A Debreceni Ítélőtábla Gf.30070/2018/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 119. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 12. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 57/C. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. §, 69/A. §, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 7. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 31. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §] Bírók: Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.070/2018/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Detrekői Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Detrekői Zsuzsa ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Balogh Ádám Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Balogh Ádám ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 9.G.40.062/2017/13. számú ítélete ellen az alperes 14. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 6350 (hatezer-háromszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes a Debreceni Törvényszékhez 2015. november 10. napján benyújtott keresetében annak közlésére kérte kötelezni az alperest, hogy 2015. február 1. napja és 2015. szeptember 23. napja között kik és milyen helyszínen tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő kérelmet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 57/C. §-ának (1) bekezdése alapján 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, bővítésének engedélyezésére vonatkozó szakhatósági állásfoglalás iránt, kérte továbbá az e tárgyban meghozott határozatok és a döntést előkészítő anyagok kiadását is. A Debreceni Törvényszék a 10.G.40.162/2015/9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a Debreceni Ítélőtábla azonban a Gf.I.30.126/2016/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperes részére a keresettel érintett időszakban előterjesztett szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresések tárgyában hozott érdemi határozatainak másolatát azzal, hogy feljogosította az alperest az építési engedély iránti kérelmet előterjesztő személyek nevének és a tervezett beruházások helyszínének a kivételével a személyes adatok felismerhetetlenné tételére. A Kúria a Pfv.IV.21.503/2016/6. számú ítéletével a jogerős ítéletet a hatályában fenntartotta.

A felperes 2017. április 4. napján újabb adatigénylési kérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyet 2017. április 12. napján úgy pontosított, hogy azt kérte közölni: 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja között kik és milyen helyszíneken tervezett beruházásokhoz kapcsolódóan terjesztettek elő kérelmet az Étv. 57/C. §-ának (1) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalás iránt.

Az alperes 2017. május 4. napján elutasította az adatigénylési kérelmet, ezért a felperes 2017. június 2. napján keresetet terjesztett elő, amelynek pontosítását követően arra kérte kötelezni az alperest, hogy adja ki neki az Étv. 57/C. §-ának (1) bekezdése alapján 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja között benyújtott szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresések tárgyában hozott érdemi határozatainak másolatait. Arra hivatkozott, hogy a kért adatok mind az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §-ának 5. pontja, mind pedig a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése és a 311/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. §-a alapján közérdekűek, így azokat bárki megismerheti.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik, azok sem az Infotv., sem pedig a felperes által hivatkozott környezetvédelmi jogszabályok alapján nem közérdekűek, továbbá üzleti titkokat tartalmaznak, így a kiadásukra nem kötelezhető.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest arra, hogy adja ki a felperes részére a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban az Étv. 57/C. §-ának (1) bekezdése alapján előterjesztett szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresések tárgyában hozott érdemi határozatainak másolatát azzal, hogy feljogosította őt az építési engedély iránti kérelmet előterjesztő személyek nevének és a tervezett beruházás helyszínének a kivételével a személyes adatok felismerhetetlenné tételére. Kötelezte az alperest 38 100 Ft elsőfokú perköltség felperes részére történő megfizetésére.

A határozatát azzal indokolta, hogy a per során az Infotv. 31. §-ának (2) bekezdése alapján az alperesnek kellett bizonyítania a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait, e kötelezettségének azonban nem tett eleget.

Megállapította, hogy az alperes alap nélkül hivatkozott arra, hogy a módosított kereset szerint kiadni kért szakhatósági állásfoglalásokkal nem rendelkezik, hiszen ezen állásfoglalások kiadása egyértelműen a hatáskörébe tartozik, az általa meghozott határozatok felett tehát nyilvánvalóan rendelkezhet.

Utalt rá, hogy tévesen értelmezte az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 69/A. §-ának (1) bekezdését is. Ennek oka az, hogy e jogszabályi rendelkezés nem a közérdekű adatokra, hanem a jogerős közigazgatási határozatokra vonatkozik, abból tehát nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a közigazgatási eljárásban keletkezett közérdekű adatokat csak az eljárás jogerős befejezését követően lehet megismerni. Rámutatott, hogy a Kúria a Pfv.IV.21.503/2016/6. számú ítélete indokolásának 17. és 18. pontjaiban ugyanígy foglalt állást.

Alaptalannak találta azt az érvelést is, hogy a felperes által kért adatok azért nem minősülnek közérdekű adatnak, mert azok nem az alperes előtt folyamatban lévő eljárás során keletkeztek. Ezzel összefüggésben ismét a Kúria említett ítéletét idézte, amely szerint "Nem foghat helyt az az alperesi érvelés, hogy az adat nem az előtte folyamatban lévő eljárás során keletkezett, az adatkezelői minőséghez ugyanis az is elegendő, hogy az alperes a birtokba jutott, azt kezeli (adatkezelő). A kért adatok a Kúria szerint nyilvánvalóan összefüggnek az alperes tevékenységével."

Az alperes azon állításával kapcsolatban, amely szerint a perrel érintett szakhatósági állásfoglalások üzleti titkot tartalmaznak, kifejtette, hogy mérlegelni kellett: a közérdekű adat megismeréséhez való jog élvez-e elsőbbséget vagy a kérelmezők esetleges üzleti érdekei. Ennek során - a kúriai ítélet indokolásának 19. pontja alapján - abból indult ki, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdek korlátozását minden esetben megszorítóan kell értelmezni, annak megismeréséhez pedig kiemelkedően fontos érdek fűződik, hogy a közigazgatási hatóság a kérelmezők személyétől és a beruházás tervezett helyszínétől függetlenül mennyiben folytat következetes gyakorlatot. Azt, hogy a kiadni kért állásfoglalások olyan üzleti titkot tartalmaznak, amely indokolja e közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog korlátozását, az alperes nem igazolta, ehhez ugyanis nem volt elegendő az a 48 nyilatkozat, amelyben a kérelmezők különböző indokokra, így versenyhátrányra, szerzői jogokra, titoktartási klauzulákra és a felperes tulajdonosának ingatlanpiaci érintettségére hivatkozva nem adtak hozzájárulást az adataik nyilvánosságra hozatalához. A felperes a keresetleveléhez csatolta az előzményi per eredményeként kapott szakhatósági állásfoglalásokat, amelyek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy azok a tervezett beruházás helyszínén és a kérelmező nevén kívül nagyon kevés konkrétumot tartalmaznak a tervezett beruházásról. Azokból a tervezett pontos épületnagyság, a megvalósuló kereskedelmi létesítmény várható forgalma, a megépítés módja, technikai részletei, műszaki megoldásai, a beruházók üzleti tervei nem ismerhetőek meg, így ezen állásfoglalások nyilvánosságra hozatala nem sérti a beruházók üzleti érdekeit. A beruházó nevének és a beruházás helyszínének megismerése pedig szükséges az adatkérés céljának megvalósításához, amely az volt, hogy megismerhető legyen: az alperes milyen esetben támogatta és mikor nem a beruházás megvalósítását.