetén más tartalommal, amennyiben az a miniszter által elrendelt ideiglenes védelem lejártát követően is indokolt, azzal, hogy az ideiglenes védelem a tizenkét hónapot nem haladhatja meg.

5. §[31] (1)[32] A személyvédelmet a Készenléti Rendőrség, illetve a Terrorelhárítási Központ elsősorban az ilyen tevékenység végrehajtására kiképzett hivatásos állományú rendőr szolgálatba állításával, felső kategóriájú és megfelelő biztonsági berendezéssel ellátott gépjármű rendelkezésre bocsátásával biztosítja.

(2)[33] A kijelölt létesítmények kivételével a védett személy munkahelyét, valamint lakását vagy egyéb tartózkodási helyét az adott célnak megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel kell védeni. Ezek beszerzésével, fel- és leszerelésével, üzemeltetésével, karbantartásával, javításával, továbbá a személyvédelemmel kapcsolatban felmerült költségek a Készenléti Rendőrséget, illetve a Terrorelhárítási Központot terhelik.

(3)[34] A Készenléti Rendőrség a személyvédelmi feladatok ellátása keretében - a külpolitikáért felelős miniszter kivételével - a miniszterek részére felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt biztosít, amelyek igénybevételéről az érintett miniszter lemondhat.

(4)[35] A Készenléti Rendőrség a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter részére állandó híradástechnikai összeköttetést biztosít, és gondoskodik lakásuk technikai védelméről.

(5)[36] A (3) és (4) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban felmerült költségek a Készenléti Rendőrséget terhelik.

(6)[37] A Készenléti Rendőrség a Kúria elnöke részére felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt biztosít, amelyek igénybevételéről a Kúria elnöke lemondhat. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek a Készenléti Rendőrséget terhelik.

6. § (1)[38] A személyvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a védelemért felelős parancsnok biztonsági szempontból véleményezi a védett személy programját, véleményét a program szervezéséért felelős szervezetek, szervek, személyek kötelesek figyelembe venni.

(2) A program során a védett személy biztonsága érdekében a következők szerint kell eljárni:

a) ha a védett személy a programtól eltérően tömegben, vagy a tervezetthez képest más útvonalon szándékozik mozogni, ezt a szándékát kellő időben jelzi a biztosítás parancsnokának, aki közreműködik a megváltozott program meghatározásában;

b)[39] a biztosítás parancsnoka váratlan helyzet vagy közvetlen fenyegetettség esetén menekítéssel gondoskodik a védett személy biztonságba helyezéséről, és - ha az ezzel okozott késedelem veszéllyel nem jár - a védett személy részére a szükséges tájékoztatást megadja;

c)[40] ha a rendelkezésre álló információk alapján a védett személy ellen intézett támadás valószínűsíthető, a biztosítás parancsnoka védőruházatról (különösen lövedékálló mellényről) gondoskodik, viselésének szükségességére a védett személy figyelmét felhívja, és elrendeli a védőruházat használatát. A védőruházat viselését a védett személy írásban visszautasíthatja.

7. §[41] Vasúton, légi és vízi járművön történő utazás esetén a Készenléti Rendőrség, illetve a Terrorelhárítási Központ a vasúttársasággal, a légitársasággal, a vízi jármű üzemeltetőjével, illetve más, az utazás lebonyolításában közreműködő szervezetekkel egyeztetve gondoskodik az útvonal megfelelő ellenőrzéséről és a vasúti, légi, vízi jármű megfelelő biztonságos őrzéséről, közlekedéséről.

A nemzetközileg védett személyek védelme[42]

8. § (1)[43] Az 1. § (2) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott személy védelmét a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi egyezményben foglaltak figyelembevételével, a nemzetközi gyakorlat, valamint a viszonosság elvei szerint kell előkészíteni és végrehajtani.

(2)[44] A védelem érdekében szükséges intézkedéseket a védelem ellátásáért felelős szerv vezetője - a nemzetközileg védett személy biztonságáért felelős külföldi szervezettel együttműködve - határozza meg az Rtv. és e rendelet szabályai szerint.

(3)[45] A nemzetközileg védett személy a magánprogramja időtartamára a védelemről a 3. § (5) bekezdése szerint előzetesen írásban lemondhat.

A védett személy hivatalos programja során szükséges egészségügyi ellátás biztosítása[46]

8/A. § A védett személy számára nyújtott egészségügyi ellátás biztosítása kiterjed a hivatalos program idején

a) szükség esetén nyújtandó egészségügyi ellátás szervezésére és koordinálására,

b) a rohamkocsi szintű mentési készenlét biztosítására, valamint egyéb egészségügyi készültség fenntartására, és

c)[47] a 2. mellékletben meghatározott egészségügyi intézmény (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) és az Észak-Pesti Centrum Kórház - Honvédkórház (a továbbiakban: ÉPC-HK) kijelölt osztályain ügyelet tartására.

8/B. §[48] A védett személy hivatalos programja során a rohamkocsi szintű mentési készenlét biztosításáról - feladatkörének megfelelően - a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség, akadályoztatásuk, valamint kapacitásukat meghaladó feladat esetén a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség felkérésére az ÉPC-HK kijelölt osztálya vagy az Országos Mentőszolgálat kijelölt egysége gondoskodik.

8/C. § (1)[49] A védett személy gyógyintézeti ellátását az ÉPC-HK végzi.

(2) A védett személy gyógyintézeti ellátásának biztosítása érdekében - ha az (1) bekezdésben meghatározotton túl további egészségügyi intézmény bevonása indokolt - a Terrorelhárítási Központ, illetve a Készenléti Rendőrség[50]

a) közvetlenül kérhet fel egészségügyi intézményt arra, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a védett személy egészségügyi ellátásának biztosítására, vagy

b) az a) pont szerinti felkérés eredménytelensége esetén javaslatot tesz - az egészségügyi intézmény rendelkezésre állásának biztosítása érdekében - valamely egészségügyi intézmény kijelölésére

ba)[51] a nem kiemeltként kezelt rendezvény esetén a rendezvény helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei tisztifőorvosnak,

bb)[52] a kiemeltként kezelt rendezvény esetén az egészségügyért felelős miniszternek.

(3) A védett személy egészségügyi ellátásának biztosításáért

a) az (1) bekezdés szerinti esetben a honvédelemért felelős miniszter,

b)[53] a (2) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az érintett fővárosi és vármegyei tisztifőorvos,

c) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben az egészségügyért felelős miniszter

a felelős.

(4) A védett személy ellátása érdekében az (1) és (2) bekezdésben foglalt intézményeken túl indokolt esetben más egészségügyi szolgáltató is igénybe vehető.

(5) Az ÉPC-HK és az igénybe vett egészségügyi intézmény (a továbbiakban együtt: igénybe vett egészségügyi intézmények) a szükséges egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egyéb ellátást is nyújthat, ha a védett személy ezt igényli, és ehhez[54]

a)[55] Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú védett személy esetén a külpolitikáért felelős miniszter,

b)[56] az ideiglenes védelemben részesített magyar állampolgárságú védett személy esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

hozzájárult.

8/D. § (1) Az igénybe vett egészségügyi intézmények vezetői gondoskodnak arról, hogy az igénybe vett egészségügyi intézmények

a) a rendelkezésére álló körülmények között biztosítsák

aa) a védett személy szükség szerinti ellátásának személyi és tárgyi feltételeit, és

ab) a személyi védelmet ellátók tevékenységének intézményi feltételeit, valamint

b) dolgozói a védett személy védelmét ellátók utasításainak figyelembevételével és a biztonsági előírások maradéktalan betartásával végezzék munkájukat.

(2) Az igénybe vett egészségügyi intézmények területén - a védett személy ott-tartózkodásával összefüggésben - a rendészeti tevékenység felügyeletét a védett személy védelméért felelős személy látja el.

(3) A védett személy egészségügyi ellátása az igénybe vett egészségügyi intézményekben kezelt betegek ellátását nem hátráltathatja.

(4)[57] Az (1) és (3) bekezdés végrehajtásában a fővárosi és vármegyei tisztifőorvos ellenőrzési jogkört gyakorol az igénybe vett egészségügyi intézmények vezetői felett. Ha az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az igénybe vett egészségügyi intézmények vezetői nem látják el az (1) és (3) bekezdés végrehajtása érdekében szükséges feladatokat, erről haladéktalanul értesíti az igénybe vett egészségügyi intézmények felett fenntartói jogokat gyakorló szervet és az egészségügyért felelős minisztert.

8/E. § (1) A védett személy egészségügyi állapotára vonatkozó tájékoztatást - ideértve a közvetlen hozzátartozók részére adott tájékoztatást is - kizárólag a kezelést irányító vagy végző orvos adhat az érintett hozzájárulásával. Egyéb célú tájékoztatás csak a védett személy, vagy a védett személy akaratnyilvánításra képtelen állapota esetén[58]

a)[59] ideiglenes védelem időtartama alatt a rendészetért felelős miniszter,

b)[60] Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú védett személy esetén a külpolitikáért felelős miniszter,

c) más esetben a védett személy hivatala vezetőjének az

engedélye alapján adható.

(2)[61] A külpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély megadását megelőzően - ha a külföldi állampolgárságú védett személy országa Magyarországon külképviselettel rendelkezik - beszerzi a külképviselet vezetőjének hozzájárulását.

(3) Az (1) bekezdés c) pont alkalmazásában a védett személy hivatala

a)[62] a köztársasági elnök esetében a Sándor-palota,

b)[63] a miniszterelnök esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetetett minisztérium,

c)[64]

d) az Alkotmánybíróság elnöke esetében az Alkotmánybíróság Hivatala,

e)[65] a Kúria elnöke esetében a Kúria Kabinet,

f)[66] a legfőbb ügyész esetében a Legfőbb Ügyészség Kabinet,

g)[67] az ideiglenes védelemben részesített személy esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetetett minisztérium,

h)[68] az e rendelet alapján utóbiztosításra jogosult esetében - megszűnt tisztségétől függően - az a)-b) pontban meghatározott hivatal.

8/F. §[69] A védett személy egészségügyi ellátásának biztosításával kapcsolatos - az egészségbiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátáson túl felmerült - költségtérítési igényeket

a)[70] a 8/C. § (1) bekezdés szerinti esetben az ÉPC-HK vezetője,

b)[71] a 8/C. § (2) bekezdés a) pontja és a 8/C. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a fővárosi és vármegyei tisztifőorvos útján az egészségügyi intézmény vezetője,

c)[72] a 8/C. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben az egészségügyért felelős miniszter

a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek, nemzetközileg védett személy vonatkozásában a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg.

Az utóbiztosításra való jogosultság és az utóbiztosítás végrehajtásának szabályai

9. § (1)[73] A köztársasági elnök és a miniszterelnök tisztségének megszűnését követően utóbiztosításra jogosult.

(2) Az utóbiztosítás időtartama egy év.

(3)[74] Az utóbiztosítás során a jogosultat a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott védelem illeti meg.

(4)[75] Az utóbiztosításra jogosultnak a rendészetért felelős miniszterhez intézett írásbeli lemondó nyilatkozata alapján az utóbiztosítást vagy annak egyes elemeit meg kell szüntetni.

10. § (1)[76] Az utóbiztosításra jogosultat hivatalos és magáncélra egyaránt hivatásos állományú gépjárművezető által vezetett, felső középkategóriájú gépjármű használata illeti meg. A gépjárműveket a védelmi feladatokhoz igazodóan a rendészetért felelős miniszter az országos rendőrfőkapitány útján biztosítja, ennek költségei a Készenléti Rendőrséget terhelik.

(2)[77] A védett személy lakásába felszerelt biztonságtechnikai eszközöket a védelemre (utóbiztosításra) való jogosultság megszűnésével egyidejűleg le kell szerelni. Ha a védelemben részesült személy arra igényt tart és vállalja a fenntartással és az üzemeltetéssel járó költségeket, a biztonságtechnikai berendezések az amortizáció figyelembevételével meghatározott térítés ellenében átadhatók részére.

A létesítmények védelme

11. §[78] (1)[79] A kijelölt létesítmények folyamatos őrzését és védelmét a Készenléti Rendőrség végzi.

(2) A kijelölt létesítmény védelme

a) a létesítmény technikai biztosítására,

b) a be- és kilépő személyek, valamint csomagjaik ellenőrzésére,

c) a létesítmény közvetlen környezetének, továbbá az érkező szállítmányok és küldemények biztonsági ellenőrzésére, és

d) a külső-belső őrzésre

terjed ki.

(3)[80] A kijelölt létesítményt a létesítmény kezelője (használója) az őrzés biztonságához szükséges biztonságtechnikai eszközökkel és berendezésekkel szerelteti fel, és biztosítja az őrzést ellátó állomány megfelelő szintű elhelyezését. A létesítmény kezelője (használója) költségére a biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmasságának elbírálását, azok felszerelését, üzemeltetését, karbantartását, javítását és szükség esetén cseréjét a Készenléti Rendőrség végzi.

(4) Az Információs Hivatal központi objektuma esetében

a) a létesítmény technikai biztosítása kizárólag a külső biztosításra terjed ki, továbbá

b) a biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmasságának elbírálását, azok felszerelését, üzemeltetését, karbantartását, javítását és szükség esetén cseréjét az Információs Hivatal végzi.

12. §[81] (1)[82] A Készenléti Rendőrség megelőző-védelmi tevékenysége körében végzett veszélyeztetettség-értékelés alapján a rendészetért felelős miniszter - a használóval egyetértésben - más létesítmény Készenléti Rendőrség által történő, ideiglenes jellegű őrzését és védelmét is elrendelheti a veszélyeztetettség fennállásának időtartamára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti őrzés és védelem a rendészetért felelős miniszter döntése szerint

a) a be- és kilépő személyek, valamint csomagjaik ellenőrzésére,

b) az épület munkaidőn kívüli technikai biztosítására, vagy

c) a 11. § (2) bekezdésben foglalt intézkedések egyidejű alkalmazására

terjed ki.

(3)[83] A veszélyeztetettség fennállását a Készenléti Rendőrség folyamatosan értékeli, és megszűnése esetén javaslatot tesz az (1) bekezdés szerinti őrzés és védelem megszüntetésére.

Vegyes és záró rendelkezések

13. §[84] (1)[85] Az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerint védelemben részesülő külföldi védett személy, valamint a nemzetközi gyakorlat és a viszonosság alapján az 1. § (2) bekezdés c) és e) pontja alapján védelemben részesülő külföldi védett személy magyarországi tartózkodása alatti védelmének költségeit a fogadó szerv megtéríti a védelem ellátásáért felelős szervnek.

(2)[86] Nem kell a védelem költségeit megtéríteni, ha az érintett személy

a)[87] hazájában közjogi méltóságot tölt be, és az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott védett személy vagy az Országgyűlés elnöke vendégeként tartózkodik Magyarországon,

b)[88] miniszter meghívására érkezik, és a meghívóval legalább azonos beosztású, illetve rangú, valamint hazájában is védett személynek minősül,

c) az ENSZ főtitkára,

d) az Európai Unió Elnöke, az Európai Bizottság Elnöke, az Európai Parlament Elnöke,

e) az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője,

f) az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés elnöke,

g)[89] a NATO főtitkára, a NATO Európai Haderők Főparancsnoka, a NATO Átalakítási Parancsnokság Főparancsnoka, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, vagy

h) az Amerikai Egyesült Államok Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának Elnöke.

(3)[90]

(4)[91] A rendészetért felelős miniszter személy vagy létesítmény ideiglenes védelmének elrendelése esetén a védett személyt foglalkoztató szervezet, illetve a létesítmény használója által fizetendő teljes vagy részleges költségtérítést határozhat meg.

(5)[92]

13/A. §[93] E rendelet alkalmazásában a gépjárművek kategóriába sorolását a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján kell elvégezni.

14. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő biztosításoknál is alkalmazni kell.

(2)[94] A köztársasági elnök személyvédelmének ellátását szolgáló - a 2014. december 31-én használt - kényszerítő eszközöket és tárgyi eszközöket a Terrorelhárítási Központtól a Készenléti Rendőrség veszi át.

(3)[95] A legfőbb ügyész személyvédelmének ellátását szolgáló - a 2014. december 31-én használt - kényszerítő eszközöket és tárgyi eszközöket a Készenléti Rendőrségtől a Terrorelhárítási Központ veszi át.

(4)[96] Az egyes kormányrendeleteknek a köztársasági elnök személyvédelmének ellátásával összefüggő módosításáról szóló 83/2015. (III. 31.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő,

a) a köztársasági elnök személyvédelmének ellátásával és e feladatot ellátók hivatásos szolgálati jogviszonyával kapcsolatos eljárásokban a Terrorelhárítási Központ jogutódja a Készenléti Rendőrség,

b) a legfőbb ügyész személyvédelmének ellátásával és e feladatot ellátók hivatásos szolgálati jogviszonyával kapcsolatos eljárásokban a Készenléti Rendőrség jogutódja a Terrorelhárítási Központ.

15. §[97] (1) A köztársasági elnököt érintően az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatkör ellátását szolgáló - az egyes kormányrendeleteknek a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét érintő módosításáról szóló 179/2022. (V. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépéséig használt - kényszerítő eszközöket és tárgyi eszközöket a Készenléti Rendőrségtől a Terrorelhárítási Központ veszi át.

(2) A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő, a köztársasági elnököt érintően az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatkör ellátásával és az e feladatokat ellátók hivatásos szolgálati jogviszonyával kapcsolatos eljárásokban a Terrorelhárítási Központ a Készenléti Rendőrség jogutódja.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelethez[98]

1. Állandó személyvédelemben részesülő személyek[99]

1.1. A köztársasági elnök

1.2. A miniszterelnök

1.3. A külpolitikáért felelős miniszter

1.4. Az Alkotmánybíróság elnöke

1.5. A Kúria elnöke

1.6. A legfőbb ügyész

2. Létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt létesítmények és értékek[100]

a) a Szent Koronához tartozó jelvények közül a koronázási palást,

b) a Sándor-palotának a köztársasági elnök elhelyezését biztosító épülete,[101]

c) az Alkotmánybíróság épülete,

d) az Állami Számvevőszék Apáczai Csere János utcai és Lónyay utcai épületei,[102]

e) a Kúria épülete,

f) a Legfőbb Ügyészség épülete,

g) a Miniszterelnökségnek a Miniszterelnökséget vezető miniszter elhelyezését biztosító épülete,[103]

h) a Belügyminisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete,

i) a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete,[104]

j) az Agrárminisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete,

k) az Igazságügyi Minisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete,

l) a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete,

m) a közigazgatási és területfejlesztési miniszter elhelyezését biztosító épület,[105]

n) a nemzetgazdasági miniszter elhelyezését biztosító épület,[106]

o) az Információs Hivatal központi objektuma.

p) a miniszterelnök elhelyezését biztosító épület, valamint az annak megközelítését és elhagyását biztosító kiszolgálólétesítmény.[107]

q) az építési és közlekedési miniszter elhelyezését biztosító épület.[108]

r) az energiaügyi miniszter elhelyezését biztosító épület.[109]

s) az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának a miniszter elhelyezését biztosító épülete.[110]

t) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete.[111]

2. melléklet a 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelethez[112]

A védett személy gyógyintézeti ellátására kijelölhető intézmények

1. Budapest, Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet

2. Budapest, Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ

3. Budapest, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

4. Budapest, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

5. Budapest, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet

6. Budapest, Semmelweis Egyetem

7. Ajka, Magyar Imre Kórház

8. Baja, Bajai Szent Rókus Kórház

9. Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet

10. Balatonfüred, Állami Szívkórház

11. Berettyóújfalu, Gróf Tisza István Kórház

12. Békéscsaba, Békés Vármegyei Központi Kórház[113]

13. Cegléd, Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet

14. Csorna, Csornai Margit Kórház

15. Debrecen, Debreceni Egyetem Klinikai Központ

16. Debrecen, Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet

17. Dombóvár, Dombóvári Szent Lukács Kórház

18. Dunaújváros, Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros

19. Eger, Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet

20. Esztergom, Vaszary Kolos Kórház

21. Fehérgyarmat, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház[114]

22. Gyöngyös, Bugát Pál Kórház

23. Győr, Petz Aladár Vármegyei Oktató Kórház[115]

24. Gyula, Békés Vármegyei Központi Kórház[116]

25. Hatvan, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet

26. Hódmezővásárhely, Csongrád Vármegyei Egészségügyi Ellátó Központ - Hódmezővásárhely-Makó[117]

27. Jászberény, Jászberényi Szent Erzsébet Kórház

28. Kalocsa, Bács-Kiskun Vármegyei Kórház[118]

29. Kaposvár, Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház[119]

30. Karcag, Kátai Gábor Kórház

31. Kazincbarcika, Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.

32. Kecskemét, Bács-Kiskun Vármegyei Kórház[120]

33. Keszthely, Keszthelyi Kórház

34. Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun Vármegyei Kórház[121]

35. Kiskunhalas, Kiskunhalasi Semmelweis Kórház

36. Kisvárda, Felső-Szabolcsi Kórház

37. Komárom, Selye János Kórház

38. Makó, Csongrád Vármegyei Egészségügyi Ellátó Központ - Hódmezővásárhely-Makó[122]

39. Marcali, Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház[123]

40. Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház[124]

41. Mezőtúr, Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet

42. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház[125]

43. Mohács, Mohácsi Kórház

44. Mosonmagyaróvár, Karolina Kórház-Rendelőintézet

45. Nagyatád, Nagyatádi Kórház

46. Nagykanizsa, Kanizsai Dorottya Kórház

47. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház[126]

48. Orosháza, Orosházi Kórház

49. Ózd, Almási Balogh Pál Kórház

50. Pápa, Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő

51. Pécs, Pécsi Tudományegyetem

52. Salgótarján, Szent Lázár Vármegyei Kórház[127]

53. Sátoraljaújhely, Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház

54. Siófok, Siófoki Kórház-Rendelőintézet

55. Sopron, Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet

56. Szeged, Szegedi Tudományegyetem

57. Szekszárd, Tolna Vármegyei Balassa János Kórház[128]

58. Székesfehérvár, Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház[129]

59. Szentes, Csongrád Vármegyei Dr. Bugyi István Kórház[130]

60. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet[131]

61. Szombathely, Markusovszky Egyetemi Oktatókórház

62. Tatabánya, Szent Borbála Kórház

63. Vác, Jávorszky Ödön Kórház

64. Veszprém, Csolnoky Ferenc Kórház

65. Zalaegerszeg, Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház[132]