Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

32000R1543[1]

A Tanács 1543/2000/EK rendelete (2000. június 29.) a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról

A TANÁCS 1543/2000/EK RENDELETE

(2000. június 29.)

a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

(1)

A halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. december 20-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) rendelkezik arról, hogy a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (a továbbiakban HTMGB) rendszeresen felmérje a halászati erőforrások helyzetét és gazdasági jelentőségét.

(2)

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe és a vándorló halállományok megőrzéséről és kezeléséről szóló egyezmény is hangsúlyozza, hogy a tudományos ismeretek fejlődése szempontjából szükséges a kutatás és az adatgyűjtés fejlesztése.

(3)

A Közösségnek részt kell vállalnia a nemzetközi vizeken a halászati erőforrások megőrzése érdekében hozott erőfeszítésekben, nevezetesen a regionális halászati szervezetek által elfogadott rendelkezésekkel összhangban.

(4)

A közös halászati politikához (a továbbiakban KHP) szükséges tudományos értékelések elvégzéséhez teljes körű adatokat kell gyűjteni a halállományok biológiájáról, a halászati flottákról, azok tevékenységéről és az érintett gazdasági és társadalmi kérdésekről.

(5)

Ezeknek a sajátos információknak a gyűjtését a statisztikai adatokkal egyeztetni kell.

(6)

Meg kell határozni a közösségi szintű prioritásokat, a Közösségen belül végrehajtandó adatgyűjtés és feldolgozás eljárásait annak érdekében, hogy biztosítsák a teljes rendszer koherenciáját, és optimalizálják költséghatékonyságát egy szilárd, többéves rendszer megalkotásával.

(7)

A tudományos elemzésekhez a részletes alapadatok helyett elsősorban olyan összesített adatokra van szükség, amelyek a részletes adatok megfelelő szinten történő csoportosításával és feldolgozásával nyerhetők.

(8)

Az e téren meglévő rendeletek, különösen a 3759/92/EGK ( 4 ), a 2847/93/EGK ( 5 ), a 685/95/EK ( 6 ), a 779/97/EK ( 7 ) és a 104/2000/EK ( 8 ) tanácsi rendeletek, valamint a 2090/98/EK ( 9 ), a 2091/98/EK ( 10 ) és a 2092/98/EK ( 11 ) bizottsági rendeletek rendelkezéseket tartalmaznak a halászhajókkal kapcsolatos adatok gyűjtéséről és kezeléséről, azok tevékenységéről, fogásaikról és az árak ellenőrzéséről, amelyek mindegyikét figyelembe kell venni egy átfogó rendszer létrehozásánál.

(9)

A létező rendeletek nem fedik le az összes olyan tevékenységet, amelyekről a teljes és megbízható tudományos elemzés céljából adatokat kell gyűjteni. Ezek a rendeletek egyedi szintű vagy összadatokról szólnak, és nem a tudományos értékeléshez szükséges, megfelelő szinten összesített adatokról. Ezért új rendelkezéseket kell bevezetni az összesített adatok olyan többéves készleteinek létrehozatala érdekében, amelyekhez az engedélyezett felhasználók hozzáférhetnek.

(10)

Az ágazat erőforrásainak és gazdasági helyzetének értékeléséhez olyan biológiai adatok gyűjtésére van szükség, amelyek kiterjednek minden fogásra, beleértve a visszaengedett halállományt, a halállomány értékelésére a kereskedelmi célú halászati vállalkozásoktól függetlenül az erőforráskészletek meghatározása céljából, a fogáskapacitásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó információ és az olyan adatok gyűjtésére, amelyek felvilágosítást adnak az árképzésről, és kiértékelhetővé teszik a halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági helyzetét, valamint az ezekben az ágazatokban uralkodó foglalkoztatás alakulásait.

(11)

Míg elsőbbséget kell biztosítani a tudományos értékelésekhez szigorúan szükséges adatok gyűjtésének, ösztönözni kell ezen értékeléseknek a fejlesztésére szolgáló kiterjedt programokat.

(12)

Az adatgyűjtéssel és az adatkezeléssel kapcsolatos szabályok kidolgozásába be kell vonni a tudományos közösséget, a halászati iparágban és a többi érintett csoportban dolgozókat. A szükséges véleményezéseket összegyűjtő szervezetek a 3760/92/EGK rendelet 16. cikke által létrehozott HTMGB és a 128/71/EGK bizottsági határozat ( 12 ) alapján létrehozott halászati tanácsadó bizottság (a továbbiakban HTB).

(13)

A halászati adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló közösségi programok végrehajtása a tagállamok közvetlen felelőssége. Ennek megfelelően a tagállamoknak a közösségi programokkal összhangban ki kell dolgozniuk saját nemzeti programjaikat.

(14)

A halászati adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló nemzeti programok végrehajtása jelentős költségekkel fog járni. Ezeknek a programoknak a haszna csak közösségi szinten érezhető. Ezért rendelkezést kell hozni arról, hogy a Közösség hozzájárul a tagállamok költségeihez. Erre a hozzájárulásra a 2000/439/EK határozat vonatkozik ( 13 ).

(15)

Az e rendeletben említett összesített adatokat számítógépes adatbázisokba kell betáplálni, hogy az engedéllyel bíró felhasználók számára hozzáférhetők és átadhatók legyenek. A sajátos tudományos adatok továbbításáról nemzetközi szervezetek rendelkeznek, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács és a regionális halászati szervezetek.

(16)

E rendelkezések végrehajtásának elősegítésére szoros együttműködési eljárást kell létrehozni a tagállamok és a Bizottság között egy irányítóbizottság keretében.

(17)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtói hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 14 ) összhangban kell elfogadni.

(18)

Az adatgyűjtési és -kezelési programok elvégzését rendszeresen értékelni kell. Az érintett tevékenységek bővítésének lehetőségét középtávon vizsgálni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet közösségi rendszert hoz létre a halászati erőforrások és a halászati ipar helyzetének értékeléséhez szükséges adatok gyűjtése és kezelése céljából.

A tagállamok felelősek az adatok gyűjtéséért.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) "többéves adatkészletek": olyan adatok, amelyekkel egy paraméter változásait mérik több éven át;

b) "összesített adatok": egy hajócsoportról egy adott időszak alatt összegyűjtött adatok feldolgozásából adódnak, és amennyiben szükséges, egy sajátos földrajzi területre vonatkoznak, s amelyeknek segítségével az egészre vonatkozó reprezentatív becsléshez lehet jutni;

c) "idő-tér hálózat": a földrajzi terület olyan kombinációja, amelyet meghatározott ágazatok és meghatározott időtartamok alapján osztanak fel.

I. CÍM

Az adatgyűjtés és az adatkezelés általános alapelvei

3. cikk

(1) A tagállamok olyan többéves, összesített és tudományosan megalapozott adatkészleteket hoznak létre, amelyek biológiai és gazdasági információkat tartalmaznak. Az alkalmazott módszerek időben állandóak, közösségi szinten összehangoltak, és megfelelnek az érintett nemzetközi rendelkezéseknek.

(2) A tagállamok a közösségi jog és különösen a 4. cikk 1. és 3. pontjában említett rendeletek értelmében érvényes jelenlegi adatgyűjtési kötelezettségeik sérelme nélkül:

a) az eddigi kötelezettségekhez vagy az eddigi kötelezettségek által le nem fedett tevékenységi körökhöz képest kiegészítő adatgyűjtési programokat vezetnek be, szükség esetén mintavétel alapján;

b) megjelölik azokat az eljárásokat, amelyek az összesített adatokat adják;

c) biztosítják, hogy az összesített adatokhoz használt adatok szükség esetén bármikor hozzáférhetők legyenek bármilyen újraszámítás céljából.

4. cikk

A tagállamok olyan adatokat gyűjtenek, amelyek:

1. a különböző halászati flották tevékenységének és halászati erőnek az értékeléséhez szükségesek. Ennek céljából összesítések készülnek a 2847/93/EGK, 685/95/EK és 779/97/EK tanácsi rendelet és a 2090/98/EK, 2091/98/EK és 2092/98/EK bizottsági rendelet alapján gyűjtött adatok felhasználásával, és a tagállamok szükség szerint további információkat gyűjtenek;

2. lehetővé teszik halfajonként a kifogott halak, beleértve megfelelő esetben a visszaengedett halállományt, össztömegének becslését, és szükség esetén ezeknek a fogásoknak a hajócsoportok, földrajzi terület és időszak szerint történő osztályozását. A fogásokat biológiai mintavételnek vetik alá. A tagállamok a tengeren tudományos kutatást végeznek annak érdekében, hogy értékelhessék a halfajok mennyiségét és megoszlását, függetlenül a kereskedelmi halászati vállalkozások által nyújtott adatoktól azoknak a halfajoknak az esetében, amelyeknél lehetséges és hasznos az ilyen értékelések elvégzése;

3. lehetővé teszik a különböző kirakodásokkal összefüggő áraknak és képzésüknek figyelemmel kísérését. A 3759/92/EGK rendelet alapján gyűjtött adatokat csoportosítani és összegezni kell. További adatokat kell gyűjteni a Közösségen belüli és kívüli kikötőbeni kirakodások és a behozatalok megvilágítása érdekében;

4. az ágazat gazdasági helyzetének felméréséhez szükségesek, a tanulmányok és a becslés megbízhatóságának biztosításához kellően jelentős minták alapján. Ezek az adatok a következők:

a) a halászati flották tekintetében:

- az eladásokból származó bevétel és más jövedelem (például támogatások és kamatbevételek),

- termelési költségek,

- olyan adatok, amelyek lehetővé teszik a tengeri munkahelyek számának megállapítását és osztályozását;

b) a halfeldolgozó ipar tekintetében:

- a termelés tömegben és értékben kifejezve egyes meghatározandó termékkategóriák tekintetében,

- a vállalkozások és a munkahelyek száma,

- a termelési költségek és azok összetételének változásai.

II. CÍM

A közösségi és nemzeti programok létrehozatalára irányuló eljárás

5. cikk

(1) A 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárással összhangban a Bizottság megállapít az I. mellékletben meghatározott rendszerrel összhangban egy olyan alapszintű közösségi programot, amely tartalmazza a tudományos értékelésekhez feltétlenül szükséges információkat, és egy bővített közösségi programot, amely magában foglalja az alapszintű programban szereplő információn kívül az olyan információkat is, amelyek valószínűleg lényegesen javítják a tudományos értékeléseket. Az első közösségi program a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkozik, a 2006. évet is beleértve, a második közösségi program a 2007. és 2008. évet öleli fel.

(2) Annak érdekében, hogy 2001-ben az adatok gyűjtését és kezelését segítse, a Bizottság ajánlatkéréseket és pályázati felhívásokat tesz a meghatározott szabályokkal és gyakorlattal összhangban.

6. cikk

(1) Minden tagállam nemzeti programot dolgoz ki az adatok gyűjtésére és kezelésére. Az első programidőszak a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkozik, a 2006. évet is beleértve. A második programidőszak a 2007. és 2008. évet öleli fel. A programban szerepel a részletes adatok gyűjtésének és az összesített adatokhoz szükséges feldolgozásnak a leírása a 3. cikkben meghatározott alapelvekkel összhangban. Részletesen meghatározza e program és az 5. cikk alapján kidolgozott közösségi program között fennálló kapcsolatokat.

(2) Minden tagállam felelős az adatgyűjtési és -feldolgozási eljárások megbízhatóságáért és állandóságáért. A Bizottságnak megadja az alkalmazott eszközök és az eljárások hatékonyságának kiértékeléséhez szükséges információkat. Ahol léteznek megfelelő nemzetközi és európai meghatározások és osztályozó rendszerek, ott ezeket kell használni az adatok gyűjtéséhez és elemzéséhez.

(3) Minden tagállam lehetőség szerint bevonja saját nemzeti programjába az 5. cikkben meghatározott alapszintű közösségi programból a rá vonatkozó elemeket.

(4) A tagállamok pénzügyi támogatást igényelhetnek a Közösségtől nemzeti programjaiknak azon részeire, amelyek megfelelnek az alapszintű közösségi programból azoknak az elemeknek, amelyek őket érintik. Közösségi pénzügyi támogatás igényelhető a nemzeti program olyan kiegészítő elemeiért, amelyek megfelelnek a bővített közösségi programnak, feltéve, hogy az alapszintű programmal kapcsolatos rendelkezések maradéktalanul teljesültek.

Mindazonáltal az alapszintű programmal kapcsolatos rendelkezések maradéktalan teljesítésének a kötelezettsége 2004. január 1. előtt a flottaszegmensre vonatkozó éves adatok tekintetében és 2006. január 1. előtt a IV. mellékletben meghatározott feldolgozóipar egyes típusai szerint szolgáltatandó éves adatok tekintetében nem áll fenn.

A közösségi pénzügyi támogatásról a 2000/439/EK határozatban megállapított részletes szabályokkal összhangban kell határozni.

7. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közösségi programokkal kapcsolatos összesített adatokat számítógépes adatbázisokba betáplálják.

(2) Az ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozó adatokat a tagállamok, sajátos jogszabályaikkal összhangban, megküldhetik az illetékes nemzetközi szervezetekhez.

A Bizottságot minden adattovábbításról értesítik, és kérésére az adatokról elektronikus másolatot kap.

(3) A Bizottság számára a közösségi programokkal kapcsolatos minden összesített adathoz biztosított a számítógépes hozzáférés, és hozzáférhetővé teheti az adatokat a HTMGB részére.

(4) E rendelet alapján bármilyen módon továbbított és gyűjtött adatokra titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelem illeti őket, mint amilyen védelemben a hasonló adatokat a nemzeti törvényhozása azoknak a tagállamoknak, amelyek azokat megkapják, és a közösségi intézményekre érvényes megfelelő rendelkezések részesítik.

(5) E cikk alkalmazásáról részletes szabályokat fogadnak el a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, különösen az alábbiak tekintetében:

- az adattovábbítással kapcsolatos szabályok, beleértve a tudományos adatoknak a nemzetközi szervezetekhez történő továbbítását,

- a adatbázisok lekérdezésének kritériumai és a minimális előírások, amelyekkel biztosítható, hogy az engedélyezett felhasználók hozzáférhessenek az adatokhoz,

- azok az adatok, amelyeket, amennyiben megfelelő, a Bizottság közvetlen felelőssége alá csoportosítanak.

III. CÍM

Záró rendelkezések

8. cikk

(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, amelyek különösen az 5. és 7. cikkben meghatározott témákra vonatkoznak, a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az 5. cikkben meghatározott programokat a HTMGB-vel és a HTB-vel folytatott konzultációt követően fogadják el.

9. cikk

(1) A Bizottságot a 3760/92/EGK rendelet 17. cikke alapján létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Irányítóbizottság, a továbbiakban "a bizottság" segíti.

(2) Ha erre a bekezdésre történik utalás, akkor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott időszakot egy hónapban kell megállapítani.

(3) A bizottság az eljárási szabályzatát maga fogadja el.

10. cikk

(1) A Bizottság a HTMGB-vel és a HTB-vel együttműködésben évente megvizsgálja a nemzeti programok előrehaladását a Halászati és Akvakultúrapiaci Irányítóbizottságban.

(2) A tagállamok által nyújtott információ alapján és a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére hároméves időközönként és először 2003. december 31-ére jelentést nyújt be az egyes tagállamok által hozott intézkedések, az alkalmazott módszerek megfelelősége és az elért eredmények értékeléséről az ebben a rendeletben meghatározott adatgyűjtés és -kezelés tekintetében. Ez a jelentés értékeli a gyűjtött adatoknak a Közösség által történő felhasználását is.

(3) A Bizottság 2003. december 31-ig felülvizsgálja, hogy helyénvaló-e az e rendelet alapján gyűjtött adatok terjedelmének bővítése. E célból a tagállamok és a Bizottság tanulmányokat és kutatási projekteket készíthet a közös halászati politikának (KHP) a 4. cikk által még le nem fedett lényeges területein, különösen az akvakultúra, a halászat és az akvakultúra környezettel való kapcsolata terén és a halászati és akvakultúraágazat munkahelyteremtő képességével kapcsolatban. Ezek a tanulmányok és projektek közösségi pénzügyi támogatásban részesülhetnek a 2000/439/EK határozatban megállapított részletes szabályokkal összhangban.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jelentés és elemzés alapján, és a közös halászati politika (KHP) változó igényeit figyelembe véve, a Bizottság 2003. december 31-ig megvizsgálja, hogy szükség van-e e rendelet módosítására, és szükség esetén javaslatot nyújt be erről a Tanácshoz.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Alapszintű és bővített programok

Az alapszintű program meghatározása

a) Az alapszintű programban szerepelni kell az alábbiaknak:

- a halászati erőkifejtés figyelemmel kísérése a következő paraméterekre vonatkozóan gyűjtött adatok segítségével:

- a hajók száma

- bruttó űrtartalom (GT)

- motorteljesítmény (kW)

- a hajó kora

- a használt felszerelés

- az év során a tengeren töltött idő,

- a kereskedelmi halászati vállalkozások figyelemmel kísérése a kirakodásokról és a visszaengedett halállományról gyűjtött adatok, biológiai mintavétel és vizsgálatok útján, az alábbiak szerint:

- kirakodások és a visszaengedett halállomány a II. mellékletben felsorolt halállományok tekintetében

- biológiai mintavétel a fogások összetételének és az olyan biológiai paramétereknek a becslésére, mint amilyenek a növekedés, a nem, az ivarérettség és a termékenység a II. mellékletben felsorolt állományok tekintetében

- felmérések a III. mellékletben felsorolt földrajzi térségekről és azokról a célkitűzésekről, amelyeket a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban határoznak meg,

- a II. mellékletben felsorolt halfajok első eladási árának ellenőrzése a III. mellékletben megnevezett földrajzi térségek tekintetében,

- a halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági ellenőrzése a IV. mellékletben felsorolt lényeges könyvelési tételek vagy tételcsoportok szerint;

b) az alapszintű program keretein belül gyűjtött információ összesítettségi szintjét a 9. cikk 2. bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell meghatározni.

Az összesítettség szintjét az alábbiak alapján kell meghatározni:

- olyan idő-tér hálózatok, amelyek meghatározzák a referenciarészlegek méretét és az alkalmazandó időközöket, amelyek a halászati erőkifejtés tekintetében megfelelnek az érvényben lévő rendeleteknek,

- a lényeges hajócsoportok és/vagy kikötők, valamint a halfeldolgozó ipar lényeges ágazatainak azonosítása; az erőkifejtés és a gazdasági adatok tekintetében a hajócsoportoknak meg kell felelniük a negyedik többéves irányítási programok (MAGP) (1997-2001) szegmenseinek, vagy megfelelő esetben alszegmenseinek, és a rovatokban egyezniük kell;

c) ahol lehetséges, a mintavételi programok értékelési pontosságára vagy intenzitására vonatkozó célkitűzéseket a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

A bővített program meghatározása

d) A bővített programban szerepelni kell (az alapszintű programon felül) az alábbiaknak:

- a halászati erőkifejtés figyelemmel kísérése adatgyűjtés útján ugyanazokra a paraméterekre vonatkozóan, mint amelyeket az alapszintű programban határoztak meg, a célfajokra, a használt felszerelésekre és az egyéb berendezésekre tekintettel a sajátos halászati vállalkozásokhoz igazítva. A kiegészítő paramétereket a 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni,

- a kereskedelmi halászati vállalkozások figyelemmel kísérése a kirakodásokról és a visszaengedett halállományról gyűjtött adatok, biológiai mintavétel és vizsgálatok útján, az alábbiak szerint:

- a kirakodások és a visszaengedett halállomány a II. mellékletben felsorolt állományok esetében, alacsonyabb összesítettségi szinten és magasabb mintavételi sűrűséggel, amelyet a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni

- biológiai mintavétel a II. mellékletben felsorolt állományokból, de kevésbé összesítve és nagyobb mintavételi sűrűséggel, amelyet a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni

- vizsgálatok a III. mellékletben felsorolt térségekben, de bővített áttekintési listával és/vagy megnövelt mintavételi sűrűséggel, és amelynek céljait a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell meghatározni;

- az első eladási árak ellenőrzése, az érvényben lévő rendeleteknek megfelelő kereskedelmi kategóriánként a II. mellékletben felsorolt fajok tekintetében a III. mellékletben meghatározott földrajzi térségek szerint,

- a halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági figyelemmel kísérése a IV. mellékletben felsorolt könyvelési tételek vagy tételcsoportok szerint, amely részletesebb információra terjed ki a különböző költségkategóriákról, a beruházások típusáról és azokról az elemekről, amelyek meghatározzák a pénzügyi helyzetet és a foglalkoztatást. A kiegészítő információk részleteit a 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni;

e) az összesítettség szintjei alacsonyabbak, mint az alapszintű program szintjei. A bővített program összesített adatai összeegyeztethetők az alapszintű programban használt megfelelő adatokkal;

f) ahol lehetséges, a mintavételi programok megnövelt értékelési pontosságának vagy megnövelt intenzitásának kritériumai által számszerűleg kifejezett célkitűzéseket a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

II. MELLÉKLET

Az alapszintű és a bővített programban feltüntetett referenciafajok és halászati területek

A 9. cikk (2) bekezdésével összhangban határozni lehet arról, hogy:

- azokat a halmennyiségeket, amelyeket a tagállamok halászhajóival csak egy bizonyos, a végrehajtási rendelet által meghatározandó küszöb alatt halásznak, nem kell feltüntetni az alapszintű programban,

- módosítják az ebben a mellékletben szereplő fajok listáját és a megnevezett területeket,

- az alapszintű programon belül az olyan területekre vonatkozó adatokat, amelyeket vessző választ el, összesíteni lehet, míg a ferde vonallal elválasztott területekre vonatkozó adatokat nem lehet összesíteni.

FajokTudományos névTérség
Balti-tenger (ICES III. térség Skagerrak és Kattegat kizárásával)
Közönséges tőkehalGadus morhuaIII b–d
Közönséges lepényhalLimanda limandaIII b–d
Érdes lepényhalPlatichtys flesusIII b–d
HeringClupea harengusIII b–c/III d
Sima lepényhalPleuronectes platessaIII b–d
LazacSalmo salarIII b–d
Tengeri pisztrángSalmo truttaIII b–d
SprotniSprattus sprattusIII b–d
Nagy rombuszhalPsetta maximaIII b–d
(Folyami) angolnaAnguilla anguillaIII b–d
CsapósügérPerca fluviatilisIII d
CsukaEsox luciusIII d
FogassüllőStizostedion luciopercaIII d
MarénaCoregonus spp.III d
Skagerrak és Kattegat (ICES III a térség)
Kék puha tőkehalMicromesistius potassouIII a N
Közönséges tőkehalGadus morhuaIII a N/III a S
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIII a N/III a S
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIII a N/III a S
HeringClupea harengusIII a N/III a S
MakrélaScomber scombrusIII a N
Norvég rákNephrops norvegicusIII a N/III a S
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIII a N
Norvég garnélaPandalus borealisIII a N
Sima lepényhalPleuronectes platessaIII a N/III a S
Fekete tőkehalPollachius virensIII a N/III a S
Homoki angolnaAmmodytidaeIII a N/III a S
Közönséges nyelvhalSolea soleaIII a N/III a S
SprotniSprattus sprattusIII a N/III a S
Közönséges lepényhalLimanda limandaIII a N
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIII a N/III a S
ICES II. térség
HeringClupea harengusII a, V
Közönséges tőkehalGadus morhuaI, II alterületek
Fekete tőkehalPollachius virensI, II alterületek
Norvég garnélaPandalus borealisI, II alterületek
Fekete óriás laposhalReinhartius hippoglossoidesI, II alterületek
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusI, II alterületek
ÁlsügérSebastes fajokI, II alterületek
Északi-tenger és Keleti-csatorna (ICES IV, VII d térségek)
Kék puha tőkehalMicromesistius potassouIV, VII d
Sima rombuszhalScophtalmus rhombusIV, VII d
Közönséges tőkehalGadus morhuaIV, VII d
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV, VII d
HeringClupea harengusIV, VII d
MakrélaScomber scombrusIV, VII d
Norvég rákNephrops norvegicusIV
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiIV
Norvég garnélaPandalus borealisIV
Sima lepényhalPleuronectes platessaIV, VII d
Fekete tőkehalPollachius virensIV, VII d
Homoki angolnaAmmodytidaeIV
Közönséges nyelvhalSolea soleaIV, VII d
SprotniSprattus sprattusIV, VII d
Nagy rombuszhalPsetta maximaIV, VII d
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIV, VII d
HorgászhalfélékLophiidaeIV, VII d
EzüstlazacokArgentinidaeIV
Kék menyhalMolva dypterigiaIV
Rózsás álsügérHelicolenus dactylopterusIV
Pásztás farkashalAnarhichas lupusIV
Közönséges lepényhalLimanda limandaIV, VII d
Mélytengeri cápaIV
Phycis nembe tartozó halfajokPhycis fajokIV
Fekete óriás laposhalReinhartius hippoglossoidesIV
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIV, VII d
FattyúmakrélaTrachurus fajokIV, VII d
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittIV, VII d
Karcsú menyhalMolva macrophtalmaIV
RombuszhalLepidorhombus fajokIV, VII d
Valódi rájafélékRajidaeIV, VII d
Hosszúfarkú halMacrourus berglaxIV
LazacSalmo salarIV
Tengeri sügérDicentrarchus fajokIV, VII d
ÁlsügérSebastes fajokIV
Kis cápaIV, VII d
Tüskés cápaSqualus acanthiasIV, VII d
Norvég menyhalBrosmius brosmeIV
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglosusIV
Atlanti-óceán északkeleti térsége és a Nyugati-csatorna (ICES II, V, VI, VII [kivéve d], VIII, IX, XII, XIV térségek)
Európai szardellaEngraulis encrasicolusVIII/IX a
HorgászhalfélékLophidaeV b, VI, XII, XIV/VII, VIII abde/VII c, IX, X
Kék puha tőkehalMicromesistius potassouI–IX, XII, XIV
Közönséges tőkehalGadus morhuaVI a, VI b, VII a, VII bc, VII efg, VII hjk, VIII, IX, X, XII, XIV
Foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusV b, VI, XII, XIV/VI a, VI b, VII a, VII, VIII, IX, X
Szürke tőkehalMerluccius merlucciusIII a, IV, VI, VII, VIII ab/VIIIc, IX a
HeringClupea harengusVI a, VII abcj
FattyúmakrélaTrachurus fajokII a, IV a, V, VI, VII, VIII, IX
MakrélaScomber scombrusII, III a, IV, V, VI, VII, VIII, IX
Szárnyas rombuszhalLepidorhombus fajokV b, VI, XII, XIV, VII, VIII abcde, IX, X
Norvég rákNephrops norvegicusV b, VI, VII a, (pas 33E2–E5), VII bcdejk, VIII abde/VIII c, IX, X
Sima lepényhalPleuronectes platessaVII a/VII e/VII fg/VII bc, VII hjk, VIII, IX, X
Sávos tőkehalPollachius pollachiusminden térségben
Valódi rájafélékRajidaeminden térségben
ÁlsügérSebastes fajokV a, XII, XIV
Fekete tőkehalPollachius virensV b, VI, XII, XIV/VII, VIII, IX, X
SzardíniaSardina pilchardusVIII, IX
Közönséges nyelvhalSolea soleaVII a/VII e/VII fg/VII ab/VII bc, VII hjk, IX a
Vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusV b, VI, XII, XIV, VII a, VII b–k, VIII/IX
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusVI, VII
Nyálkásfejű halakBeryx fajokminden térségben
EzüstlazacArgentina sphyraenaminden térségben
Kék menyhalMolva dypterigiaminden térségben
Rózsás álsügérHelicolenus dactylopterusminden térségben
KapelánMallotus villotusXIV
Tengeri angolnaConger congerminden térségben
Nagy tarisznyarákCancer pagurusminden térségben
Leucoraja nembe tartozó rájaLeucoraja naevusminden térségben
Tintahal, szépiaSepia officinalisminden térségben
Physis nembe tartozó halfajokPhysisminden térségben
Fekete óriás laposhalReinhartius hippoglossoidesV a, XII, XIV
FattyúmakrélaTrachurus fajokVIII, IX
Kisfejű lepényhalMicrostomus kittminden térségben
Kék menyhalMolva dypterigiaminden térségben
HomárHomarus gammarusminden térségben
SashalArgyrosoma regiumminden térségben
Mediterrán fattyúmakrélaTrachurus mediterraneusVIII, IX
Közönséges polipOctopus vulgarisminden térségben
Atlanti csillagszemű halHoplostethus atlanticusminden térségben
Más mélyvízi fajokminden térségben
Norvég tőkehalTrisopterus esmarkiiminden térségben
NyelvhalakSolea fajokminden térségben
Bajuszos vörös márnaMullus barbatusminden térségben
Pisze hosszúfarkú halCoryphaenoides rupestrisminden térségben
LazacSalmo salarminden térségben
Villásfarkú abroncshalLepidopus caudatusminden térségben
FésűkagylóPecten fajokminden térségben
Tengeri sügérDicentrarchus labraxminden térségben
Tengeri durbincsokSparidaeminden térségben
GarnélarákPandalus borealis, Penaeus fajokminden térségben
Földközi-tengeri makrahalScomber japonicusVIII, IX
Tüskés cápákSqualus fajokminden térségben
Közönséges kalmárLoligo vulgarisminden térségben
Vaskos nyelvhalMicrochirus variegatusminden térségben
KörtecsigákBusycon fajokminden térségben
RoncssügérPolyprion americanusX
Földközi-tenger
Európai szardellaEngraulis encrasicolus1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Horgászhal (2 faj)Lophius piscatorius, L. budegasa1.1., 1.3, 2.2, 3.1
Szürke tőkehalMerluccius merluccius1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Norvég rákNephrops norvegicus1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Csíkos tengeri márna, bajuszos vörös márnaMullus surmuletus, M. barbatus1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Vörös garnélarák (2 faj)Aristeus antennatus, Aristeomorpha folicea1.1, 1.3, 2.2, 3.1
SzardíniaSardina pilchardus1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Ostoros garnélarákPenaeus fajok1.1., 1.3, 2.2, 3.1
Aranysávos/nagyszemű durbincsBoops boops3, 1
VénuszkagylófélékVeneridae (Callista fajok, Ruditapes fajok)2.1, 2.2
Tintahal, szépiaSepia officinalis1.3, 2.1, 3.1
FattyúmakrélaTrachurus trachurus1.1, 1.3, 3.1
MakrélaScomber scombrus1.3, 2.2, 3.1
Eledone fajokE. cirrhosa, E. moschata1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Közönséges polipOctopus vulgaris1.1, 1.3, 2.2, 3.1
VörösdurbincsokPagellus faj1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1
Valódi rájafélékRajidae1.3, 2.1, 2.2, 3.1
Közönséges kalmárLoligo vulgaris1.3, 2.2, 3.1
Kék puha tőkehalMicromesistius potassou1.1, 3.1
AranydurbincsSparus aurata1.2, 3.1
Közönséges nyelvhalSolea solea1.2, 2.1, 3.1
Tengeri sügérDicentrarchus labrax1, 2
Valódi tengeri pérhalakMugilidae1.3, 2, 3.1
NyurgadurbincsokSpicara fajok1.3, 2.2, 3.1
Gyűrűs keszegekDiplodus fajok1.3, 2.2, 3.1
Fehér garnélarákPenaeus kerathurus1.3, 2, 3.1
MorgóhalakTrigla fajok1.3, 2.2, 3.1
NAFO (Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) térségek
Közönséges tőkehalGadus morhua2J2KL/3M/3NO/3Ps/
Fekete óriás laposhalReinharditius hippoglosus3KLMNO/ID
ÁlsügérSebastes fajok3M/3LNO/Sa 1
GarnélákPandalus fajok3M/3LN
Amerikai lepényhalHippoglossoides platessoides3LNO/3M
Hosszúfarkú halakMacrouridaeSA 2 + 3
RájákRaja fajokSA 3
Vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossus3NO
Sárgafarkú lepényhalLimanda ferruginea3LNO
Erősen vándorló fajok
KardoshalXiphias gladiusAtlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger
Tonhalak (sárgaúszójú, bonitó, nagyszemű, germon, kékúszójú)Thunnus albaceres; Katsuwonus pelamis; T. obesus; T. alalunga; T. thynnusAtlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger
VitorláshalakAtlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger
Euthynnus, Sarda, AuxixEuthynnus, Sarda, AuxixAtlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger
CápaAtlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger
CECAF (COMMITTEE FOR THE EASTERN CENTRAL ATLANTIC FISHERIES) FAO 34
Szürke tőkehalfélékMerluccius fajokATL. EC
Közönséges polipOctopus vulgarisMarokkó–Szenegál
Mélyvízi garnélarákParapenaeus longirostrisMarokkó–Bissau-Guinea
GarnélaPenaeus notialisMauritánia
SzardíniaSardina pilchardusMauritánia, Atl EC
Fekete abroncshalAphanopus carboMadeira
Európai szardellaEngraulis encrasicolusMarokkó
Villásfarkú abroncshalLepidopus caudatusMauritánia
TintahalLoligo vulgarisATL. EC
BonitóSarda sardaMauritánia
AlasaSardinella auritaMauritánia, Atl EC
Tömzsi alasaSardinella maderensisMauritánia, Atl EC
MakrélaScomber japonicusMadeira, Marokkó, Mauritánia
TintahalSepia hierreddaATL. EC
Tengeri durbincsok, fűrészesfogú sügérek, Haemulidae családba tartozó halfajokSparidae, Serranidae, HaemulidaeATL. EC
Tarka fattyúmakrélaTrachurus picturatusMadeira
FattyúmakrélaTrachurus trachurusMauritánia, Marokkó
FattyúmakrélaTrachurus trecaeMauritánia, Marokkó
Abroncsos halakTrichiuridaeMarokkó
WECAF (WESTERN CENTRAL ATLANTIC FISHERY COMMISSION)
Bíbor csattogóhalLutianus purpureusFrancia Guyana EEZ
GarnélaPenaeus subtilisFrancia Guyana EEZ
CCAMLR FAO 58
Antarktiszi jéghalChampsoccephalus gunnariFAO 58.5.2 Antarktisz
Antarktiszi fogashalDissostichus eleginoidesFAO 58.5.2 Antarktisz
GránátoshalakMacrouridaeFAO 58.5.2 Antarktisz
Szürke tőkehalNotothenia squamifronsFAO 58.5.2 Antarktisz
RájákRaja fajokFAO 58.5.2 Antarktisz
Atlanti-óceán délnyugati térsége
Antarktiszi fogashalDissostichus e.Argentína, Falkland-szigetek FAO 41
Tengeri angolnaGenypterus blacodesArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
Rövidszájú kalmárIllex argentinusArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
Patagóniai kalmárLoligo gahiArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
GránátoshalMacrourus fajArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
Patagóniai gránátoshalMacruronus m.Argentína, Falkland-szigetek FAO 41
Déli hekMerluccius australisArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
Argentin hekMerluccius hubbsiArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
Déli puha tőkehalMicromesistius a.Argentína, Falkland-szigetek FAO 41
TőkehalNototheniaArgentína, Falkland-szigetek FAO 41
Patagóniai sziklahalSalilota a.Argentína, Falkland-szigetek FAO 41
Angola
GarnélákAristeus varidensAngola FAO 47
Parapenaeus l.Angola FAO 47
Penaeus fajokAngola FAO 47

III. MELLÉKLET

Az I. mellékletben említett földrajzi térségek

- Balti-tenger, a Kattegat kizárásával

- Kattegat és Skagerrak

- Északi-tenger, beleértve a Keleti-csatornát és a II. térséget, a Skagerrak kizárásával

- az Atlanti-óceán északkeleti része és a Nyugati-csatorna

- NAFO-szabályozású térség

- az Atlanti-óceán más térségei

- Földközi-tenger

- Indiai-óceán

- Csendes-óceán

- Déli Jeges-tenger

IV. MELLÉKLET

A halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági ellenőrzéséhez szükséges adatok (alapszintű program)

Éves adatok flottaszegmensenként

Könyvelési tétel (adattípus)Kifejtés
Bevétel (forgalom)Összesen és fajonként
Termelési költségek:
— legénység
— üzemanyag
— javítás és karbantartás
— egyéb működési költségek
Összesen és költségkategóriánként
Állandó költségekÁtlagos költségek a befektetésből számolva
Pénzügyi helyzetSaját, illetve kölcsöntőke-részesedés
Befektetés— eredeti
— pótlás
— biztosítás
Árak, fajok (1)Érték, tonna
FoglalkoztatásTeljes munkaidős, részmunkaidős (a teljes munkaidő egyenértékre átszámítva)
(1) Mindenhol negyedévenként gyűjtendő adatok. Regionális szinten összesítendő a Földközi-tenger térségében.

Éves értékek a feldolgozóipar típusa szerint

Könyvelési tételKifejtés
NyersanyagÖsszesen és fajonként (tonnában)
Bevétel (forgalom)Összesen és termékenként
Termelési költségek:
— munka
— energia
— nyersanyag (érték)
— csomagolás
— más folyó költségek
Összesen és költségkategóriánként
Állandó költségekÁtlagos költségek a befektetésből számolva
Pénzügyi helyzetSaját, illetve kölcsöntőke-részesedés
Befektetés— eredeti
— pótlás
— biztosítás
Árak, termékÉrték, tonna
FoglalkoztatásLétszám (a teljes munkaidő egyenértékre átszámítva)
KapacitáskihasználásÉves átlag

( 1 ) HL C 375. E, 1999.12.28., 54. o.

( 2 ) 2000. március 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1181/98/EK rendelettel (HL L 164., 1998.6.9., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 388., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 3318/94/EK rendelettel (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 2346/98/EK rendelettel (HL L 358., 1998.12.31., 5. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 71., 1995.3.31., 5. o.

( 7 ) HL L 113., 1997.4.30., 1. o.

( 8 ) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

( 9 ) HL L 266., 1998.10.1., 27. o.

( 10 ) HL L 266., 1998.10.1., 36. o.

( 11 ) HL L 266., 1998.10.1., 47. o.

( 12 ) HL L 68., 1971.3.22., 18. o. A legutóbb a 478/99/EK határozattal (HL L 187., 1999.7.20., 70. o.) módosított határozat.

( 13 ) HL L 176., 2000.7.15., 42. o.

( 14 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32000R1543 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32000R1543&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02000R1543-20071124 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02000R1543-20071124&locale=hu

Tartalomjegyzék