BH 2011.3.86 Az AETR Megállapodás 10. cikk 1/a) pontja és ezzel összhangban a 3821/85/EGK rendelet 3. cikk (1) bekezdése a menetíró készülék beszerzését és használatát a közúti áruszállításra alkalmazott járművek esetében megköveteli. Ezen előírásokat összevetve a 2002/15/EK irányelv 2. cikk (1) és (4) bekezdésében foglaltakkal megállapítható, hogy a menetíró készülék használata az ukrán honosságú járműszerelvényben kötelező, a 3821/85/EGK rendelet előírásait nem közösségi jármű, illetve járművezető esetében is alkalmazni kell [1988. évi I. tv. 2. §, 20. §, 2001. évi IX. tv. 10. §, 57/2007. (III. 31.) Korm. r. 5. §].

A felperes, valamint a járművet vezető sofőrtársa 2009. június 2. napján 7 óra 41 perckor, Ukrajna irányából belépésre jelentkezett a z.-i határátkelőhelyen. A járműszerelvénynek a kamionterminálba történő leállítását követően a vámkezeléssel kapcsolatos ügyeiket intézték. Ennek során, 7 óra 55 perckor a pénzügyőrök vizsgálták a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és a tachográf korong használatára vonatkozó rendelkezések betartását, majd megállapították, hogy a felperes 2009. március 3-án, 20 óra 07 perctől 2009. június 2-án 7 óra 22 percig szabadságon volt, amelyet megfelelően igazolt is. A szabadságát megelőzően viszont semmilyen okmányt, vagy menetíró korongot nem tudott bemutatni a tevékenységére vonatkozóan.

A felperes és sofőrtársa a vámkezelés idejére a menetíró készülék adatrögzítő lapján pihenőidőt regisztrált.

Az elsőfokú hatóság a felperes terhére a tachográf indulást megelőző üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt 400 000 forint, a járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetési idejének, napi, heti vezetési idejének, napi, heti pihenőidejének ellenőrzéséhez szükséges okmányok (adatok) hiánya miatt 400 000 forint, összesen 800 000 forint közigazgatási bírságot szabott ki a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény (a továbbiakban: AETR) 10. cikk 1/d) pontjára, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakra hivatkozva. A bírság összegét a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § 3. táblázat 4. pontja és az 5. § 4. táblázat 2. pontja alapulvételével határozta meg.

A határozat elleni fellebbezést követően az alperes 2009. július 2. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes által bemutatott adatrögzítő lapnak, illetve igazolásnak az ellenőrzött időszakot le kell fednie. 2009. június 2. napjára az aktuális menetíró korong rendelkezésre állt, azonban a felperes a folyó hetet megelőző utolsó napra, amikor vezetett, ilyet bemutatni nem tudott. Az ellenőrző hatóság a megfelelő igazolások hiánya miatt a napi-, heti- vezetésidők, a megszakítások, valamint a napi-, heti pihenési idők megtartásának ellenőrzését nem tudta elvégezni.

Az AETR 10. cikk 1/a) pontja hivatkozik a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, a Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelet (a továbbiakban: Tanács rendelet) előírásaira, ebből fakadóan a Tanács rendelet hatálya a nem közösségi tagállamban bejegyzett járművekre is kiterjesztésre került. Az AETR III. fejezet C/4/a) pontja, valamint a Tanács rendelet 15. cikk (3) bekezdése ugyanazon kötelezettségeket írja elő a járművezető részére a módkapcsoló használatát érintően. Abban az esetben, ha a készülék nem megfelelően kerül működtetésre, úgy a korongon szereplő információkat nem lehet megfelelő módon kiértékelni, ennek hiánya az ellenőrzést lehetetlenné teszi. Az AETR 1. cikk m) pontját, valamint 7. cikkében foglaltakat és a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2002. március 11-ei 2002/15/EK irányelve (a továbbiakban: EK irányelv) 3. cikk a) pontját, 2/b) pontját idézve kifejtette, hogy a terminál területén történő várakozás nem minősíthető megszakításnak, mivel ezen időszak alatt a gépjárművezető a tehergépjármű Magyarországra történő beléptetése céljából a vámhatóság és egyéb szervek intézkedéseinek tesz eleget, az idejével szabadon nem rendelkezik.

Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, kérvén annak felülvizsgálatát, azon megállapítással, hogy az AETR 10. cikk 1/d) pontja nem követeli meg a szabadságát megelőző hétre vonatkozó tevékenységi igazolólap vagy menetíró korong bemutatását.

Hivatkozott arra, hogy ukrán honosságú tehergépjárművet vezető ukrán állampolgár nem tartozik a Tanács rendelet hatálya alá.

A megyei bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Kkt. 2. § (1) és (3) bekezdése, 20. § (1) bekezdés d) pontja és a Tanács rendelet 3. cikk (1) bekezdése értelmében a felperesre a Tanács rendelet hatálya nem terjed ki, ezért a menetíró készülék indulást megelőző üzembe helyezésével és üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt bírsággal sem sújtható. A felperes azzal, hogy a 2009. június 2. napjára menetíró korongot mutatott fel, és 2009. március 3. napjának 20 óra 7 percétől 2009. június 2. napjának 7 óra 22 percére terjedő időszakra tevékenység igazoló lappal igazolta, hogy szabadságon volt, eleget tett az AETR 10. cikk 1/d) pontjában foglalt kötelezettségének. Az AETR nem értelmezhető úgy, hogy jogszerű lehetne a több hónappal korábbi időszak ellenőrzése, ezért a felperessel szemben a Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontjára alapozottan bírság nem szabható ki.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen kérve a menetíró készülék tevékenységkapcsolójának nem rendeltetésszerű használatából eredő, a felperes napi vezetési ideje ellenőrzéséhez szükséges, valós adatok hiánya miatt, a tachográf üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértésére alapozottan kiszabott 400 000 forint közigazgatási bírsághoz kapcsolódóan az ítélet hatályon kívül helyezését és e körben a kereset elutasítását. Másodlagosan ebben a körben az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a jogszabálysértő alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését.

Álláspontja szerint, a Korm. rendelet 5. § 4. táblázat 2. pontjában meghatározott bírság kiszabásának nem volt helye, tekintettel arra, hogy a felperesre a Tanács rendelet hatálya nem terjed ki. Rámutatott, hogy az EK irányelv 1. cikke (helyesen 2. cikk) (1) és (4) bekezdése értelmében az AETR és az irányelv hatálya azonban a felperesre is kiterjed, ebből fakadóan a jogerős ítélet sérti az AETR 1. cikk m) pontjában, 8. cikk 7. pontjában, 10. cikk 1/a) és e) pontjában, az AETR Megállapodás Melléklet - menetíró készülék általános rendelkezések III. - a berendezés használata elnevezésű - fejezetének 10. cikkében, a Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontjában és a Korm. rendelet 4. § 3. táblázat 4. pontjában foglaltakat. A menetíró készülék tevékenységkapcsolója nem rendeltetésszerű használatából eredő, az ellenőrzéshez szükséges adat hiánya miatt valóban nem a Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Korm. rendelet 4. § 3. táblázat 4. pontja alapulvételével került a bírság kiszabásra, ez azonban a fizetendő közigazgatási bírság összegének helytállóságát nem érinti. Erre tekintettel ebben a körben a megyei bíróságnak a keresetet el kellett volna utasítania, vagy a Pp. 339. § (3) bekezdése mentén, a Pp. 339. § (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyeznie, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra köteleznie, más jogalapon álló határozat meghozatalának indokoltságával.