BH 2021.6.174 Az Mt. 229. § (7) bekezdése megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével, olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 229. § (7) bekezdés].

A tényállás

[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2012. április 1-től állt közalkalmazotti jogviszonyban, osztályvezetői munkakörben dolgozott. Közalkalmazotti jogviszonya mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedett, amely az általa betöltött munkakörrel nem volt összeférhetetlen.

[2] A felperes 2018. szeptember 28-án tanulmányi szerződést kötött az alperessel egy 320 tanórás időtartamú angol nyelvi képzés elvégzésére. A felek a képzés kezdő időpontját 2018. október 1-jében, várható befejezésének időpontját 2019. július 19. napjában határozták meg. A tanulmányi szerződésben foglaltak alapján a munkáltató a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, tankönyvet, munkafüzetet, az államilag elismert nyelvvizsga letételének lehetőségét, az első komplex nyelvvizsga díját biztosította, továbbá engedélyezte a felperes számára a nyelvvizsgán való megjelenést, amelyre távolléti díjat folyósított. A felperes vállalta, hogy amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségének önhibáján kívül nem tesz eleget, vagy a tanulmányokkal megegyező időtartam előtt - egészségügyi ok kivételével - a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, úgy a támogatást időarányosan visszafizeti. A felek rögzítették, hogy a munkáltató által kezdeményezett áthelyezéskor visszatérési kötelezettség a felperest nem terheli, azonban amennyiben a felperes kérelmére a közalkalmazotti jogviszonyában módosítás történik, úgy köteles a kapott támogatást visszatéríteni. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) volt az irányadó.

[3] Az alperes személyi állományába tartozó közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 2019. február 1-jétől a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban. Hszt.) 362/E. § (1) bekezdés a) pontjának hatálybalépésével - hozzájárulásukkal - rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá alakult át. A jogviszony átalakulásához történő hozzájárulás hiányában a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel megszűnt.

[4] Az alperes 2019. január 31-én tájékoztatta a felperest a jogviszony átalakulásáról, illetve arról, hogy amennyiben tanulmányi szerződéssel rendelkezik, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. A tájékoztatóval egyidejűleg a felperes egy "Áttekintés" megnevezésű iratot is kapott, amelyben a Hszt. 362/E. § (6) bekezdésének alapján - többek között - tájékoztatták a rendvédelmi alkalmazottal szemben támasztott összeférhetetlenségi szabályokról is. A felperes ezen iratból szerzett tudomást arról, hogy a rendvédelmi igazgatási jogviszonya alatt vállalkozási tevékenységét nem folytathatja, amelyre tekintettel a közalkalmazotti jogviszonya igazgatási jogviszonnyá történő átalakulásához nem járult hozzá.

[5] Az alperes a felperes nyilatkozata alapján intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2019. február 2. napjától számított felmentési idővel 2019. június 2. napjával felmentéssel megszüntette.

[6] A felperes 2019. február 15-én a tanulmányi szerződése azonnali hatályú megszüntetését kérte azzal, hogy a kötelezettségei alól a munkáltató mentesítse. Arra hivatkozott, hogy a felajánlott betöltendő státusz olyan lényeges változást eredményezett, amelyet nem tudott elfogadni, így a tanulmányi szerződésben foglaltak teljesítése rajta kívül álló ok miatt ellehetetlenült.

[7] Az alperes a 2019. március 13-án kelt határozatában kötelezte a felperest, hogy a tanulmányi szerződésben rögzítetteknek megfelelően a tanulmányok folytatásához kifizetett távolléti díj nettó összegének időarányos részét, 212 589 forintot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül térítse vissza. A határozat indokolása szerint a felperes a kimeneteli feltételek teljesítése nélkül kérte a szerződés megszüntetését, amely alapján a képzésen való részvételének időtartamával arányos megtérítési kötelezettség terheli.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[8] A felperes a keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a közalkalmazotti jogviszonyának átalakítása - amelyet nem ő kezdeményezett - jelentős változást eredményezett volna, mivel korábbi vállalkozói tevékenységével fel kellett volna hagynia. Nem vitatta, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján 212 589 forint támogatásban részesítette.

[9] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tanulmányi szerződés a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az egészségügyi ok kivételével, a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez időarányos visszatérítési kötelezettséget társít. A felperes a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, saját döntésével kérte közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését, amely lehetőséget teremtett a munkáltató számára a nyújtott támogatás visszakövetelésre. Álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amelyre tekintettel a felperes mentesülhetne a visszafizetési kötelezettség alól.

Az első- és másodfokú bíróság határozata

[10] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2019. március 13-án kelt visszafizetési kötelezettségről szóló határozatát hatályon kívül helyezte.

[11] Ítéletének indokolása szerint a felperes nem követett el szerződésszegést avval, hogy nem tartotta fenn a jogviszonyát a képzés időtartamáig, mert a tanulmányi szerződés 6. pontjában a közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására vállalt kötelezettséget a tanulmányok befejezését követően a tanulmányokkal megegyező időtartamig. Ez a jogviszonya ugyanakkor a 2019. február 1. napját követően a jogszabályi rendelkezések miatt nem volt fenntartható, amely mindkét felet érintő olyan körülmény volt, amellyel a tanulmányi szerződés megkötése idején egyik félnek, így a felperesnek sem kellett számolnia. Ebből következően az Mt. 229. § (7) bekezdése nem volt alkalmazható.

[12] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a jogszabály nem tette kötelezővé a hozzájáruló nyilatkozat megtételét, a közalkalmazott számára választási lehetőséget biztosított és a perbeli esetben nem volt elvárható, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonyának rá nézve - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok miatt - terhesebb igazgatási szolgálati jogviszonnyá történő átalakulásához hozzájáruljon. A felperes a jogszabály által biztosított lehetőséggel élve nem járult hozzá a jogviszonya átalakulásához, ezzel szerződésszegést nem követett el. Kiemelte továbbá, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt az alperes szüntette meg felmentéssel.