BH 2020.9.286 Nem elegendő formai szempontok szerint elemezni az önkormányzati rendeletek felépítését, hanem e normák tartalmát, az egyes részek egymáshoz való viszonyát és a meghozatalukkor hatályos jogszabályi környezetet is szükséges érdemben vizsgálni.

Az önkormányzati rendelet önkormányzati rendelettel módosítható, egészíthető ki. Az önkormányzat határozata nem jogszabály, az önkormányzat határozata tartalmától függetlenül nem járhat olyan joghatással, amely az önkormányzati rendelet módosításához vagy kiegészítéséhet vezet [2010. évi CXXX. tv. 8. § (1) bek., 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) 3. § (1) bek.].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó előtt folyó per előzményeként a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatala 2017. október 20. napján kelt BA-03/BCD/4492-34/2017. számú határozatával építési engedélyt adott az indítványozó előtt folyó per II. rendű alperesének, a jelen normakontroll-eljárásban érintett M. Város Önkormányzatának (a továbbiakban: érintett önkormányzat) a .../1 helyrajzi számú, M. alatt működő piac átépítéséhez. A piaccal szomszédos .../1 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai az indítványozó előtt folyó per felperesi érdekeltje 1/2 tulajdoni hányadban, illetve az I. és a II. rendű alperesi érdekeltek 1/4-1/4 tulajdoni hányadban. Az érintett önkormányzat 2018. március 21. napján megkereste az érdekelteket, hogy a tulajdonukban álló ingatlant a részére értékesítsék, amelyet azonban a felperesi érdekelt nem kívánt értékesíteni. Ezt követően, az érintett önkormányzat képviselő-testülete a 2018. június 28-i ülésén meghozott 93/2018. (VI. 28.) Kh. számú határozatával (a továbbiakban: a Határozat) az M. Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 25/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 3. számú függelék 7. pontját kiegészítette és a városrendezési célból kisajátítandó ingatlanok körét kibővítette az érdekeltek ingatlanával.

[2] Az érintett önkormányzat 2018. június 29. napján kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz, az indítványozó előtt folyó per I. rendű alpereséhez az érdekeltek tulajdonában álló ingatlan kisajátítása iránt, aki a 2018. szeptember 13. napján kelt BAB/12/01030-29/2018. számú határozatával az érdekeltek ingatlanát kisajátította. E határozat ellen a Baranya Megyei Főügyészség (a továbbiakban: felperes) által benyújtott kereset folytán indult perben a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2019. október 30. napján kelt 101.K.27.544/2019/26. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[3] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ebben elsődlegesen a jogerős ítélet közigazgatási cselekményre kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését, és az I. rendű alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő kötelezését kérte. Kérelmezte, hogy a felülvizsgálati kérelmét elbíráló tanács forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) a HÉSZ 3. számú függelék 7. pontjának a Határozattal történő kiegészítésének felülvizsgálata végett.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[4] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.II.38.424/2019/7. számú végzésében indítványozta az Önkormányzati Tanácsnál a HÉSZ 3. számú függelék 7. pont - Határozattal történt - kiegészítésének vizsgálatát, a jogszabálysértés megállapítását, a kiegészített rendelkezés megsemmisítését, valamint az indítványozó előtt folyó perben való alkalmazás tilalmának kimondását.

[5] Az indítványozó szerint a HÉSZ 3. számú függelék 7. pontjának a Határozattal történt kiegészítése nincs összhangban a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 8. § (1) bekezdésével. A bírói indítvány hangsúlyozta, hogy - a felperes jogi indokolásával egyetértve - az önkormányzati rendelettel megalkotott HÉSZ csak jogszabállyal, önkormányzati rendelettel módosítható; önkormányzati határozattal az nem egészíthető ki.

[6] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 45. §-a alapján felállított Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[7] Az érintett önkormányzat a védiratában elsődlegesen kérte, hogy az Önkormányzati Tanács eljárását hatáskörének hiánya miatt szüntesse meg. Másodlagosan kérte, hogy amennyiben az eljárás megszüntetése nem lehetséges, az indítványt utasítsa el.

[8] Az érintett önkormányzat szerint a függelék, illetve a melléklet jogi megítélése eltérő: a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 3. § (1) bekezdését alapul véve a függelék nem része a jogszabálynak, mivel normatív rendelkezéseket nem tartalmaz, így annak módosítása nem igényel rendeleti utat. Kiemelte, hogy a függelékbe nem foglalható normatív tartalmú rendelkezés, ezáltal módosítására sem önkormányzati rendeletalkotás útján kerülhet sor. A függeléket olyan, a rendelettől függetlenül keletkezett dokumentumnak tekinti, amely nem válik a rendelet részévé, csak indokolt a rendelet mellé csatolni. Ezek alapján pedig jelen esetben a HÉSZ függelékének módosítása nem minősül rendeletmódosításnak. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Köf.5.022/2017/4. számú határozatra is.

[9] A védirat utalt arra is, hogy a HÉSZ megalkotásakor hatályos jogszabályi környezet [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (2) bekezdés g) pontja és 17. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. számú melléklete hiányos rendelkezései] alapvetően eltért a jelenlegitől. E tekintetben hangsúlyozta, hogy változást hozott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amely 2013. január 1-jén lépett hatályba és amelynek 5. számú melléklete felsorolja a helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit. A Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a HÉSZ jelenlegi formában 2021. december 31. napjáig alkalmazható.

[10] Végül kiemelte, hogy a Kp. 117. § (3) bekezdésére figyelemmel, a felülvizsgálati eljárásban a felperes már nem lett volna jogosult az Önkormányzati Tanács eljárását kezdeményezni.

Az Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[11] Az indítvány megalapozott.

[12] A HÉSZ 3. számú függelék 7. pontjának a Határozattal kiegészített rendelkezése szerint:

"7. Városrendezési célból: 2280, 2335/1 3366/1/A, 3707/1, 3733, 3741/3, 3741/12, 3741/13, 3741/18, 3741/20, 3741/23, 3741/24, 3741/25, 3741/47, 3741/52, 3741/53, 3741/55, 3741/56 hrsz-ú ingatlanok, 3732/1, 3737, 3738/4, 3738/5, 3739/1, 3739/2, 3739/3, 3739/4, 0153/3, 0153/4, 0153/5, 0153/6, 0153/7, 0153/8, 0153/9 hrsz-ú ingatlan (ipari park bővítéséhez)."