179/B/2000. AB határozat
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdés c) pont alkotmányellenességéne vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdés c) pont alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 30. § (1) bekezdés c) pontját kifogásolja, amely - több feltétel egyikeként - azt írja elő, hogy a munkanélküli részére akkor kell nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt megállapítani, ha a munkanélküli-járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az Flt. 30. § (1) bekezdés a) pontjában előírt életkort. Az indítványozó véleménye szerint "ez a feltétel felesleges és ellentétes az Alkotmánynak a különféle megkülönböztetéseket tiltó tilalmával", továbbá "ez a feltétel a szociális biztonság elveibe is ütközhet, ... erre a feltételre semmi szükség nincsen, hiányában sem kaphat senki olyan segélyt, aki arra ne szorulna rá," ezért kéri a megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott rendelkezései a következők:
"70/A. § (1) a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti."
"70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak."
Az indítványozó által kifogásolt Flt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre jogosultság feltételeként azt is előírja, hogy az ellátást kérelmező munkanélkülinek a munkanélküli-járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül be kellett töltenie a 30. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkort.
Az indítvány megalapozatlan.
2. Az Alkotmánybíróság már több alkalommal vizsgálta olyan jogszabályok alkotmányosságát, amelyek meghatározott ellátásra (pl.: rendszeres szociális segélyre, munkanélküli-járadékra) való jogosultsághoz feltételeket írnak elő. Az indítványozók általában a feltételek meghatározását önmagukban az Alkotmány 70/A. §-ába és 70/E. §-ába ütközőnek tartották. Az Alkotmánybíróság az ilyen indítványokat elutasította, illetőleg nem találta alkotmányellenesnek azokat a jogszabályokat, amelyek nem önmagában egy meghatározott ténynél fogva (pl. munkanélküliség) biztosítanak alanyi jogon egy adott ellátást. Az Alkotmánybíróság ezekben az ügyekben kiemelte, hogy a jogalkotó a szociális jogok érvényesítésének eszközei és mértéke tekintetében viszonylag nagy szabadságot élvez, illetve a jogalkotó más alkotmányi rendelkezések (pl. a diszkriminációt tiltó 70/A. §) keretei között szabadon határozhatja meg az egyes ellátások jogosultsági feltételeit és mértékét. [600/B/1993. AB határozat, ABH 1993. 671., 672.; 32/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998. 251., 253., 254.]
Az Alkotmánybíróság már több határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt tilalom alkotmányos tartalmát, az emberi méltósághoz való joggal (Alkotmány 54. § (1) bekezdés) összefüggésben. Megállapította, hogy "a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni". [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46., 48.]
Bár az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése az emberi, illetve állampolgári jogok tekintetében tiltja a különbségtételt, az egyéb jogokra vonatkozó szabályok sem tehetnek olyan megkülönböztetést, amely az emberi méltóság alapjogát csorbítja. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280., 281.] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "az alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végső soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával, és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis önkényes". [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197., 200.]
3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-ában és a 70/E. §-ában foglaltakra tekintettel korábban már vizsgálta az Flt. azon szabályozását is, amely az előnyugdíjra való jogosultsághoz egy meghatározott életkor betöltését írta elő feltételként. Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasítva a következőkre mutatott rá: "Mindegyik ellátási formának megvannak a jogosultsági feltételei. Ezeknek részletes szabályozása a jogalkotó feladata. Az ellátás igénybevételi feltételeinek meghatározásánál a jogalkotó széles körben mérlegelheti a társadalom gazdasági és szociális helyzetét. A szabályozás nem tartalmaz olyan különbségtételt, amely az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik, alkotmányellenes diszkriminációt eredményez. Ugyancsak nem sérti az Alkotmány 70/E. §-ában biztosított szociális biztonsághoz és létminimumhoz való alkotmányos jogokat. Nem általában zárja ki az ellátásból a panaszolt kört, csak bizonyos meghatározott juttatás feltételeit nevesíti, amikor az előnyugdíjra való jogosultság feltételeit egységesen szabályozza." (659/B/1995. AB határozat, ABH 1996. 537., 538.)
Időközben az Flt.-ben az előnyugdíj intézményét a jelen indítványban említett nyugdíj előtti munkanélküli-segély váltotta fel. Az Alkotmánybíróságnak azonban adott esetben - az ellátásra való jogosultság feltételrendszerén belül előírt életkort illetően - tartalmilag azonos alkotmányossági kérdésben kellett döntenie. Az Alkotmánybíróság a korábban említett alkotmánybírósági határozatokban, továbbá a 659/B/1995. AB határozatban kialakított és ismertetett álláspontját a jelen indítványban foglaltak elbírálásánál is érvényesnek, irányadónak tekinti. Megállapítja, az indítványban támadott rendelkezés is egy adott juttatásra való jogosultság feltételét nevesíti, illetőleg szabályozza minden érintettre nézve egységesen. Ez azonban nem tekinthető olyan megkülönböztetésnek, amely az emberi és állampolgári jogokat érinti, nem ütközik az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott megkülönböztetés tilalmába, és nem sérti a szociális biztonsághoz fűződő állampolgári jogokat sem (70/E. §), ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. április 8.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró