Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

3129/2023. (III. 14.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Törvényszék 28.P.20.293/2019/10. számú végzése, valamint a Győri Ítélőtábla Pkf.IV.25.179/2020/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján a Székesfehérvári Törvényszék 28.P.20.293/2019/10. számú végzése, valamint a Győri Ítélőtábla Pkf.IV.25.179/2020/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján. Az indítványozó szerint a támadott végzések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.

[2] 2. Az indítványozó az ügy előzményeként a következőket adta elő. Az indítványozó egy konzorcium tagjaként egy főút elkerülő szakaszának megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban vett részt. Az indítványozó 2005. augusztus 17-én megkötött szerződés alapján megkezdte a projekt kivitelezését, amelynek határideje 2007. december 15-én volt. 2007 júliusában két alvállalkozó beszüntette a munkavégzést az indítványozó konzorciumtársával szemben fennálló kiegyenlítetlen tartozásra hivatkozva, ezért, annak érdekében, hogy a projektet határidőben be tudják fejezni, az indítványozó megvásárolta a két alvállalkozó követeléseit. Az indítványozó ezen felül tévedés folytán további 47 181 414 Ft-ot utalt át a konzorcium másik tagjának. Időközben a két alvállalkozó 2008 szeptemberétől illetve 2009 januárjától felszámolás alatt állt. Az indítványozó ezt követően pert indított, mivel szerinte a követelésvásárlás érvénytelen volt. A Fővárosi Törvényszék 22.G.40.582/2009/53. számú ítéletében részben helyt adott a keresetnek. A felszámoló a jogerős ítélet megállapítása ellenére nem fizette meg az indítványozónak az ítéletben meghatározott összeget, illetve elutasította az indítványozó hitelezői igényének nyilvántartásba vételét. A felszámoló megtagadta a tévesen átutalt összeg visszafizetését is. Az indítványozó ezért kifogást terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken, illetve bejelentést tett a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületénél, amit követően a felszámoló rendelkezett a követelés nyilvántartásba vételéről. A Fővárosi Törvényszék ez alapján megszüntette a kifogási eljárásokat.

[3] Az indítványozó az ezen eljárással keletkezett költsége megtérítése iránt fordult a felszámolóhoz, és miután nem járt eredménnyel, fizetési meghagyás útján kívánta igényét érvényesíteni. Az indítványozó előzetes döntéshozatali eljárás megindítását is kezdeményezte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.G.301.469/2012/8. számú ítéletével elutasította az indítványozó keresetét, és úgy ítélte meg, hogy az ügy kizárólag a magyar jog alkalmazása alapján eldönthető. Az indítványozó fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék 4.G.76.028/2012/9. számú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.

[4] Az indítványozó ezt követően keresetet indított az uniós jog megsértésével okozott kár megtérítése iránt a Fővárosi Törvényszékkel szemben, mivel végső fokon eljáró fórumként nem kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást. Az ügyben a Székesfehérvári Törvényszék került kijelölésre, amely 27.P.20.957/2015/21. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó fellebbezése alapján eljáró Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.282/2017/5/II. számú ítélete helybenhagyta az elsőfokú döntést és megállapította, hogy az ügyben nincs helye uniós jog alkalmazásának. Ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely alapján az eljáró Kúria Pfv.III.22.500/2017/7. számú ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, egyben elutasította az indítványozó előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kérelmét, mivel az ügyben nincs uniós tényállási elem, így nem vetődik fel a döntés meghozatalához szükséges uniós jog értelmezésére irányuló kérdés.

[5] Az indítványozó ezt követően perújítási kérelmet terjesztett elő az első fokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék előtt, és hivatkozott az Európai Bíróság (a továbbiakban: EUB) 2019. július 29-i Hochtief Solutions AG Magyarországi Fióktelepe kontra Fővárosi Törvényszék ítéletére, C-620/17, ECLI:EU:C:2019:630, amely alapján indítványozó szerint meg kell engedni a perújítást a tagállami bíróság olyan jogerős döntésével szemben, amelyet a releváns EUB ítéletek figyelmen kívül hagyásával hoztak meg. A Székesfehérvári Törvényszék 26.P.20.293/2019/10. számú végzése elutasította a perújítási kérelmet annak érdemi vizsgálata nélkül. A bíróság szerint a kérelem elkésett, mivel a Fővárosi Ítélőtábla jogerős 5.Pf.20.282/2017/5/II. számú ítéletének kézbesítésétől kell a perújítási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt számítani. A bíróság rámutatott emellett arra, hogy a kérelem eleve nem tartalmaz hivatkozást olyan uniós jogra vagy EUB ítéletre, amit ne vettek volna figyelembe az eljáró bíróságok.

[6] Az indítványozó fellebbezése alapján a Győri Ítélőtábla Pkf.IV.25.179/2020/9. számú végzése az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és az indítványozó előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította, mivel a perújítás tárgyában való döntéshozatal szempontjából szükségtelen az EUB eljárásának kezdeményezése.

[7] 3. Az indítványozó ezt követően fordult Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Székesfehérvári Törvényszék 28.P.20.293/2019/10. számú végzése, valamint a Győri Ítélőtábla Pkf.IV.25.179/2020/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése alapján.

[8] Indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való joga azért sérült, mert az Európai Bíróság ítéletei alapján nem tette lehetővé a jogerő áttörését. Az indítványozó szerint abból kiindulva, hogy a jogalkotó az Alkotmánybíróság döntései alapján lehetővé teszi a perújítást, analógia alapján lehetővé kellene tenni ugyanezt az Európai Bíróság döntései alapján is. A támadott bírósági döntés az indítványozó szerint tévesen értelmezte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 260. § (1) bekezdés a) pontját, és az Alaptörvény 28. cikkébe ütköző formalista értelmezéssel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkét. Az indítványozó hosszasan kifejtette, hogy a bíróság jogértelmezése azért sérti az Alaptörvény 28. cikkét, mert mellőzte a régi Pp. 155. §-ának analógia útján való alkalmazását az EUB döntéseire, mint perújítási okra. E tekintetben indítványában alapvetően az Alaptörvény 28. cikkének sérelmére hivatkozott, bár a támadott döntések megsemmisítését erre az alaptörvényi rendelkezésre tekintettel nem kezdeményezte.

[9] Általában véve az Alaptörvény XXVIII. cikk sérelmét állította azon az alapon, hogy a támadott másodfokú döntés nem vizsgálta a kereset egészét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme kapcsán arra is hivatkozott, hogy - azáltal, hogy perújítási kérelmét elutasította - a bíróság megsértette az indítványozó jogát arra, hogy a jogorvoslati (perújítási) kérelmében foglaltakat a bíróság érdemben megvizsgálja.

[10] 4. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálja, hogy az indítványi kérelem megfelel-e az Abtv. és az Ügyrend szerinti befogadási feltételeknek.

[11] 4.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz előterjesztésének a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül terjeszthető elő. Az indítványozó jogi képviselője a Győri Ítélőtábla Pkf.IV.25.179/2020/9. számú végzését - a letöltési igazolás szerint - 2020. szeptember 14-én vette kézhez, a panaszt a Székesfehérvári Törvényszék 2020. november 12-én érkeztette, vagyis az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitvaálló 60 napos határidőn belül, vagyis az indítvány határidőben benyújtottnak minősül.

[12] 4.2. Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt egyes követelményeknek nem felel meg. Bár az indítvány pontosan megjelölte a támadott bírósági döntést és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, az általa vélt alaptörvény-ellenességet, azonban az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben nem adott elő indokolást. Etekintetben utal arra az Alkotmánybíróság, hogy a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslat keretében a panasszal támadott jogerős bírósági döntés kapcsán a jogorvoslathoz való jog sérelme nem vetődik fel, ha jogorvoslati jogát az alapperben, illetve a perújítás megengedhetőségéről rendelkező elsőfokú bírósági döntéssel szemben az indítványozónak lehetősége volt gyakorolni.

[13] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét illetően a bíróság jogértelmezését vitatta az indítványozó, nevezetesen, hogy a bíróságnak a régi Pp.-ben meghatározott perújítási okok körét analógia útján ki kellett volna terjesztenie az EUB döntéseire az Alaptörvény 28. cikke alapján.

[14] Az Alkotmánybíróság utal továbbá korábbi döntéseiben tett megállapítására, miszerint "[a régi Pp.] 260. § (1) bekezdés a)-d) pontjai, valamint 262/A. §-a olyan kógens rendelkezések, amelyek kimerítő jelleggel határozzák meg a perújítás lehetséges okait, és azok kibővítésére a jogalkalmazónak nincs felhatalmazása, mint ahogy az Alkotmánybíróság és az EUB jogállásának, tevékenységének, az előttük folyó eljárásoknak az összehasonlítására sem rendelkezik ebben az összefüggésben kompetenciával a bíróság. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a polgári perrendi szabályozás jellegadó sajátosságaira, így különösen a perújítás, mint rendkívüli perorvoslat kivételes voltára figyelemmel az vetne fel alkotmányossági aggályokat, ha a zárt, kógens szabályozást például analógia alkalmazásával kiterjesztően értelmezné a jogalkalmazó, mivel az ilyen értelmezés meghaladná az Alaptörvény 28. cikke által meghatározott értelmezési kereteket, contra legem jogalkalmazáshoz, lényegében jogalkotáshoz vezetne." (3257/2020. (VII. 3.) AB határozat, Indokolás [29]; 3486/2021. (XI. 30.) AB végzés, Indokolás [31])

[15] Ebből következően a bíróság a régi Pp. 260. §-ának alkalmazása során kötve van a jogalkotó által meghatározott perújítási feltételekhez, s analógia útján nem jogosult kiterjeszteni annak szabályozási körét az EUB döntésére, mivel az contra legem jogalkalmazáshoz vezetne. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is utal arra, hogy az indítványozó kizárólag a bírósági döntésekben foglalt jogértelmezést vitatta azon az alapon, hogy a támadott bírósági döntések nem terjesztették ki a perújítás régi Pp. 260. § (1) bekezdésében foglalt feltételeit az EUB döntéseire. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a perújítási feltételek megtartását az Alkotmánybíróság törvényességi szempontból nem bírálja felül, alkotmányossági felülvizsgálatnak akkor lehet helye, ha a bírói döntés az eljárási törvény ellenében nem adja logikus indokát a perújítási kérelem visszautasításának. A jelen ügyben azonban a másodfokú bírói döntés részletesen számot adott a perújítás kérelem visszautasításának indokáról, és a kialakult bírói gyakorlat perbeli esetben való alkalmazásának indokoltságáról (lásd például: 3543/2021. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [19]).

[16] Az Alkotmánybíróság utal továbbá a bíróságok jogértelmezését támadó alkotmányjogi panaszok kapcsán kialakított következetes gyakorlatára, miszerint "[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. [...] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza." (3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]-[15]) Jelen ügyben is megállapítható, hogy az eljáró bíróságok döntésük indokolásában az alapügyben részletesen kifejtettekre visszautalva egyértelműen számot adtak arról, hogy miért, mely jogi érvek mentén tartják megalapozatlannak a perújítási indítványt. Az Alkotmánybíróság nem bocsátkozik annak érdemi vizsgálatába, hogy a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott bírósági döntés helyes volt-e, figyelemmel idézett gyakorlatára. Továbbá jelen ügyben is hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy nem tekinthető az eljárás tisztességessége [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] követelményrendszerén belül értékelhető alkotmányossági kérdésnek önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági döntéseket tévesnek, magára nézve sérelmesnek tartja (lásd hasonlóan például: 3427/2020. (XI. 26.) AB végzés, Indokolás [14]; 3215/2021. (V. 28.) AB végzés [21]-[22]).

[17] 5. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság - figyelemmel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésére - az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2023. február 28.

Dr. Salamon László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1958/2020.

Tartalomjegyzék