Az Esztergomi Járásbíróság B.231/2005/17. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 317. §, 319. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. §, 1995. évi CXXI. törvény 21. §, 1997. évi CXLVI. törvény 18. §] Bíró: Csermák János

Kapcsolódó határozatok:

*Esztergomi Járásbíróság B.231/2005/17.*, Tatabányai Törvényszék Bf.96/2007/9., Kúria Bfv.750/2007/6. (BH 2010.8.208)

***********

Az Esztergomi Városi Bíróság

4.B.231/2005/17.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott neve vádlott ellen indult büntetőügyben az Esztergomi Városi Bíróság Esztergomban a 2005. évi október hónap 26. napján, a 2006. évi február hónap 15. napján, június hónap 29. napján, október hónap 4. és november hónap 16. napján megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásokon meghozta a következő

ÍTÉLETET

A szabadlábon lévő

vádlott neve született x városban 1946. július 28-án,

vádlott anyja neve,

cím alatti lakos

vádlott

bűnös

2 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és

1 rb. hűtlen kezelés bűntettének kísérletében.

Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - 500 (ötszáz) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i.

Egy napi tétel összegét 600.- (hatszáz) Ft-ban állapítja meg, az így kiszabott összesen 300.000,- (háromszázezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén napi tételenként egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Kötelezi a bíróság a vádlottat, hogy külön felhívásra fizesse meg az eljárás során felmerült összesen 238.057,- Ft (kettőszázharmincnyolcezer-ötvenhét) Ft bűnügyi költséget, köteles a vádlott megfizetni a jövőben esetleg felmerülő bűnügyi költséget.

4.B.231/2005/17.

INDOKOLÁS

Az Esztergomi Városi Ügyészség a B.47/1999/3. számú és a B.842/2000. számú vádiratában vádlott neve vádlottat a Btk. 319.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a.) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének kísérletével, a Btk. 317.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a/ pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével és a Btk. 317.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a/ pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során, a vádlott vallomása, tanú 1-től tanú 20-ig tanúk vallomása, az a Alapítvány által kiállított kifizetési pénztárbizonylatok, az átutalási megbízás, a jogerős fizetési meghagyás, az írásszakértői vélemények, az ingóforgalmi szakértői vélemény és annak kiegészítései, a b malom felújításával kapcsolatos dokumentumok, az igazságügyi könyvszakértői vélemény, a c szervezettel kötött bérleti szerződések és mellékletei, az ezzel kapcsolatos kifizetési bizonylatok, az a Alapítvány számlakivonatai, az önkormányzati határozatok, az ingatlanforgalmi szakértői vélemény, az Állami Számvevőszék Vizsgálati Jelentése, a d Rt. átiratai, az e Rt-vel kötött megállapodás, f község önkormányzata és a g Rt. közötti együttműködési megállapodás, valamint a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

I.

vádlott neve vádlott magyar állampolgár, tanárképző főiskolát végzett, a szakképzettsége tanár. Nyugdíjas, a nyugdíj összege havi 80.7000,- Ft. Házas, férje neve, aki nyugdíjas, kiskorú eltartottja nincs. Vagyona a lakóhelyét képező családi ház ¾-ed tulajdoni hányadban, melynek értéke 15-20 millió Ft. Büntetve nem volt, egy büntetőeljárás folyik vele szemben a xy Városi Bíróságon sikkasztás bűntette miatt.

II.

vádlott neve vádlott 1988-tól volt f Község tanácselnöke, majd a rendszerváltás után polgármestere 1998. október 18-ig. A község önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került község volt, így állami támogatásban részesült.

4.B.231/2005/17.

E támogatást az 1995. évi CXXI. tv. 21.§ és az 1997. évi CXLVI. tv. 18.§, valamint ezek 6. számú melléklete alapján csak az az önkormányzat igényelhette, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források feltárására és a kiadások csökkentésére tett intézkedések mellett sem volt képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1996. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Fentiek miatt, amennyiben az önkormányzat bevételhez jutott volna, az állami támogatást elveszette volna, ezért az önkormányzat a község fejlesztése érdekében 1999-ben létrehozta az a Alapítványt. Az alapítványhoz befizetett összegek így az önkormányzat pénztárában nem jelentek meg. Az alapítványon belül az általános iskola finanszírozására hozták létre az "Iskola" elnevezésű alszámlát, melynek célja az volt, hogy az általános iskola fenntartására és fejlesztésére szánt 1% adót erre a számlára lehetett befizetni.

1/ Az e Kft és az f Önkormányzat 1996. augusztusában szerződést kötöttek, amelyben az önkormányzat vállalta, hogy 1996. október 15-ig az illetékességi területén lévő lakossági, közületi és önkormányzati gázigénylőktől beszedi a szerződés 3. pontjában összegszerűen meghatározott közműfejlesztési hozzájárulást. A szerződés 2. pontja értelmében az f Önkormányzat az általa összegyűjtött összegeket az e térségi alszámlájára volt köteles továbbítani.

A közműfejlesztési hozzájárulás beszedésére és összegyűjtésére az f Önkormányzat 0 számú, a h Takarékszövetkezetnél vezetett alszámlája szolgált. A pénzintézetnél vezetett számla felett rendelkezni - így a számlán szereplő összeg tekintetében átutalás megbízást adni - a vádlott, illetve f jegyzője tanú 5 együttesen volt jogosult.