BH 2002.2.80 Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jogra és tényre vonatkozó kijavítás esetén szükséges a jóhiszemű jogszerző hozzájárulása, az ingatlan adataiban történt módosulás átvezetéséhez erre nincs szükség [1972. évi 31. tvr. 2. §, 5. §, 8. § (2) bek., 21. § (2) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 107. § (2) bek, 4/1980. (I. 25.) MÉM r. 3. § (6) bek.].

A 5731. számú tulajdoni lapon nyilvántartott földrészlet 150 négyszögöl területű ingatlannak felel meg. Az ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam volt, kezelője a Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága volt.

A felperes szülei 1985. december 28. napján adásvételi szerződést kötöttek a Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságával - mint az ingatlan kezelőjével - amely szerint megvették - a vevők által már lakóházzal beépített - ingatlant, amely B.-n, Domb u. 5. szám alatt fekszik.

A szerződés 3. pontja szerint az ingatlan a szerződéskötéskor fennálló tényleges használatnak megfelelően kerítéssel körbehatárolt udvar, amelyen a vevők lakóháza és melléképülete helyezkedik el.

A felperes (illetve jogelődjei) a 8606. hrsz.-ú, 539 m2 területű ingatlanon túlmenően használták a 8605. hrsz.-on feltüntetett ingatlanok egy részét is, összesen ténylegesen a használatuk 1077 m2 területre terjedt ki.

Az egységes országos vetületi rendszerben készített új földmérési alaptérképen az ingatlant a tényleges használatnak megfelelően 1077 m2 területtel tüntették föl. Az elsőfokú földhivatal a későbbiekben észlelte, hogy az új felmérés során a perbeli ingatlan területének mértéke 10%-ot meghaladó mértékben eltér a korábban nyilvántartott területtől, ezért visszaállította az eredeti állapotot.

A felperes kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz az ingatlan határvonalának és területi mértékének a tényleges birtoklásnak megfelelő kiigazítása végett.

A Földhivatal az 1993. május 18. napján kelt határozatával a 8606. hrsz. alatt nyilvántartott 539 m2 területű ingatlan ingatlan-nyilvántartásbeli adatait helybenhagyta, és a felperes részére kiadott téves térképkivonatot érvénytelenítette. A határozat indokolásában megállapította, hogy a földrészlet megfelel a földrendezés során kialakított 0223. hrsz.-ú, valamint az 1971. évi megosztással keletkezett 0223/2. hrsz.-ú 150 négyszögöl, azaz 539 m2 területű ingatlannak.

A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. június 16. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása tartalmazta, hogy az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során az új nyilvántartási adatokat a helyszíni állapotnak megfelelően határozták meg, így az ingatlan az ingatlan-nyilvántartási térképen 1077 m2 alapterülettel került feltüntetésre. Az 1985-ben megkötött adásvételi szerződés átvezetése során észlelték a térképészeti hibát, és ennek megfelelően történt meg az eredeti állapot helyreállítása.

A felperes keresetében a jogerős földhivatali határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a perbeli ingatlant térképezési és területszámítási hiba terheli, álláspontja az volt, hogy az ingatlan határvonala a természetbeni használatnak megfelelő 1077 m2 területre vonatkozik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-ának (6) bekezdése szerint a földmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. A MÉM rendelet 3. §-ának (8) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba a jogszabályban felsorolt jogokat is érintő változásokat az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel egyidejűleg kell véglegesen átvezetni a térképen. Megállapította, hogy a térképezési és területszámítási hibának a kijavítása az ingatlan tulajdonjogát nem érinti. A felperes és tulajdonostársai tulajdonjogi igényeiket a szomszédos 8605. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában polgári peres úton érvényesíthetik.