BH 2023.6.152 I. Rágalmazás esetén a valóság bizonyítása elrendelésének feltétele, hogy a közérdek (jogos magánérdek) nemcsak fennállt az adott közlés kapcsán, hanem kifejezetten az indokolta a becsületsértő tartalom megjelentetését [Btk. 229. § (2) bek.]. A terhelt a büntetőjogi felelősség alól akkor mentesül, ha a meglévő köz- vagy jogos magánérdek a cselekmény elkövetését indokolttá is tette, mert a tényállítás nyilvánosságra hozatala alkalmas volt ezek védelmét és érvényesítését elősegíteni.

Kapcsolódó határozatok:

Lenti Járásbíróság B.49/2021/5., Zalaegerszegi Törvényszék Bf.39/2022/7., Kúria Bfv.803/2022/8. (*BH 2023.6.152*)

***********

II. A valóság bizonyításának mellőzésének van helye, ha a becsületsértő tény állítását a közérdek nem indokolja, és a közléssel a terheltnek a szándéka nem a közügy megvitatása, előbbre vitele, hanem a magánvádlón való bosszúállás volt.

III. Nem felülvizsgálati ok, ha a magánvádló nem fizette meg az eljárási illetéket, és ennek ellenére a bíróság nem szüntette meg az eljárást [Btk. 15. § h) pont, 226. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 229. §; Be. 608. § (1) bek., 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont, (2) bek. b) és d) pont].

[1] A járásbíróság az ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 226. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében. Ezért őt 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1200 forintban állapította meg. A kiszabott összesen 96 000 forint pénzbüntetés megfizetésére 8 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] A védelmi fellebbezés folytán eljáró törvényszék mint másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül, tartalma alapján a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapítottan a bűnösségének megállapítását sérelmezve, illetve a Be. 649. § (2) bekezdés b) és d) pontjára alapítottan, eljárási szabálysértéseket kifogásolva.

[4] A három beadványban indokolt felülvizsgálati indítvány lényege a következő.

[5] A terhelt az első beadványában előadta, hogy a magánvádló az utazási költségtérítéssel ténylegesen "az adófizetőket megkárosította", mivel "28 000 forintot 440 km-re elszámolni megint csak csalás, 2017. évben 350 forintos üzemanyagárnál", így a magánvád tárgyává tett kijelentései a valóságnak megfeleltek. Ezt támasztotta alá álláspontja szerint az alapvető jogok biztosának a közérdekű bejelentés alapján folytatott vizsgálata, és annak eredményeként készült jelentése is, amely a javítóintézet telephelyén "anomáliákat tárt fel". A terhelt szerint "ebből következik, hogy a bíróság súlyosan korrupt módon, iratellenesen nem a valóságot megállapítva elmarasztaló ítéletben állítja" azt, hogy a terhelt által is tudottan e vizsgálat során nem állapítottak meg visszaélést. A 34/2004. (IX. 28.) AB határozatra utalással is kifejtette, hogy a magánvádló "visszaélései okiratban megállapított visszaélések, aminek közlése semmilyen bűncselekményt nem valósíthat meg. A cselekményt közmegbízatott, hivatalos személynek saját maga által titulált intézményvezető követett el."

[6] Kifogásolta egyéb - a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett - ügyekben is a hatóságok, bíróságok szerinte elfogult eljárását, eljárási hibáit. Álláspontja szerint "az ítéletek mellőzik a tisztességes eljárást, a valóság feltárásának igényét, az ártatlanság vélelmét, az objektív megítélést, és a pártatlanság látszatát sem tartják fenn".

[7] A BH 2014.104. számú eseti döntésben foglaltakra hivatkozással hangsúlyozta, hogy a magánvádló hivatalos személy és közszereplő, hiszen vezetőként, "anyagi értelemben" 110 fő munkatársát, illetve a javítóintézeti nevelteket hónapokon/éveken keresztül "befolyásolja", a javítóintézet pedig az "adófizetők pénzéből fenntartott". Ezzel összefüggésben sérelmezte, hogy a bíróság a Btk. 229. §-a alapján a valóság bizonyítását elmulasztotta elrendelni a vád szerinti állításokkal kapcsolatban.

[8] Hivatkozott a bíróság elfogultságára, "korrupt" eljárásra is, amiért a bizonyítási indítványait elutasították.

[9] A terhelt a járásbíróságon érkeztetett második beadványában a terhére megállapított bűnügyi költség összegét is vitatta, mely "több százezer forint" összegben a neki sérelmet okozó, "törvénytelen szakvélemény" bíróság általi beszerzésével keletkezett.

[10] Sérelmezte, hogy a tárgyalás hanganyagának felvételét a bíróság - kérése ellenére - nem küldte meg a részére.

[11] A terhelt a harmadik beadványában a védelemhez való jogának megsértését kifogásolta azzal, hogy a bíróság "köteles lett volna figyelembe venni a terheltet mentő és büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból". Ismét arra utalt, hogy a bíróság "nem vizsgálta ki" a magánvádló visszaéléseit. Hangsúlyozta, hogy a közhatalmat gyakorló személyek ellen feltételezett rágalmazás során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, valamint "minden esetben közérdekűnek kell tekinteni a rágalmazás alapját képező cselekedetet (BH 2000.285.)".

[12] Hivatkozott arra is, hogy őt, mint közérdekű bejelentőt, hátrány nem érheti, a 2013. évi CLXV. törvény 11-12. §-ai szerint. Ennek ellenére "2017 évben elkövetett útiköltség visszaélés 2018. évben okiratból bizonyított tényei ellenére, 2022. évben a bíróság a valóság helyett a közérdekű bejelentő anyagi ellehetetlenítésével foglalkozott, előre megírt ítélettel". Erre tekintettel, kérte, hogy a Kúria a közérdekű bejelentőt a törvényben őt megillető védelemben részesítse.

[13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria - bűncselekmény hiányában - az ellene rágalmazás miatt emelt vád alól mentse fel.

[14] A terhelt a Kúriára érkezett - perújítási indítvány elnevezésű - beadványában a vele szemben folyamatban lévő másik ügyre utalással sérelmezte az ügyek egyesítését, illetve azt, hogy erre abból a célból került sor a másodfokú eljárásban (nyilvános ülésen), hogy a magánvádló által le nem rótt eljárási illeték miatt az eljárást ne kelljen megszüntetni.

[15] A magánvádló a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében a felülvizsgálati indítványt megalapozatlannak tartotta és beadványa tartalma szerint a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.

[16] A terhelt a magánvádló észrevételére reagálva indítványozta, hogy a Kúria nyilatkoztassa a magánvádlót, hogy hány feljelentést tett "közérdekű bejelentőket üldözve". Ismételten hivatkozott arra, hogy a magánvádas eljárásban az illeték le nem rovását a feljelentés "visszavonásának" kellett volna tekintenie a bíróságnak.

[17] A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben nem alapos.

[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben szabályozott köre nem bővíthető.