BH 2013.7.181 Akadályoztatás esetén a védő a rendbírság kiszabását akkor háríthatja el, ha az erről szóló értesítési kötelezettségét az adott eljárási cselekmény megkezdése előtt teljesíti, s a bejelentés azt is tartalmazza, hogy helyettesítéséről nem tud gondoskodni [Be. 50. § (1) bek. f) pont].

A Kúria végzésével az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügy felülvizsgálati eljárásában az I. rendű terhelt védőjét 200 000 forint rendbírsággal sújtotta, és kötelezte az elmulasztott nyilvános ülésen felmerült 1500 forint bűnügyi költség megfizetésére [Be. 161. § (1), (5) bekezdés, 69. § (1a) bekezdés].

A végzés indokai szerint a védő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását alapos okkal előzetesen nem mentette ki, helyettesítéséről nem gondoskodott és akadályoztatása tényéről a Kúriát nem értesítette. Emiatt a nyilvános ülést nem lehetett megtartani.

A védő 2012. december 4-én postára adott, december 5-én érkezett igazolási kérelme szerint a 2012. november 6-ára kitűzött nyilvános ülésen önhibáján kívül, elháríthatatlan okból nem tudott megjelenni, s helyettesítésről gondoskodni.

Hivatkozott arra, hogy

- egyéni ügyvéd, irodájában egyedül dolgozik, s az elháríthatatlan ok miatt nem volt módjában helyettesről gondoskodni;

- a 2012. november 6-ára kitűzött nyilvános ülést megelőző napon 22 órakor ájulásszerű rosszulléte volt;

- 2012. november 6-án reggel a nyilvános ülésre készülődve elájult;

- a háziorvoshoz hozzátartozói szállították el, aki napokon át kivizsgálta; és 2012. november 6-ától november 11-ig vette munkaképtelen állományba, amint azt a csatolt orvosi igazolás rögzíti;

- időközben fogsorában gyulladásos fertőződés következett be, ami - mint később kiderült - a rosszullétét is okozta, s amely szájsebészeti kezelést igényelt; a fertőződés következtében szájzára is volt; s mindezt igazolja a fogszakorvos 2012. november 26-án kiállított irata, mely szerint 2012. november 12-26. között fogászati kezelés alatt állt, ami nehezítette munkája ellátását, beszédkészségét.

Az igazolás érdemi vizsgálatának nincs helye.

A Be. kötelező rendelkezése szerint az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani

- a 66. § (2) bekezdés a) pontja szerint, ha az igazolást a törvény kizárja,

- a 66. § (2) bekezdés b) pontja szerint, ha az igazolás elkésett.

Értelemszerű, hogy a Be. 66. § (2) bekezdés a) pontja kivétel a 65. § (1) bekezdése alól, a 66. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében pedig a 65. § (4) bekezdése közömbös.

Kétségtelen, hogy felülvizsgálati eljárásban a nyilvános ülésen a védő részvétele kötelező [Be. 420. § (2) bekezdés, 425. § (1) bekezdés]. A Be. 419. § (1) bekezdése értelmében a 394. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Mindemellett a Be. 65. § (2) bekezdése szerint

- az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni;

- ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik;

hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Előrebocsátja a Kúria, hogy intézkedése folytán hivatalos adat, miszerint

- 2012. november 7-én 13 óráig, és azt követően az igazolási kérelem benyújtásáig a védő részéről kimentés - semmi módon - nem történt;

2012. november 14-én 16 óra 30 perckor a Kúria megkeresésére a védő telefonon közölte, hogy a 2012. november 27-re kitűzött nyilvános ülésen jelen tud lenni, más védő kirendelése nem szükséges.

Ekként, és alapul véve az igazolási kérelem adatait

- a háziorvosi igazolás szerinti keresőképesség napjától számítva 2012. november 19-ig volt lehetőség igazolási kérelem benyújtására;

- a Kúria általi megkeresés napjától számítva (amikor értelemszerűen nem volt akadályoztatás) 2012. november 22-ig volt lehetőség igazolási kérelem benyújtására.

E határidők betartásával viszont igazolási kérelem nem érkezett.

Következésképpen a benyújtott igazolási kérelem - önmagához képest - határidőben beadottnak sem tekinthető.

Rámutat a Kúria arra, hogy a rendbírság és az igazolás alapja egyaránt a mulasztás ténye:

- a Be. 65. §-a alapján az igazolás rendeltetése, hogy a mulasztás vétlenségét valószínűsítse;

- a Be. 69. §-a alapján pedig a rendbírság az önhibás mulasztás következménye.

A Be. 161. § (1) bekezdése szerint a Be.-ben meghatározott esetekben az eljárási kötelezettségek megszegése miatt rendbírság szabható ki. Ez a rendbírság kiszabásának jogalapja, ami keretszabály; védő esetében a tartalmát a Be. 69. § (1a) és (1b) bekezdés tölti ki.

A Be. 69. § (1a) bekezdése szerint a védő rendbírsággal sújtható (valamint az okozott költség megtérítésére kell kötelezni), ha idézés ellenére nem jelenik meg olyan eljárási cselekményen, amelyen részvétele kötelező, és helyettesítéséről sem gondoskodik.

A Be. 69. § (1b) bekezdése szerint pedig a jogkövetkezmények (a rendbírság és az okozott költség megtérítésére kötelezés) nem alkalmazhatók, ha a védő eleget tett az 50. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott értesítési kötelezettségének; vagy e kötelezettség teljesítése az előre nem ismert elháríthatatlan akadály jellege miatt nem volt lehetséges. Ha utóbb az állapítható meg, hogy az akadály előre ismert vagy elhárítható volt, a 69. § (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.

A Be. 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint a védő köteles az akadályoztatás tényéről - ha az lehetséges - az eljárást folytató bíróságot az eljárási cselekmény megkezdése előtt értesíteni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező és előre nem ismert elháríthatatlan akadály miatt helyettesítéséről nem tud gondoskodni.