31982L0244[1]

A Bizottság irányelve (1982. március 17.) a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/756/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

A Bizottság irányelve

(1982. március 17.)

a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/756/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(82/244/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 80/1267/EGK [1] irányelvvel és Görögország csatlakozási okmányával módosított, a gépjárművek és pótkocsijuk típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 11. cikkére,

tekintettel a 80/233/EGK [3] bizottsági irányelvvel módosított, a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/756/EGK tanácsi irányelvre [4] és különösen annak 4. cikkére,

mivel a megszerzett tapasztalatok és a műszaki fejlődés figyelembevételével ma már nemcsak egyes előírások kiegészítése, illetve azoknak a tényleges vizsgálati feltételekhez történő hozzáigazítása lehetséges, hanem a gépjárművekben utazók és a közúti forgalom más résztvevői biztonságának növelése érdekében szigorításuk is;

mivel az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a gépjárművek kereskedelme műszaki akadályainak felszámolásáról szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/756/EGK irányelv I. és II. melléklete ezen irányelv mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

(1) A 76/756/EGK irányelv I. mellékletének 1.5.7-1.5.20. pontjában felsorolt kötelező vagy megengedett világító és fényjelző berendezések felszerelésére hivatkozással 1982. október 1-jei hatállyal egy tagállam sem:

- utasíthatja vissza egy járműtípus EGK-típusjóváhagyását, a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett okirat kibocsátását, vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását, vagy

- tilthatja meg a gépjárművek forgalomba helyezését,

amennyiben a fent említett világító és fényjelző berendezések felszerelése e járműtípusra vagy járművekre ezen irányelv rendelkezéseinek megfelel.

(2) 1983. január 1-jei hatállyal a tagállamok:

- nem állíthatnak ki a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett okiratot olyan járműtípusokra, amelyek esetében a fent említett világító és fényjelző berendezések felszerelése nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek,

- visszautasíthatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan járműtípusok tekintetében, amelyek esetében a fent említett világító és fényjelző berendezések felszerelése nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek.

(3) 1984. október 1-jei hatállyal a tagállamok megtilthatják az olyan járművek forgalomba helyezését, amelyek tekintetében 1979. október 1-je után a 70/156/EGK irányelv 10. cikke szerint a fent említett világító és fényjelző berendezések felszerelésére vonatkozó bizonyítványt bocsátottak ki, a fent említett berendezések felszerelése ugyanakkor nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek.

3. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1982. október 1-jéig megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1982. március 17-én.

a Bizottság részéről

Karl-Heinz Narjes

a Bizottság tagja

[1] HL L 375., 1980.12.31., 34. o.

[2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

[3] HL L 51., 1980.2.25., 8. o.

[4] HL L 262., 1976.9.27., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 76/756/EGK irányelv mellékletének módosításai

I. MELLÉKLET: VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK FELSZERELÉSE

Az 1.1. pont a következőképpen módosul:

"1.1. "Járműtípus a világító és fényjelző berendezések felszerelésére tekintettel":

olyan járművek, amelyek az 1.1.1-1.1.4. pontban említett alapvető szempontok alapján nem térnek el lényegesen egymástól.

Hasonlóképpen nem tekinthetők "eltérő típusú járműnek" azon járművek sem, amelyek az 1.1.1.-1.1.4. pont értelmében ugyan mutatnak eltéréseket, de nem olyan mértékben, hogy azok megváltoztatnák az érintett járműtípusra előírt lámpák fajtáját, számát, elhelyezkedését és geometriai láthatóságát, a tompított fénynyaláb dőlésszögét, továbbá az engedélyezett kiegészítő lámpákkal felszerelt, vagy anélküli járművek sem."

A melléklet az 1.1.2. pont után az 1.1.3. és az 1.1.4. ponttal egészül ki:

"1.1.3. a fényszóró-beállító rendszer.

1.1.4. a felfüggesztő rendszer"

.Az 1.10.4. pont a következőképpen módosul:

"1.10.4. irányjelző lámpák, méretjelző lámpák, első és hátsó helyzetjelzők, várakozást jelző lámpák és fényvisszaverők"

.A 2.2.4. pont a következőképpen módosul:

"2.2.4. Minden egyes lámpa bekötési rajza(i) az átvilágított felületek 1.6. pontban, a referenciatengely 1.7. pontban és a vonatkoztatási középpont 1.8. pontban meghatározott ábrázolásával.

Ezen információkra nincs szükség a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa esetében (1.5.14. pont)."

A 4.2.6.1. pont a következőképpen módosul:

"4.2.6.1. A kezdeti dőlésszög beállítása után a tompított fényszóró függőleges dőlését statikus körülmények között kell megmérni az 1. függelékben meghatározott összes terhelési feltétel mellett. A megengedett dőlésszögnek kézi állítás nélkül a 0,5 és 2,5 % közötti tartományban kell maradnia. A kezdeti beállítás 1 és 1,5 % között lehet a gépjármű terheletlen állapotában, egy személlyel a vezetőülésben. A gyártónak kell meghatároznia a gépjárműtípusokhoz alkalmazandó kezdeti beállításokat, valamint ezen információkat jól látható helyen és kitörölhetetlen módon feltüntetnie a 6. függelékben látható jelzések elhelyezésével a fényszóró vagy a gyári tábla közelében."

A 4.2.6.2.2. pont a következőképpen módosul:

"4.2.6.2.2. Mindazonáltal megengedett a folyamatos és szakaszos kézi állítású berendezések alkalmazása, amennyiben rendelkeznek olyan ütközőállással, amelynél a lámpákat a hagyományos állítócsavarok segítségével vissza lehet fordítani a 4.2.6.1. pontban ismertetett kezdeti dőlésszögre. E kézi úton állítható berendezéseket a vezetőülésből kell tudni működtetni. A folyamatos állítású berendezéseket olyan referenciajelekkel kell ellátni, amelyek megadják a tompított fényszóró utólagos állítását szükségessé tevő terhelési feltételeket.

A szakaszosan állítható berendezések pozícióival szembeni követelmény, hogy az 1 és 1,5 % közötti kezdeti dőlésszögből kiinduló 0,5 és 2,5 % közötti értéktartomány betartását biztosítani lehessen az 1. mellékletben meghatározott terhelési feltételekre. Az ilyen berendezéseknél is kötelező a tompított fényszóró utólagos állítását szükségessé tevő terhelési feltételek egyértelmű jelzése a berendezés kezelőszerve közelében (lásd a 7. függeléket)."

A melléklet a 4.2.6.2.2. pont után a következő ponttal egészül ki:

"4.2.6.2.3. A tompított fényszóró dőlésszöge eltérésének a terhelés függvényében történő mérését az 5. függelékben meghatározott vizsgálati eljárással összhangban kell elvégezni."

A 4.4.1. pont a következőképpen módosul:

"4.4.1. Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező

Pótkocsikon megengedett."

A 4.5.4.1. pont a következőképpen módosul:

"4.5.4.1. Keresztirányban

Az átvilágított felületnek a gépjármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi széle és a felépítmény legkülső része közötti távolság nem haladhatja meg a 400 mm-t.

A két átvilágított felület belső széle közötti távolság nem lehet kevesebb 600 mm-nél. Amennyiben a hátsó irányjelző lámpa és a megfelelő hátsó helyzetjelző lámpa közötti függőleges távolság nem haladja meg a 300 mm-t, a gépjármű karosszériájának legkülső része és a hátsó irányjelző lámpa átvilágított felületének külső széle közötti távolság, illetve a gépjármű legkülső része és a megfelelő hátsó helyzetjelző lámpa átvilágított felületének külső széle közötti távolság közötti különbség nem lehet 50 mm-nél nagyobb."

A 4.5.5. pont a következőképpen módosul:

"4.5.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: lásd a 4. függeléket.

Függőleges szögek: a vízszintes alatt és felett 15°. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák talajtól mért távolsága 750 mm-nél kisebb."

A 4.5.12. pont a következőképpen módosul:

"4.5.12. Egyéb követelmények

A fényjelzésnek villognia kell percenként 90 ± 30 alkalommal.

Az irányjelző kapcsolását a fény kigyulladásának legfeljebb 1 másodperc, és első kialvásának legfeljebb 1,5 másodperc késedelemmel kell követnie. Ha a gépjárművet pótkocsi vontatására felszerelték, az irányjelző kapcsolójának a pótkocsi irányjelzőjét is működtetnie kell.

A zárlat kivételével bármely irányjelző működési zavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, azonban a villogás frekvenciája ez esetben az előírttól eltérhet.

Az első irányjelző lámpák átvilágított felülete nem lehet 40 mm-nél közelebb a tompított fényszórók vagy az esetleges ködlámpák átvilágított felületéhez. Ennél kisebb távolság akkor megengedett, ha a fény intenzitása az irányjelző lámpa referenciatengelyében legalább 400 cd."

A 4.7.8. pont a következőképpen módosul:

"4.7.8. Más lámpával tilos kombinálni, kivéve ha a hátsó helyzetjelző lámpát és a féklámpát kölcsönösen egybeépítették és kombinálták a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpával."

A 4.7.10. pont a következőképpen módosul:

"4.7.10. Elektromos kapcsolás

Az üzemi fék működtetésekor kell kigyulladnia. A féklámpáknak nem szükséges működniük, ha a motor elindítására és/vagy leállítására szolgáló gyújtáskapcsoló olyan állásban van, amely lehetetlenné teszi a motor működtetését."

A 4.7.12. pontot el kell hagyni.A melléklet a 4.8.8. pont után a 4.8.8.1. ponttal egészül ki:

"4.8.8.1. Amennyiben a hátsó helyzetjelző lámpákat kölcsönösen egybeépítették a féklámpákkal, a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa fotometrikus jellemzői a féklámpa kigyulladása közben módosulhatnak."

A 4.8.10. pont a következőképpen módosul:

"4.8.10. Elektromos kapcsolás

Nincs különleges előírás."

A 4.8.11. pont a következőképpen módosul:

"4.8.11. Visszajelző

Megengedett. Alkalmazásakor e funkciót az első és hátsó helyzetjelző lámpák számára előírt ellenőrző lámpának kell ellátnia."

A 4.9.11. pont a következőképpen módosul:

"4.9.11. Visszajelző

A bekapcsolást visszajelző lámpa kötelező. E folyamatos fényt adó visszajelző alkalmazása nem kötelező, ha a műszerfal világítása csak az első helyzetjelző lámpákkal egyidejűleg kapcsolható be."

A 4.10.11. pont a következőképpen módosul:

"4.10.11. Visszajelző

A bekapcsolást jelző visszajelző kötelező. Az első (oldalsó) helyzetjelző lámpa visszajelzőjével kell kombinálni."

A 4.11.4.1. pont a következőképpen módosul:

"4.11.4.1. Keresztirányban:

ha csak egy hátsó ködfényszóró van, azt a jármű hosszirányú középsíkjának azon oldala mentén kell elhelyezni, amelyik ellentétes a járművet nyilvántartó országban előírt hajtási iránnyal; a vonatkoztatási középpont a gépjármű hosszirányú felezősíkjára is elhelyezkedhet."

A 4.11.10. pont a következőképpen módosul:

"4.11.10. Elektromos kapcsolás

A hátsó ködfényszóró csak akkor lehet bekapcsolható, ha a tompított vagy távolsági fényszórók, vagy az első ködlámpák közül egy, vagy ezek kombinációja bekapcsolt állapotban van. A kapcsolásoknak olyannak kell lenniük, hogy a hátsó ködfényszóró bekapcsolt állapotban együttesen működhessen a távolsági fényszóróval, a tompított fényszóróval és az első ködfényszórókkal.

A hátsó ködlámpa bekapcsolt állapotát nem zavarhatja meg a távolsági fényszóróról a tompított fényszóróra történő kapcsolás és visszakapcsolás.

Amennyiben vannak első ködfényszórók, a hátsó ködlámpának az első ködfényszóróktól függetlenül kell kikapcsolhatónak lennie."

A 4.11.11. pont a következőképpen módosul:

"4.11.11. Visszajelző

Bekapcsolást jelző visszajelző kötelező. Ez egy önálló működésű, folyamatos fénnyel figyelmeztető lámpa."

A melléklet a 4.11.11. pont után a következő ponttal egészül ki:

"4.11.12. Egyéb követelmények

A hátsó ködlámpa és a féklámpák közötti távolságnak minden esetben legalább 100 mm-nek lennie."

A 4.12.10. pont a következőképpen módosul:

"4.12.10. Elektromos kapcsolás

A kapcsolás tegye lehetővé a gépjármű azonos oldalán elhelyezett várakozást jelző lámpáknak a többi lámpától független működtetését.

A várakozást jelző lámpáknak akkor is működtethetőnek kell lenniük, ha a motor beindítására és/vagy leállítására szolgáló gyújtáskapcsoló olyan állásban van, amely lehetetlenné teszi a motor működtetését."

A 4.12.11. pont a következőképpen módosul:

"4.12.11. Visszajelző

Bekapcsolást jelző visszajelző megengedett. Ha a gépjármű rendelkezik ilyen visszajelző lámpával, akkor az nem lehet összetéveszthető az első és hátsó helyzetjelző lámpák visszajelzőjével."

A 4.13.7. pont a következőképpen módosul:

"4.13.7. Más lámpákkal csoportosítható."

A 4.13.11. pont a következőképpen módosul:

"4.13.11. Visszajelző

A visszajelző megengedett. Amennyiben van ilyen, szerepét az első és a hátsó helyzetjelző lámpákhoz előírt visszajelzőnek kell ellátnia."

A 4.14.4.3. pont a következőképpen módosul:

"4.14.4.3. Hosszirányban

A gépjármű hátsó részén."

A 4.15.4.3. pont a következőképpen módosul:

"4.15.4.3. Hosszirányban

A gépjármű hátsó részén."

A 4.16.4.3. pont a következőképpen módosul:

"4.16.4.3. Hosszirányban

A gépjármű elején."

A 4.16.5. pont a következőképpen módosul:

"4.16.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° befelé és kifelé.

Ha az állítható vonórúd miatt nem lehet tartani a 30°-os belső szöget, akkor az 10°-ra csökkenthető.

Függőleges szög: 15° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő talajtól számított magassága nem éri el a 750 mm-t."

A 4.17.4.3. pont a következőképpen módosul:

"4.17.4.3. Hosszirányban

Legalább egy fényvisszaverőt a jármű középső harmadára kell felszerelni úgy, hogy a legelső fényvisszaverő legfeljebb 3 m-re legyen a jármű elejétől, pótkocsik esetében a vonórudat is beleértve.

Két szomszédos fényvisszaverő között a távolság nem haladhatja meg a 3 métert.

A leghátsó fényvisszaverő nem lehet a jármű végétől 1 méternél nagyobb távolságra.

Az M1 kategóriájú gépjárművek esetében ugyanakkor elegendő egy-egy fényvisszaverő felszerelése a gépjármű hosszának első és utolsó harmadában."

A melléklet a 4. függelék után az 5., a 6. és a 7. függelékkel egészül ki:

5. függelék

A tompított fénynyaláb dőlése változásának mérése a terhelés függvényében

1. HATÁLY

E függelék meghatároz egy módszert a gépjármű tompított fénynyalábja dőlésében a kezdeti dőléshez viszonyítva bekövetkező olyan változások méréséhez, amelyeket a terhelés miatt a gépjármű helyzetében jelentkező változások okoznak.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Kezdeti dőlés

2.1.1. Megadott kezdeti dőlés:

a gépjármű gyártója által megadott, a tompított fénynyaláb megengedhető változásainak kiszámításához vonatkoztatási értékként szolgáló kezdeti dőlés értéke.

2.1.2. Mért kezdeti dőlésszög:

A vizsgálat alatti jármű kategóriához az 1. függelékben meghatározott 1. feltételnek megfelelő járművel a tompított fénynyaláb vagy a jármű mért dőlésének középértéke. Ezen érték vonatkoztatási értékként szolgál a fénynyaláb dőlése változásainak kiértékeléséhez, változó terhelés mellett. Ezen érték vonatkoztatási értékként szolgál a fénynyaláb dőlése változásainak kiértékeléséhez, változó terhelés mellett.

2.2. A tompított fénynyaláb dőlése meghatározható:

- vagy a fénynyaláb milliradiánban kifejezett irányával a fényszóró megvilágítás eloszlásának egy jellemző pont felé az ernyőn képzett vízszintes határvonala és a vízszintes sík közötti szög formájában,

- vagy e szög tangensével, százalékos dőlésben kifejezve, amennyiben a szögek kicsik (kis szögek esetében 1 % = 10 mrad).

Ha a dőlést százalékos dőlésben fejezzük ki, az a következő képlettel számítható ki:

h

− h

× 100

ahol:

h1 a fent említett jellemző pont talajszint feletti magassága mm-ben, a jármű hosszirányú felezősíkjára merőleges, függőleges, I vízszintes távolságban elhelyezett ernyőn mérve;

h2 a vonatkoztatási középpont (a h1-ben kiválasztott jellemző pont névleges kiindulási helyéül kiválasztott pont) talajszint feletti magassága mm-ben;

l a vonatkoztatási középpont távolsága az ernyőtől mm-ben

A negatív értékek lefelé irányuló dőlést jeleznek (lásd az 1. ábrát).

A pozitív értékek felfelé irányuló dőlést jeleznek.

+++++ TIFF +++++

Tompított fényszóró lefelé irányuló dőlése M1 kategóriájú gépjármű esetében

Megjegyzések:

1. Ez a rajz egy M1-es kategóriájú járművet mutat be, de a jelzett elvet azonos módon kell más kategóriájú járművekre is alkalmazni.

2. Amennyiben a járműbe nem szereltek fényszóró szintező rendszert, a tompított fénynyaláb dőlésváltozása megegyezik a jármű dőlésének változásával.

3. MÉRÉSI FELTÉTELEK

3.1. Ha a tompított fénynyaláb ernyőn megjelenő mintájának szemrevételezéssel történő vizsgálatát vagy valamely fotometriai módszert használnak, a mérést sötét környezetben (például sötét szobában kell végrehajtani, amely kellően tágas ahhoz, hogy a jármű és az ernyő az 1. ábrában bemutatott módon elhelyezhető legyen. A fényszóró vonatkoztatási középpontjainak legalább 10 m-es I távolságban kell lenniük az ernyőtől.

3.2. A talajnak, amelyen a méréseket végrehajtják, a lehetőségekhez képest síknak és vízszintesnek kell lennie annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tompított fénynyaláb dőlés mérésének reprodukálhatósága ± 0,5 mrad (± 0,05 % dőlés) pontossággal.

3.3. Ernyő használatakor annak megjelölésének, helyzetének és a talajhoz, valamint a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyított beállításának olyannak kell lennie, hogy 0,5 mrad (± 0,05 % dőlés) pontossággal biztosítható legyen a tompított fénynyaláb dőlés mérésének reprodukálhatósága.

3.4. A mérések során a környezeti hőmérsékletnek 10 °C és 30 °C között kell lennie.

4. A GÉPJÁRMŰ ELŐKÉSZÍTÉSE

4.1. A méréseket olyan járművön kell végrehajtani, amely 1000 és 10000 km közötti, lehetőleg 5000 km távolságot futott.

4.2. A gumiabroncsokat a jármű gyártója által a legnagyobb terhelésre előírt nyomásra kell felfújni. A járművet teljesen fel kell tölteni (üzemanyag, víz, olaj) és fel kell szerelni a gyártó által előírt összes tartozékkal és szerszámmal. A teljes üzemanyag-feltöltés annyit jelent, hogy az üzemanyagtartályt a 70/156/EGK irányelv 1. mellékletében mintaként megadott adatközlő lapon jelzett űrtartalmának legalább 90 %-áig fel kell tölteni.

4.3. A jármű kézifékjét ki kell engedni és a sebességváltót üres állásba kell helyezni.

4.4. A járművet legalább 8 órán át a 3.4. pontban megadott hőmérsékleten kell tartani.

4.5. Fotometriai vagy vizuális módszer alkalmazásakor, a mérések lehetővé tételére lehetőleg fel kell szerelni a vizsgált járműre egy jól azonosított tompított fénynyaláb takaróernyőt.

Pontosabb értékek megállapítására engedélyezettek más módszerek (például a fényszórólencse eltávolítása).

5. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

5.1. Általános információk

A tompított fénynyaláb vagy a jármű dőlésváltozásait a kiválasztott módszertől függően a jármű mindkét oldalára külön kell mérni. A bal- és a jobboldali fényszórókkal kapott eredményeknek az 1. függelékben előírt valamennyi terhelési feltétel mellett az 5.5. pontban meghatározott határokon belül kell maradniuk. A terhelést fokozatosan kell alkalmazni anélkül, hogy az a járművet túl nagy rázkódásnak tenné ki.

5.2. A mért kezdeti dőlés meghatározása

A járművet elő kell készíteni a 4. pontban előírtakkal összhangban, majd terhelni kell az 1. függelékben részletesen meghatározott módon (a megfelelő jármű kategória első terhelési állapota).

A járművet minden egyes mérés előtt az 5.4. pontban ismertetett módon lengésbe kell hozni.

A mérést három alkalommal kell elvégezni.

5.2.1. Ha a három mért eredmény közül egyik sem tér el 2 mrad-nál (0,2 % dőlésnél) nagyobb mértékben az eredmények számtani középértékétől, e középérték adja a végeredményt.

5.2.2. Ha bármely mérés 2 mrad-nál (0,2 % dőlésnél) nagyobb mértékben tér el az eredmények számtani középértékétől, további 10 mérésből álló méréssorozatot kell végrehajtani, és ennek számtani középértéke adja a végeredményt.

5.3. Mérési módszerek

A dőlésváltozás mérésére bármely módszer alkalmazható, feltéve hogy a mért értékek pontossága ± 0,2 mrad-on (± 0,02 % dőlésen) belül marad.

5.4. A jármű kezelése az egyes terhelési feltételek mellett

A jármű felfüggesztésére és a tompított fénynyaláb dőlésére valószínűleg hatással lévő összes más alkatrészt működésbe kell hozni az alább ismertetett módszerekkel összhangban.

Azonban a műszaki hatóságok és a gyártók együttesen javasolhatnak más módszereket (kísérleti, vagy számításokon alapuló módszereket), különösen, ha a vizsgálatok különleges problémákat vetnek fel, feltéve hogy az ilyen számítások egyértelműen érvényesek.

5.4.1. Hagyományos felfüggesztésű M1 kategóriájú járművek

Miközben a jármű a mérés helyén áll és szükség szerint a kerekek a lengőpadozatokon (amelyek használata kötelező, amennyiben használatuk elmulasztása a felfüggesztő mozgásának olyan korlátozásához vezet, mely valószínűleg hatással van a mérések eredményeire) nyugszanak, a járművet legalább három teljes cikluson át folyamatosan lengésbe kell hozni; az egyes ciklusok során először a jármű hátsó, majd első végét lenyomva.

A lengetési műveletnek egy ciklus teljesítésével kell befejeződnie. A mérések végrehajtása előtt hagyni kell, hogy a jármű spontán érje el nyugalmi helyzetét. Lengő padozatok használata helyett azonos hatás érhető el a jármű előre- és hátramozgatásával, legalább egy teljes kerék-elfordulással.

5.4.2. Hagyományos felfüggesztésű M2, M3 és N kategóriájú járművek

5.4.2.1. Amennyiben nem lehetséges az 5.4.1. pontban az M1 kategóriájú járművekhez leírt kezelési módszer, az 5.4.2.2. vagy 5.4.2.3. pontban leírt módszerek is használhatók.

5.4.2.2. Miközben a jármű a mérési helyen áll és kerekei a talajon vannak, a járművet a terhelés átmeneti változtatásával kell lengésbe hozni.

5.4.2.3. Miközben a jármű a mérési helyen áll és kerekei a talajon vannak, egy rázóberendezés segítségével működésbe kell hozni a jármű felfüggesztését és minden olyan alkatrészét, amely hatással lehet a tompított fénynyaláb dőlésére. Ez lehet egy rázópad, amelyen a jármű kerekei nyugszanak.

5.4.3. Nem hagyományos felfüggesztésű járművek, ahol a motornak járnia kell.

Bármely mérés végrehajtása előtt addig kell várni, amíg járó motor mellett a jármű felveszi végleges helyzetét.

5.5. Mérések

A tompított fénynyaláb dőlésváltozását az 5.2. ponttal összhangban meghatározott, mért kezdeti dőléshez viszonyítva minden egyes különböző terhelési feltétel mellett ki kell értékelni.

Amennyiben a járművet kézi fényszóró-beállító rendszerrel szerelték fel, e rendszert az adott terhelési feltételek mellett a gyártó által meghatározott állásokba kell beállítani (az 1. függeléknek megfelelően).

5.5.1. Kiindulásként egyetlen mérést kell végrehajtani minden egyes terhelési feltétel mellett. A követelmények teljesítettnek minősülnek, ha a dőlésváltozás minden terhelési feltétel mellett a kiszámított határértékeken belül (például a megadott kezdeti dőlés és a jóváhagyáshoz előírt alsó és felső határok közötti különbségen belül) marad 4 mrad (0,4 % dőlés) biztonsági határérték mellett.

5.5.2. Amennyiben egy vagy több mérés eredménye nincs az 5.5.1. pontban jelzett biztonsági határon belül, vagy túllépi a határértékeket, további három mérést kell végrehajtani az eredménynek megfelelő terhelési feltételek mellett az 5.5.3. pontban részletesen meghatározott módon.

5.5.3. A fenti terhelési feltételek mindegyikére:

5.5.3.1. Amennyiben a három mért eredmény közül egyik sem tér el 2 mrad-nál (0,2 % dőlésnél) nagyobb mértékben az eredmények számtani középértékétől, e középérték adja a végeredményt.

5.5.3.2. Ha bármely mérés 2 mrad-nál (0,2 % dőlésnél) nagyobb mértékben tér el az eredmények számtani középértékétől, további 10 mérésből álló méréssorozatot kell végrehajtani, és ennek a számtani középértéke adja a végeredményt.

5.5.3.3. Ha valamely járművet beépített hiszterézis hurokkal rendelkező automatikus fényszóró-beállító rendszerrel szereltek fel, a hiszterézis hurok tetején és alján kapott átlagos eredményeket kell jellemző értéknek venni.

Valamennyi ilyen mérést az 5.5.3.1. és 5.5.3.2. ponttal összhangban kell végrehajtani.

5.5.4. A követelmények teljesítettnek minősülnek amennyiben valamennyi terhelési feltétel mellett kisebb az 5.2. ponttal összhangban meghatározott, mért kezdeti dőlés és az egyes terhelési állapotokban mért dőlés közötti eltérés az 5.5.1. pontban kiszámított értéknél (biztonsági határ nélkül).

5.5.5. Ha a kiszámított felső és alsó változási határok közül csak az egyiket lépik túl, a gyártó a jóváhagyáshoz előírt határértékeken belül választhat egy másik értéket a megadott kezdeti dőléshez.

6. függelék

Az I. melléklet 4.2.6.1. pontjában említett megadott kezdeti beállítás jelzése

+++++ TIFF +++++

A jelzés és a karakterek méretét a gyártó a saját belátásának megfelelően határozhatja meg.

7. függelék

A fényszóró-beállító berendezéseknek az I. melléklet 4.2.6.2.2. pontjában említett vezérlő szerkezetei

1. RÉSZLETES LEÍRÁS

1.1. A tompított fényszóró lefelé irányuló döntését minden esetben a következő módszerek valamelyikével kell létrehozni:

a) valamely vezérlő szerkezet lefelé vagy balra mozgatásával;

b) valamely vezérlő szerkezetnek az óramutató járásával ellentétes irányba forgatásával;

c) nyomógomb (nyomó-húzó vezérlő szerkezet) benyomásával.

Ha több nyomógomb szolgál a fénynyaláb beállítására, a többi fényszóró helyzet beállítására használt nyomógomb (nyomógombok) bal oldalára vagy alá kell szerelni a legnagyobb lefelé döntést létrehozó nyomógombot.

Azon forgó vezérlőszerkezetnek, amelynek szerelése következtében csak a széle látható, az a) vagy c) típusú vezérlő szerkezeteknél ismertetett működési elveket kell követnie.

1.1.1. E vezérlőszerkezetnek olyan jelzéseket kell tartalmaznia, amelyek világosan jelzik a tompított fénynyaláb lefelé és felfelé döntésének megfelelő mozgásokat.

1.2. A "0" állás az I. függelék 4.2.6.1. pontjának megfelelő kezdeti dőlésnek felel meg.

1.3. A "0" állás, amely az I. melléklet 4.2.6.2.2. pontjának megfelelően "nyugalmi állásnak" tekintendő, nem okvetlenül a skála végén helyezkedik el.

1.4. A vezérlőszerkezeten használt jelzéseket el kell magyarázni a használati útmutatóban.

1.5. A vezérlőszerkezetek azonosítására csak a következő jelzéseket lehet használni:

+++++ TIFF +++++

Öt vonal helyett négy vonalat alkalmazó jelzéseket is lehet használni.

2. PÉLDÁK

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

II. MELLÉKLET

A melléklet az 5.2. pont után a következő ponttal egészül ki:

"5.2.1. Fényszóró beállító berendezés: van/nincs (*)"

.

--------------------------------------------------