BH 2001.11.538 Az üzletrész bevonásának a Gt. által nem ismert esetkörét a társasági szerződés nem határozhatja meg. A tagok csak arról dönthetnek, hogy a törvény által lehetővé tett esetekben kívánnak-e élni az üzletrész bevonásának lehetőségével [1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 9. § (1) bek., 41. § (4) bek., 123. § (2) bek. g) pont, 134. § (1) bek., 137. § (1) bek., 139. § (1) bek., 144. § (2) bek.-(5) bek., 146. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 180. § (1) bek.].

A cég 1999. február 11-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében az 1999. január 9-én bekövetkezett változás bejegyzését kérte, és egyebek mellett csatolta azt az egységes szerkezetű társasági szerződést, amely a társasági szerződésnek az 1997. évi CXLIV. törvénynek (Gt.-nek) megfelelő módosítását is tartalmazta.

Az elsőfokú bíróság 1999. február 25-én kézbesített 10. sorszámú végzésében nyilatkozattételre, továbbá a társasági szerződés 9.1., 10.1., 10.2. és 11.1. pontjának módosítására hívta fel a céget, hivatkozva a Gt. 144. §-ának (3) bekezdésében, a Gt. 134. §-a (1) bekezdésében, a Gt. 137. §-a (1) bekezdésében, továbbá a Gt. 139. §-ában írtakra. A cég a 10. sorszámú végzésben írt felhívás alapján nyilatkozatokat tett, a szerződésmódosítási kötelezettségének azonban nem tett eleget.

Az elsőfokú bíróság 12. sorszámú végzésében a hiánypótlás hiányos, illetve hibás teljesítésére tekintettel elutasította a cég változás bejegyzése iránti kérelmét az 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdése alapján.

A cég fellebbezésében a 12. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a 10. sorszámú végzés 4. pontja tévesen indult ki abból, hogy az üzletrész bevonására csak a Gt.-ben foglalt esetekben kerülhet sor. A cég jogi álláspontja szerint az üzletrész bevonására egyéb esetekben is sor kerülhet, ha azt a társasági szerződés megengedi. Ez következik a Gt. 123. §-a (2) bekezdése c) pontjának és a Gt. 144. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseiből. Erre tekintettel nem ütközik a Gt. szabályaiba - a 10. sorszámú végzés 7. pontjában írtaktól eltérően - a társasági szerződés 11.1. pontjának az a rendelkezése sem, mely szerint a tag halálával, jogi személyiségének megszűnésével üzletrésze nem száll át a jogutódra, és a társaság bevonja a meghalt tag üzletrészét. Téves - a fellebbezés szerint - a 10. sorszámú végzés 5. pontjának az a megállapítása, hogy a társasági szerződés 10.1. pontja a Gt. 134. §-ának (1) bekezdésébe ütközik. A Gt. 123. §-a (2) bekezdésének e) pontjában adott jogalkotói felhatalmazást ugyanis úgy kell értelmezni, hogy a társasági szerződésben jogosultak a tagok korlátozni a társaság tagjai közötti üzletrész-átruházást. Nem ütközik jogszabályba tehát, hogy a társasági szerződés 10.1. pontja szerint a különböző honosságú tagok közötti üzletrész-átruházáshoz a taggyűlés háromnegyedes többséggel meghozott határozata szükséges. A Gt. 137. §-ának (1) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez kötik, a beleegyezés megtagadásának, illetve megadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A társasági szerződés 10.2. pontja szerint, ha a vevő személye ellen bárki tiltakozik, a taggyűlés megtagadhatja a kívülálló számára való átruházást. E generálklauzula alkalmazása pedig megfelel a törvény rendelkezéseinek, a jogalkotó nem kívánja meg a taxatív felsorolást.

A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.

A Gt. 144. §-ának (5) bekezdése szerint a bevonás elrendelésével az üzletrész megszűnik, és értékével a törzstőkét csökkenteni kell. A Gt. pontosan meghatározza, hogy az üzletrész bevonására mely esetekben kerülhet sor. Sor kerülhet arra az üzletrész magához vonását követő árverés eredménytelensége kapcsán a Gt. 144. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint, egyfajta végső megoldásként és a Gt.-ben szabályozott egyéb esetekben. A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint az üzletrész bevonására - a Gt. 144. §-ának (3) bekezdésében írt esetkör kivételével - csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi. E rendelkezésre tekintettel - mivel tehát főszabályként bevonásra csak a társasági szerződés megengedő rendelkezése esetén kerülhet sor - mondja ki a Gt. 123. §-a (2) bekezdésének g) pontja, hogy az üzletrész bevonásának megengedéséről a társasági szerződésnek szükség szerint rendelkeznie kell. Mindezen rendelkezésekből azonban nem következik, hogy a társasági szerződés jogosult lenne úgy rendelkezni - mint pl. a jelen esetben a társasági szerződés 9.1. pontja -, hogy bevonható a magyar honosságú természetes személyek üzletrésze akkor, ha közalkalmazotti vagy egyéb személyes tevékenységre kötelező szerződésük a BKE-vel vagy a társasággal megszűnik. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az üzletrész bevonásának a Gt. által nem ismert esetkörét a társasági szerződés nem határozhatja meg. A Gt. 123. §-a (2) bekezdése g) pontjának helyes értelmezése szerint a tagok csupán arról dönthetnek, hogy a törvény által lehetővé tett esetekben kívánnak-e élni az üzletrész bevonásának lehetőségével. [Így pl. a társasági szerződés bevonást megengedő rendelkezéseinek függvényében illetheti meg a taggyűlést a választás joga a Gt. 146. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában írtak szerint.]