BH 2012.7.170 A kiskorúval mint szerződéses örökössel kötött öröklési szerződés hatósági jóváhagyás hiányában nem jön létre, de a szerződő felek a jognyilatkozataikhoz kötve vannak. Abban az esetben, ha az örökhagyó a teljesítés elfogadásával mint ráutaló magatartásával is kifejezésre juttatja a szerződéses akaratát, és a szerződéses örökösnek még az örökhagyó életében bekövetkezett nagykorúvá válásával megszűnt az a feltétel, ami a szerződés létrejöttét akadályozta, az öröklési szerződést visszamenőleges hatállyal létrejöttnek kell tekinteni [Ptk. 13/B. § (1) bek., 215. § (1)-(2) bek., 216. § (1) bek., 648. §, 649. § és 653. §].

Pertörténet:

Győri Járásbíróság P.20541/2010/10., Győri Törvényszék Pf.20884/2010/3., Kúria Pfv.20864/2011/3. (*BH 2012.7.170*)

***********

Az örökhagyók - akik házastársak voltak - 2004. október 15-én teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt öröklési szerződést kötöttek a perben nem álló gyermekükkel és annak fiával, az I. rendű alperessel. A szerződés megkötésének időpontjában az I. rendű alperes - pár hónap híján - még nem töltötte be a 18. életévét, azaz korlátozottan cselekvőképes volt. Az öröklési szerződésben az örökhagyók úgy rendelkeztek, hogy a gy.-i lakásingatlanukat az I. rendű alperes, míg a cs.-i ingatlanukat a gyermekük örökölje. Az öröklési szerződés gyámhatósági jóváhagyását a szerződő felek nem kérték. Az egyik örökhagyó 2007. szeptember 22-én elhunyt. Hagyatékát a közjegyző az I. rendű alperes, mint szerződéses örökös részére, a II. rendű alperesként részt vett másik örökhagyó mint túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, ideiglenes hatállyal adta át.

A felperesek keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a 2004. október 15-én megkötött öröklési szerződés a Ptk. 215. §-a alapján gyámhatósági jóváhagyás hiányában nem jött létre. Másodlagosan a Ptk. 656. és 653. §-aira alapítottan a Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a szerződés érvénytelenségének megállapítását, a hagyaték törvényes öröklés jogcímén történő átadását kérték.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelésük szerint a felpereseknek nincs kereshetőségi joguk, a Ptk. 16/B. § (1) bekezdése értelmében ugyanis öröklési szerződés érvénytelenségére csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az öröklési szerződés, mint szerződéses végintézkedés és úgy is, mint végrendelet - a peres felek viszonylatában - érvénytelen.

Indokolása szerint a szerződés megkötésének időpontjában a kiskorú I. rendű alperes törvényes képviselőjének jognyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása kellett. Ennek hiányában - a Ptk. 215. §-ában írt következményeket alkalmazva - a Ptk. 656. §-ában foglalt különös szabályozás alapján az öröklési szerződés érvénytelen.

A Ptk. 656. §-a alapján alkalmazott Ptk. 653. §-ára alapítottan megállapította, hogy a felpereseknek mint törvényes örökösöknek a kereshetőségi joga fennáll, figyelemmel arra, hogy a végintézkedés érvénytelenségére hivatkozhat az, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül. Ezt azzal indokolta, hogy a Ptk. 16/B. § (1) bekezdése csak élők közötti jogügyletre vonatkozik, az öröklési szerződés viszont végintézkedés.

A továbbiakban: kifejtette: A Ptk. 656. §-a szerint az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, így az adott esetre vonatkoznak a Ptk. 648-649. §-ok rendelkezései is. Ennek megfelelően, kizárólag a törvény hivatkozott rendelkezéseiben felsorolt akarati hibák esetén van lehetősége az örökhagyónak arra, hogy utólag a végrendeletét jóváhagyja. Következésképpen az egyéb okból érvénytelen végrendeletek hibájának utólagos orvoslására nem látott jogi lehetőséget.

Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.