485/B/2009. AB végzés
a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezéséről és az új miniszterelnök megválasztásáról szóló 27/2009. (IV. 14.) OGY határozat alkotmányossági vizsgálata tárgyában
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságának vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
végzést:
Az Alkotmánybíróság a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezéséről és az új miniszterelnök megválasztásáról szóló 27/2009. (IV. 14.) OGY határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó kérelmet terjesztett elő az Országgyűlés által 2009. április 14-én elfogadott országgyűlési határozat megsemmisítésére. A miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezéséről és az új miniszterelnök megválasztásáról szóló 27/2009. (IV. 14.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY hat.) az indítványozó szerint azért alkotmánysértő (sérti az Alkotmány 33/A. §-át, 39/A. §-át és 39/C. §-át), mert a miniszterelnök szóban már 2009. április 14-e előtt lemondott, így már nem lehetett volna vele szemben konstruktív bizalmatlansági indítványt elfogadni. Véleménye, hogy az Országgyűlés előtti szóbeli lemondás azonos a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli lemondással, lemondott miniszterelnökkel szemben pedig az Alkotmány 33/A. § b) pontja és az 55/2004. (XII. 13.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) alapján nem lehet konstruktív bizalmatlansági indítványt érvényesíteni. Az indítványozó utal arra, hogy az Abh. alkotmányellenesnek ítélte a miniszterelnök lemondásához kapcsolódó alkotmányon túl meghatározott törvényi feltételeket. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le megbízatásáról. Az indítványozó kifejtette, hogy mivel a 18. § (3) bekezdés szerint az írásbeli lemondásról a köztársasági elnöknek haladéktalanul tájékoztatni kell az Országgyűlést, abban az esetben, ha a miniszterelnök az Országgyűlés előtt tesz lemondására irányuló nyilatkozatot, az közvetlenül a címzettnek szól. Ilyenkor - véleménye szerint - a szóbeli lemondás is érvényes. Mindezek alapján az indítványozó határozott kérelmet terjesztett elő az OGY hat. alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére.
2. Az indítványozó által vizsgálni kért OGY hat. a következőképpen rendelkezik: "Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, egyben Bajnai György Gordont miniszterelnökké megválasztja."
3. Az Alkotmánybíróság hatásköreit értelmezve az 52/1993. (X. 7.) AB végzésben (a továbbiakban: Abv.) megállapította, hogy az Alkotmány 32/A. §-ának és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 46. §-ának megfelelően nem minden országgyűlési határozat tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe, csak azok, amelyek a 46. § (1) bekezdésében foglalt tartalommal bírnak. A 46. § (2) bekezdése kifejezetten kizárja az állami irányítás egyéb jogi eszközei köréből a parlament egyedi határozatait (ABH 1993, 407, 408.). Erre tekintettel az Abv. hatáskör hiányában visszautasította az egyedi döntést tartalmazó OGY határozat érdemi vizsgálatára irányuló kérelmet. Az Abv. alapján alakult ki az Alkotmánybíróság azon gyakorlata, hogy a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze megjelölése még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó (lásd pl.: 703/B/2003. AB végzést ABH 2008, 3432, 3435.)
Jelen ügyben megállapítható, hogy az indítványozó által vizsgálni kért OGY hat. olyan egyedi döntést tartalmaz, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak sem az Alkotmány sem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, sem más törvény alapján nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (ABK 2009. január 3.) 29. § b) pontja alkalmazásával - mely szerint az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az eljárásra nincs hatásköre - visszautasította.
Budapest, 2010. február 16.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró