A Debreceni Törvényszék Mf.20984/2014/5. számú határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 7. §, 24. §, 81. §, 121. §, 206. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet 1. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

2.Mf.20.984/2014/5. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Gobert és Társai Ügyvédi Iroda

(Dr. Soós Andrea Klára ügyvéd) által képviselt felperesnek - a Dr. Horváth Gábor Ügyvédi Iroda (Dr. Horváth Gábor ügyvéd) által képviselt alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása és egyéb anyagi követelések iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... sorszámú ítélete ellen felperes ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes által alperesnek megfizetendő perköltség összegét 127.000 (százhuszonhétezer) Ft-ra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 38.100 (harmincnyolcezer-száz) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát 2010. október 9-i hatállyal, felmentéssel - indokolás nélkül - megszüntette.

A felperes keresetében a kormánytisztviselői jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte, valamint elsődlegesen kérte kötelezni alperest arra, hogy a felperest eredeti munkakörében foglalkoztassa tovább és fizesse meg részére elmaradt illetményét, elmaradt cafeteria juttatását, valamint fenti összegek után a középarányos időtől járó késedelmi kamatot, valamint a 12 havi illetményének megfelelő kárátalányt, amennyiben a bíróság a felperes eredeti munkakörbe való visszahelyezését mellőzi, úgy másodlagosan kötelezze alperest 36 hónapra járó illetménye, mint kárátalány és 300.000 Ft + áfa perköltség megfizetésére.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 223.780 Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Kérte továbbá a perköltség összegének mérséklését.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A törvényszék a felperes fellebbezését részben alaposnak találta.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után a per eldöntése szempontjából releváns tényállást a Pp.206.§ (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg és abból helytállóan következtetett a felmentés jogellenességének megállapítása és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények vonatkozásában felperes keresetének alaptalanságára. Álláspontjának indokolásával a törvényszék a per érdemében egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét ezen részében helyes indokainál fogva helybenhagyta. (Pp.253.§ (2) bekezdés és 254.§ (3) bekezdés)

E tekintetben csak a fellebbezésben foglaltakra tekintettel emeli ki a törvényszék az alábbiakat:

Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát felmentéssel - indokolás nélkül - szüntette meg.

A felperes az alperes intézkedésének jogellenessége megállapítását elsősorban arra hivatkozással kérte, hogy a felmondás jogának gyakorlása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik.

A rendeltetésellenesség körében a felperes jogos érdekének csorbítására érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására valamint arra hivatkozott, hogy az alperesi munkáltató önkényesen alkalmazta a perben vitatott intézkedést (keresetlevél 15. oldal, ... számú jegyzőkönyv 2. oldal, 4. oldal, ... számú előkészítő irat 6. oldal, ... számú jegyzőkönyv 5. oldal 4. bekezdés).

Az elsőfokú bíróság a felperest a bizonyítási teherre a rendeltetésellenesség körében a ... számú jegyzőkönyv 4-5. oldalán szabályszerűen kioktatta.

A Pp.3.§ (2) bekezdése szerint a bíróság - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

A Pp.3.§ (3) bekezdés 3. mondata alapján a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetes tájékoztatni.

A bíróság ezen jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése szerint a munkaügyi perben a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához, tehát a fél által érvényesíteni kívánt joghoz kötve van.

A felperes keresetében hivatkozott a rendeltetésellenes joggyakorlásra, melyre vonatkozóan felperest bizonyítási kötelezettség terhelte, és e körben kioktatásra került.

A bíróságnak a Pp.7.§ (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki arra, hogy a felperest felhívja tényállás előadási kötelezettségére. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége arra terjed ki, hogy a felet a perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről tájékoztassa, ez nem terjed ki az anyagi jogra, azaz arra, hogy a felperes az alperesi határozatot milyen jogcímeken, milyen ténybeli alapokon vitathatja (BH.2005.74., BH.2007.123.)

A félnek e körben a Pp.121.§ (1) bekezdés c.) pontja alapján már a keresetlevélben fel kell tüntetni az általa érvényesíteni kívánt jogok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

A felperes az elsőfokú bíróság többszöri felhívására azonban nem adta elő, hogy mely történésekből, körülményekből következtetett arra, hogy az alperes a rendeltetésellenes joggyakorlás követelményét nem tartotta meg.

A felperesi képviselő a ... számú jegyzőkönyv 4. oldalán előadta, hogy "A rendeltetésellenességet abban látjuk megvalósulni, hogy a munkáltató egy utóbb alkotmányellenessé nyilvánított jogszabályi rendelkezésre alapítottan szüntette meg felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. Egyéb rendeltetésellenességet megalapozó körülményre nem tudunk, nem kívánunk hivatkozni, ilyen a munkáltató oldalán nem merült fel."

A felperes e körben később tett nyilatkozatai az idézettel tartalmi egyezőséget mutatnak.