62008CJ0158[1]

A Bíróság (második tanács) 2009. június 4-i ítélete. Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste kontra Pometon SpA. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Commissione tributaria regionale di Trieste - Olaszország. Közösségi Vámkódex - 384/96/EK rendelet - Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelem - 2988/95/EK, Euratom rendelet - Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Aktív feldolgozási eljárás szerinti feldolgozás - Szabálytalan gyakorlat. C-158/08. sz. ügy.

C-158/08. sz. ügy

Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste

kontra

Pometon SpA

(a Commissione tributaria regionale di Trieste [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közösségi Vámkódex - 384/96/EK rendelet - Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelem - 2988/95/EK, Euratom rendelet - Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Aktív feldolgozási eljárás szerinti feldolgozás - Szabálytalan gyakorlat"

Az ítélet összefoglalása

1. Közös kereskedelempolitika - A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés - Megkerülés

(384/96 tanácsi rendelet, 13. cikk)

2. Áruk szabad mozgása - Harmadik országokkal folytatott kereskedelem - Aktív feldolgozási eljárás - Terjedelem

(2454/93 bizottsági rendelet, 551. cikk, (1) bekezdés)

1. Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96 tanácsi rendelet 13. cikke nem alkalmazható a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadott azon határozata hiányában, amelynek tárgya a dömpingellenes vámok alkalmazásának a hasonló termékek vagy e termékek alkatrészeinek harmadik országokból érkező behozatalára történő kiterjesztése.

(vö. 17-20. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Azt a műveletet, amely − az áru újrakivitelére vonatkozó tényleges szándék hiányában − csupán arra irányul, hogy a határon átléptessen valamely árut, miután azt olyan termékké dolgozták fel, amely tekintetében nem kell dömpingellenes vámot fizetni, és azt nem sokkal később újra behozzák, nem lehet jogszerűen az aktív feldolgozási eljárás alá vonni. E vonatkozásban az aktív feldolgozási eljárás rendszerének célja az, hogy kizárólag azon árukat mentesítse a vámfizetés alól, amelyeket csupán átmeneti jelleggel vezetnek be a közösségi vámterületre megmunkálás, javítás vagy feldolgozás, majd ezt követően újrakivitel céljából, így elkerülve, hogy a Közösség országainak gazdasági tevékenységét hátrány érje. Következésképpen a fent leírthoz hasonló gyakorlat ellentétes magával az aktív feldolgozási eljárás céljával, és veszélyezteti a közösségi szabályozás hatékonyságát.

Annak az importőrnek, aki szabálytalanul veti magát alá ezen eljárásnak, és részesül annak előnyeiből, ki kell egyenlítenie az érintett termékekre vonatkozó vámokat, adott esetben a nemzeti szabályozás által előírt közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi szankciók sérelme nélkül. Az illetékes nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az alapügy tárgyát képező művelet szabálytalannak tekinthető-e a közösségi jogra tekintettel.

(vö. 23-30. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2009. június 4.(*)

"Közösségi Vámkódex - 384/96/EK rendelet - Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelem - 2988/95/EK, Euratom rendelet - Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Aktív feldolgozási eljárás szerinti feldolgozás - Szabálytalan gyakorlat"

A C-158/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Commissione tributaria regionale di Trieste (Olaszország) a Bírósághoz 2008. április 16-án érkezett, 2008. március 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste

és

a Pometon SpA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, J.-C. Bonichot (előadó), J. Makarczyk, P. Kūris és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. március 19-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Pometon SpA képviseletében E. Volli és F. Trevisan ügyvédek,

- az olasz kormány képviseletében I. Bruni, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Albenzio avvocato dello Stato,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében H. van Vliet, E. Righini és S. Schønberg, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 45. o.) 13. cikkének, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o., a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 4., 114. és azt követő, valamint 202., 204., 212. és 214. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet az Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste (triesti vámhivatal) és a Pometon SpA között, Kínából származó magnéziumrudak eredeti, megmunkálatlan formában történő és aktív feldolgozási eljárás szerint bejelentett importálásának tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében nyújtották be.

A közösségi szabályozás

3 A 384/96 rendelet 13. cikke az alapügy tényállásának megvalósulása idején hatályos változatában ekként rendelkezett:

"(1) Az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok kiterjeszthetők a hasonló termékek vagy azok részeinek harmadik országokból érkező behozatalára, ha a hatályban lévő intézkedéseket kijátsszák. A kijátszás a harmadik országok és a Közösség közötti kereskedelem szerkezetének olyan megváltozását jelenti, amely olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs, továbbá amelynek hatása a hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan aláássa a vám javító hatását, és bizonyítékok vannak a dömpingre a hasonló vagy ugyanolyan termékek korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában.

(2) A Közösségben vagy egy harmadik országban történő összeszerelési tevékenység akkor minősül a hatályban lévő intézkedések kijátszásának, ha:

a) a tevékenység a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt indult, illetve jelentősen megnövekedett, és a kérdéses alkatrészek az intézkedések által érintett országból származnak;

b) az alkatrészek az összeszerelt termék alkatrészei összértékének 60 vagy annál nagyobb százalékát teszik ki, azzal a kivétellel, hogy semmilyen esetben nem tekinthető kijátszásnak, ha a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet során hozzáadott érték magasabb az előállítási költség 25%-ánál;

c) az aláássa a vám javító hatásait a hasonló összeszerelt termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében, és bizonyítékok vannak a dömpingre a hasonló vagy ugyanolyan termékek korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában.

(3) E cikk alapján vizsgálatot kell kezdeményezni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz az (1) bekezdésben felsorolt tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani kell arra, hogy tegye kötelezővé az importált termék nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően, vagy kérjen biztosítékot. A vizsgálatokat, amelyek lefolytatásához a vámhatóságok segítséget nyújthatnak, és amelyeket kilenc hónapon belül le kell zárni, a Bizottság folytatja le. Ha a megállapított tények az intézkedések kiterjesztését indokolják, erről egyszerű többséggel és a Bizottság javaslatára a Tanács határoz azon időponttól kezdődően, amikor a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a nyilvántartásba vételt kötelezővé tették, vagy amikor biztosítékot kértek. E rendeletnek a vizsgálatok megindítására és lebonyolítására vonatkozó megfelelő eljárási rendelkezéseit e cikknek megfelelően kell alkalmazni.

[...]"

4 A Közösségi Vámkódex 114. cikkének értelmében:

"(1) A 115. cikk sérelme nélkül az aktív feldolgozási eljárás lehetővé teszi, hogy az alábbi árukat a Közösség vámterületén egy vagy több feldolgozási műveletnek vessék alá:

a) a Közösség vámterületéről végtermékként újrakivitelre szánt nem közösségi áru, anélkül hogy az ilyen áru behozatalivám-köteles vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartozó lenne;

b) szabad forgalomba bocsátott áru az ilyen áruért felszámítható behozatali vámok visszatérítésével vagy elengedésével, ha azt a Közösség vámterületéről exportálták végtermék formájában.

(2) Az alábbi kifejezések jelentése a következő:

a) felfüggesztő eljárás: az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szabályok szerinti aktív feldolgozás;

[...]"

5 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.) az alapügy tényállásának megvalósulása idején hatályos változata 551. cikkének (1) bekezdése pontosította továbbá:

"A felfüggesztő eljárás alkalmazása kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmezőnek ténylegesen szándékában áll a fő végtermékek újrakivitele a Közösség vámterületéről. Ebben az esetben a felfüggesztő eljárás alkalmazása valamennyi feldolgozásra kerülő árura engedélyezhető."

6 Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.) 4. cikkének (3) bekezdése ekként rendelkezik:

"Azok a cselekmények, amelyekről megállapítható, hogy céljuk az adott ügyben alkalmazandó közösségi jog célkitűzéseivel ellentétes előnyszerzés azáltal, hogy mesterséges módon teremtik meg az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket, az előny megszerzésének meghiúsulását vagy annak elvonását eredményezik."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint 1998 vége és 2001 között a Pometon SpA. a sezanai (Szlovénia) székhelyű, 1998-ban létrehozott Pometon doo kapcsolt vállalkozás számára Kínából származó magnéziumrudakat importált eredeti, megmunkálatlan formában, amelyeknek a Közösség területére történő behozatala tekintetében a Kínai Népköztársaságból származó megmunkálatlan nyers magnézium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló [nem hivatalos fordítás], 1998. november 3-i 2402/98/EK tanácsi rendelet (HL L 298., 1. o.) értelmében dömpingellenes vámot alkalmaztak. Az áru feldolgozásra vonatkozó szerződések keretében, a Pometon doo, harmadik országbeli ügyfél javára került behozatalra. A Pometon SpA engedélyt kért, hogy ezen árut aktív feldolgozási eljárásnak vethesse alá, amely engedélyt hat hónapos felfüggesztéssel meg is kapott. Az árut a Pometon SpA magnéziumgranulátummá dolgozta fel, amely tekintetében nem kell dömpingellenes vámot fizetni, és az a fernetti (Olaszország) határátkelőhelyen keresztül újra kivitelre került.

8 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat pontosan bemutatja, hogy az alapügy tárgyát képező áru sosem érte el a Szlovéniában található üzemet, azt csupán egy parkolóhelyen raktározták, majd újból bevitték Olaszországba mint a Pometon doo által a Pometon SpA részére értékesített árut. Ugyancsak e határozat szerint az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a Pometon SpA által kivitt termékek mintegy 87%-a azonnal újra belépett Olaszország területére, és európai piacon került forgalomba.

9 Ezen tényre tekintettel az Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste úgy vélte, hogy a Kínából származó magnéziumrudak eredeti, megmunkálatlan formában történő és aktív feldolgozási eljárás szerint bejelentett ideiglenes behozatalai valójában e termék végleges behozatalát valósították meg. Következésképpen az Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste kiegészítő és módosító adófizetési meghagyást bocsátott ki, amelyekkel szemben a Pometon SpA keresetet nyújtott be, amelynek a Commissione tributaria provinciale di Trieste helyt adott.

10 Az Agenzia Dogane Ufficio delle Dogane di Trieste ezen ítélettel szemben fellebbezéssel élt, amellyel szemben a Pometon SpA csatlakozó fellebbezést nyújtott be. Ezért a Commissione tributaria regionale di Trieste az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Jogosan lehet-e arra következtetni, hogy az aktív feldolgozási eljárás, amint azt a Pometon SpA alkalmazta, sértheti a közösségi vámpolitika - különösen az általános és különös dömpingellenes jogszabályokban, valamint a Közösségi Vámkódexben [...] foglalt elveit? A kérdés különösen az, hogy a 384/[96]/EK rendelet 13. cikkét általános hatályú elvként kell-e értelmezni, amely a közösségi jogrend generálklauzulájaként alkalmazandó, és amelyre a dömpingellenes vámot megállapító eljáráson túl a nemzeti hatóságok és az adóalanyok közötti jogviszonyokban is közvetlenül hivatkozni lehet; a kérdés arra irányul például, hogy ezen elvre hivatkozni lehet-e a Közösségi Vámkódex [...] 4. cikkének 14. pontja szerinti vámellenőrzések végrehajtása során?

2) A 384/[96]/EK rendelet dömpingellenes intézkedések kijátszásáról szóló 13. cikke, együttesen a Közösségi Vámkódex [...] aktív feldolgozási eljárásról szóló 114. és azt követő cikkeivel, valamint a vámtartozás keletkezéséről szóló 202., 204., 212. és 214. cikkével, értelmezhető-e akként, hogy valamely áru nincs kizárva a dömpingellenes vám alól, amennyiben ezen árut előzetesen egy olyan adóalany vásárolta meg, aki olyan ország állampolgára, amelynek tekintetében dömpingellenes vám nem alkalmazható, és aki ezt az árut ezen rendelkezés hatálya alá tartozó országban vásárolta, majd anélkül, hogy azt bármilyen formában módosította volna, aktív feldolgozási eljárás keretében ideiglenes behozta a Közösségbe, hogy azt követően − ugyan átmeneti jelleggel és csak néhány órára − feldolgozva újra behozza azt, és azonnal újra eladja a közösségi ország ugyanazon vállalatának, amely az aktív feldolgozást végezte?

3) [...] Közösségi szankciók hiányában, amennyiben e bíróságnak ilyenekről nincs tudomása, a tagállami bíróság alkalmazhatja-e saját jogrendjének azon rendelkezéseit, amelyek − amennyiben ennek előfeltételei fennállnak − lehetővé teszik az aktív feldolgozási eljárásra, valamint a végtermékek értékesítésére vonatkozó szerződések semmisségének megállapítását, például az olasz codice civile [polgári jogi törvénykönyv] 1343. cikkét (jogellenes cél), 1344. cikkét (jogsértő szerződés), és 1345. cikkét (jogellenes indok), valamint a codice civile színlelt ügyletekre vonatkozó 1414. és azt követő cikkeit a fent hivatkozott közösségi elvek megállapított és bizonyított megsértése esetében?

4) [...]A fent leírt művelet − egyéb értelmezési érvek vagy szempontok alapján, amelyek bemutatására felkérjük a Bíróságot −, amennyiben azt azzal a céllal szervezték meg, hogy ezzel megkerüljék a dömpingellenes vámot, összhangban van-e az aktív feldolgozási eljárással, vagy ténylegesen sérti a dömpingellenes vám alkalmazására vonatkozó vámjogi elveket, amelyek bemutatására felkérjük a Bíróságot?

5) [...]A szóban forgó művelet − egyéb értelmezési érvek vagy szempontok alapján, amelyek bemutatására felkérjük a Bíróságot − a dömpingellenes vámnak alávetett termék végleges behozatalát valósítja-e meg?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az elfogadhatóságról

11 A Pometon SpA lényegében azt állítja, hogy az előterjesztett kérdések elfogadhatatlanok, mivel a Bíróságtól jogi tanácsadást, nem pedig a közösségi jog értelmezését kérik, valamint azokat az elbírálásukra joghatósággal nem rendelkező bíróság elé terjesztették, továbbá a nemzeti bíróság nem mutatta be, hogy melyek azok a közösségi jogi normák, amelyek értelmezését kéri, mint ahogy az általa hivatkozott általános elveket sem.

12 Ennek az érvelésnek nem lehet helyt adni.

13 Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a nemzeti bíróság által, a saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján - amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja - a közösségi jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatal iránt előterjesztett kérelmet, ha a közösségi jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (lásd ebben az értelemben a C-222/05-C-225/05. sz., Van der Weerd és társai egyesített ügyekben 2007. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4233. o.] 22. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

14 A jelen ügyben nem tűnik úgy, hogy a kért értelmezés egyáltalán nem vonatkozik a közösségi jog értelmezésére, miáltal a Bíróságnak nincs joghatósága vonatkozásában állást foglalni, vagy hogy a kért értelmezés nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával. Egyébiránt azokat a ténybeli és jogi elemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre a Bíróság hasznos választ adhasson, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat tartalmazza. E határozat megjelöli egyébként az értelmezni kért szövegeket is.

15 Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatók.

Az első és második kérdésről

16 Első és második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében annak tárgyában vár választ, hogy a 384/96 rendelet 13. cikkének rendelkezései mennyiben alkalmazhatóak egy, az előtte folyamatban lévő jogvitához hasonló jogvita tekintetében.

17 A 384/96 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha elegendő bizonyíték van a dömpingellenes vámok kijátszására, a Bizottság a vizsgálat megindítására vonatkozóan rendelettel határoz. Amennyiben ebből a vizsgálatból megállapíthatók olyan tények, amelyek a dömpingellenes vámok alkalmazásának a hasonló termékek vagy e termékek alkatrészeinek harmadik országokból érkező behozatalára történő kiterjesztését indokolják, erről egyszerű többséggel és a Bizottság javaslatára a Tanács határoz.

18 A jelen ügyben elegendő azt megállapítani, hogy a Bizottság nem fogadott el rendeletet a vizsgálat megindításáról, továbbá a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának kiterjesztéséről sem született tanácsi határozat.

19 Következésképpen a 384/96 rendelet 13. cikkének rendelkezései az alapeljárás tekintetében egyáltalán nem alkalmazhatók, és nem is szükséges állást foglalni abban a kérdésben, hogy a 13. cikk (1) bekezdésének szövege, az alapügy tényállásának megvalósulása idején hatályos változatában, érinti-e a Pometon SpA által végzett műveleteket.

20 Következésképpen az első és második kérdésre azt kell válaszolni, hogy a 384/96 rendelet 13. cikke nem alkalmazható a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadott azon határozata hiányában, amelynek tárgya a dömpingellenes vámok alkalmazásának a hasonló termékek vagy e termékek alkatrészeinek harmadik országokból érkező behozatalára történő kiterjesztése.

A harmadik-ötödik kérdésről

21 A harmadik-ötödik kérdés lényegében arra irányul, hogy a Közösség vámterületére történő végleges behozatalnak tekintendő-e az a művelet, amellyel valamely társaság aktív feldolgozási eljárás keretében olyan árut hoz be, amelynek tekintetében dömpingellenes vám alkalmazandó, és olyan termékké dolgozza fel, amely ilyen vámnak nincs alávetve, és azt újra kiviszi egy vele kapcsolatban álló, szomszédos harmadik államban székhellyel rendelkező társaságnak, amely ezen árut újra behozza a Közösség területére az előbbi társaság részére történő újraeladással.

22 A Közösségi Vámkódex 114. cikkének értelmében az aktív feldolgozási eljárás lehetővé teszi, hogy a Közösség vámterületén feldolgozási műveletnek vessenek alá a Közösség vámterületéről újrakivitelre szánt nem közösségi árut. A "feldolgozási" műveletek közé tartozik például az áruk átalakítása. Az újraexportált áru neve "végtermék".

23 Az áruknak a Közösség vámterületén kívül, végtermékként történő újrakivitele az aktív feldolgozási eljárás alkalmazásának egyik feltétele. Következésképpen az kizárólag akkor alkalmazható jogszerűen, ha az árukat ténylegesen a Közösség vámterületén kívül történő újrakivitelre szánják, amint arra a 2454/93 rendelet 551. cikke (1) bekezdésében foglalt, fent hivatkozott rendelkezések is emlékeztetnek, amelyek előírják, hogy a kérelmezőnek "ténylegesen szándékában" álljon a szóban forgó áruk "újrakivitele" a Közösség vámterületéről.

24 Az aktív feldolgozási eljárás jogi rendszerét alkotó szabályok összességéből az következik ugyanis, hogy e rendszer célja az, hogy kizárólag azon árukat mentesítse a vámfizetés alól, amelyeket csupán átmeneti jelleggel vezetnek be a közösségi vámterületre megmunkálás, javítás vagy feldolgozás, majd ezt követően újrakivitel céljából, így elkerülve, hogy a Közösség országainak gazdasági tevékenységét hátrány érje.

25 Ebből szükségképpen következik, hogy a jelen ítélet 8. pontjában leírthoz hasonló gyakorlat, amely − az áru újrakivitelére vonatkozó tényleges szándék hiányában − csupán arra irányul, hogy a határon átléptessen valamely árut, és azt nem sokkal később újra behozza, ellentétes magával az aktív feldolgozási eljárás céljával, és veszélyezteti a közösségi szabályozás hatékonyságát.

26 Kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapeljáráshoz vezető tényállási elemek megvalósítottak-e ilyen szabálytalanságot.

27 Egy ilyen szabálytalanság megállapításából eredő következményekkel kapcsolatban a 2988/95 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése általános hatállyal akként rendelkezik, hogy "azok a cselekmények, amelyekről megállapítható, hogy céljuk az adott ügyben alkalmazandó közösségi jog célkitűzéseivel ellentétes előnyszerzés azáltal, hogy mesterséges módon teremtik meg az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket, az előny megszerzésének meghiúsulását vagy annak elvonását eredményezik".

28 A Bíróság a korábbiakban már kimondta, hogy valamely szabálytalan gyakorlat révén jogalap nélkül szerzett előny visszafizetésének kötelezettsége nem sérti a jogszerűség elvét. E kötelezettség ugyanis nem szankció, hanem csupán annak a megállapításnak az egyszerű következménye, hogy a közösségi szabályozásból származó előny megszerzéséhez szükséges feltételeket mesterségesen hozták létre, mely jogalap nélkülivé teszi a szerzett előnyt, és igazolja visszafizetésük kötelezettségét (lásd ebben az értelemben a C-110/99. sz. Emsland-Stärke ügyben 2000. december 14-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-11569. o.] 56. pontját).

29 Annak az importőrnek, aki szabálytalanul veti magát alá az aktív feldolgozási eljárásnak és részesül annak előnyeiből azáltal, hogy mesterséges módon teremti meg az ennek alkalmazásához szükséges feltételeket, ugyancsak ki kell egyenlítenie az érintett termékekre vonatkozó vámokat, adott esetben a nemzeti szabályozás által előírt közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi szankciók sérelme nélkül.

30 Következésképpen a harmadik-ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy azt a műveletet, amely − az áru újrakivitelére vonatkozó tényleges szándék hiányában − csupán arra irányul, hogy a határon átléptessen valamely árut, miután azt olyan termékké dolgozták fel, amely tekintetében nem kell dömpingellenes vámot fizetni, és azt nem sokkal később újra behozzák, nem lehet jogszerűen az aktív feldolgozási eljárás alá vonni. Annak az importőrnek, aki szabálytalanul veti magát alá ezen eljárásnak és részesül annak előnyeiből, ki kell egyenlítenie az érintett termékekre vonatkozó vámokat, adott esetben a nemzeti szabályozás által előírt közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi szankciók sérelme nélkül. Az illetékes nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az alapügy tárgyát képező művelet a fenti megfontolások fényében szabálytalannak tekinthető-e a közösségi jogra tekintettel.

A költségekről

31 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet 13. cikke nem alkalmazható az Európai Unió Tanácsának az Európai Közösségek Bizottságának javaslata alapján elfogadott azon határozata hiányában, amelynek tárgya a dömpingellenes vámok alkalmazásának a hasonló termékek vagy e termékek alkatrészeinek harmadik országokból érkező behozatalára történő kiterjesztése.

2) Azt a műveletet, amely − az áru újrakivitelére vonatkozó tényleges szándék hiányában − csupán arra irányul, hogy a határon átléptessen valamely árut, miután azt olyan termékké dolgozták fel, amely tekintetében nem kell dömpingellenes vámot fizetni, és azt nem sokkal később újra behozzák, nem lehet jogszerűen az aktív feldolgozási eljárás alá vonni. Annak az importőrnek, aki szabálytalanul veti magát alá ezen eljárásnak és részesül annak előnyeiből, ki kell egyenlítenie az érintett termékekre vonatkozó vámokat, adott esetben a nemzeti szabályozás által előírt közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi szankciók sérelme nélkül. Az illetékes nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az alapügy tárgyát képező művelet szabálytalannak tekinthető-e a közösségi jogra tekintettel.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.