32009R0025[1]

Az Európai Központi Bank 25/2009/EK rendelete ( 2008. december 19. ) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg) (EKB/2008/32)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 25/2009/EK RENDELETE

(2008. december 19.)

a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg)

(EKB/2008/32)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 3 ),

tekintettel a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletre ( 4 ),

(1)

A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i 2423/2001/EK (EKB/2001/13) európai központi banki rendelet ( 5 ) több alkalommal jelentősen módosult. Mivel most a rendelet további módosításai szükségesek, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében át kell dolgozni a rendeletet.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegének elkészítését. Ennek fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kibontakozó monetáris fejleményekről. Ezek a statisztikák lefedik az aggregált pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket állományok és tranzakciók tekintetében, a teljes körű és homogén MPI-szektor és adatszolgáltatói kör alapján, és rendszeresen készülnek. A terület számított monetáris aggregátumai és azok ellentételei folyamatos analitikai használhatóságának garantálására szükség van kellő mélységgel részletezett adatokra is.

(3)

Az EKB-nak - az EK-Szerződésnek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) megállapított feltételek értelmében - rendeleteket kell alkotnia olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER alapokmányban meghatározott KBER-feladatok végrehajtásához, és a Tanács által a Szerződés 107. cikkének (6) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelkezésekben megállapított egyes esetekben.

(4)

A KBER-alapokmány 5.1. cikke előírja, hogy az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) támogatásával gyűjtse be vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől a KBER feladatainak végrehajtása érdekében szükséges statisztikai információkat. Az alapokmány 5.2. cikke előírja, hogy lehetőség szerint az NKB-knak kell végrehajtaniuk az 5.1. cikkben leírt feladatokat.

(5)

A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésük végrehajtására vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni.

(6)

A 2533/98/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok szervezzék meg saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen működjenek együtt a KBER-rel a KBER-alapokmány 5. cikkéből eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében.

(7)

Helyénvaló lehet, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében a közösségi vagy a nemzeti joggal, vagy a bevett gyakorlattal összhangban másfajta statisztikai célokra is létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ez egyben csökkentheti az adatszolgáltatási terhet is. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra.

(8)

Az adatszolgáltatási követelmények azon esetben a legrészletesebbek, amennyiben az ügyfelek a pénztartó szektor részét képezik. Részletes adatokra a következők tekintetében van szükség: a) a betéti kötelezettségekről alszektorok és futamidők szerinti, valamint további, devizanemenként osztályozott statisztikai információk szükségesek az M3-ban szereplő külföldi valuta komponensekben bekövetkező fejlemények alaposabb elemzésének lehetővé tétele érdekében, valamint az M3 külföldi valutákban és euróban levő komponensei közötti helyettesíthetőség mértékének megállapítására irányuló vizsgálat lehetővé tételére; b) a hitelek alszektor/futamidő, felhasználási cél, kamatmegállapítás és pénznem szerinti részletezésben, mivel ezek az információk a monetáris elemzéshez alapvetően szükségesnek minősülnek; c) más MPI-kkel szembeni pozíciók részletezése annyiban, amennyiben ez az MPI-k közötti egyenlegek nettósításának vagy a tartalékalap kiszámításának lehetővé tételéhez szükséges; d) nem euroövezeti rezidensekkel (külfölddel) szembeni pozíciók a "két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek", a "két éven túl felmondással visszaváltható betétek" és a "repoügyletek" esetében azért, hogy a pozitív tartalékaránytól függő tartalékalap kiszámítható legyen; e) a külfölddel szemben fennálló összes betéti kötelezettség, hogy a külföldi ügyfelek adatait össze lehessen állítani; f) a fizetési mérleg és a pénzügyi beszámolók céljára a külfölddel szemben fennálló betéti kötelezettségek és hitelek egy év alatti és azt meghaladó eredeti futamidőnél részletezve.

(9)

Az NKB-k az MPI-k értékpapír-portfóliói tekintetében a rendelet által előírt statisztikai információk vonatkozásában ösztönözhetik az értékpapíronkénti adatszolgáltatást, amennyiben ez csökkentheti az adatszolgáltatási terhet és elősegíti a pontosabb statisztikák kialakítását. A pénzpiaci alapok (PPA-k) vonatkozásában: az NKB-k engedélyezhetik, hogy ezek az alapok a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendeletnek ( 6 ) megfelelően teljesítsék az adatszolgáltatást az alapkezelők terheinek enyhítése érdekében.

(10)

Az EKB a pénzügyi ügyleteket a hó végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítja, amelyekből kiszűri a nem az ügyleteknek tulajdonítható változások hatásait. Az adatszolgáltatóknak előírt követelmény nem vonatkozik az árfolyamváltozásokra, amelyeket az EKB az adatszolgáltatók által devizanemenként külön-külön megadott állományadatok alapján számít ki, vagy az átsorolási kiigazításokra, amelyeket az NKB-k a számukra már rendelkezésre álló, különféle információs forrásokból saját maguk gyűjtenek.

(11)

A 2531/98/EK rendelet 5. cikke felhatalmazza az EKB-t, hogy rendeleteket vagy határozatokat fogadjon el egyes intézmények kötelező tartalékképzési kötelezettség alóli mentesítése érdekében és arra, hogy részletesen meghatározza azon lehetőségeket, amikor bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségeket a tartalékalapból ki lehet zárni vagy le lehet vonni, továbbá amikor a források egyes kategóriáira eltérő tartalékrátákat lehet megállapítani. A 2531/98/EK rendelet 6. cikke alapján az EKB jogosult bekérni az intézményektől a kötelező tartalékképzésére vonatkozó előírások alkalmazásához szükséges információkat, valamint a pontosság és a tartalom minősége szempontjából ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket ezek az intézmények a kötelező tartalék képzésére vonatkozó előírások betartásának alátámasztására szolgáltatnak. A teljes adatszolgáltatási kötelezettségekkel járó terhek csökkentése érdekében kívánatos, hogy a havi mérlegkimutatásra vonatkozó statisztikai információkat a statisztikai célon túlmenően a KBER kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítására is használják, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendeletnek ( 7 ) megfelelően.

(12)

Szükséges a hitelintézetek részvételével történő egyesülések esetén követendő sajátos eljárások meghatározása annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ilyen intézmények tartalékképzési kötelezettségeit.

(13)

Az EKB-nak adatokra van szüksége az MPI-k értékpapírosítási tevékenységéről annak érdekében, hogy értelmezhesse az euroövezetben a hitelezéssel és kölcsönnyújtással kapcsolatos fejleményeket. Ezek az adatok egyben kiegészítik az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK (EKB/2008/30) európai központi banki rendelet ( 8 ) értelmében jelentett adatokat.

(14)

Bár elismert tény az, hogy az EKB által elfogadott rendeletek nem ruháznak jogokat, illetve nem rónak kötelezettségeket a nem részt vevő tagállamokra, a KBER-alapokmány 5. cikke mind a részt vevő, mind a nem részt vevő tagállamokra vonatkozik. A 2533/98/EK rendelet emlékeztet arra, hogy a KBER-alapokmány 5. cikke a Szerződés 10. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

- "monetáris pénzügyi intézmény" (MPI): a következő szektorok bármelyikébe tartozó rezidens vállalkozás:

i. központi bankok;

ii. a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetek;

iii. egyéb MPI-k, azaz 1. egyéb pénzügyi intézmények, amelyek tevékenysége i. betétek és/vagy azok közeli helyettesítőinek nem MPI-körbe tartozó vállalkozásoktól való elfogadása; és ii. saját számlára (legalábbis közgazdasági értelemben) történő hitelnyújtás és/vagy értékpapírokba való befektetés; vagy 2. olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés;

iv. az 1a. cikkben meghatározott pénzpiaci alapok (PPA-k).

- A fenti iii. pont 1. i. alpontja szerinti kritériumot illetően az egyéb MPI-k által kibocsátott pénzügyi eszközök, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőség mértéke határozza meg az "egyéb MPI"-ként történő besorolást, feltéve, hogy megfelelnek a iii. pont 1. ii. alpontjában szereplő kritériumnak,

- "részt vevő tagállam": a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott részt vevő tagállam,

- "nem részt vevő tagállam": mindazon tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót,

- "adatszolgáltató": a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott adatszolgáltató,

- "rezidens" a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott rezidens,

- "pénzügyi közvetítő vállalat" ("PKV"): a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkében meghatározott pénzügyi közvetítő vállalat,

- "értékpapírosítás": a következő tranzakciók: a) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkében meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek egy PKV-nak való elidegenítése,

- "elektronikuspénz-kibocsátó intézmény" és "elektronikus pénz": a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, illetve a 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elektronikus pénz,

- "leírás": a hitel kétessé válása miatt a mérlegben nyilvántartott hátralékos hitelösszeg közvetlen csökkentése,

- "hitelgondozó": az az MPI, amely a napi tevékenysége során kezeli az értékpapírosítás mögött húzódó hitelügyletet a tőke és kamatok adóstól való beszedése tekintetében, amit ezt követően továbbít az értékpapírosításban részt vevő befektetőknek,

- "hitel elidegenítése": hitel vagy hitelcsomag átruházása az adatszolgáltató által egy nem MPI átvevőnek, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg,

- "hitel megszerzése": hitel vagy hitelcsomag megszerzése az adatszolgáltató által egy nem MPI átadótól, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg.

1a. cikk

A PPA-k azonosítása

E jogi aktus alkalmazásában azokat a következő kritériumoknak megfelelő kollektív befektetési vállalkozásokat kell PPA-knak tekinteni, amelyek:

a) befektetési célkitűzése az alap tőkéjének megőrzése és arra a pénzpiaci eszközök kamatlábainak megfelelő hozam biztosítása;

b) a következőkbe fektetnek be: olyan pénzpiaci eszközök, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 10 ) a pénzpiaci eszközökre meghatározott kritériumoknak, vagy hitelintézetnél elhelyezett betétek, vagy ehelyett biztosítják, hogy a befektetett eszközök portfóliójának likviditása és értékelése egyenértékű módon kerüljön meghatározásra;

c) biztosítják, hogy a pénzpiaci eszközök, amelyekbe befektetnek, az alapkezelő által meghatározott jó minőségű eszközök legyenek. A pénzpiaci eszközök minősége többek között a következő tényezők alapján határozható meg:

- a pénzpiaci eszköz hitelminősítése,

- a pénzpiaci eszköz által képviselt eszközosztály jellege,

- strukturált pénzügyi eszközök esetében a strukturált pénzügyi tranzakcióval járó operatív és partnerkockázat,

- a likviditási profil;

d) biztosítják, hogy portfóliójuk súlyozott átlagos lejárata (WAM) legfeljebb 6 hónap és súlyozott átlagos élettartama (WAL) legfeljebb 12 hónap legyen;

e) napi nettó eszközértéket (net asset value - NAV) és részvényeik/befektetési jegyeik tekintetében napi árfolyamot jegyeznek, és a részvények/befektetési jegyek jegyzése és visszaváltása napi alapon történik;

f) az értékpapír-befektetéseket azon értékpapírokra korlátozzák, amelyeknek a jogszerű visszaváltás napjáig hátralévő futamideje legfeljebb két év, feltéve, hogy legfeljebb 397 nap a következő olyan kamatláb újramegállapítási időpontig hátralévő idő, amikor a változó kamatozású értékpapír kamatozását piaci vagy indexhez kötött kamatozásra kell visszaállítani;

g) a befektetéseket a PPA-k fogalommeghatározásának megfelelő más kollektív befektetési vállalkozásokba történő befektetésre korlátozzák;

h) nem vállalnak közvetlen vagy közvetett tulajdonosi vagy árupiaci kitettséget, beleértve a származtatott eszközök révén történő kitettséget, és származtatott eszközöket csak az alap pénzpiaci befektetési stratégiájának megfelelően használnak. Kizárólag fedezeti célból használhatóak az árfolyam-kockázati kitettséget eredményező származtatott eszközök. A nem bázisvalutában denominált értékpapírokba való befektetés az árfolyamkockázat teljes fedezettsége mellett megengedett;

i) állandó vagy változó nettó eszközértékkel rendelkeznek.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1) A tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll (lásd még a II. melléklet 1. részét).

(2) A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-k teljes körű adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 8. cikk szerint megadott bármely mentesség érvényesül.

(3) Az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak megfelelő jogalanyok a rendelet hatálya alá tartoznak, még abban az esetben is, ha azokat kizárták a 2006/48/EK irányelv hatálya alól.

(4) Az I. melléklet 2. része 5.5. szakaszában meghatározott PPA befektetési jegyek/egységek tulajdonosainak rezidensi jogállására információk gyűjtése céljaira a tényleges adatszolgáltatói körbe beletartoznak a 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt módon tartalmazza - a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével - a valamely eltérés hatálya alatt álló egyéb pénzügyi közvetítőket (a továbbiakban: EPK-k) is.

3. cikk

Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke

(1) Az EKB Igazgatótanácsa az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet, figyelembe véve a gyakoriság és határidők tekintetében adódó azon követelményeket, amelyek a jegyzéknek a KBER kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából erednek. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható.

(2) Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé adatszolgáltatói kör számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát.

(3) Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Ha azonban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan jegyzékben jóhiszeműen bízva tették.

4. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1) A tényleges adatszolgáltatói kör az MPI letelepedése szerinti tagállam NKB-jának szolgáltat havi állományadatokat, a hó végi mérlegről és az összevont átértékelési kiigazításokról. Az adatszolgáltató kör az összevont átértékelési kiigazításokat a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában jelenti, és az kiterjed az értékpapírok átértékelődésére is. Az egyes mérlegsorokra és a mérlegen kívüli tételekre vonatkozó további részleteket negyedévente vagy évente kell jelenteni. A szükséges statisztikai információkat részletesen az I. melléklete határozza meg.

(2) Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként az MPI-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokra vonatkozó szükséges statisztikai információkat, amennyiben az (1) bekezdésben említett adatok a IV. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően levezethetőek.

(3) Az MPI-k a 5. rész 1A. táblázatában meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően jelentik a havi átértékelési kiigazításokat az EKB által megkövetelt teljes adatkör tekintetében. Az NKB-k számára megengedett, hogy további, a minimumkövetelmények körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a "minimumkövetelményként" megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak.

(4) Továbbá az EKB magyarázó információkat kérhet az NKB-k által gyűjtött "átsorolások és egyéb kiigazítások" körében tett kiigazításokról.

5. cikk

Kiegészítő statisztikai adatszolgáltatás a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

Az MPI-k a következőker jelentik az I. melléklet 6. részének megfelelően:

1. a tárgyidőszakban végzett hitel-értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások nettó forgalma;

2. a negyedév végén fennálló hátralékos összeg minden olyan hitel tekintetében, amelynél az MPI az értékpapírosításban hitelgondozóként jár el;

3. a 39. Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 39) vagy hasonló nemzeti számviteli szabály alkalmazásakor az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre.

6. cikk

Határidők

(1) Az NKB-k döntik el, hogy az alább meghatározott határidők betartása érdekében - adott esetben figyelembe véve az EKB kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét - milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól, és erről azokat tájékoztatják.

(2) Az NKB-knak a havi statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(3) Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő negyedév 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(4) Az NKB-knak az éves statisztikákat a monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról (átdolgozás) szóló, 2007. augusztus 1-jei EKB/2007/9 iránymutatásnak ( 11 ) megfelelően kell az EKB részére továbbítaniuk.

7. cikk

Számviteli szabályok a statisztikai adatszolgáltatás alkalmazásában

(1) Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, az MPI-knek az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségük teljesítése alkalmazásában az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben ( 12 ) és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírásban megállapított számviteli szabályokat kell követniük.

(2) A betéti kötelezettségeket és hitelek tőkeösszegét névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat. A betéti kötelezettségek és a hitelek egymással nem nettósíthatók.

(3) Az egyes tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.

(4) Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi, és azok szükségesek a hitelek statisztikai értékelésével kapcsolatos folyamatosság fenntartása érdekében, tekintettel a 2005 januárját megelőző időszakokra jelentett adatokra.

8. cikk

Mentességek

(1) A kisebb MPI-k (az eloszlás végében lévő MPI-k) számára mentesség adható:

a) az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a kisméretű MPI-knek, amennyiben az MPI-k nemzeti mérlegéhez való együttes állományi hozzájárulásuk az 5 %-ot nem haladja meg;

b) a hitelintézetek vonatkozásában az a) pontban említett mentességek hatása az, hogy csökkentik azon hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatási terhét, amelyekre az ilyen mentességek alkalmazhatók, a kötelező tartalék számítására vonatkozóan az e rendelet III. mellékletében meghatározott előírások sérelme nélkül;

c) a nem hitelintézet kisméretű MPI-k tekintetében - az a) pontban említett mentesség érvényesülésekor - a kisméretű MPI-ket az NKB-k továbbiakban is legalább évente egyszer begyűjtik azoktól a teljes mérlegre vonatkozó adatokat, hogy a "kisebb" csoport méretét figyelemmel lehessen kísérni;

d) az NKB-k az a) pont sérelme nélkül mentesítést engedélyezhetnek az a) és b) pontban megállapított szabályok előnyeit nem élvező hitelintézeteknek, aminek következtében azok adatszolgáltatási követelményei csökkennek az I. melléklet 7. részében megállapított kötelezettségekhez képest, feltéve, hogy azok nemzeti MPI-mérleghez való egyesített állományi hozzájárulása nem haladja meg a 10 %-ot, és az euroövezeti MPI-mérleghez való hozzájárulása sem haladja meg az 1 %-ot;

e) a tagállamok kellő időben ellenőrzik az a) és d) pontban meghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni;

f) a kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesítések lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének.

(2) Mentesítések adhatóak a PPA-knak.

Az NKB-k a PPA-kat mentesíthetik a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a PPA-k ehelyett a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendeletnek megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást, a következő feltételekkel:

- a PPA-k ezeket az adatokat havonta jelentik a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet I. mellékletében meghatározott kombinált módszernek megfelelően, az említett rendelet 9. cikkében meghatározott határidőkkel összhangban,

- a PPA-k a PPA befektetési jegyekre vonatkozó állományi adatokat a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik.

(3) Mentességek adhatók a PPA befektetési jegyek tekintetében.

a) "PPA-k névre szóló befektetési jegyei" azon PPA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban a befektetési jegy tulajdonosairól, annak rezidensi jogállására is kiterjedő nyilvántartást vezetnek. "PPA-k bemutatóra szóló befektetési jegyei" azon befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban nem vezetnek a befektetési jegy tulajdonosát azonosító nyilvántartást, illetve amelyek tekintetében olyan nyilvántartás vezetnek, amely nem tartalmaz információt a tulajdonos rezidensi jogállásáról.

b) Amennyiben a névre szóló vagy bemutatóra szóló befektetési jegyek kibocsátása első alkalommal történik vagy amennyiben a piaci fejlemények a lehetőségek megváltoztatását vagy kombinálását igénylik (az I. melléklet 2. része 5.5. szakaszában meghatározottak szerint), az NKB-k felmentést adhatnak egyéves időtartamra az I. melléklet 2. részének 5.5. szakaszában meghatározott követelmények tekintetében.

c) A PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállását tekintve az NKB mentességeket adhat az adatszolgáltatóknak, amennyiben a szükséges statisztikai információkat más rendelkezésre álló forrásból gyűjtik, az I. melléklet 2. részének 5.5. szakaszának megfelelően. E feltétel teljesítését az NKB-k kellő időben ellenőrzik annak érdekében, hogy a mentességet az EKB-val történő megállapodásban minden év elejétől kezdődően szükség szerint biztosítsák vagy visszavonják. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató MPI-k jegyzékét az I. melléklet II. részének 5.5. szakaszában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik.

(5) Mentességek adhatók az átértékelési kiigazítások tekintetében.

a) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési kiigazítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól.

b) Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi feltételekkel:

i. a különböző értékelési módszereket használó adatszolgáltatók eljuttatják az NKB-khoz az értékelési gyakorlatra vonatkozó információkat, ideértve az ilyen instrumentumok állományának százalékos mértékére vonatkozó mennyiségi jelzéseket is;

ii. amennyiben jelentős átértékelésre került sor, az NKB-k jogosultak kiegészítő információkat bekérni az adatszolgáltatótól azon hónapról, amelynek során e fejleményre sor került.

c) Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében - beleértve az adatszolgáltatás alóli teljes mentesítést - az értékpapírok havi állományadatait értékpapíronként jelentő hitelintézetek számára, az alábbi feltételekkel:

i. a jelentett adatok minden értékpapírra tartalmazzák az értékpapír mérlegben való nyilvántartási értékét;

ii. a nyilvánosan elérhető azonosítóval nem rendelkező értékpapírokra a jelentett adatok tartalmazzák az eszközkategóriára, a futamidőre és kibocsátóra vonatkozó adatokat, és azok legalább elegendőek az I. melléklet 5. részében minimumkövetelményként meghatározott részletezések levezetéséhez.

(6) Mentesség adható az azon hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás aló, amelyek értékpapírosítás útján elidegenítésre kerültek.

Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-k számára az illetékes NKB engedélyezheti, hogy az I. melléklet 2. és 3. részében előírt állományadatokból kizárják az értékpapírosítással elidegenített hiteleket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően, feltéve, hogy ezt a gyakorlatot minden rezidens MPI alkalmazza.

(7) Mentességek adhatók a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó egyes negyedéves állományi adatok tekintetében.

Ha az egy magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy egy eurót még be nem vezetett tagállamban rezidens ügyfelekkel szemben fennálló pozíciók jelentéktelenek, az NKB dönthet úgy, hogy nem kéri az ilyen tagállammal kapcsolatos adatszolgáltatást. E döntésről valamennyi NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat.

9. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1) A kötelező statisztikai információkat a IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.

(2) Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

10. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t - amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően - az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

11. cikk

A jelentett statisztikai információk felhasználása a kötelező tartalék alkalmazásában

(1) A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelettel összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel.

(2) A "kisebb" csoporthoz tartozó hitelintézetek tartalékalap-adatainak alapjául három tartalékolási időszakra az NKB-k által gyűjtött, a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig megküldendő negyedév végi adatok szolgálnak.

(3) Az EKB kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazására a III. mellékletben meghatározott különleges szabályok az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet rendelkezéseivel való ütközés esetén elsőbbséget élveznek.

(4) Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben azonban a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be. A tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket a lehető leghamarabb helyesbíteni.

12. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendeletben szerint szolgáltatandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.

13. cikk

Adatszolgáltatás első alkalommal

(1) Az e rendeletnek megfelelő első adatszolgáltatás a 2010 júniusára vonatkozó havi adatok jelentésével veszi kezdetét, beleértve kizárólag az 5. táblázat vonatkozásában a 2009. decemberi visszamenőleges adatokat.

(2) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek a szindikált hiteleknek felelnek meg az I. melléklet 2. részének 1. táblázatában, a 2011. decemberi adatokkal kezdődik.

(3) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. táblázatában, az euro bevezetésének dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.

(4) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót nem bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. és 4. táblázatában, az EU-hoz való csatlakozásuk dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik. Amennyiben az illetékes NKB úgy dönt, hogy nem kéri az adott tagállam vagy tagállamok EU-hoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődő jelentéktelen adatok első jelentését, az adatszolgáltatás 12 hónappal azután kezdődik, hogy az NKB értesíti az adatszolgáltatókat arról, hogy adatokat kér.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2423/2001/EK (EKB/2001/13) határozat 2010. július 1-jén hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

15. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

I. MELLÉKLET

MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

Bevezető

A részt vevő tagállamokban a monetáris pénzügyi intézményi ágazat (MPI) mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll:

a) az MPI-k statisztikai célú jegyzéke (lásd az 1. részt az egyes MPI-k betétek és PPA-k azonosításához); és

b) az MPI-k által havi, negyedéves és éves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása (lásd a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. részt).

Az MPI-k mérlegére vonatkozó teljes körű információ megszerzése érdekében szükséges a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) számára meghatározott jelentési kötelezettség előírása is, amennyiben pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyeit érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban járnak el. A statisztikai információkat a nemzeti központi bankok (NKB-k) az MPI-ktől a 2. résznek megfelelően, az 1. cikkben és a II. mellékletben meghatározott harmonizált fogalommeghatározásokra és besorolásokra alapozva, saját országos szintű rendszereiknek megfelelően gyűjtik be.

A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból - ideértve az MPI-k által szolgáltatott átértékelési kiigazító adatokat is - levezetett, pénzügyi ügyletekre vonatkozó kimutatásokat is összeállít (lásd a 5. részt).

A kötelező statisztikai információkat részletesen a 8. rész határozza meg.

1. RÉSZ

Az egyes MPI-k azonosítása

1. szakasz: Egyes MPI-k azonosítása a betétek helyettesíthetőségének elvei alapján

1.1. A nem hitelintézet olyan pénzügyi intézményeket, amelyek a betétek közeli helyettesítőjének minősülő pénzügyi instrumentumokat bocsátanak ki, MPI-ként kell besorolni, ha más vonatkozásban megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának. A besorolás alapja a betétek helyettesíthetősége (azaz hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e), amit azok likviditása határoz meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére.

A betétek helyettesíthetőségének e feltételei kerülnek alkalmazásra annak meghatározására is, hogy a kötelezettségek betéteknek minősülnek-e, kivéve, ha létezik egy különálló kategória az ilyen kötelezettségek számára.

1.2. A betétek helyettesíthetőségének meghatározása és a kötelezettségek betétként való minősítése céljából egyaránt:

- az átruházhatóság a fizetőeszközbe fektetett tőke mobilizálásának lehetőségére utal fizetést lehetővé tevő eszközök, mint például csekkek, átutalási megbízások, közvetlen számlaterhelések vagy hasonló eszközök használatával,

- az átválthatóság pénzügyi instrumentumok készpénzzé vagy átruházható betétté való átalakításának lehetőségére és költségére vonatkozik; a pénzügyi előnyök ilyen átalakítás esetén történő elvesztése szankciónak tekinthető, ami csökkenti a likviditás mértékét,

- a megbízhatóság a pénzügyi instrumentum nemzeti valutában kifejezett tőkeértékének előzetes és pontos ismerete, és

- piacképesnek a szervezett piacon jegyzett és rendszeres kereskedelmi forgalomban részt vevő értékpapírok tekinthetők. A nyílt végű kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedéseknek a szokásos értelemben véve nincs piaca. Mindazonáltal a befektetők ismerik e részesedések napi árfolyamát, és ezen az árfolyamon pénzeszközeiket vissza tudják vonni.

2. szakasz: A PPA-k azonosítási kritériumainak részletes meghatározása

E rendelet 1a. cikkének alkalmazásában:

a) a pénzpiaci eszköz hitelminősítése akkor minősül magasnak, ha azt az eszközt értékelő minden egyes elismert hitelminősítő intézet a két legjobb rövid távú hitelminősítés valamelyikére minősíti, illetve amennyiben az eszköz hitelminősítése nem történt meg, az alapkezelő belső minősítési folyamatában meghatározottak szerint e minősítéssel egyenértékű minőségű. Amennyiben valamely elismert hitelminősítő ügynökség legmagasabb rövid távú hitelminősítését két kategóriára osztja, e két minősítést egyetlen, és ennélfogva a legmagasabb minősítésnek kell tekinteni;

b) a pénzpiaci alap az a) pont alatti követelmény alóli kivételként tarthat legalább befektetési besorolású minőségű állampapírt; az állampapír ebben az összefüggésben a valamely tagállam központi, regionális vagy helyi hatósága vagy központi bankja, az EKB, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott vagy garantált értékpapír;

c) az értékpapírok súlyozott átlagos élettartamának kiszámításakor - a strukturált pénzügyi eszközöket is beleértve - a lejárat számítása az eszköz jogszerű visszaváltásig hátralévő futamidő alapján történik. Amennyiben azonban a pénzügyi eszközbe eladási opció van beépítve, az eladási opció beváltásának napja akkor használható a jogszerű visszaváltásig hátralévő futamidő helyett, ha a következő feltételek minden időpontban teljesülnek:

- az alapkezelő az eladási opciót annak beváltása napján szabadon gyakorolhatja,

- az eladási opció kötési ára az eszköz következő beváltási napon várható értékéhez közeli,

- a PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a következő beváltási napon az opciót beváltják;

d) a súlyozott átlagos élettartam és a súlyozott átlagos lejárat számításakor egyaránt figyelembe kell venni a pénzügyi származatatott eszközök, a betétek és a hatékony portfóliókezelési technikák hatását;

e) "súlyozott átlagos lejárat (weighted average maturity - WAM)": az alap összes értékpapírjának lejáratáig terjedő átlagos időtartam hossza az egyes instrumentumok portfólióban képviselt relatív részarányát tükröző aránnyal súlyozva, feltételezve, hogy a változó kamatozású eszköz lejárata a kamatláb pénzpiaci kamatozásra való következő visszaállításának időpontja, nem pedig az értékpapír tőkeösszegének visszafizetési napja. A gyakorlatban a WAM mutatót használják a PPA változó pénzpiaci kamatlábakra való érzékenységének mérésére;

f) "súlyozott átlagos élettartam (weighted average life - WAL)": az alapot képező minden egyes értékpapír lejáratáig hátralévő futamidő súlyozott átlaga, mely esetben a lejárat a tőkeösszeg kamatok és diszkont nélküli teljes visszafizetésének időpontja. A WAM számításával szemben a WAL változó kamatozású értékpapírok és strukturált pénzügyi eszközök tekintetében történő számításához nem használható a kamatláb újramegállapítás napja, hanem ehelyett az értékpapírnak a benne feltüntett végső lejárata. A WAL mutató a hitelkockázat mérésére használatos, mivel minél későbbre halasztott a tőke visszafizetése, annál nagyobb a hitelkockázat. A WAL-t használják továbbá a likviditási kockázat korlátozására is;

g) "pénzpiaci eszköz": olyan likvid eszköz, amellyel pénzpiacon szokásosan kereskednek, és amelynek értéke bármely időpontban pontosan meghatározható;

h) "alapkezelő": olyan vállalkozás, amelynek szokásos üzleti tevékenysége PPA-portfóliók kezelése.

2. RÉSZ

Mérleg (havi állományok)

A részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumok és azok ellentételei összeállítása céljából az EKB az 1. táblázatban szereplő következő adatokat kéri:

1. Instrumentumkategóriák

a) Források

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: a forgalomban levő készpénz, a betéti kötelezettségek, PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek, a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, a tőke és a tartalékok, valamint a fennmaradó kötelezettségek. A monetáris és nem monetáris kötelezettségek elkülönítése érdekében a betéti kötelezettségeket egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondással visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) szerint is részletezik. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

b) Eszközök

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: készpénz, hitelek, nem részvény értékpapírok, PPA-k befektetési jegyei, részvények és egyéb részesedések, reáleszközök és a fennmaradó eszközök. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

2. Lejárat szerinti részletezés

Az eredeti futamidők tagozódása az instrumentumok tulajdonságainak helyettesítőjeként szolgál ott, amennyiben a különböző piacok értékpapírjai egymásnak nem teljesen felelnek meg.

a) Források

A lejárati sávokra (vagy felmondásos visszaváltási periódusokra) vonatkozó lejárati idők a következők: a megállapodás szerinti lejáratú betéteknél egy- vagy kétéves futamidő a kibocsátáskor; a felmondással visszaváltható betéteknél háromhavi és kétéves felmondási periódus. A repoügyleteket futamidő szerint nem részletezik, mivel ezek rendszerint nagyon rövid időszakra szóló pénzügyi instrumentumok (kibocsátásukkor rendszerint három hónapnál rövidebb futamidőre szólnak). Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy- vagy kétéves lejárat szerint részletezik. A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek esetében nem kötelező a futamidő szerinti részletezés.

b) Eszközök

A lejárati sávokra vonatkozó lejárati idők a következők: az egyéves és ötéves lejárati sávban az MPI-k által a részt vevő tagállamok rezidens szervezeteinek (kivéve az MPI-knek és az államháztartásnak) nyújtott kölcsönökről alszektoronként, valamint az MPI-k által háztartásoknak nyújtott hitelekről felhasználási cél szerint; a részt vevő tagállamokban tevékenykedő, más MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományait egy- és kétéves lejárati sávra kell lebontani, hogy a monetáris aggregátumok kiszámításakor lehetővé váljon ezen eszközök MPI-k közötti köztes állományának levonása.

3. Az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek cél szerinti részletezése és elkülönült azonosítása

A háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket tovább kell részletezni a hitel típusa szerint (fogyasztási hitel, lakáscélú hitel, egyéb hitel). Az "egyéb hitelek" kategórián belül külön kell azonosítani az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hiteleket (lásd a II. melléklet II. részében az instrumentumkategóriák meghatározását, és a II. melléklet III. részében a szektorok meghatározását). Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek külön azonosításától, ha ezek a hitelek nem érik el a részt vevő tagállamban a háztartásoknak nyújtott összes hitel 5 %-át.

4. Devizanem szerinti részletezés

A monetáris aggregátumok összeállítása során felhasználható mérlegtételek tekintetében az euróban megadott egyenlegeket az adatszolgáltatási rendszerben elkülönítetten kell kimutatni, hogy az EKB választhassa a monetáris aggregátumok olyan meghatározását, hogy azokba bevonja az összes devizanem egyenlegeit vagy csak euróban számol.

5. Részletezés ügyfélszektorok és rezidensi állapot szerint

5.1. A részt vevő tagállamokat lefedő monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállítása megkívánja a pénztartó szektort alkotó, a részt vevő tagállamok területén levő ügyfelek azonosítását. Erre a célra a nem MPI ügyfeleket az ESA 95 alapján (lásd a II. melléklet 3. részét) államháztartás (S.13), azon belül a központi kormányzat (S.1311) - az összes betéti kötelezettségben külön-külön feltüntetve -, és egyéb rezidens intézmények szektorra osztják fel. Annak érdekében, hogy a monetáris aggregátumokból és hitelállományokból lebontva havi szektoronkénti részletezésű számítást lehessen készíteni, az egyéb rezidens szektorokat tovább részletezik a következő alszektorok szerint: egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125), nem pénzügyi vállalatok (S.11) és háztartások + háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében lásd a 3. pontot. Az összes betéti kötelezettség és a "két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú", a "két éven túl felmondásra visszafizetendő" és a "repoügyletek" betétkategóriák tekintetében a hitelintézetek között meg kell továbbá különböztetni a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alkalmazásában az MPI-k egyéb ügyfeleit és a központi kormányzatot.

5.2. Az összes betéti kötelezettség és a két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betéti kötelezettségek, valamint a nem részvény értékpapírok tekintetében további részletezésre kerül sor a PKV ügyfelek tekintetében.

5.3. Az "egyéb pénzügyi közvetítők (S.123) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.124)" kategóriába tartozókkal végzett repoügyletekből/fordított visszavásárlási ügyletekből vagy ezekkel egyenértékű ügyletekből származó egyes betétek/hitelek kapcsolódhatnak a valamely központi szerződő féllel végzett ügyletekhez. Központi szerződő fél (central counterparty) a pénzpiacokon forgalmazott szerződések szerződő felei között a jogilag valamennyi eladóval szemben vevőként, valamennyi vevővel szemben pedig eladóként fellépő közbeiktatott szereplő. Mivel ezek az ügyletek gyakran az MPI-k közötti kétoldalú szerződések helyettesítői, további részletezés szükséges a "visszavásárlási megállapodások" betéti kategórián belül az ezekkel az ügyfelekkel kötött szerződések tekintetében. Hasonlóképpen egy további részletezésre kerül sor a "hitelek" eszközkategórián belül az e szerződő felekkel végzett fordított visszavásárlási ügyletek tekintetében.

5.4. A belföldi, illetve a más részt vevő tagállamok területén rezidens ügyfeleket egymástól elkülönítetten és egyformán kell kezelni valamennyi statisztikai célú részletezésnél. A részt vevő tagállamok területén kívüli ügyfelek földrajzi területek szerinti csoportosítása nem kötelező. A részt vevő tagállamok területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban az EKB szektorkézikönyvében ( 13 ) az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó iránymutatással, amely a legmesszebbmenőkig az ESA95-nek megfelelő besorolási elveket követi.

5.5. A részt vevő tagállamok MPI-I által kibocsátott PPA befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik a tulajdonosok adatait, legalább hazai/más részt vevő tagállam/külföld részletezésben, a nem a részt vevő tagállam rezidenseinek tulajdonában álló állományok kizárásának lehetővé tételére. A névre szóló befektetési jegyek tekintetében a kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot a havi mérlegben. A bemutatóra szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók az adott NKB-nak az EKB-val kötött megállapodásában rögzített módszernek megfelelően jelentik a PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi állapot szerinti részletezését. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel elfogadandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az EKB időszakosan ellenőrzi.

a) Kibocsátó PPA-k:

A kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot. Ez az információ származhat a befektetési jegyeket forgalmazó ügynöktől vagy a befektetési jegyek kibocsátásában, visszavásárlásában vagy átruházásában részt vevő bármely más jogalanytól.

b) MPI-k és EPK-k mint PPA befektetési jegyek letétkezelői:

Az MPI-k és az EPK-k a PPA befektetési jegyek letétkezelőjeként eljárva adatszolgáltatóként jelentik a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy más, szintén letétkezelőként eljáró közvetítő nevében a kezelésükben lévő befektetési jegyek tulajdonosainak adatait rezidensi állapot szerint. Ez a lehetőség akkor érvényesül, ha i. a letétkezelő megkülönbözteti a tulajdonosok nevében letétként kezelt PPA befektetési jegyeket a más letétkezelő nevében letétként kezelt PPA befektetési jegyektől; és ii. ha a PPA befektetési jegyek többségét pénzügyi közvetítőnek minősülő (MPI-k vagy EPK-k) belföldi rezidens intézmény kezeli letétként.

c) Az MPI-k és az EPK-k, mint rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeket érintő ügyletek adatszolgáltatói

Az MPI-k és az EPK-k adatszolgáltatóként a rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeket érintő ügyletek adatszolgáltatójaként eljárva rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik az adatokat a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy az ügyletben szintén résztvevő más közvetítő nevében forgalmazott befektetési jegyek tulajdonosairól. Ez a lehetőség akkor érvényesül, ha i. ha a jelentés teljes körű, azaz lényegében kiterjed az adatszolgáltatók által végzett valamennyi ügyletre; ii. ha a részt vevő tagállamok nem rezidenseivel kötött vételek és eladások pontos adatai rendelkezésre állnak; iii. ha az ugyanazon befektetési jegyek kibocsátási és visszavásárlási értéke közötti díjak nélkül számolt értékkülönbség csekély; és iv. ha a részt vevő tagállamok nem rezidenseinél lévő, rezidens PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek mennyisége csekély.

d) Ha nem alkalmazandó az a)-c) lehetőség, az adatszolgáltató - az MPI-ket és a EPK-kat is beleértve - a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információ alapján jelenti.

1. táblázat

Havi állományok (13)

(1) A *-gal jelölt rovatokat a tartalékalap kiszámításához használják. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a hitelintézeteknek vagy bizonyítékot kell adniuk a források tartalékalap számításából kizárandó tételeiről, vagy pedig alkalmazniuk kell az EKB által meghatározott állandó százalékos mértékű szabványosított levonást. A vékony határvonalakkal jelzett rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük. Lásd még a III. mellékletben a kötelező tartalék alkalmazására vonatkozó különleges szabályokat.

(2) A tétel jelentése további értesítésig önkéntes.

(3) Az e tételhez tartozó adatokra eltérő statisztikai gyűjtési eljárások vonatkozhatnak, az NKB I. melléklet 2. részében szereplő szabályoknak megfelelő döntése szerint.

(4) Központi szerződő felek.

(5) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.

3. RÉSZ

Mérleg (negyedéves állományok)

A monetáris fejlemények további elemzésére és más statisztikai célok szolgálatára az EKB a mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében a következőket kéri:

1. A részt vevő tagállamok nem MPI-einek nyújtott hitelek alszektor, futamidő és ingatlanfedezet szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot).

Ez annak érdekében szükséges, hogy áttekinthető legyen az MPI-k hitelezésének (hitelek és értékpapírok) teljes körű, alszektorok és futamidő szerinti összetétele a pénztartó szektor felé. Nem pénzügyi vállalatok és háztartások tekintetében további "ebből" pozíciók szükségesek az ingatlanfedezettel biztosított hitelek azonosítására.

Az euróban denominált, nem pénzügyi szervezetek és háztartások részére nyújtott egy és két éven túli hitelek esetében további "ebből" pozíciók szükségesek egyes hátralévő futamidők és kamatmegállapítási időszak tekintetében (lásd a 2. táblázatot). A kamatmegállapítás a hitel kamatlábának a hitelszerződésben előre kikötött változtatása. Kamatmegállapítással érintett hitelek többek között azok a hitelek, amelyek kamatozását időszakosan felülvizsgálják valamely index alakulásának (pl. Euribor) megfelelően, a folyamatosan felülvizsgált kamatozású hitelek ("változó kamatozás"), és az MPI belátása szerint felülvizsgálható kamatozású hitelek.

2. A részt vevő tagállamok monetáris intézményeinek államháztartással (nem központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot).

Ezt a havi adatszolgáltatáshoz kiegészítő információként kell megadni.

3. A részt vevő tagállamokon kívüli ügyfelekkel (nem részt vevő tagállamok és a külföld) szembeni pozíciók szektoronkénti részletezései (lásd a 2. táblázatot).

Amennyiben az ESA 95-öt nem kell alkalmazni, a Nemzeti Számlák Rendszere (SNA93) szerinti szektorbesorolás érvényes.

4. Országok szerinti részletezés (lásd a 3. táblázatot).

Ez a részletezés a monetáris fejlemények további elemzése, az átmeneti előírások és az adatminőségi ellenőrzése céljából szükséges.

5. Devizanemek szerinti részletezés (lásd a 4. táblázatot).

Erre a részletezésre azért van szükség, hogy ki lehessen számítani az átértékelődésekkel igazított monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikákat, amennyiben ezek az aggregátumok az összes devizanemet összesítve tartalmazzák.

2. táblázat

Negyedéves állományok (szektor szerinti részletezés)

3. táblázat

Negyedéves állományok (ország szerinti részletezés)

4. táblázat

Negyedéves állományok (pénznem szerinti részletezés)

4. RÉSZ

Mérlegen kívüli tételekre vonatkozó információk (éves adatok)

Az EKB fizetési statisztikák céljára és egyéb célokból a következő két tételt kéri:

1. Átruházható betétszámlák száma:

Ez a tétel az adatszolgáltató intézmény által vezetett átruházható betétszámlák számát tartalmazza (lásd a II. melléklet 2. részében az instrumentumkategóriák táblázatát).

2. Átruházható betétszámlák száma: internetes alapú/személyi számítógéphez kötött.

Ez a tétel az adatszolgáltató által vezetett olyan átruházható betétszámlák számát tartalmazza, amelyeket a számlatulajdonos elektronikus úton képes elérni és használni az interneten és személyi számítógépes banki szolgáltatáson keresztül, meghatározott szoftvernek és külön távközlési vonalnak fizetés végrehajtása érdekében. Nem tartoznak ide a telefonon vagy mobiltelefonon elérhető, átruházható betétek, amennyiben azok az interneten vagy személyi számítógépes banki szolgáltatással nem érhetőek el.

Táblázat

Éves adatok

5. RÉSZ

Átértékelési kiigazítások jelentése a forgalmi statisztikák összeállításához

A részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikák összeállítása céljából az EKB átértékelési kiigazításokat kér a leírt/kivezetett hitelekről valamint az értékpapírok átértékeléséről:

1. Hitelek leírása/kivezetése

Az összevont átértékelési kiigazításoknak a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában történő jelentése lehetővé teszi az EKB számára a két egymást követő adatszolgáltatási időszakban jelentett állományokból a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikák összeállítását. A kiigazítás tükrözi a 2. és 3. résznek megfelelően jelentett hitelek állományában bekövetkezett minden olyan változást, amelyet a leírások okoznak, beleértve a hitel teljes hátralékos összegének leírását (kivezetés). A kiigazításnak a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is tükröznie kell, amennyiben egy NKB úgy dönt, hogy a mérlegállományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/törlését - amennyiben ez megállapítható - szintén jelenteni kell.

Az 1A. táblázat határozza meg a hitelek leírásának/törlésének minimumkövetelményeit.

2. Az értékpapírok átértékelése

Az értékpapírok átértékelése tekintetében tett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy piaci árának a változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszakvégi mérleg szerinti állománynak a nyilvántartás szerinti referenciaértékhez képest az időszakban eredő értékváltozásait, azaz az esetleges árfolyamveszteséget/-nyereséget. Tartalmazhatja az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy -nyereséget is.

Az 1A. táblázat határozza meg az értékpapírok átértékelésének minimumkövetelményeit.

A mérleg forrásoldalát illetően nem határoztak meg minimum adatszolgáltatási követelményt. Ha azonban az adatszolgáltatók által alkalmazott értékelési gyakorlatok az időszakvégi állomány változását eredményezik, az NKB-knak megengedett az ilyen változásokhoz kapcsolódó adatok gyűjtése. Ezekről az adatokról egyéb "egyéb átértékelési" kiigazításként kell adatot szolgáltatni.

1A. táblázat

Havi átértékelési kiigazítások (18)

(1) Az MPI-k a "MINIMUM" jelzéssel ellátott adatsorokat jelentik. Az NKB-k ezt a követelményt szigoríthatják, hogy az kiterjedjen az üresen hagyott (azaz a MINIMUM szöveget nem tartalmazó) rovatként jelölt adatsorokra is. Az NKB-k az üresen hagyott és a MINIMUM szöveget tartalmazó rovatokat jelentik az EKB-nak. A forrásoldalon csillaggal jelölt üres rovatok értékét az ellenkező bizonyításáig zérusnak tekintik.

(2) Az NKB a havi jelentés helyett kérheti az MPI-ktől ennek a tételnek a negyedévenként történő jelentését.

(3) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.

6. RÉSZ

Adatszolgáltatási követelmények a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

1. Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában a "mérlegből történő kivezetés" a hitelnek vagy egy részének a 2. vagy 3. résznek megfelelően jelentett állományokból való törlése, ideértve annak a 8. cikk (6) bekezdésében említett mentesség miatti törlését.

2. Általános követelmények

A 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentett adatok, adott esetben a 7. cikk (4) bekezdése szerinti adatokkal módosítva. Valamennyi adattételt a hitel adósának rezidensi státusa és alszektora szerint kell részletezni, az 5. táblázatban megadott oszlopfejlécek szerint. Az értékpapírosítás tárolási szakaszában (amikor az értékpapírosítás még nem zárult le amiatt, mert az értékpapírokat vagy hasonló instrumentumokat még nem állították ki a befektetők részére) elidegenített hiteleket úgy kell tekinteni, mintha azok értékpapírosítása már megtörtént volna.

3. Értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalmának jelentésére vonatkozó követelmények

3.1. Az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az MPI-k az 5. táblázat 1. és 2. részében szereplő tételeket a tárgyidőszakban értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalma és a tárgyidőszakban megszerzett hitelek különbségeként számítják. Ennek a számításnak nem képezik részét a más euroövezeti MPI-nek átruházott vagy ilyentől megszerzett hitelek, illetve azok a hitelek, amelyek átruházása az adatszolgáltató részvételével zajló egyesülés, felvásárlás vagy szétválás eredményeként történik.

3.2. A 3.1. szakaszban említett tételeket a következők szerint kell az 5. táblázat 1. és 2. részébe besorolni:

- az 1. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett hitelállományokra hatást gyakorló elidegenítések és szerzések, azaz a mérlegből történő kivezetéssel járó elidegenítések és a mérlegben történő nyilvántartásba vétellel vagy újbóli nyilvántartásba vétellel járó szerzések az 1. részbe kerülnek besorolásra,

- a 2. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett hitelállományokra hatást nem gyakorló elidegenítések és szerzések, azaz a mérlegből történő kivezetéssel nem járó elidegenítések és a mérlegben történő nyilvántartásba vétellel vagy újbóli nyilvántartásba vétellel nem járó szerzések az 1. részbe kerülnek besorolásra.

3.3. Az 5. táblázat 1. részében szereplő tételeket havonta tovább kell részletezni a hitel átruházásában részt vevő szerződő fél szerint, megkülönböztetve a PKV-kat, ezen belül az euroövezetben rezidens PKV-kat és egyéb szerződő feleket. Az 5b) táblázatban megadott egyes tételekre negyedévente további, eredeti futamidő és cél szerinti részletezés szükséges.

4. Követelmények az értékpapírosítás keretében gondozott hitelből fennmaradó összegre

4.1. Az 5. cikk (2) bekezdésében említett követelmények érvényesülnek, attól függetlenül, hogy a gondozott hitelek vagy azok megfelelő gondozási jogai nyilván vannak-e tartva az adatszolgáltató mérlegében. Az adatokat az 5. táblázat 3. részének megfelelően jelentik.

4.2. A más euroövezeti tagállamban rezidens EPK-k számára gondozott hitelek tekintetében az MPI-k további részletezést jelentenek minden egyes olyan tagállamra külön, amelyben az EPK rezidens.

4.3. Az NKB-k az 5. cikk (2) bekezdésében szereplő adatokat vagy azok egy részét gyűjthetik minden egyes EPK-ra az értékpapírosított hiteleket gondozó rezidens MPI-ktől. Ha valamely NKB úgy ítéli meg, hogy a 4.1. szakaszban említett adatok és a 4.2. szakaszban említett részletezés begyűjthető minden egyes EPK-ra, értesíti az MPI-ket arról, hogy a 4.1. és 4.2. pontban említett adatszolgáltatás szükséges-e, és ha igen, milyen terjedelemben.

5. Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-kra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények

5.1. Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályt alkalmazó MPI-k az 5. táblázat 4. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre.

5.2. A 8. cikk (6) bekezdése szerinti mentesítés hatálya alatt álló MPI-k az 5. táblázat 4. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek a mérlegből kivezetésre kerültek, de amelyeket még mindig nyilvántartanak a pénzügyi kimutatásokban.

5a. táblázat

Értékpapírosítás és más hitelátruházások

Havi adatok

5b. táblázat

Értékpapírosítás és más hitelátruházások (folytatás)

Negyedéves adatok

(1) Ez a tétel csak negyedéves gyakorisággal jelentendő, a jelentési rendszert lásd az 5b. táblázatban.

(2) Az I. melléklet 6. része 5.2. szakaszában említett kötelezettség tekintetében csak az "Összesen" sort kell jelenteni és azt is csak negyedéves gyakorisággal.

(3) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.

7. RÉSZ

A kisméretű hitelintézetek egyszerűsített adatszolgáltatása

A 8. cikk d) pontjában említett mentesítés hatálya alatt álló hitelintézetek mentesíthetők az alábbi követelmények alól:

1. A 2. rész 4. szakaszában említett, devizanem szerinti részletezés.

2. A következők külön azonosítása:

- a 2. rész 5.3. szakaszában említett, központi szerződő felekkel szemben fennálló pozíciók szerinti részletezés,

- az I. melléklet 2. részének 1. táblázatában megadott szindikált hitelek,

- az I. melléklet 2. részének 1. táblázatában megadott, legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

3. A 3. rész 3. szakaszában említett, szektor szerint részletezés.

4. A 3. rész 4. szakaszában említett, ország szerint részletezés.

5. A 3. rész 5. szakaszában említett, devizanem szerint részletezés.

Emellett ezek a hitelintézetek a 2., 5. és 6. részben említett adatszolgáltatási követelményeket csak negyedéves adatszolgáltatással teljesíthetik, a 6. cikk (3) bekezdésében a negyedéves statisztikákra meghatározott határidőkkel összhangban.

8. RÉSZ

Összefoglaló

A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegének alkalmazásában használt részletezések összefoglalása ( 25 )

(1) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamok nem MPI fő rezidens szektorainak és államháztartásának nyújtott hitelekre vonatkozik A részt vevő tagállamok központi kormányzaton kívüli államháztartása részére nyújtott hitelekre vonatkozó, megfelelő futamidő szerinti részletezés negyedéves.

(2) A hitelek esetében cél szerinti további részletezés vonatkozik az S.14 + S.15. alszektorokra. Emellett korlátozott számú instrumentum tekintetében további "ebből" pozíciók szükségesek egyes alszektorokra: "ebből központi szerződő fél" és "ebből pénzügyi közvetítő vállalat" az S.123 alszektorra; "ebből egyéni vállalkozó/jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság" az S.14 alszektornak nyújtott hitelekre; "ebből ingatlanfedezettel" az S.11 és S.14 + S.15 alszektoroknak nyújtott hitelekre (csak negyedéves követelmény).

(3) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamokban működő MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokra vonatkozik. Negyedéves adatként a részt vevő tagállamokban működő nem MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokat "legfeljebb egy év" és "éven túli" kategóriákba sorolják.

(4) Csak a "külföld"-del szemben.

(5) További értesítésig az adatszolgáltatás a "két éven túli felmondással visszaváltható betétekről" önkéntes.

(6) A hitelek és a betétek esetében az alszektoronkénti havi részletezés kötelező.

(7) Az egyes EU-tagállamok valutái szerinti negyedéves részletes csak a kiválasztott elemekre kötelező.

Megjegyzések

II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLÁSI ELVEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1. RÉSZ

Országhatáron belüli konszolidálás statisztikai célokból

1. Minden egyes részt vevő tagállam tekintetében az adatszolgáltatói kör azon MPI-kből áll, amelyek szerepelnek az MPI-k statisztikai célú névjegyzékében és a részt vevő tagállamokban ( 33 ) rezidensek. Ezek a következők:

- a belföldön bejegyzett és letelepedett intézmények, beleértve azon leányvállalatokat ( 34 ), amelyek anyavállalata külföldön telepedett le, és

- intézmények fióktelepei, amelyek központi ügyvezetésének helye külföldön található.

Az offshore pénzügyi központokban letelepedett intézményeket statisztikailag azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók.

2. Statisztikai alkalmazásban az MPI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az azonos ország területén belüli összes telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett.

a) Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos ország területén letelepedett MPI-k, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét, azonban a hitelintézetek és más MPI-k üzleti vonatkozású adatait elkülönítetten kell kezelnie.

b) Ha egy intézmény fióktelepekkel rendelkezik egy másik részt vevő tagállam területén, egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének valamennyi ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit a másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban levő fióktelepeknek a másik tagállam területén levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint egy másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.

c) Ha egy intézmény a részt vevő tagállamok területén kívül fióktelepekkel rendelkezik, az egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelynek vagy a központi ügyvezetés helyének az összes ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban található fióktelepnek a részt vevő tagállamok területén kívül bejegyzett székhely vagy a központi ügyvezetés helye irányában vagy ugyanezen intézmény részt vevő tagállamok területén kívül levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.

2. RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

1. Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-k e rendeletnek megfelelően átalakítanak a saját országaik szintjén alkalmazható kategóriákra ( 35 ). A fogalommeghatározások az ESA 95-re utalnak.

2. A kibocsátáskori futamidő (eredeti futamidő) a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött "élettartamát" jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai). A felmondási idő megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már szankció terhe nélkül készpénzre válthatja. A pénzügyi instrumentumokat csak akkor osztályozzák a felmondási időszak hosszának megfelelően, ha nincs megállapodás szerinti lejárat.

Táblázat

Instrumentumkategóriák

ESZKÖZKATEGÓRIÁK