Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2005.12.451 Az ingatlan kisajátítását a bányaművelési jogosítvánnyal rendelkező vállalkozó magánérdeke nem teszi indokolttá [1976. évi 24. tvr. 1., 4., 29. §; 33/1976. (IX. 5.) MT r. 3. §].

A gy.-i külterületi ingatlanok tulajdonosa az alperesi beavatkozó, akinek érdekeltségi körébe tartozik a G. Mélyépítő Kft. (a továbbiakban: Kft.). A felperes ezen a területen bányászati jogosultsággal rendelkező bányavállalkozó. A felperes és a Kft. közötti szerződéses kapcsolatból eredő jogvita miatt a felperes az ingatlanokra kisajátítási eljárás lefolytatását kezdeményezte. Az alperes 2004. április 6-án kelt határozatával a kisajátítást elrendelte, mert a bányászat a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Ktvr.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint közérdekű célnak minősül, így az ingatlanoknak az állam javára történő kisajátítása indokolt. Ezt követően az alperes a 2004. július 7-én kelt határozatával a kisajátítási kérelmet elutasította a Ktvr. végrehajtása tárgyában kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) és (2) bekezdésére alapítottan. Az eljárásban kirendelt kisajátítási szakértő véleménye, a bányakapitányság háromszori megkeresésére adott válasza, a felperes és a beavatkozó előadásai és egyéb információi mérlegelése alapján megállapította, hogy a perbeli esetben az ingatlanok kisajátításához szükséges közérdekűség nem állapítható meg. A határozat hozatalánál figyelembe vették a megkezdett bányaművelést, azt, hogy a területen történt beavatkozás nagysága és jellege nem alapoz meg olyan közérdekűséget, amely a tulajdonelvonással arányban állam. A közelben működő bányák földrajzi távolsága, az ingatlanok termőképessége a helyi igényeket kielégíti.

A közérdekűség kérdésében az alperes álláspontja szerint mérlegelési jogkörében döntött. Megvizsgálta ugyanakkor az 1/2004. (II. 12.) AB határozat, valamint a 64/1993. (X. 22.) AB határozatban foglaltakat és az ott írt jogelveket is figyelembe vette mérlegelésénél. Megállapította, hogy a kisajátítási kérelmet előterjesztő felperes bányavállalkozó, valamint az ingatlan tulajdonosa a kisajátítási eljárást megelőzően együttműködött, a felek közötti viszony megromlott, elszámolási és egyéb jogviták miatt az együttműködés ellehetetlenült. Ez azonban nem indokolja a kisajátítást, mert a közérdekű cél; a bányaművelés enélkül is megvalósítható.

A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásának kötelezését kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az Alkotmány 13. §-ának (1) és (2) bekezdése, a Ptk. 177. §-ának (1) bekezdése, a Ktvr. 1. §-ának (1) bekezdése és 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak ismertetése után kifejtette, hogy a Ktvr. 4. § (1) bekezdésében felsorolt közérdekű célok fennállása nem jelenti feltétlenül a kisajátítás indokolását és a tulajdon elvonását, mert arra csak abban az esetben van lehetőség, ha a kisajátítás közérdekűsége is fennáll. Kifejtette, hogy a Ktvr. 18. §-ának (3) bekezdése szerint a közigazgatási hivatal vezetője jogosult dönteni arról, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, e közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, és fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. Ennek folytán a közérdekűség eldöntésére a bányászati szakhatóság nem volt jogosult. Elfogadta azt az alperesi álláspontot, hogy a kisajátítás elrendelésekor, a kisajátítási kérelem benyújtásakor azt kellett megvizsgálnia az alperesnek, hogy a kisajátítási kérelem indokolt volt-e abból a szempontból, hogy fennáll-e a Ktvr. 4. § (1) bekezdése szerinti közérdekű cél, amely a kisajátítási eljárást megalapozza, továbbá a kérelem rendelkezik-e a jogszabály által megkívánt mellékletekkel, dokumentációkkal. Megállapította ennek alapján, hogy a közérdekűség fennállása a felperes kérelme kapcsán nem volt megállapítható, annak benyújtására azért került sor, mert az ingatlan tulajdonosával korábban fennállott konszenzuson alapuló egyezségi megállapodás felbomlott, a továbbiakban nem tudtak együttműködni és az ingatlan adásvételére vonatkozó kísérlet is eredménytelen maradt. Az állam szempontjából közömbös, hogy a bányászati jogot mely gazdasági társaság, vagy vállalkozó gyakorolja.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!