BH 2013.5.115 Energiát termelő üzem valós teljesítőképességének téves felmérésén alapuló hibás döntés folytán bekövetkező az a vagyoni hátrány, amely az aránytalanul nagy számú (a teljesítési készség hatszorosa) szállítási szerződések teljesíthetetlenségével összefüggően érvényesített kárigények miatt következett be - szándékosság hiányában - nem valósít meg hűtlen kezelést [Btk. 13. §, Btk. 319. §].

A megyei bíróság a - megismételt eljárásban, tárgyalás előkészítése során - 2011. július 22-én meghozott végzésével a V. E. Zrt. pótmagánvádló vádindítványa alapján az I. rendű, a II. rendű terhelt ellen társtettesként, a III. rendű terhelt ellen pedig bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárást a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján, bűncselekmény hiánya miatt megszüntette.

A pótmagánvádló jogi képviselője útján benyújtott fellebbezése alapján eljárva az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2011. október 18-án meghozott végzésével az elsőfokú határozatot mindhárom terhelt tekintetében, érdemben helybenhagyta.

A jogerős határozattal megállapított - vádindítvánnyal egyező - tényállás lényege a következő.

2008. év második felében a V. E. Zrt.

- vezérigazgatója az I. rendű terhelt,

- gazdasági vezetője a II. rendű terhelt,

- kereskedelmi vezetője a III. rendű terhelt,

az S. C. Zrt. vezérigazgatója pedig K. L. volt, akinek szándékában állt tulajdonrészt venni az erőműben.

2008 őszén az erőmű kapacitása 40 MW volt.

A V. E. Zrt., mint eladó és az S. C. Zrt., mint vevő összesen 250 MW energia értékesítésére kötött szerződést:

- 2008. szeptember 24-én 47 829 00 euró,

- 2008. szeptember 24-én 32 412 00 euró,

- 2008. szeptember 29-én 78 829 600 euró,

- 2008. november 19-én 35 259 000 euró

vételárért, ami összesen 194 330 200 euró [260 forint/euró árfolyamon: 50 565 851 000 forint].

A szerződések megkötésekor eltértek a szokásos ügymenettől, nem voltak figyelemmel az erőmű valós gazdasági potenciáljára, megsértették a V. E. Zrt. vezérigazgatói utasítását:

- halasztott, 2009. évi fizetésben állapodtak meg,

- nem alkalmaztak kockázatelemzést,

- nem kötöttek ki biztosítékot,

- nem írattak alá másik féllel keretszerződést,

- az erőmű tulajdonosait a szerződésekről utólag sem tájékoztatták.

A vezérigazgatói utasítás szerint

- egyedi szerződés előtt keretszerződést kell kötni, ami tartalmazza a biztosítékot,

- csak olyan ügylet köthető, amire a felajánlott kapacitás rendelkezésre áll,

- 800 000 000 forintot meghaladó ügylet akkor köthető, ha szerepel az Igazgatóság által jóváhagyott üzleti tervben,

- közép- és hosszú távú ügylet esetében meg kell állapítani a kockázati kitettség mértékét.

Az igazgatósági határozat és a közgyűlési határozat szerint az értékesítés a tulajdonosok hozzájárulása, az igazgatóság és a tulajdonosok előzetes és utólagos tájékoztatása nélkül történt.

A szerződések aláírása után - mivel az erőmű maga nem tudta a szükséges mennyiséget előállítani - 11 különböző céggel szállítási szerződést kötött a hiányzó energia beszerzésére, s összesen 155 124 270 euró [40 332 210 200 forint] kifizetését vállalta.

2008. december 30-án az S. C. váratlanul - gazdasági válságra (lehetetlenülés) hivatkozva - megszűntnek nyilvánította a szerződést és bejelentette, hogy nem fizet; s tulajdonszerzési szándékától is elállt.

Ennek következtében az erőmű nem tudta teljesíteni a 11 cég felé vállat fizetési kötelezettségét, melyek igényüket peres úton és peren kívül érvényesítették, ami 2010. no­vember elejéig az erőmű terhére összesen 9 809 060 538 forint és járulékai megfizetésére kötelezést jelentett.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a vád törvényes, a felrótt cselekmény azonban nem bűncselekmény.

Mindhárom terhelt - beosztásánál fogva megbízás alapján - az erőmű vagyonának kezelésével volt megbízva. A belső szabályozást nem minden esetben tartották be, azonban ezzel nem függ össze a bekövetkezett vagyoni hátrány.

A vagyoni hátrány nem a terheltek szándékos magatartása, hanem amiatt következett be, hogy az erőművel áram szállításra szerződött cégek érvényesítették a kárigényüket.

Az iratok alapján megállapítható, hogy