EH 2007.1753 Ingatlan más célú hasznosításának engedélyezéséhez a földalapkezelő hozzájárulása nem szükséges. A földvédelmi eljárásra nem az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai vonatkoznak, ezért a bíróság a földhivatal határozatát nem változtathatja meg [1952. évi III. tv. 339. §, 1994. évi LV. tv. 48. §, 2001. évi CXVI. tv. 13/A. §, 2004. évi CXL. tv. 15. §].
Az alperesi beavatkozó 2005. november 23-án az elsőfokú földhivatalhoz benyújtott kérelmében a 0136 hrsz.-ú - a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felperes vagyonkezelésében lévő - ingatlanból 4,2481 ha, 3. minőségi osztályú, szántó művelési ágú terület más célú hasznosításának engedélyezését kérte, homokbánya bővítése céljából.
Az elsőfokú földhivatal szakvélemény és szakhatósági hozzájárulás alapján a más célú hasznosítást határozatában engedélyezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, és a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta, és az alperesi beavatkozó végleges más célú hasznosítása engedélyezése iránti kérelmét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a nemzeti földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfa. tv.) 2005. december 31-étől hatályos 13/A. § (2) bekezdése alapján a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséhez az Nfa. hozzájáruló nyilatkozata lett volna szükséges; a felperes azonban ilyen hozzájárulással nem rendelkezett, ezért a földhivatal törvénysértően adott engedélyt a más célú hasznosításra.
A megyei bíróság az alperesi határozat megváltoztatását a Pp. 339. § (2) bekezdés f) pontjára alapozta.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalaként a kereset elutasítását kérte.
Hangsúlyozta, hogy a megyei bíróság tévesen értelmezte az Nfa. tv. 13/A. § (2) bekezdését, mert az kizárólag a művelési ág változás más célú hasznosítás végrehajtására vonatkozik; a más célú hasznosításra vonatkozó engedély pedig nem jelenti a földrészlet művelési ágának megváltoztatását, nem alapozza meg a birtokbavételt, nem mentesíti az engedélyest más okiratok - így a tulajdonosi engedély - beszerzésének kötelezettsége alól.
Hangsúlyozta, hogy a más célú használat engedélyezése termőföldvédelmi szakkérdés, a tulajdonosi hozzájárulás meglétét a bányászati tevékenység engedélyezése körében a bányakapitányságnak kell majd ellenőriznie.
Az alperes sérelmezte azt is, hogy a megyei bíróság az alperesi határozatot annak ellenére változtatta meg, hogy a Pp. 339. § (2) bekezdés f) pontja a bíróságot erre csak ingatlan-nyilvántartási ügyben, jogok és tények bejegyzésével összefüggésben jogosítja fel.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hangsúlyozva, hogy a tulajdonos hozzájárulása nélkül ingatlan végleges más célra történő hasznosításának engedélyezése nem történhet meg.
Az alperesi beavatkozó beadványában osztotta a felülvizsgálati kérelemben kifejtetteket.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az alperesi felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal összhangban megállapította, hogy a jelen földvédelmi engedélyezési eljárásban a földhivatal eljárására nem az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) rendelkezései, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) általános rendelkezései vonatkoznak.
A termőföld más célú hasznosításának engedélyezése iránti eljárásban ügyfél a Ket. 15. § (1) bekezdésének megfelelően az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ide értve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
A 0136 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapjából megállapítható, hogy az alperesi beavatkozót elővásárlási jog illeti meg az ingatlanra, illetve az alperesi beavatkozó az ingatlant haszonbérleti szerződés alapján használja. E jogosultságok folytán az ingatlan hasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése az alperesi beavatkozó jogát, jogos érdekét érinti, más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló kérelmet tehát ügyfélként előterjeszthet.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az Nfa. tv. 13/A. § (2) bekezdése a földalapkezelő szerv hozzájárulását kizárólag a művelési ág megváltoztatása, más célú hasznosítás, vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházás végrehajtására vonatkozóan írja elő. A más célú hasznosítás engedélyezése azonban nem minősíthető a hasznosítás végrehajtásának, ezért az Nfa. tv. 13/A. § (2) bekezdésére alapján nem szükséges az engedélyezéshez az Nfa. hozzájáruló nyilatkozata.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 48. § (2) bekezdése is igénybe vevőt jelöl meg, és nem tesz említést az ingatlan tulajdonosáról.
A Tft. 49. §-a egyértelművé teszi azt is, hogy a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély nem jelenti szükségszerűen a hasznosítás végrehajtását, hiszen ha a hasznosítás megkezdésére öt éven belül nem kerül sor, a hasznosítási engedély is érvényét veszti.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra is, hogy eseti döntésében már megállapította, hogy a bányavállalkozó is olyan jogi személy, akinek jogát, illetve jogos érdekét a földvédelmi engedélyezési eljárás érinti (Kfv. IV. 37.460/2006/6.).
A Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta az alperesi felülvizsgálati kérelmet a tekintetben is, hogy földvédelmi engedélyezési eljárásban a bíróság a földhivatal határozatát nem változtathatja meg [Pp. 339. § (1) bekezdése és (2) bekezdés f) pontja].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a felperes keresetét elutasította.