32009R0319[1]

A Tanács 319/2009/EK rendelete ( 2009. április 16. ) a 85/2006/EK rendelettel a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok alkalmazási körének tisztázásáról

A TANÁCS 319/2009/EK RENDELETE

(2009. április 16.)

a 85/2006/EK rendelettel a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok alkalmazási körének tisztázásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok és dömpingellenes intézkedések

(1) A dömpingellenes eljárás 2004. októberi megindítását (2) követően a Bizottság a 628/2005/EK rendelettel (3) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára ad valorem vám formájában.

(2) A Bizottság 2005. július 1-jén az 1010/2005/EK rendelettel (4) a dömpingellenes intézkedés formáját ideiglenes vámról minimum importárra ("MIP") változtatta.

(3) A Tanács a 85/2006/EK rendelettel (5) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat és végleges rendelet). A végleges vámot minimum importár formájában szabták ki.

(4) Egy időközi felülvizsgálatot követően, amelynek hatálya a dömping vonatkozásaira korlátozódott annak felmérése érdekében, hogy a meglévő intézkedéseket folytatni, megszüntetni vagy módosítani szükséges-e, a Tanács a 685/2008/EK rendelettel (6) hatályon kívül helyezte a végleges rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedéseket.

2. Felülvizsgálati eljárás megindítása

(5) Részleges időközi felülvizsgálat indult azt követően, hogy a Tallinni Közigazgatási Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz abban a kérdésben, hogy a fagyasztott lazacgerinc (gerinc halhússal) (a továbbiakban: lazacgerinc) a végleges rendelet 1. cikkében említett TARIC-kódok valamelyike alá tartozik-e. A végleges rendelet 1. cikke az érintett termék kiszerelésétől függően különböző szintű intézkedéseket rendel el. E kiszerelések egyike az "egyéb (kibelezve fej nélkül is), frissen, hűtve vagy fagyasztva".

(6) Ezért helyénvalónak tűnt azt megvizsgálni, hogy a fagyasztott lazacgerinc az érintett termék, és azon belül az "egyéb (kibelezve fej nélkül is), frissen, hűtve vagy fagyasztva" megnevezésű kiszerelés meghatározása alá tartozik-e, a felülvizsgálat következtetései pedig lehetőség szerint visszamenőleges hatállyal, a vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésének napjától lesznek érvényesek.

(7) A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) (7) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének értelmében részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményez, amely a termékkör vizsgálatára korlátozódik.

B. JELENLEGI VIZSGÁLAT

(8) A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a norvég hatóságokat, a norvég termelők szervezetét, az ismert közösségi importőröket, az ismert közösségi felhasználókat, valamint a közösségi termelők szervezetét és más ismert közösségi termelőket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(9) A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi ismert érintett félnek és egyéb olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló közleményben megállapított határidőn belül jelentkezett.

(10) Tekintettel a részleges felülvizsgálat hatályára, a Bizottság nem jelölt ki vizsgálati időszakot e részleges felülvizsgálat céljára. A kérdőívekre adott válaszokban található információk a 2005 és 2007 közötti időszakra vonatkoztak (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak). A figyelembe vett időszakra vonatkozóan a kérdőívek a vásárlások mennyiségére, az eladások mennyiségére és értékére vonatkozó információkra kérdeztek rá. Ezenkívül az érintett feleket arra kérték, fejtsék ki véleményüket a lazacgerinc és a tenyésztett lazac fizikai, kémiai és/vagy biológiai jellemzőiről és végfelhasználásáról, valamint azzal kapcsolatban, hogy egymással helyettesíthetők-e és versenyben állnak-e egymással.

(11) Két közösségi importőr és a norvég termelők szervezete működött együtt a jelen vizsgálatban, és nyújtotta be a bekért alapvető információkat. A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt a létező dömpingellenes intézkedések hatályának tisztázása érdekében, továbbá vizsgálatot folytatott az alábbi importőrök telephelyén: A Bizottság az alábbi lazacgerinc-feldolgozó telephelyén is látogatást tett:

- Nereus AS, Pärnu, Észtország,

- Pärlitigu OÜ, Tallinn, Észtország.

- Korvekula Kalatoostuse, Tartu, Észtország.

(12) Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján e következtetésekre jutottak. Az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésével összhangban, a felek számára biztosítottak egy olyan időszakot, amely alatt - a nyilvánosságra hozatalt követően - ismertethették észrevételeiket. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették, és a megállapításokat - adott esetben - azoknak megfelelően módosították.

C. AZ ÉRINTETT TERMÉK

(13) A felülvizsgálat alatt álló termék megegyezik az eredeti vizsgálat termékével, vagyis Norvégiából származó tenyésztett (nem vadon élő) lazac filézve, frissen, hűtve vagy fagyasztva is (a továbbiakban: az érintett termék). A fogalommeghatározás nem terjed ki más hasonló tenyésztetthal-termékekre, mint például a nagy (lazac-) pisztrángra, a biomasszára (élő lazac), valamint a vadon élő lazacra, és a tovább feldolgozott típusokra, mint például a füstölt lazacra.

(14) A termék jelenleg a termék különböző kiszereléseinek megfelelő (friss vagy hűtött hal, friss vagy hűtött filé, fagyasztott hal és fagyasztott filé) ex 0302 12 00, ex 0303 11 00, ex 0303 19 00, ex 0303 22 00, ex 0304 19 13 és ex 0304 29 13 KN-kód alá tartozik.

D. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1. Módszertan

(15) Ahhoz, hogy eldönthessék, hogy a lazacgerinc a végleges rendelet 1. cikkében említett termékkörbe tartozik-e, megvizsgálták, hogy a lazacgerinc és a tenyésztett lazac alapvető fizikai és/vagy biológiai jellemzői, valamint végfelhasználási területei megegyeznek-e. Ebben a tekintetben a lazacgerinc és a más tenyésztett lazac egymással való helyettesíthetőségét és Közösségen belüli versenyét is vizsgálták.

2. Alapvető fizikai jellemzők

(16) A hal teljes súlyának körülbelül 10 %-át kitevő lazacgerinc a lazacfilézés eljárása során keletkező melléktermék. A kibelezés és a fej eltávolítása után a filéket úgy nyerik, hogy a lazacot legalább három különböző darabra vágják: két filére és a gerincre, amelyhez valamennyi hús is tapad. További műveletek végrehajtásával, például a hátuszonyok, a kulcscsont (clavicula), a szálkák, a hasi lebenyek és a bőr eltávolításával a tisztítás magasabb szintje érhető el.

(17) A végleges rendelet 1. cikke felsorolja a tenyésztett lazac különböző kiszerelési formáit, például hal egészben, hal egészben kibelezve fejjel és filé különböző kiszerelésekben (súly, bőrrel/bőr nélkül).

(18) Vitathatatlan, hogy a lazacgerinc nem tartozik a végleges rendelet 1. cikkében felsorolt, egész halra vonatkozó kiszerelési formák (kibelezve fejjel, kibelezve fej nélkül), illetve a filére vonatkozó kiszerelési formák egyikébe sem. Ami a fenti kiszerelési formákat illeti, a lazacgerinc ezektől könnyen és világosan megkülönböztethető, mivel az alábbiakban felvázoltak szerint ezektől egyértelműen eltérő fizikai jellemzőkkel rendelkezik.

(19) Felmerül a kérdés, hogy a lazacgerinc besorolható-e a végleges rendelet 1. cikkében az "egyéb" kategóriába, amely tartalmazza a "lazac kibelezve fej nélkül (frissen, hűtve vagy fagyasztva)" kiszerelést, de nem kizárólag csak ez a kiszerelés sorolható ide.

(20) E tekintetben a végleges rendelet csak két terméktípus között tett különbséget, a filézett és a nem filézett lazac között, amely utóbbi az egészben levő lazacra vonatkozott. Erre mutat az is, hogy az eredeti vizsgálat során csak az egész halról és a filékről gyűjtöttek információt, a hal más részeiről nem. Következésképpen az alkalmazandó minimum importárakat csak ennek az információnak az alapján kalkulálták. Ezért úgy tűnik, hogy bár a lazacgerincet kifejezetten nem zárták ki a vizsgálatból, a vizsgálat idején a gerinc nem képezte annak tárgyát.

(21) A fent említettek szerint a gerinchez valamennyi hús is tapad, és ezt a húst is részben emberi fogyasztásra szánják. Ugyanakkor a gerinc fő jellemzője a csont, mint azt a neve is mutatja, míg mind a filézett, mind a nem filézett tenyésztett lazac fő jellemzője a hús. A lazacgerinc az egész lazac súlyának körülbelül 10 %-át, a gerinchez tapadó hús pedig a gerinc súlyának 25-40 %-át teszi ki. A gerinchez tapadó hús tehát az egész hal súlyának csupán 2,5-4 %-át teszi ki, ezzel szemben a lazac húsa az egész hal súlyának több mint 65 %-át jelenti.

(22) Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a lazacgerinc és a végleges rendelet által meghatározott tenyésztett lazac nem ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkezik.

3. Alapvető végfelhasználási terület és az egymással való helyettesíthetőség

(23) A vizsgálat feltárta továbbá, hogy a végleges rendelet által meghatározott tenyésztett lazacnak számos minőségi végfelhasználási területe van. Ezt a terméket kibelezve fejjel/fej nélküli kiszerelésben, filézve, sütnivaló szelet formájában hozzák forgalomba, vagy a füstölés, illetve marinálás előtt filézik. Az ilyen termékeket rendszerint bevásárlóközpontokban értékesítik, vagy éttermekben, illetve szaküzletekben további feldolgozásra kerülnek. Az árszintjük alapján a hirdetésekben magas kategóriájú termékekként jelennek meg, és szinte luxuscikknek tekinthetők.

(24) A lazacgerincet nagyon gyakran hulladéknak tekintik, és a filézési folyamat során kidobják. Amennyiben a lazacgerincet nem dobják ki a csomagoló üzemekben, ahol a filézés történik, többnyire alacsony kategóriájú termékként értékesítik főleg takarmányként, de levesek, húspogácsák és pástétomok összetevőjeként is. Változatlan formában (a hozzátapadó hús lekaparása nélkül) csak ritka esetben füstölik és értékesítik emberi fogyasztásra. A gerinchez tapadó füstölt hús súlya azonban ilyenkor még kisebb lesz.

(25) Az összegyűjtött információ azt mutatta, hogy a lazacgerinc ára jelentősen alacsonyabb a tenyésztett lazac áránál. Míg a tenyésztett lazac kilogrammonkénti importára a 2006. január és 2008. július közötti időszakban soha nem volt 2,88 EUR alatt, addig ugyanebben az időszakban a lazacgerinc importára átlagosan 0,50 EUR volt. Azt is meg kell jegyezni, hogy míg a tenyésztett lazac ára jelentős mértékben ingadozott a fent említett időszakban, a lazacgerinc árának alakulása egyenletes volt.

(26) A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy a két termék alapvető végfelhasználási területe nem azonos, és különböző piacokat céloznak meg. Míg a tenyésztett lazac minőségi termék, a lazacgerinc az alacsony kategóriás termékek piacára szánt melléktermék, amelyet főleg a takarmány- vagy az élelmiszer-feldolgozó iparban alapanyagként használnak.

(27) A fentiekből következik, hogy a tenyésztett lazac és a lazacgerinc végfelhasználási területe nem azonos, és nem helyettesíthetők egymással.

E. KÖVETKEZTETÉS A TERMÉKKÖRRŐL

(28) A fenti megállapítások azt mutatják, hogy a végleges rendeletben meghatározott lazacgerinc és tenyésztett lazac alapvető fizikai jellemzői különböznek, és alapvető végfelhasználási területük sem azonos. Nem helyettesíthetők egymással, és nem versenyeznek egymással a közösségi piacon. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a lazacgerinc és a végleges rendelet 1. cikkében meghatározott tenyésztett lazac két külön termék. Mivel a lazacgerincre az eredeti vizsgálat hatálya nem terjedt ki, a dömpingellenes vámot nem kellett volna alkalmazni a lazacgerinc behozatalára.

(29) A fentiek alapján az intézkedések hatályát a végleges rendelet módosításával visszamenőlegesen pontosítani kell.

F. VISSZAMENŐLEGES ALKALMAZÁS

(30) Mivel e felülvizsgálati eljárás a termékkör pontosítására korlátozódik, és a lazacgerinc nem tartozott az eredeti vizsgálat és az azt követő dömpingellenes intézkedés hatálya alá, helyénvalónak tűnik, hogy a megállapításokat a végleges rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazzák, beleértve minden olyan behozatalt is, amelyre ideiglenes vámot vetettek ki.

(31) Következésképpen a 85/2006/EK rendelet alapján a lazacgerinc Közösségbe történő behozatalára kivetett, véglegesen beszedett ideiglenes vámokat és befizetett végleges dömpingellenes vámokat vissza kell fizetni vagy el kell engedni. A visszafizetést vagy az elengedést az alkalmazandó nemzeti vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 85/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az ex 0302 12 00, ex 0303 11 00, ex 0303 19 00, ex 0303 22 00, ex 0304 10 13 és ex 0304 20 13 KN-kód alá tartozó, Norvégiából származó tenyésztett lazacra (a vadon élő kivételével), függetlenül attól, hogy filézett-e vagy sem, akár friss, hűtött vagy fagyasztott (a továbbiakban: tenyésztett lazac) végleges dömpingellenes vámot vetnek ki. A halászati ágazat ehető melléktermékének számító és az ex 0302 12 00, ex 0303 11 00, ex 0303 19 00 és ex 0303 22 00 KN-kód alá tartozó, hússal részben fedett halcsontból álló lazacgerinc nem tartozik a végleges dömpingellenes vám hatálya alá, amennyiben a gerinchez tapadó hús súlya nem több, mint a gerinc súlyának 40 %-a."

2. cikk

Az e rendelettel módosított 85/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó termékek esetében a 85/2006/EK rendelet eredeti változata 1. cikkének (1) bekezdése alapján megfizetett vagy elkönyvelt végleges dömpingellenes vámokat és ugyanazon rendelet 2. cikke alapján véglegesen beszedett ideiglenes dömpingellenes vámokat vissza kell fizetni vagy el kell engedni.

A visszafizetést és az elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni. Megfelelően indokolt esetekben a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (8) 236. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hároméves időtartam két évvel meghosszabbodik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba, és visszamenőleges hatállyal 2006. január 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. SCHWARZENBERG

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL C 261., 2004.10.23., 8. o.

(3) HL L 104., 2005.4.23., 5. o.

(4) HL L 170., 2005.7.1., 32. o.

(5) HL L 15., 2006.1.20., 1. o.

(6) HL L 192., 2008.7.19., 5. o.

(7) HL C 181., 2008.7.18., 25. o.

(8) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.