62019CJ0666[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2022. április 28. Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd kontra Európai Bizottság. Fellebbezés - Dömping - A Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatala - Az 1225/2009/EK és az (EU) 2016/1036 rendelet - Időbeli hatály - A 2. cikk (7) bekezdése - Piacgazdasági elbánás - Megtagadás - A 2. cikk (10) bekezdése - Kiigazítások - Bizonyítási teher - 3. cikk - A kár megállapítása - Az Európai Bizottság gondossági kötelezettsége. C-666/19. P. sz. ügy.

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2022. április 28. (*)

"Fellebbezés - Dömping - A Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatala - Az 1225/2009/EK és az (EU) 2016/1036 rendelet - Időbeli hatály - A 2. cikk (7) bekezdése - Piacgazdasági elbánás - Megtagadás - A 2. cikk (10) bekezdése - Kiigazítások - Bizonyítási teher - 3. cikk - A kár megállapítása - Az Európai Bizottság gondossági kötelezettsége"

A C-666/19. P. sz. ügyben,

a Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd (székhelye: Changzhou [Kínai Népköztársaság], képviselik: K. Adamantopoulos dikigoros és P. Billiet avocat)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2019. szeptember 9-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: T. Maxian Rusche és N. Kuplewatzky, később: T. Maxian Rusche és A. Demeneix, végül: T. Maxian Rusche és K. Blanck, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

a Hyet Sweet SAS

beavatkozó fél az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: K. Jürimäe (előadó), a harmadik tanács elnöke, a negyedik tanács elnökeként eljárva, S. Rodin és N. Piçarra bírák,

főtanácsnok: E. Tanchev,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

a főtanácsnok indítványának a 2021. október 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezésével a Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd (a továbbiakban: Changmao) az Európai Unió Törvényszéke 2019. június 28-i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság ítéletének (T-741/16, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2019:454) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2016. július 28-i (EU) 2016/1247 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 204., 92. o.; a továbbiakban: vitatott rendelet) megsemmisítése iránt benyújtott keresetét.

I. Jogi háttér

A. A nemzetközi jog

2 A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak az Európai Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a Marrakeshben 1994. április 15-én aláírt, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló egyezményt, valamint az ezen egyezmény 1-3. mellékletében szereplő megállapodásokat, amelyek közé tartozik az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás).

3 A dömpingellenes megállapodás 2. cikke "[a] dömping tényének a megállapítására" vonatkozó szabályokat tartalmazza.

4 E megállapodás 6. cikke a "Bizonyítás" címet viseli.

5 Az említett megállapodás 12. cikke a "Közzététel és a határozatok indoklása" címet viseli.

B. Az uniós jog

1. Az alaprendelet és az (EU) 2016/1036 rendelet

6 A jogvita tényállásának idején a dömpingellenes intézkedéseknek az Európai Unió által történő elfogadására irányadó rendelkezéseket a 2014. január 15-i 37/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2014. L 18., 1. o.) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o.; helyesbítések: HL 2010. L 7., 22. o., HL 2016. L 44., 20. o.; a továbbiakban: alaprendelet) tartalmazta.

7 A vitatott rendelet elfogadásának időpontjában azonban a dömpingellenes intézkedéseknek az Unió által történő elfogadására irányadó rendelkezések az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2016. L 176., 21. o.) szerepeltek. Ez a rendelet - a 25. cikke értelmében - 2016. július 20-án lépett hatályba. Az említett rendelet 24. cikkének első bekezdése szerint "[az] [alaprendelet] hatályát veszti".

8 Az alaprendelet 2. cikke és a 2016/1036 rendelet 2. cikke foglalkozik a "dömping tényének a megállapításával". E cikkek "Rendes érték" címet viselő A. pontja magában foglalja e cikkek (1)-(7) bekezdését. Az említett cikkek "Összehasonlítás" címet viselő C. pontja tartalmazza a (10) bekezdést.

9 Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a)-c) pontja - amely lényegében megfelel a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a)-c) pontjának - értelmében:

"a) A nem piacgazdasággal rendelkező országokból [...] származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az ilyen harmadik országból más országokba - beleértve a Közösséget is - történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más ésszerű alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért a Közösségben ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A határidőket szintén figyelembe kell venni; ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.

[...]

b) A Kínai Népköztársaságból, Vietnamból és Kazahsztánból, valamint a vizsgálat megindításának idején WTO-tag, nem piacgazdasággal rendelkező országból származó behozatallal kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az (1)-(6) bekezdésnek megfelelően kell meghatározni, amennyiben a vizsgálat alá eső egy vagy több gyártó megfelelően indokolt kérelme alapján, valamint a c) pontban előírt kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően kimutatható, hogy piacgazdasági feltételek érvényesülnek e gyártó vagy gyártók számára az érintett hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében. Ettől eltérő esetben az a) pontban megállapított szabályokat kell alkalmazni.

c) A b) pont szerinti [kérelemnek] [...] elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy a gyártó piacgazdasági feltételek alapján működik, vagyis, hogy:

[...]

- a vállalkozás egy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak,

- a vállalkozás termelési költségeit és pénzügyi helyzetét nem érintik a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások, különösen az eszközérték-csökkenés leírása, az egyéb leírások, a barterkereskedelem és az adósságkiegyenlítés útján történő fizetés,

[...]"

10 Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése és a 2016/1036 rendelet 2. cikkének (10) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az exportár és a rendes érték között tisztességes összehasonlítást kell végezni. Ezt az összehasonlítást ugyanazon a kereskedelmi szinten, az egymáshoz képest - amennyire csak lehetséges - azonos időben történt eladások vonatkozásában és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló egyéb különbségek figyelembevételével kell elvégezni. Ha az így megállapított rendes érték és az exportár összehasonlítása ezen az alapon nem lehetséges, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló különbségeket, megfelelő kiigazítások formájában, kérésre minden egyes esetben figyelembe kell venni. A kettős kiigazításokat, különösen az árengedményeket, a kedvezményeket, a kereskedelem szintjét és mennyiségét illetően, minden esetben kerülni kell. Ha a meghatározott feltételek teljesülnek, a következő tényezők vonatkozásában kerülhet sor kiigazításra [...]"

11 Az alaprendelet 3. cikke és a 2016/1036 rendelet 3. cikke "A kár megállapítása" címet viseli.

12 Az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése - amelyek lényegében megfelelnek a 2016/1036 rendelet 3. cikke (2) és (3) bekezdésének - értelmében:

"(2) A kármegállapításnak egyértelmű bizonyítékokon és tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia:

a) mind a dömpingelt behozatalimport mennyiségét és a dömpingelt importbehozatalnak a Közösség piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatását;

b) mind az ilyen importbehozatalnak a közösségi gazdasági ágazatraiparra gyakorolt hatását illetően.

(3) A dömpingelt behozatal mennyiségét illetően vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatal abszolút mértékben vagy a Közösségen belüli gyártáshoz, illetve fogyasztáshoz viszonyítva jelentős mértékben nőtt-e. A dömpingelt importnak az árra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatallal történt-e jelentős áralákínálás a közösségi gazdasági ágazat valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja-e, vagy jelentős mértékben megakadályozza-e azt az áremelkedést, amely egyébként bekövetkezett volna. Ezen tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást."

13 Az alaprendelet és a 2016/1036 rendelet 6. cikke "A vizsgálat" címet viseli, és annak (8) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A 18. cikkben meghatározott körülmények fennálltának kivételével, a lehető legalaposabban meg kell vizsgálni azoknak az információknak a pontosságát, amelyeket az érdekelt felek szolgáltatnak és amelyeken a ténymegállapítások alapulnak."

14 Az alaprendelet és a 2016/1036 rendelet 9. cikke "Az eljárás megszüntetése intézkedés meghozatala nélkül; végleges vámok kivetése" címet viseli.

15 Az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata és a 2016/1036 rendelet 9. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében:

"A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához."

16 Az alaprendelet és a 2016/1036 rendelet 18. cikke "Az együttműködés hiányával" foglalkozik.

17 Az alaprendelet és a 2016/1036 rendelet 20. cikke a "Nyilvánosságra hozatalra" vonatkozik.

2. Az 1126/2008/EK rendelet

18 A 2012. december 11-i 1255/2012/EU bizottsági rendelettel (HL 2012. L 360., 78. o.) módosított, az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 320., 1. o.) melléklete tartalmazza a nemzetközi számviteli standardok (a továbbiakban: IAS) felsorolását.

19 E standardok között szerepel az IAS 36 "Eszközök értékvesztése" címet viselő standard. Ez a standard írja elő azokat az eljárásokat, amelyeket a gazdálkodó egység annak biztosítására alkalmaz, hogy eszközei a megtérülő értéküket meg nem haladó értéken legyenek nyilvántartva.

II. A jogvita előzményei

20 A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 1-10. pontja tartalmazza. A jelen fellebbezés szempontjából a következőket kell megjegyezni.

21 Az aszpartám uniós gyártója, az Ajinomoto Sweeteners Europe SAS - jelenleg Hyet Sweet SAS - által benyújtott panaszt követően az Európai Bizottság 2015. május 30-án az alaprendelet alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínából származó aszpartám Unióba történő behozatalaira vonatkozóan.

22 A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki.

23 2016. február 25-én a Bizottság elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2016/262 végrehajtási rendeletet (HL 2016. L 50., 4. o.; a továbbiakban: ideiglenes rendelet).

24 Az érintett termék a Kínából származó, 22839-47-0 CAS-számú, jelenleg az ex 2924 29 98 KN-kód alá besorolt aszpartámnak (N-L-α-aszpartil-L-fenil-alanin-1-metil-észter; 3-amino-N-(α-karbometoxi-fenetil)-szukcinamidsav-N-metil-észter) (a továbbiakban: aszpartám), valamint a más édesítőszereket vagy vizet is tartalmazó készítményekben vagy keverékekben aszpartámnak felelt meg.

25 2016. április 1-jén a Changmao írásbeli észrevételeket nyújtott be a Bizottságnak a vizsgálat ideiglenes megállapításaival kapcsolatban.

26 2016. május 12-én a Changmaót - észrevételeinek ismertetése céljából - a Bizottság és a meghallgató tisztviselő meghallgatta.

27 2016. június 2-án a Bizottság közölte a Changmaóval a vizsgálat végső következtetéseit.

28 2016. június 13-án a Changmao írásbeli észrevételeket nyújtott be a Bizottságnak a vizsgálat végleges megállapításaival kapcsolatban.

29 2016. július 5-én a Changmaót - észrevételeinek ismertetése céljából - a Bizottság és a meghallgató tisztviselő meghallgatta.

30 2016. július 28-án a Bizottság elfogadta a vitatott rendeletet.

III. A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

31 A Törvényszék Hivatalához 2016. október 21-én benyújtott keresetlevelében a Changmao a vitatott rendelet megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő.

32 A Törvényszék második tanácsa elnöke a 2017. március 21-i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság (T-741/16, nem tették közzé) és a 2017. szeptember 27-i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság (T-741/16, nem tették közzé, EU:T:2017:700) végzésében megengedte, hogy a Hyet Sweet a Bizottság kérelmeinek támogatása céljából beavatkozzon az eljárásba, helyt adott továbbá részlegesen a Changmao által a vele szembeni bizalmas kezelés iránt benyújtott kérelemnek.

33 A Changmao a keresetének alátámasztása céljából öt jogalapra hivatkozott. Az első, a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdése b) és c) pontjának, valamint a bizalomvédelem és a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap a piacgazdasági elbánás biztosításával kapcsolatos feltételek Bizottság általi értékelésre vonatkozott. A második, az e rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megsértésére alapított jogalap a rendes érték meghatározására vonatkozott. A harmadik, az említett rendelet 2. cikke (10) bekezdésének, 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdésének, valamint 9. cikke (4) bekezdésének és a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap a dömping- és kárkülönbözet meghatározására vonatkozó kiigazításokra vonatkozott. A negyedik jogalap ugyanezen rendelet 3. cikke (2) és (6) bekezdésének, másodlagosan pedig 6. cikke (7) bekezdésének megsértésén alapult. Végül az ötödik jogalap a 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának, valamint 3. cikke (2), (3) és (5) bekezdésének megsértésén alapult.

34 A Törvényszék a megtámadott ítéletben e jogalapok mindegyikét, ennélfogva pedig a keresetet teljes egészében elutasította.

IV. A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei

35 Fellebbezésében a Changmao azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és

- elsődlegesen adjon helyt a keresetnek, a fellebbezőre vonatkozó részében semmisítse meg a vitatott rendeletet, és kötelezze a Bizottságot és a Hyet Sweetet az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére, illetve

- másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy hozzon határozatot a megsemmisítés iránti kereset első jogalapjának második részét illetően, illetve harmadlagosan, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy hozzon határozatot az általa a keresetének alátámasztására felhozott bármely más jogalapot illetően, ha az eljárás állása ezt indokolja, továbbá hogy a Bíróság a költségekről jelenleg ne határozzon.

36 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést, és

- a Changmaót kötelezze a költségek viselésére.

37 A Hyet Sweet - amely vonatkozásában a Bíróság elnökének 2019. október 22-i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság (C-666/19 P, nem tették közzé, EU:C:2019:1097) és 2020. március 17-i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság (C-666/19 P, nem tették közzé, EU:C:2020:213) végzésében egyes iratok bizalmas kezeléséről döntöttek - nem nyújtott be beadványt a jelen fellebbezés keretében.

38 A Bíróság - eljárási szabályzata 61. cikkének (1) bekezdése alapján - felhívta a feleket, hogy írásban válaszoljanak egy, az alaprendelet, illetve a 2016/1036 rendelet rendelkezéseinek a jelen fellebbezés szempontjából fennálló időbeli hatályára vonatkozó kérdésre. A felek e kérelemnek a megadott határidőn belül eleget tettek.

V. A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem

39 A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a Changmao a Bíróság Hivatalához 2021. október 20-án benyújtott beadványában lényegében azt kérte, hogy rendeljék el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

40 E kérésének alátámasztására a Changmao előadja, hogy indítványának 146. és 150. pontjában a főtanácsnok úgy véli, hogy a Changmao nem szolgáltatott bizonyítékot az általa a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása céljából kért kiigazítások szükségességével kapcsolatban, miközben elismeri, hogy felsorolta az e kiigazításokra vonatkozó bizonyítékokat. A Changmao úgy véli, hogy ez a kérdés alapvető fontosságú a harmadik fellebbezési jogalapjának értékelése szempontjából, és a tárgyaláson részletesebben kíván foglalkozni ezzel a kérdéssel.

41 Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és eljárási szabályzata nem teszi lehetővé a felek számára, hogy a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (2015. július 9-i InnoLux kontra Bizottság ítélet, C-231/14 P, EU:C:2015:451, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2015. szeptember 10-i Bricmate ítélet, C-569/13, EU:C:2015:572, 39. pont).

42 Az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjeszt elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem a főtanácsnok indítványa, sem pedig az annak alapjául szolgáló indokolás (2015. július 9-i InnoLux kontra Bizottság ítélet, C-231/14 P, EU:C:2015:451, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2015. szeptember 10-i Bricmate ítélet, C-569/13, EU:C:2015:572, 40. pont).

43 Következésképpen az, ha a fél nem ért egyet a főtanácsnok indítványának valamely részével, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (2015. július 9-i InnoLux kontra Bizottság ítélet, C-231/14 P, EU:C:2015:451, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

44 A Bíróság azonban - eljárási szabályzata 83. cikkének megfelelően - a főtanácsnok meghallgatását követően bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek vagy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg (2015. július 9-i InnoLux kontra Bizottság ítélet, C-231/14 P, EU:C:2015:451, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2015. szeptember 10-i Bricmate ítélet, C-569/13, EU:C:2015:572, 41. pont).

45 A jelen ügyben nem ez a helyzet. A felek ugyanis két írásbelibeadvány-váltás során kontradiktóriusan vitathatták meg a Changmao által felhozott valamennyi fellebbezési jogalapot. A Changmao konkrétan eredményesen hivatkozhatott többek között azokra az érveire, amelyek a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása céljából benyújtott kiigazítási kérelmek Bizottság általi elutasításával kapcsolatban a Törvényszék által lefolytatott értékelésre vonatkoztak.

46 Így a Bíróság - a főtanácsnok meghallgatását követően - úgy véli, hogy az ügy elbírálásához szükséges összes információval rendelkezik, és hogy ezeket az információkat megvitatták előtte.

47 A fenti megfontolásokra figyelemmel nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

VI. A fellebbezésről

A. Előzetes észrevételek

48 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, noha a jogi aktus jogalapjának és az alkalmazandó eljárási szabályoknak e jogi aktus elfogadásának időpontjában hatályban kell lenniük, a jogszabályok időbeli hatályára irányadó elvek tiszteletben tartása, valamint a jogbiztonság elvére és a bizalomvédelem elvére vonatkozó követelmények a szóban forgó tényállás időpontjában hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazását követelik meg, még akkor is, ha ezek a szabályok az érintett jogi aktus uniós intézmény általi elfogadásakor már nincsenek hatályban (lásd ebben az értelemben: 2016. június 14-i Bizottság kontra McBride és társai ítélet, C-361/14 P, EU:C:2016:434, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. március 15-i Deichmann ítélet, C-256/16, EU:C:2018:187, 76. pont).

49 Ezen ítélkezési gyakorlatra figyelemmel kell meghatározni az alaprendelet, illetve a 2016/1036 rendelet jelen fellebbezés szempontjából fennálló időbeli hatályát.

50 A 2016/1036 rendelet 24. és 25. cikkének megfelelően ezen utóbbi rendelet hatályon kívül helyezte az alaprendeletet, és 2016. július 20-án lépett hatályba.

51 A jelen ügyben a vitatott rendeletet 2016. július 28-án, azaz néhány nappal a 2016/1036 rendelet hatálybalépését követően fogadták el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálati időszak 2014. április 1-jétől 2015. március 31-ig tartott. A dömpingellenes vizsgálat - amelynek végén a vitatott rendeletet elfogadták - tárgyát képező események idején az alaprendeletet tehát még mindig alkalmazni kellett.

52 Ebből következik, hogy noha a vitatott rendeletet a 2016/1036 rendelet alapján és az abban meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően kellett elfogadni, az az alaprendeletben meghatározott anyagi jogi szabályok hatálya alá tartozik.

53 Ennélfogva - annak elkerülése céljából, hogy a Bíróság az e rendeletek időbeli hatályát illetően téves jogi megfontolásokra alapítsa határozatát (lásd analógia útján: 2004. szeptember 27-i UER/M6 és társai végzés, C-470/02 P, nem tették közzé, EU:C:2004:565, 69. pont; 2010. szeptember 21-i Svédország és társai kontra API és Bizottság ítélet, C-514/07 P, C-528/07 P és C-532/07 P, EU:C:2010:541, 65. pont), továbbá mivel, amint azt indítványának 21. pontjában a főtanácsnok hangsúlyozta, a jelen fellebbezés szempontjából releváns anyagi jogi szabályok lényegében megegyeznek az alaprendeletben és a 2016/1036 rendeletben - úgy kell tekinteni, hogy a jelen fellebbezés keretében a 2016/1036 rendeletre való hivatkozások az alaprendelet megfelelő rendelkezéseire vonatkoznak.

B. Az ügy érdeméről

1. Az első jogalapról

a) A felek érvelése

54 A megtámadott ítélet 54., 64-67., 69., 70., 78-80., 87., 97. és 98. pontjára irányuló első jogalapjában a Changmao azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy elferdítette a tényállást, és tévesen alkalmazta a jogot az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának alkalmazása során.

55 A Changmao elsősorban azt állítja, hogy esetében teljesül a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második franciabekezdésében szereplő második feltétel (a továbbiakban: a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos második feltétel), mivel az International Financial Reporting Standardsszel (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) egyenértékű Hong Kong Financial Reporting Standards (hongkongi pénzügyi beszámolási standardok; a továbbiakban: HKFRS) szerint elkészített egyetlen átlátható könyvelést vezet, amelyet minden területre alkalmaz. Ezt a könyvvizsgálattal megbízott Price Waterhouse Cooper (a továbbiakban: PWC) is fenntartás nélkül megerősítette.

56 Az ideiglenes rendelet (26) és (36) preambulumbekezdése azonban "hiányosságokat" jelez a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos második feltétel tiszteletben tartását illetően, miközben annak (28) preambulumbekezdése elismeri, hogy a Changmao könyvelését a HKFRS-nek megfelelően vezetik. A vitatott rendelet (20) preambulumbekezdése mindössze annyit állapít meg, hogy a Changmao nem szolgáltatott új bizonyítékot vagy érvet ezzel a feltétellel kapcsolatban, ami egyébként - a Changmao által az ideiglenes megállapításokat követően benyújtott dokumentumokra figyelemmel - téves.

57 Így az ideiglenes és a vitatott rendelet nem tartalmaz semmilyen konkrét megállapítást a Changmao könyvelésének megbízhatatlanságáról vagy pontatlanságáról, sem pedig az IAS szerinti lényeges hibákról. Éppen ellenkezőleg: a meghallgató tisztviselő előtt sorra kerülő 2016. január 6-i meghallgatáson a Bizottság elismerte, hogy a PWC a 2015. december 22-i levelében hitelesítő záradékot adott ki e könyvelés hitelességéről és megbízhatóságáról.

58 A Törvényszék tehát elferdítette a tényállást annak a megtámadott ítélet 69. és 87. pontjában való megállapításakor, hogy a Bizottság helytállóan állapította meg, hogy a könyvvizsgálók által feltárt hiányosságok miatt nem lehet meggyőződni a Changmao könyvelésének hitelességéről. Ezért az említett ítélet 70. pontjában nem utasíthatta el az általa felhozott kifogást.

59 Ezenfelül a Törvényszék az említett ítélet 60-68. pontjában figyelmen kívül hagyta a Changmaónak a tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenésével kapcsolatos számviteli gyakorlatára vonatkozóan a PWC által végzett könyvvizsgálatból eredő részletes észrevételeket. Ezek a gyakorlatok megfelelnek az IAS 36 követelményeinek.

60 A Changmao egyfelől azt állítja, hogy a hibrid kónikus szárítóból önmagában nem származik készpénzbevétele, így a megtérülő értékét azon termelési egységhez képest tudta megállapítani, amelynek az a részét képezi. A Törvényszék által a megtámadott ítélet 66. pontjában megállapítottakkal ellentétben, a megtérülő értéket - tekintettel az IAS 36 22., 66. és 67. bekezdésére - nem kell külön nyilvántartásba venni. Az említett ítélet 64. és 65. pontjában szereplő értékelések szintén tévesek, amint az a Changmao által a 2016. januári meghallgatáson a Bizottság rendelkezésére bocsátott további bizonyítékokból is kitűnik.

61 A Changmao másfelől megjegyzi, hogy folyamatosan értékeli a fumársav és a DL-almasav előállítási technológiára vonatkozó szabadalom (a továbbiakban: szabadalom) megtérülő értékét, és felülvizsgálja ezt az értéket, amikor az IAS 36 10. bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, ami kitűnik a Bizottságnak benyújtott dokumentumokból. A Törvényszék tehát a megtámadott ítélet 67. pontjában elferdítette a tényállást.

62 A Changmao másodsorban azzal érvel, hogy a megtámadott ítélet 54. pontjában a Törvényszék elferdítette a tényállást. Keresetének 7. pontjában a Changmao ugyanis csak azt állította, hogy a piacgazdasági elbánás megtagadása céljából a Bizottság nem hivatkozhatott puszta "hibákra", amikor az IAS-ra figyelemmel elvégzett könyvvizsgálat egyértelműen megállapította a könyvelés pontosságát és megbízhatóságát.

63 A Changmao harmadsorban előadja, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe, hogy az ellenőrzés tárgyát képező összes eszközt 2003 előtt vásárolta, és hogy a Bizottság már beszerezte és ellenőrizte az ezen eszközökre vonatkozó részletes információkat azon korábbi dömpingellenes vizsgálatok során, amelyekben a Changmao vonatkozásában biztosították a piacgazdasági elbánást. A Törvényszék által a megtámadott ítélet 78-80. pontjában megállapítottakkal ellentétben tehát a Bizottság számára nem volt lehetetlen az említett eszközökről az ellenőrző látogatás utolsó napján megszerzett információk ellenőrzése.

64 Mindezen okok miatt a Changmao úgy véli, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 93. pontjában nem utasíthatta el az első megsemmisítési jogalap első részét.

65 Következésképpen az e jogalap - a piacgazdasági elbánás megadásának az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának harmadik franciabekezdésében foglalt harmadik feltételére vonatkozó - második részének az ezen ítélet 97. és 98. pontjában történő elutasítása szintén jogellenes volt, és a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megtagadta ezen utóbbi rész vizsgálatát.

66 A Bizottság úgy véli, hogy az első jogalapot mint részben hatástalant, és mindenesetre mint teljes egészében megalapozatlant kell elutasítani.

b) A Bíróság álláspontja

67 Első jogalapjával a Changmao lényegében a Törvényszék azon értékeléseit kifogásolja, amelyek a piacgazdasági elbánás iránti, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontja szerinti kérelmének a Bizottság általi elutasítására vonatkoznak.

68 E tekintetben elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében - az e cikk (1)-(6) bekezdésében megállapított szabályoktól eltérve - a rendes értéket főszabály szerint egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell meghatározni (2012. február 2-i Brosmann Footwear [HK] és társai kontra Tanács ítélet, C-249/10 P, EU:C:2012:53, 30. pont; 2021. december 2-i Bizottság és GMB Glasmanufaktur Brandenburg kontra Xinyi PV Products [Anhui] Holdings ítélet, C-884/19 P és C-888/19 P, EU:C:2021:973, 56. pont).

69 Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a többek között a Kínából származó behozatallal kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket e rendelet 2. cikke (1)-(6) bekezdésének megfelelően kell meghatározni, amennyiben a vizsgálat alá eső egy vagy több gyártó/termelő megfelelően indokolt kérelme alapján, valamint az említett rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően kimutatható, hogy piacgazdasági feltételek érvényesülnek e gyártó/termelő vagy gyártók/termelők számára az érintett hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében (lásd ebben az értelemben: 2012. február 2-i Brosmann Footwear [HK] és társai kontra Tanács ítélet, C-249/10 P, EU:C:2012:53, 31. pont; 2021. december 2-i Bizottság és GMB Glasmanufaktur Brandenburg kontra Xinyi PV Products [Anhui] Holdings ítélet, C-884/19 P és C-888/19 P, EU:C:2021:973, 57. pont).

70 Következésképpen a bizonyítási teher az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a piacgazdasági elbánás elismerését kérő gyártóra hárul. E tekintetben e rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának első albekezdése előírja, hogy az ilyen gyártó által benyújtott kérelemnek az ezen utóbbi rendelkezésben meghatározott elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy piacgazdasági feltételek alapján működik (lásd ebben az értelemben: 2012. február 2-i Brosmann Footwear [HK] és társai kontra Tanács ítélet, C-249/10 P, EU:C:2012:53, 32. pont; 2021. december 2-i Bizottság és GMB Glasmanufaktur Brandenburg kontra Xinyi PV Products [Anhui] Holdings ítélet, C-884/19 P és C-888/19 P, EU:C:2021:973, 59. pont).

71 Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második franciabekezdésében e feltételek körében szerepel a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos - a jelen jogalappal összefüggésben szóban forgó - második feltétel. Ez a feltétel megköveteli, hogy az érintett gyártó egy átlátható könyvelést vezessen, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vet, és amelyet minden területen alkalmaz.

72 A Changmao elsősorban lényegében azt állítja, hogy esetében teljesül az említett feltétel, mivel könyvelése megfelel a HKFRS-nek, és mivel helyesen alkalmazza az IAS 36-ot. Mivel a Törvényszék ennek az ellenkezőjét állapította meg, figyelmen kívül hagyta az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontját és elferdítette a tényállást.

73 E tekintetben azonban először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az EUMSZ 256. cikkből és a Bíróság alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből az következik, hogy kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására - kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott ügyiratokból ered -, másrészt a tények értékelésére. Amennyiben a Törvényszék állapította meg, illetve értékelte a tényállást, a Bíróság az EUMSZ 256. cikk alapján a tényállás Törvényszék általi jogi minősítésének és az abból levont jogi következtetésnek a felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel. A Bíróság tehát nem rendelkezik hatáskörrel sem a tényállás megállapítására, sem - főszabály szerint - a Törvényszék által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok vizsgálatára. Ez az értékelése tehát - ezen elemek elferdítésének esetét kivéve - nem minősül jogkérdésnek, amely, mint ilyen, a Bíróság felülvizsgálatába tartozik (lásd ebben az értelemben: 2008. július 10-i Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ítélet, C-413/06 P, EU:C:2008:392, 29. pont; 2017. december 14-i EBMA kontra Giant [China] ítélet, C-61/16 P, EU:C:2017:968, 33. pont).

74 Amennyiben a fellebbező a tényállás Törvényszék általi elferdítésére hivatkozik, az EUMSZ 256. cikk, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdése, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében pontosan meg kell jelölnie a Törvényszék által állítólagosan elferdített elemeket, és bizonyítania kell azokat az értékelési hibákat, amelyek mérlegelése szerint ehhez az elferdítéshez vezettek. Egyébiránt a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése (lásd ebben az értelemben: 2009. szeptember 3-i Moser Baer India kontra Tanács ítélet, C-535/06 P, EU:C:2009:498, 33. pont; 2021. április 29-i Fortischem kontra Bizottság ítélet, C-890/19 P, nem tették közzé, EU:C:2021:345, 70. pont).

75 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a Changmao jelen ítélet 72. pontjában kifejtett érvelése nem kérdőjelezi meg sem az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontja második franciabekezdésének a megtámadott ítélet 51-53. pontjában, sem az IAS 36-nak az ezen ítélet 59-63. pontjában szereplő, a Törvényszék általi értelmezését.

76 Ez az érvelés valójában a Changmao könyvelésének megfelelőségére és az IAS 36 tiszteletben tartására vonatkozik, ekként pedig lényegében a könyvelés és e könyvelési tétel szabályszerűsége Törvényszék általi értékelésének vitatására irányul. Ez az értékelés ténybeli jellegű, ezért a fellebbezés szakaszában nem kérdőjelezhető meg, kivéve ha a tények elferdítéséről van szó. Márpedig a Changmao - bár hivatkozott arra, hogy a Törvényszék elferdítette a tényeket - nem határozza meg, hogy a Törvényszék mely tényeket ferdítette el, és hogyan ferdítette el azokat.

77 Ennélfogva az említett érvelés elfogadhatatlan.

78 Másodszor, amennyiben a jelen ítélet 56. pontjában kifejtett érvelésében a Changmao azt kívánja felróni a Törvényszékkel szemben, hogy nem állapította meg, hogy a Bizottság tévedett, amikor a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos második feltételra vonatkozó következtetéseit pusztán megalapozatlan "hiányosságokra" alapította, emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbezés keretében a Bíróság hatásköre főszabály szerint az elsőfokú bíróság előtt megtárgyalt jogalapokról hozott jogi döntés megítélésére korlátozódik (2017. november 9-i SolarWorld kontra Tanács ítélet, C-204/16 P, EU:C:2017:838, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

79 Mivel a Changmao nem terjesztett elő ilyen érvet a Törvényszék előtt, ezért az elfogadhatatlan.

80 Ezen érv mindenesetre nem megalapozott. A Bíróság rendelkezésére álló iratokból ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a vitatott rendelet elfogadását eredményező eljárás során a Bizottság és a Changmao mélyrehatóan megvitatta a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos második feltételt, valamint hogy ennek keretében a Bizottság egyértelműen meghatározta azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy a Changmao esetében nem teljesül ez a feltétel.

81 Másodsorban - ami a tényállásnak a megtámadott ítélet 54. pontjában található elferdítésére vonatkozó állítást illeti - meg kell állapítani, hogy ebben a pontban a Törvényszék megjegyezte, hogy úgy tűnik, a Changmao azzal érvel, hogy az esetleges "számviteli hibák" nem képezik a piacgazdasági elbánás elismerésének akadályát. Kétségtelen, hogy a Törvényszék ily módon a keresetlevél 7. pontjában szereplőtől eltérő terminológiát alkalmazott, amely pontban a Changmao azzal érvelt, hogy még ha "számviteli hibákat" követett is el, a Bizottság visszaélt a hatáskörével, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a puszta számviteli hibák is szolgálhatnak a piacgazdasági elbánás megtagadásának alapjául. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Törvényszék megragadta az érvelés lényegét, és azt érdemben vizsgálta. A terminológiai eltérés ezért nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a Törvényszék elferdítette a Changmao által felhozott érveket.

82 Harmadsorban, ami a megtámadott ítélet 78-80. pontjával szemben felhozott érveket illeti, meg kell állapítani, hogy ezek a pontok a Bizottság azon megállapítása Törvényszék általi vizsgálatának keretébe illeszkednek, amely megállapítás szerint a Changmao nem mutatott be bizonyos dokumentumokat időben ahhoz, hogy azokat a telephelyén tett ellenőrző látogatás során elemezni lehessen. A megtámadott ítélet 79. pontjában azonban a Törvényszék megállapította, hogy a piacgazdasági elbánás Bizottság általi megtagadása nem azon alapult, hogy a Changmao késedelmesen nyújtott be bizonyos dokumentumokat.

83 Mivel a Changmao nem vitatta kifejezetten a Törvényszék e megállapítását, mint hatástalanokat kell elutasítani az arra vonatkozó érveit, hogy a korábbi vizsgálatoknak köszönhetően a Bizottság el tudta volna végezni a szükséges ellenőrzéseket.

84 Egyebekben feltéve, hogy a Changmao az érveivel azt akarja állítani, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 87. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Changmao nem hivatkozhat korábbi bizottsági határozatokra a vitatott rendeletben tett megállapítások megkérdőjelezése érdekében, ezek az érvek megalapozatlanok. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis a közös kereskedelempolitika és különösen a kereskedelempolitikai védintézkedések területén a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az általa vizsgálandó gazdasági és politikai helyzetek összetettségéből adódóan (lásd ebben az értelemben: 2021. december 2-i Bizottság és GMB Glasmanufaktur Brandenburg kontra Xinyi PV Products [Anhui] Holdings ítélet, C-884/19 P és C-888/19 P, EU:C:2021:973, 117. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A gazdasági szereplők azonban nem helyezhetnek jogos bizalmat az olyan fennálló helyzet fennmaradásába, amelyet valamely uniós intézmény a mérlegelési jogkörének keretein belül hozott határozatok révén módosíthat (lásd analógia útján: 1991. május 7-i Nakajima kontra Tanács ítélet, C-69/89, EU:C:1991:186, 113. és 120. pont; 1992. március 10-i Canon kontra Tanács ítélet, C-171/87, EU:C:1992:106, 41. pont).

85 Utolsósorban, ami a megtámadott ítélet 97. és 98. pontjával szemben felhozott érveket illeti, meg kell állapítani, hogy ezekben a pontokban a Törvényszék mint hatástalant utasította el a Changmao által a keresetének alátámasztására felhozott első jogalap második részét, amelyben a Changmao a Bizottságnak a piacgazdasági elbánás megadásának az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának harmadik franciabekezdésében meghatározott harmadik feltételére vonatkozó következtetéseit kérdőjelezte meg. A Törvényszék ugyanis ezen ítélet 96. pontjában emlékeztetett arra - amit a Changmao a jelen fellebbezésben nem vitat -, hogy a piacgazdasági elbánás megadásának az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételei kumulatív jellegűek. A Törvényszék - miután az említett ítélet 97. pontjában megállapította, hogy a Changmao nem bizonyította, hogy a Bizottság hibát követett el annak megállapításakor, hogy nem teljesül a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos második feltétel - e tekintetben határozott úgy ugyanezen ítélet 98. pontjában, hogy ezt a második részt mint hatástalant kell elutasítani.

86 Mivel a Changmao a Bíróság előtt azt sem bizonyította, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy határozott, hogy elutasítja a piacgazdasági elbánás megadásával kapcsolatos második feltételre vonatkozó rendelkezések Bizottság általi megsértésére vonatkozó érvelését, a Changmaónak a megtámadott ítélet 97. és 98. pontjának kifogásolására irányuló érveit csakis mint megalapozatlanokat lehet elutasítani.

87 Következésképpen az első jogalapot részben mint elfogadhatatlant, részben pedig mint megalapozatlant kell elutasítani.

2. A második jogalapról

a) A felek érvelése

88 Második jogalapjában a Changmao azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy a megtámadott ítélet 113., 115-118., 125., 126. és 128-130. pontjában tévesen alkalmazta a jogot és elferdítette a tényállást, amennyiben úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem sértette meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját, a 2016/1036 rendelet 6. cikkének (8) bekezdését és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdését, valamint hogy a gondossági kötelezettségét és a gondos ügyintézés elvét sem sértette meg azzal, hogy nem kérte az analóg országbeli gyártótól az exportügyleteinek részletes listáját.

89 A Changmao elsősorban azzal érvel, hogy a Törvényszék megsértette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját. E rendelkezés szerint a rendes érték meghatározásához a Bizottságnak figyelembe kell vennie az analóg országbeli gyártó belső piaci értékesítéseit, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a gyártó exportértékesítéseit. Csak a legvégső esetben használhatná az Unióban ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő árakat.

90 A jelen ügyben a Bizottság úgy vélte, hogy nem támaszkodhat sem a japán gyártó - mint analóg országbeli gyártó - belföldi értékesítéseire, sem exportértékesítéseire, ezért a rendes értéket a japán gyártó 100%-os tulajdonában álló leányvállalata, az uniós gyártó értékesítései alapján határozta meg. A Bizottság az említett gyártótól kizárólag a belföldi értékesítésekre vonatkozóan kérte ügyletenként az eladások részletes listáját. Bár a Bizottság ezeket a listákat megbízhatatlannak tartotta, megelégedett az e gyártó exportja pénzügyi eredményeinek összefoglalójával, amelyet a gyártó által a dömpingellenes kérdőívre adott válasz 15. táblázata tartalmaz. Ez a táblázat nem elég részletes. A táblázat - a Törvényszék által a megtámadott ítélet 113. pontjában megállapítottakkal ellentétben - nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy "valamennyi" exportértékesítés egyértelműen veszteséges volt, hanem csak azt, hogy azok "összességükben" voltak veszteségesek. Ez a 113. pont tehát elferdítette a tényeket.

91 A Changmao szerint az exportértékesítéseket ügyletenként tartalmazó lista hiányában nem zárható ki, hogy a japán gyártó egyes, harmadik országokba vagy az Unióba irányuló exportügyletei kellően megbízhatóak voltak ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapjául szolgáljanak. A Bizottságnak ezért ilyen listát kellett volna kérnie.

92 A Changmao ebből arra a következtetésre jut, hogy - a Törvényszék által a megtámadott ítélet 115., 116., 128. és 129. pontjában megállapítottakkal ellentétben - a Bizottság megsértette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját, valamint a kellő gondosság nélkül és a gondos ügyintézés elvét megsértve járt el.

93 A Changmao másodsorban - a megtámadott ítélet 125. pontjára hivatkozva - azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a Bizottság nem mulasztotta el teljesíteni a 2016/1036 rendelet 6. cikkének (8) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

94 A Changmao harmadsorban azt állítja, hogy a Bizottság által elkövetett hibák nélkül a dömpingkülönbözete minden valószínűség szerint alacsonyabb lett volna, és esetlegesen a kárkülönbözetet sem érte volna el. E tekintetben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak a megtámadott ítélet 117. és 118. pontjában történő megállapításakor, hogy bizonyítékot kellett volna szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb lett volna, mint a kárkülönbözet. Ez a megközelítés az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának téves értelmezésén alapul, és szembe megy a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatával, amely a Bizottságot arra kötelezi, hogy hivatalból vizsgáljon meg minden rendelkezésre álló információt.

95 A Bizottság azt állítja, hogy a második jogalap hatástalan, és azt mindenesetre mint részben elfogadhatatlant, részben hatástalant, részben pedig megalapozatlant el kell utasítani.

b) A Bíróság álláspontja

96 A Changmao elsősorban azt állítja, hogy a megtámadott ítélet 115., 116., 128. és 129. pontjában a Törvényszék megsértette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját, és tévesen állapította meg, hogy a Bizottság a kellő gondossággal, valamint a gondos ügyintézés elvét tiszteletben tartva járt el.

97 Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja meghatározza a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatalok esetében a rendes érték meghatározására - az ugyanezen cikk (1)-(6) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérve - alkalmazandó módszert.

98 Tekintettel e rendelkezés szövegére és rendszerére, a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó behozatal esetében a rendes érték meghatározásának fő módszere az analóg ország módszer, azaz "egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke", vagy "az ilyen harmadik országból más országokba - beleértve az Uniót is - történő kivitel esetén felszámított ár" módszere. Ennek hiányában - "ha ez nem lehetséges" - a rendelkezés meghatároz egy kiegészítő módszert, amely szerint a rendes érték "bármilyen más ésszerű alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon". Ebből következik, hogy az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban a Bizottságot megillető mérlegelési jogkör nem hatalmazza fel őt arra, hogy figyelmen kívül hagyja azt a követelményt, hogy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot válasszon abban az esetben, ha ez lehetséges (lásd ebben az értelemben: 2012. március 22-i GLS-ítélet, C-338/10, EU:C:2012:158, 24. és 26. pont).

99 Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése értelmében a megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A Bizottság feladata ugyanis az, hogy - a felmerülő alternatívák figyelembevételével - olyan harmadik országot próbáljon találni, ahol a hasonló termék árát az exportáló országbeli körülményekkel a lehető leginkább összehasonlítható körülmények között alakítják ki, feltéve hogy piacgazdasággal rendelkező országról van szó (lásd ebben az értelemben: 2012. március 22-i GLS-ítélet, C-338/10, EU:C:2012:158, 21. pont).

100 Az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban a Bizottságot megillető mérlegelési jogkör gyakorlásának bírósági felülvizsgálata során különösen azt kell megvizsgálni, hogy ez az intézmény nem mulasztotta-e el a kiválasztott ország megfelelő jellegének a megállapítása céljából figyelembe venni az alapvető tényezőket, és hogy az iratokban szereplő információkat a megkövetelt gondossággal vizsgálta-e meg annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, hogy a rendes értéket megfelelő módon és észszerűen határozták meg (1991. október 22-i Nölle ítélet, C-16/90, EU:C:1991:402, 12. és 13. pont; 2012. március 22-i GLS-ítélet, C-338/10, EU:C:2012:158, 22. pont).

101 A jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott ítélet 112-114. pontjában hangsúlyozta, hogy mind a vitatott rendeletből, mind pedig a Bizottság által adott magyarázatokból kitűnik, hogy először is a japán gyártó által közölt adatok nem voltak megbízhatók, mivel - többek között - a haszonkulcsai a vevő típusától és méretétől függően jelentősen és indokolatlanul változtak, másodszor, míg e gyártó összes belföldi értékesítése nyereséges volt, az összes exportértékesítés egyértelműen veszteséges volt, és harmadszor, az érdekelt felek - köztük a Changmao - az ideiglenes megállapításokat követően aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Japánt választották analóg országként.

102 E körülményekre tekintettel - amelyek közül az elsőt és a harmadikat Changmao nem vitatja - a Törvényszék a megtámadott ítélet 115. és 116. pontjában megállapította, hogy a Bizottság nem sértette meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat adatait alkalmazta az érintett termék rendes értékének meghatározásához, mivel a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk nem voltak megbízhatók, és az analóg ország nem megfelelő és észszerűtlen kiválasztását eredményezhették volna.

103 Ugyanezzel összefüggésben a megtámadott ítélet 128. és 129. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy nem lehet a Bizottsággal szemben felróni a gondosság hiányát. A Törvényszék az ezen ítélet 120-124. és 127. pontjában kifejtett, a Changmao által nem vitatott tényállási elemek alapján jutott erre a következtetésre. Ezek az elemek az aszpartámot gyártó országok korlátozott számára, a Bizottság vizsgálatának lefolytatására és a Bizottság által kapott észrevételekre vonatkoznak.

104 Ekképpen eljárva a Törvényszék egyáltalán nem alkalmazta tévesen a jogot.

105 Igaz, amint azt a Changmao állítja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján - amelynek hatályát a jelen ítélet 98. pontja idézte fel - a Bizottság csak akkor határozhatja meg a rendes értéket más észszerű alapon, ha az analóg ország módszer nem alkalmazható.

106 A Changmao érvelésével ellentétben azonban ebből nem következik, hogy a Bizottság - a jelen ügy körülményei között - köteles lett volna részletes információkat kérni a japán gyártó exportügyleteiről.

107 E körülmények között, és tekintettel arra, hogy az e gyártó által az importértékesítéseiről szolgáltatott részletes információk, valamint az exportértékesítéseiről szolgáltatott, inkább összefoglaló jellegű információk megbízhatatlanok voltak, nem volt sem helytelen, sem észszerűtlen, hogy a Bizottság - az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával és a Bíróság jelen ítélet 99. és 100. pontjában említett ítélkezési gyakorlatával összhangban - a rendes értéket más észszerű alapon határozza meg. A Bizottság ezt anélkül is megtehette, hogy előzetesen részletesebb információkat kért volna ezekről az exportértékesítésekről.

108 Következésképpen a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott ítélet 115. és 116. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a Bizottság akkor sem sértette meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját azzal, hogy az érintett termék rendes értékének meghatározásához az uniós gazdasági ágazat adatait használta fel, ha előzetesen nem kért részletes információkat a japán gyártó exportértékesítéséről.

109 Önmagában nem vonhatja kétségbe az előző pontban levont következtetést az a körülmény, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 113. pontjában általánosságban megállapította, hogy a Bizottság által adott magyarázatok szerint a japán gyártó által benyújtott táblázatból egyértelműen kiderül, hogy e gyártó "összes exportértékesítése egyértelműen veszteséges volt", míg - amint azt a Changmao helytállóan kifejti - e magyarázatok szerint az említett értékesítések "összességükben" veszteségesek voltak. Az ezen ítélet 113. pontjában található pontatlanság ugyanis nem von le semmit abból a megfontolásból, hogy a japán gyártó által szolgáltatott adatok összességében megbízhatatlanok voltak. Márpedig - a Törvényszék által meghatározott körülmények között - a Bizottság erre a megfontolásra tekintettel meghatározhatta a rendes értéket az uniós adatok alapján.

110 Másodsorban - eltekintve attól, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 125. pontjában egyáltalán nem határozott a 2016/1036 rendelet 6. cikkének (8) bekezdéséről - a Changmao első alkalommal a fellebbezés szakaszában állítja e rendelkezés megsértését. A jelen ítélet 78. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően tehát ez az állítás elfogadhatatlan.

111 Harmadsorban meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 117. és 118. pontja a kereset második jogalapja Törvényszék általi elutasításának alátámasztására egy mellékes indokot is kifejt. Ezt az indokot ugyanis egyrészről az "ezen túlmenően" kifejezés vezeti be. Másrészről a Törvényszék az említett indokkal lényegében hatástalanként utasította el a Changmao azon érvét, amely szerint a Bizottságnak előnyben kellett volna részesítenie az analóg országbeli gyártó exportárainak alkalmazását, ezt az érvet ugyanis a megtámadott ítélet 116. pontjában már megalapozatlanként elutasította.

112 Ebből következik, hogy a Changmao által a megtámadott ítélet 117. és 118. pontjával szemben felhozott érvek hatástalanok.

113 A fentiekre tekintettel a második jogalapot mint részben elfogadhatatlant, részben megalapozatlant, részben pedig mint hatástalant kell elutasítani.

3. A harmadik jogalapról

a) A felek érvelése

114 Harmadik jogalapjában a Changmao a megtámadott ítélet 141-144., 152., 153. és 155-162. pontját kifogásolja. Álláspontja szerint ezekben a pontokban a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság - a dömpingkülönbözet kiszámítása céljából a Changmao által benyújtott kiigazítási kérelmének elutasításával - nem sértette meg sem az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdését és 9. cikkének (4) bekezdését, sem a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkét. E jogalap három részre tagolódik.

1) Az első részről

115 Harmadik jogalapjának első részében a Changmao azt állítja, hogy a Törvényszék "elferdítette a tényeket a bizonyíték fogalmát illetően".

116 A Changmao előadja, hogy a vizsgálati eljárás során kérte a Bizottságtól, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a), b), e)-h) és k) pontja alapján igazítsa ki az árakat, mivel a rendes érték meghatározásához használt uniós árak és az exportár összehasonlíthatóságát befolyásolták az aszpartám gyártási folyamatában, a szabályozási követelményekben, az eladás utáni szolgáltatásokban, az energiaköltségben, a munkaerőköltségben, a nyersanyagokhoz való hozzáférésben, a szabadalmi és know-how díjakban, a csomagolási költségekben, továbbá a tengeri szállítási, a biztosítási, anyagmozgatási, valamint a banki díjakban és a hitelköltségekben mutatkozó eltérések.

117 A Bizottság elutasította az összes kérelmezett kiigazítást - ami az exportárak emelkedését, illetve a rendes érték csökkenését eredményezte -, mivel a Changmao nem bizonyította, hogy "a vevők e tényezők eltérése miatt rendszeresen eltérő árakat fizettek a belföldi piacon". Ezzel szemben a Bizottság olyan kiigazításokat alkalmazott, amelyek - a Changmao kárára - alacsonyabb exportárakat és magasabb rendes értéket eredményeztek, erre vonatkozó bizonyítékot azonban nem kért, ekként pedig önkényes megkülönböztetést alkalmazott.

118 Ellentétben azonban a Törvényszék által a tények elferdítésével a megtámadott ítélet 141-144. pontjában megállapítottakkal, a Changmao úgy véli, hogy igenis szolgált bizonyítékokkal a kért kiigazítások alátámasztására. A Changmao ugyanis meghatározta mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát, és e tényezőkre hivatkozott is, továbbá bizonyította, hogy e tényezők mindegyike kihatással volt az árakra.

119 A Changmao által szolgáltatott bizonyítékok egyébként egybeesnek az ideiglenes rendelet (80) preambulumbekezdésében és a vitatott rendelet (76) preambulumbekezdésében a Bizottság által tett megállapításokkal, amelyek szerint a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat aszpartámtípusonkénti árainak súlyozott átlaga 21,1%-kal magasabb volt, mint a hasonló importált terméktípusok ára.

120 Ezenfelül a Changmao nem tudott a Törvényszék által elfogadott megközelítésre figyelemmel szükséges bizonyítékokkal szolgálni, mivel olyan bizalmas dokumentumokról volt szó, amelyekhez nem tudott hozzáférni. A Bizottság azonban hozzáférhetett volna ezekhez a bizonyítékokhoz.

121 A Bizottság úgy véli, hogy ezek a - lényegében az igazgatási eljárásra vonatkozó - érvek a fellebbezés szakaszában nem relevánsak. Álláspontja szerint a harmadik jogalap első része részben elfogadhatatlan, részben pedig megalapozatlan.

2) A második részről

122 A Changmao harmadik jogalapjának második része két kifogást tartalmaz, amelyek azon alapulnak, hogy a Törvényszék kétszer alkalmazta tévesen a jogot.

123 Első kifogásában azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy a megtámadott ítélet 151. és 153. pontjában tévesen értelmezte az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdését, és figyelmen kívül hagyta, hogy a WTO Vitarendezési Testülete szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportőrnek kell a lehető legkonstruktívabban bizonyítania a kiigazítást szükségessé tevő tényeket, míg a Bizottságnak a piaci adatok torzítatlan forrásai alapján kell értékelnie és biztosítania a kérelmezett kiigazításokat.

124 A jelen ügyben a Changmao nem a saját kínai termelési költségeire alapította kiigazítási kérelmeit, ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 151. pontjában oly módon állapított meg, hogy tévesen kapcsolta össze a Changmao által benyújtott bizonyítékokat - amelyek szerint a költségkülönbségek befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát - azzal a körülménnyel, hogy Kínában torzultak a költségek. A Bizottságnak meg kellett volna próbálnia beszerezni az uniós gyártótól a kért kiigazítások elvégzéséhez, valamint az Unióban a nyersanyagok költségei, a gyártási folyamatoknak a szabályozás tiszteletben tartásához kapcsolódó költségei, a fuvarozási és biztosítási költségek, valamint a behozatali vámok, a szabadalmi díjak és a csomagolási költségek közötti különbségek felméréséhez szükséges adatokat.

125 E tekintetben a Changmao úgy véli, hogy a jelen ügy körülményei lényegesen eltérnek a 2019. július 29-i Shanxi Taigang Stainless Steel kontra Bizottság ítélet (C-436/18 P, EU:C:2019:643) alapjául szolgáló ügy körülményeitől.

126 A dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkére támaszkodva a Changmao hozzáteszi, hogy a rendes értéket és az exportárat mindenkor tisztességesen kell összehasonlítani, így akkor is, amikor a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország alapján határozzák meg, és amikor az érintett exportőrtől megtagadták a piacgazdasági elbánást. Megakadályozna az ezen az alapon végzett bármiféle kiigazítást az, ha egy, a Changmaóhoz hasonló exportőrtől megkövetelnék annak bizonyítását, hogy a vevők - a gyártási költségek állítólagos különbségei miatt - rendszeresen eltérő árakat fizetnek a belföldi piacon. A Bizottság és a Törvényszék e téves megközelítése ellentétes a WTO jogával, az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatával és az uniós intézmények gyakorlatával.

127 Második kifogásában a Changmao azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése attól teszi függővé a kiigazításokat, hogy a vásárlók az érintett eltérő tényezők miatt rendszeresen eltérő árakat fizetnek-e a belföldi piacon. Ilyen feltételt csak az említett rendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja állapít meg kifejezetten, az említett rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)-j) pontja azonban általános jelleggel nem tartalmaz ilyet. Ezt a feltételt nem írja elő a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikke, amely szerint az érintett felekre nem hárulhat túlzott bizonyítási kötelezettség. Ez a feltétel azonban túlzott bizonyítási terhet róna a nem piacgazdasággal rendelkező országok exportőreire, mivel azok nem rendelkeznek az analóg országbeli gyártónak a rendes érték meghatározásához használt adataival.

128 A Changmao a válaszában pontosítja, hogy a Törvényszék előtt valóban a WTO jogára hivatkozott, amint az az elsőfokú eljárásban benyújtott válasz 31. és 33. pontjából és 24-26. lábjegyzetéből kitűnik.

129 A Bizottság ezen érvek összességének elutasítását kéri. A megtámadott ítélet 151-153. pontjának a WTO jogára tekintettel történő vitatására irányuló első kifogás elfogadhatatlan, és mindenesetre megalapozatlan. A második kifogás megalapozatlan.

3) A harmadik részről

130 Harmadik jogalapjának harmadik részében a Changmao elsősorban a megtámadott ítélet 155-160. pontját kifogásolja. A Törvényszéknek az e pontokban szereplő megfontolásait eljárási hibák, továbbá a védelemhez való jogának, valamint a Bizottság gondos ügyintézési és gondossági kötelezettségeinek a megsértése jellemzi. Ebben az összefüggésben a Törvényszék megsértette a 2016/1036 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdését, valamint a dömpingellenes megállapodás 6.2, 6.4, 12.2.1 és 12.2.2 cikkét.

131 A Changmao szerint e rendelkezésekre figyelemmel a megtámadott ítélet 155. pontja hibás, mivel a Bizottság nem indokolta meg, hogy miért utasította el az uniós gyártó termékeinek fizikai tulajdonságai közötti, az eltérő szabályozási követelményekből eredő különbségekre vonatkozó bizonyítékokat. Ezenfelül a Bizottság - a dömpingellenes megállapodás 6.4 cikkét figyelmen kívül hagyva - csak tíznapos határidőt biztosított a számára, hogy az analóg gyártó kiválasztásában az eljárás késői szakaszában bekövetkezett változással kapcsolatos észrevételeit benyújtsa. Álláspontja szerint az uniós gyártó nem szolgált elegendő információval.

132 A Changmao másodsorban a megtámadott ítélet 207. pontját kifogásolja, amelyben a Törvényszék tévesen tagadta meg pervezető intézkedések elfogadását, illetve a bizonyításfelvétel elrendelését, amelyeket a kiigazításokra vonatkozó jogalapjával kapcsolatban kért, és amelyek a hatékony bírói jogvédelméhez voltak szükségesek.

133 Végül a Changmao - az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére hivatkozva - hangsúlyozza, hogy a kért kiigazításokkal a dömpingkülönbözete a kárkülönbözetnél alacsonyabb szintre csökkenhetett volna.

134 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság e harmadik részt mint részben elfogadhatatlant és mint részben megalapozatlant utasítsa el.

b) A Bíróság álláspontja

135 Ami a tények elferdítésére, valamint jogi és eljárási hibákra alapított harmadik jogalapot illeti, mindenekelőtt az első részt és a második részben felhozott második kifogást, majd a harmadik részt, végül pedig a második részben felhozott első kifogást kell megvizsgálni.

1) Az első részről és második részben felhozott második kifogásról

136 Ezzel a résszel és ezzel a kifogással a Changmao lényegében azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy a Changmao által az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján kért kiigazítások Bizottság általi elutasításának kifogásolására irányuló érvek megtámadott ítélet 141-144. pontjában történő vizsgálata során a Törvényszék elferdítette a tényeket és tévesen alkalmazta a jogot.

137 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ez a rendelkezés azt írja elő, hogy abban az esetben, ha a rendes érték és az exportár nem hasonlítható össze tisztességesen, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló különbségeket, megfelelő kiigazítások formájában, figyelembe kell venni.

138 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint mind az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének szövegéből, mind annak rendszeréből kitűnik, hogy hogy az exportár vagy a rendes érték kiigazítása kizárólag az azon tényezőkkel összefüggő különbségek figyelembevétele érdekében történhet, amelyek érintik mindkét árat, amely tényezők tehát érintik az árak összehasonlíthatóságát, annak biztosítása érdekében, hogy az összehasonlítást ugyanazon a kereskedelmi szinten végezzék (lásd ebben az értelemben: 2012. február 16-i Tanács és Bizottság kontra Interpipe Niko Tube és Interpipe NTRP ítélet, C-191/09 P és C-200/09 P, EU:C:2012:78, 53. pont; 2017. május 4-i RFA International kontra Bizottság ítélet, C-239/15 P, nem tették közzé, EU:C:2017:337, 42. pont).

139 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az is kitűnik, hogy ha valamelyik fél az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján a rendes érték és az exportár összehasonlíthatóvá tételének céljából a dömpingkülönbözet meghatározására tekintettel kiigazításokat kér, e félnek kell bizonyítania, hogy kérelme indokolt. Ily módon, annak bizonyítási terhe, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)-k) pontjában felsorolt különös kiigazításokat el kell végezni, azokra hárul, akik azokkal élni kívánnak, bárki legyen is az (lásd ebben az értelemben: 2012. február 16-i Tanács és Bizottság kontra Interpipe Niko Tube és Interpipe NTRP ítélet, C-191/09 P és C-200/09 P, EU:C:2012:78, 58. és 60. pont). Ebből következik, hogy az ilyen kiigazításra hivatkozni szándékozó félnek kell bizonyítania, hogy érinti az árakat, ekként pedig azok összehasonlíthatóságát az a tényező, amely alapján a kiigazítást kéri.

140 A jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott ítélet 139. és 141-143. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a Changmao feladata volt bizonyítani, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazítási kérelme megalapozott, valamint hogy az általa állított költségkülönbségek árkülönbségekké alakultak, a Törvényszék ugyanakkor azt is megállapította, hogy a Changmao nem vitatta a vitatott rendelet (49) preambulumbekezdésében szereplő azon megállapítást, amely szerint nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot kiigazítási kérelmének alátámasztására. Következésképpen a Törvényszék ezen ítélet 144. pontjában megállapította, hogy a Changmao nem róhatja fel a Bizottsággal szemben, hogy megsértette az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdését, amikor megtagadta a dömpingkülönbözet meghatározása céljából kért kiigazítások elvégzését.

141 Ezek az értékelések semmiféle téves jogalkalmazást nem valósítanak meg.

142 Először is, a Changmao állításaival ellentétben, a Törvényszék helytállóan állapította meg, hogy - mind az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése szövegének és rendszerének, mind pedig a Bíróság jelen ítélet 138. és 139. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatának megfelelően - kiigazítási kérelmének alátámasztása céljából a Changmaónak kellett bizonyítania, hogy az állítólagos költségkülönbségek érinthették az árakat, ekként pedig azok összehasonlíthatóságát.

143 Másodszor: egyrészről, amennyiben úgy tűnik, hogy a Changmao a jelen ítélet 116. és 117. pontjában összefoglalt érveivel azt állítja, hogy a Törvényszék által megállapítottakkal ellentétben igenis szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazítási kérelmei megalapozottak, érvelése valójában annak kérésére irányul, hogy a Bíróság végezze el a tények és bizonyítékok újbóli értékelését. E tények és bizonyítékok elferdítése bármiféle bizonyításának, vagy akár csak állításának hiányában tehát ez az érvelés - a Bíróság jelen ítélet 73. pontjában felidézett állandó ítélkezési gyakorlatának - elfogadhatatlan.

144 Másrészről, amennyiben úgy tűnik, a Changmao azt állítja, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta magát a "bizonyíték" fogalmát, érvelése egyrészt a puszta feltételezésekkel alátámasztott ténybeli körülményekre vonatkozó állításnak vagy kijelentésnek, másrészt az e körülmények lényegessége bizonyításának összekeveréséből indul ki. Eltekintve azonban attól, hogy a Changmao a Bíróság előtt anélkül szorítkozik puszta állítások megfogalmazására, hogy azokat olyan bizonyítékokkal támasztaná alá, amelyek lehetővé tennék az állítólagos költségkülönbségek ténylegességének, valamint - az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében - az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatásuknak a vizsgálatát és megállapítását, ez a fél nem jelöl meg semmiféle olyan bizonyítékot, amelyet a Törvényszék ne vett volna figyelembe, vagy amelyet elferdített volna.

145 Harmadszor, a Changmao tévesen próbálja igazolni kiigazítási kérelmeit a vitatott rendelet (76) preambulumbekezdésére hivatkozva, amely szerint a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat aszpartámtípusonkénti árainak súlyozott átlaga 21,1%-kal magasabb volt, mint a hasonló importált terméktípusok árai. Ez az árkülönbség ugyanis tükrözi az alákínálási különbözetet, és része az uniós gazdasági ágazatot érő jelentős kár fennállása megállapításának. Ezzel szemben - amint arra indítványának 151. pontjában a főtanácsnok rámutatott - ez a preambulumbekezdés semmiképpen sem utal arra, hogy ezt az áralákínálási különbözetet a termelési költségek különbségei okozták volna.

146 A fentiekre tekintettel a harmadik jogalap első részét és az e jogalap második részében felhozott második kifogást mint részben elfogadhatatlanokat és mint részben megalapozatlanokat kell elutasítani.

2) A harmadik részről

147 Harmadik jogalapjának harmadik részében a Changmao a megtámadott ítélet 155-160. és 207. pontját kifogásolja azon az alapon, hogy a Törvényszék - azzal, hogy elutasította a bizonyítási teher túlzott mértékén alapuló érveit - figyelmen kívül hagyta a védelemhez való jogát, valamint a Bizottság gondos ügyintézésre és gondosságra irányuló kötelezettségeit, továbbá a dömpingellenes megállapodás 6.2, 6.4, 12.2.1 és 12.2.2 cikkét és a 2016/1036 rendelet 20. cikkének (2) és (4) bekezdését.

148 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a Changmao első alkalommal a fellebbezés szakaszában hivatkozik a dömpingellenes megállapodás 6.2, 6.4, 12.2.1 és 12.2.2 cikkének, valamint a 2016/1036 rendelet 20. cikke (2) és (4) bekezdésének a megsértésére. Ebből következik, hogy - amint arra indítványának 124. és 125. pontjában a főtanácsnok rámutatott - a jelen ítélet 78. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a harmadik rész elfogadhatatlan, amennyiben az az e rendelkezések állítólagos megsértésén alapul.

149 Az érdemi részt illetően a Changmao elsősorban lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 155-160. pontjában túlzott mértékű bizonyítási terhet rótt rá, és ezáltal figyelmen kívül hagyta a Changmao védelemhez való jogát, a Bizottság gondossági kötelezettségét és a gondos ügyintézés elvét.

150 E tekintetben a Törvényszék úgy vélte, hogy a vizsgálat során a Bizottság által közölt adatokra és a Changmaót a kiigazítási kérelmeivel összefüggésben terhelő bizonyítási teherre tekintettel a Changmao nem róhatja fel a Bizottsággal szemben, hogy túlzott mértékű bizonyítási terhet rótt rá.

151 Egyrészt - ellentétben azzal, amit a Changmao állítani látszik - az a puszta körülmény, hogy a jelen ügyben a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az Unióban ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő ár alapján állapították meg, nem eredményezheti a bizonyítási teher megosztására vonatkozó, az említett rendelet 2. cikkének (10) bekezdéséből és a jelen ítélet 138. és 139. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból eredő szabály enyhítését. Amint azt ugyanis indítványának 140. pontjában a főtanácsnok hangsúlyozta, ez a szabály - amely szerint az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében említett tényezők valamelyike tekintetében kiigazítást kérő félnek kell bizonyítania, hogy ez a tényező érintheti az árakat, ekként pedig azok összehasonlíthatóságát - attól függetlenül kötelező, hogy a rendes értéket milyen módszer alapján határozták meg.

152 Másrészt a Changmao azt állítja, hogy amikor a rendes értéket az Unióban megfizetett vagy megfizetendő ár alapján határozzák meg, a vizsgált országbeli exportáló gyártó nem tudja teljes mértékben gyakorolni a védelemhez való jogát, mivel nem fér hozzá az uniós gazdasági ágazat adataihoz, és ez történt vele is a jelen ügyben. A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 155. és 156. pontjában tett megállapításaiból azonban kifejezetten kitűnik, hogy a vitatott rendeletből kiderült, hogy a Bizottság közölte a kínai exportáló gyártókkal az uniós gyártóra vonatkozó adatokat, és hogy a Changmao észrevételeket tehetett ezen adatokkal kapcsolatban. E megállapítások alapján - amelyeket egyébként a Changmao a jelen fellebbezésben nem vitat - a Törvényszék a megtámadott ítélet 159. pontjában a jog téves alkalmazása nélkül vonhatta le azt a következtetést, hogy a Changmao nem róhatja fel eredményesen a Bizottsággal szemben, hogy az nem a gondos ügyintézés elvének megfelelően járt el, és hogy megsértette a védelemhez való jogát azzal, hogy túlzott bizonyítási teher viselésére kötelezte.

153 Ennélfogva megalapozatlanként kell elutasítani a Changmao által a harmadik jogalapja harmadik részének alátámasztására előadott, arra alapított érveket, hogy a megtámadott ítélet 155-160. pontja a védelemhez való joggal, a Bizottság gondossági kötelezettségével és a gondos ügyintézés elvével kapcsolatos hibákat tartalmaz.

154 A Changmao másodsorban a megtámadott ítélet 207. pontját kifogásolja, amennyiben abban a Törvényszék tévesen tagadta meg pervezető intézkedések elfogadását, illetve bizonyításfelvétel elrendelését.

155 A megtámadott ítélet e pontjában a Törvényszék elutasította a Changmao által benyújtott keresetet, "anélkül, hogy a pervezető intézkedések elfogadása, illetve a bizonyításfelvétel elrendelése iránt a [Changmao] által benyújtott kérelmeknek helyt kellene adni".

156 Emlékeztetni kell ugyanakkor arra, hogy a Bíróság álladó ítélkezési gyakorlata értelmében egyedül a Törvényszék dönthet az előtte folyamatban lévő üggyel kapcsolatban rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről (2001. július 10-i Ismeri Europa kontra Számvevőszék ítélet, C-315/99 P, EU:C:2001:391, 19. pont; 2020. október 22-i Silver Plastics és Johannes Reifenhäuser kontra Bizottság ítélet, C-702/19 P, EU:C:2020:857, 28. pont).

157 Következésképpen a Changmao a jelen fellebbezés szakaszában nem vitathatja érvényesen a Törvényszék azon határozatát, hogy nem hozta meg azokat a pervezetési intézkedéseket és nem rendelte el azt a bizonyításfelvételt, amelyeket a Changmao a Törvényszék előtti beadványaiban javasolt.

158 Ebből következik, hogy a harmadik jogalap harmadik részét mint részben elfogadhatatlant és mint részben megalapozatlant kell elutasítani.

3) A második részben felhozott első kifogásról

159 Ezzel a kifogással a Changmao azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy a megtámadott ítélet 151-153. pontjában tévesen alkalmazta a jogot.

160 E pontokban a Törvényszék pontosította, hogy mivel a Changmaót nem illette meg a piacgazdasági elbánás, a rá vonatkozó adatokat "semmi esetre sem" lehetett figyelembe venni az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazítások alapján, amely rendelkezés nem használható fel azzal a céllal, hogy megfosszák érvényesülésétől az e rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját.

161 A "semmi esetre sem" kifejezésből következik, hogy a megtámadott ítélet e pontjaiban szereplő megfontolások az indokolás mellékes részét képezik.

162 Márpedig a jelen jogalap első és harmadik részének, valamint a jelen jogalap második részében felhozott második kifogásnak az elemzéséből kitűnik, hogy a Changmao nem bizonyította, hogy a jog téves alkalmazásán alapul a megtámadott ítéletnek az - ezen ítélet 155-160. pontjával összefüggésben értelmezett - 141. és 144. pontjában szereplő fő indokolás.

163 Ebből következik, hogy - amint arra indítványának 186. és 187. pontjában a főtanácsnok rámutatott - a jelen kifogást anélkül kell hatástalanként elutasítani, hogy annak elfogadhatóságáról dönteni kellene.

164 A fenti megfontolások összességére tekintettel a harmadik jogalapot teljes egészében el kell utasítani.

4. A negyedik jogalapról

a) A felek érvelése

165 Negyedik jogalapjában a Changmao azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy tévesen alkalmazta a jogot és elferdítette a tényeket annak a megtámadott ítélet 148. és 150. pontjában történő megállapításakor, hogy a kár meghatározása céljából a Bizottság nem volt köteles elvégezni az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében előírt kiigazításokat, valamint azt is felrója, hogy emiatt a Törvényszék elutasította az alaprendelet 3. cikke (2) és (3) bekezdésének és 9. cikke (4) bekezdésének, a gondos ügyintézés elvének és a gondossági kötelezettségnek a megsértésére alapított érveit.

166 A Changmao a Törvényszék ítélkezési gyakorlatából azt a következtetést vonja le, hogy az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós gazdasági ágazatot ért kár fennállásának megállapításához az exportár és azon ár tisztességes összehasonlítása szükséges, amelyet az uniós gazdasági ágazat az Unió területén végzett értékesítések vonatkozásában elért vagy el kellett volna érnie. A tisztességes összehasonlítás céljából az árakat - a figyelembe veendő kereskedelmi szintekkel kapcsolatos összes költséget magukban foglaló - azonos kereskedelmi szinten kell összehasonlítani.

167 E kiigazítások alapján figyelembe kell venni az uniós gazdasági ágazat és az exportőrök közötti, a kizárólag az előbbi által nyújtott eladás utáni szolgáltatásokból, valamint a csomagolási, a szabadalmi vagy know-how díjakból eredő költségkülönbségeket. A Bizottság gyakorlata szerint ezeket a kiigazításokat az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak és költségeinek a szükséges mértékben történő csökkentése révén kell biztosítani.

168 Az említett kiigazításokat ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének f) és h) pontja, valamint ezen alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján lehet biztosítani.

169 A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 148. és 150. pontjában helybenhagyta a Changmao által a kár fennállásának megállapítása céljából kért, bizonyítékokkal alátámasztott kiigazítások elvégzésének a Bizottság általi megtagadását. A Törvényszék tévesen állapította meg azt is, hogy a Bizottság nem sértette meg a gondos ügyintézés elvét, és a kellő gondossággal járt el. A Changmao szerint, ha a kért kiigazításokat elvégezték volna, a Bizottság nem állapíthatta volna meg a kár fennállását, vagy legalábbis alacsonyabb kárkülönbözetet állapíthatott volna meg. Ezért a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor is, hogy a Bizottság megközelítése nem sérti az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdését.

170 A Bizottság mindezen érveknek - adott esetben elfogadhatatlanként vagy hatástalanként, és mindenesetre megalapozatlanként történő - elutasítását kéri.

b) A Bíróság álláspontja

171 Negyedik jogalapjában a Changmao azt rója fel a Törvényszékkel szemben, hogy a megtámadott ítélet 148. és 150. pontjában tévesen alkalmazta a jogot.

172 A megtámadott ítélet e pontjaiban a Törvényszék megállapította, hogy az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 9. cikkének (4) bekezdése nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy a kár fennállásának megállapítása céljából elvégezze az e rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében előírt kiigazításokat, így a Changmao nem róhatja fel a Bizottsággal szemben, hogy megsértette ezt az utóbbi rendelkezést azzal, hogy megtagadta a kár fennállásának megállapítása céljából kért kiigazítások elvégzését.

173 A Changmao lényegében előadja, hogy a kár fennállásának az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti megállapítása az e rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében előírtakhoz hasonló kiigazítások elvégzését igényli, amennyiben azok szükségesek ahhoz, hogy el lehessen végezni egy tisztességes összehasonlítást, azaz a kereskedelem azonos szintjén az exportár és azon ár összehasonlítását, amelyet az uniós gazdasági ágazat elért vagy el kellett volna érnie.

174 Még ha azonban - amint azt a Changmao állítja - az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése a megfogalmazása ellenére a Bizottság azon kötelezettségét is foglalja magában, hogy a kár fennállásának megállapítása során ilyen kiigazításokat kell végeznie, akkor is úgy kell tekinteni - hasonlóan ahhoz, ahogy indítványának 206. pontjában a főtanácsnok tette, valamint a jelen ítélet 139. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat analógiájára -, hogy a kiigazítást kérő félnek kell bizonyítania annak megalapozottságát.

175 Egyfelől nem vitatott, hogy a Changmao lényegében ugyanazokat a kiigazításokat kéri mind a dömping, mind a kár fennállásának megállapításához. E kiigazításokkal egyébként a Törvényszék előtt felhozott egyetlen jogalappal összefüggésben foglalkoztak. Amint azonban a jelen ítélet 140. és 142-146. pontjából kitűnik, a Törvényszék a tényállás értékelésére vonatkozó szuverén hatáskörében és a jog téves alkalmazása nélkül állapította meg, hogy a Changmao nem bizonyította e kiigazítások szükségességét.

176 Másfelől a Bizottság a kár fennállásának megállapítására irányuló kiigazítási kérelmeket azon az alapon utasította el - amit a vitatott rendelet (70) preambulumbekezdésében kifejtett -, hogy a vizsgálat alapján "az érintett termék és a hasonló termék között nincs minőségi vagy egyéb különbség, amely szisztematikusan megjelent volna az árakban". Amint arra indítványának 207. pontjában a főtanácsnok rámutatott, a Törvényszék lényegében helybenhagyta ezt az indokolást. A Changmao azonban ezt a pontot csak a harmadik fellebbezési jogalapban felhozott harmadik kifogás keretében kifogásolja, amelyet a Bíróság a jelen ítélet 164. pontjában elutasított.

177 E körülmények között a negyedik jogalapot mint hatástalant, és annak meghatározása nélkül kell elutasítani, hogy a Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján a kár fennállásának megállapítása során végezhet-e, vagy kell-e végeznie kiigazításokat az azonos kereskedelmi szinten érvényesülő árak összehasonlításának biztosítása céljából.

5. Az ötödik jogalapról

a) A felek érvelése

178 Ötödik jogalapjában a Changmao azt állítja, hogy a megtámadott ítélet 187., 189-191., 194., 200., 201. és 203-206. pontja a jog téves alkalmazásán és a tények elferdítésén alapul.

179 E jogalap azon az előfeltevésen alapul, hogy az uniós gyártó és nyersanyag-beszállítói - azaz a japán gyártó és az Unión belüli beszállítók, amelyek annak 100%-os tulajdonában lévő leányvállalatai - egyetlen gazdasági és társasági jogalanyhoz tartoztak. A Changmao ebből azt a következtetést vonja le, hogy az uniós gyártó által a nyersanyagok beszerzéséért fizetett árak kapcsolatban álló felek közötti árak voltak, és hogy ezek befolyásolták e gyártó termelési költségeit és eladási árait.

180 Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjából és 3. cikkéből azonban kitűnik, hogy a dömping és a kár megállapítása céljából a Bizottságnak bizonyítékok alapján kell meggyőződnie arról, hogy az alkalmazott árak megbízhatóak és nem torzítottak. A 2016/1036 rendelet 6. cikkének (8) bekezdése megköveteli, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben az együttműködő felek adatait használja fel. Mindazonáltal a beszállítóknak kell bizonyítékot szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az Unióban a kapcsolatban álló feleknek értékesített nyersanyagok árai piaci árak.

181 A Törvényszék által a megtámadott ítélet 187., 200., 201. és 203-206. pontjában alkalmazott megközelítéssel ellentétben a Bizottság szokásos gyakorlata az, hogy az együttműködő érdekelt feleket - például az uniós gazdasági ágazatot - kérdőívek kitöltésére kéri fel a velük kapcsolatban álló, Unión kívüli és Unión belüli beszállítóikra vonatkozóan. A Changmao vitatta a nyersanyagok Bizottság által elfogadott árát.

182 A Törvényszék a megtámadott ítélet 191. pontjában is hibát követett el annak megállapításakor, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a gondos ügyintézés elvét, és bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a beszállítók által a velük kapcsolatban álló uniós gyártónak felszámított nyersanyagárak összhangban vannak a piaci feltételekkel. A Changmao szerint a Bizottság nem ellenőrizte az e tekintetben egy kínai társaság által készített, a kínai nyersanyagárakról szóló általános jelentésből származó információk pontosságát és megbízhatóságát annak biztosítása céljából, hogy azok egyértelmű és objektív bizonyítékot képeznek. E bizonyítékok alapján azonban nem lehet meggyőződni arról, hogy az e beszállítók által alkalmazott árak ténylegesen piaci árak voltak. A Bizottság felkérhette volna az uniós gyártót, hogy töltsön ki részletes kérdőívet ezekről az árakról, és ellenőrizhette volna a válaszokat.

183 Ez az ellenőrzési kötelezettség az érintett felek bizonyítékaitól vagy kérelmeitől függetlenül fennáll. A megtámadott ítélet 206. pontja tehát téves.

184 A Changmao hozzáteszi, hogy a megtámadott ítélet 187. és 203. pontjában hivatkozott, a 2015. szeptember 23-i Hüpeden kontra Tanács és Bizottság ítélet (T-206/14, nem tették közzé, EU:T:2015:672) nem releváns, mivel az ezen ítélet alapjául szolgáló ügy nem a dömping és a kár fennállásának - a gondos ügyintézés elvére és a gondossági kötelezettségre figyelemmel történő - értékelésére vonatkozó hatáskör Bizottság általi gyakorlására vonatkozott.

185 A Bizottság álláspontja szerint ez a jogalap elfogadhatatlan, és mindenképpen megalapozatlan.

b) A Bíróság álláspontja

186 A Bíróság eljárási szabályzata 169. cikkének (2) bekezdése értelmében a felhozott jogalapoknak és jogi érveknek pontosan meg kell jelölniük a Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit. Ily módon az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt részeit és az e kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket, ellenkező esetben a fellebbezés, illetve az érintett jogalap elfogadhatatlan (2018. szeptember 20-i Agria Polska és társai kontra Bizottság ítélet, C-373/17 P, EU:C:2018:756, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

187 Nem felel meg e követelményeknek és elfogadhatatlannak kell nyilvánítani azt a jogalapot, amelynek érvelése nem kellően egyértelmű és pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára a jogszerűségi felülvizsgálat elvégzését, különösen azért, mert a jogalap alapjául szolgáló alapvető elemek nem tűnnek ki kellően összefüggően és érthető módon a fellebbezés szövegéből, amely e tekintetben homályosan és kétértelműen van megfogalmazva (2014. július 10-i Telefónica és Telefónica de España kontra Bizottság ítélet, C-295/12 P, EU:C:2014:2062, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2016. június 29-i Ombudsman kontra Staelen végzés, C-337/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:670, 22. pont).

188 Márpedig a Changmao - noha pontosan meghatározza a megtámadott ítélet azon pontjait, amelyeket ötödik jogalapjában kifogásolni kíván - nem fejti ki pontosan és konkrétan a Törvényszék által állítólagosan elkövetett jogi hibákat.

189 Ráadásul nem úgy tűnik, hogy a jelen jogalapban előadott érvekkel a Changmao a megtámadott ítélet indokolását vitatja. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy ezek az érvek lényegében a vitatott rendelet elfogadásához vezető eljárás során a Bizottság által tanúsított magatartás kifogásolására irányulnak.

190 Következésképpen az ötödik jogalap elfogadhatatlan.

191 Mivel a Changmao által a fellebbezésének alátámasztására felhozott egyik jogalapnak sem lehet helyt adni, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

192 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint, amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásra is alkalmazandó, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

193 A Changmaót, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2) A Bíróság a Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd-t kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.