ÍH 2023.38 A MUNKAVÁLLALÓ KIZÁRÓLAGOS ELHÁRÍTHATATLAN MAGATARTÁSA

Amennyiben a balesethez vezető körülmények, események gondos vizsgálata során az állapítható meg, hogy a munkáltató részéről nem történt a balesettel összefüggő szabálytalanság, mulasztás, a baleset pontos mozzanata, mechanizmusa, ismerete hiányában is mentesülhet a munkáltató a kártérítési felelősség alól a munkavállaló kizárólagos, elháríthatatlan károkozó magatartása bizonyításával. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bekezdés]

Az elsőfokú bíróság a Kúria végzése folytán lefolytatott megismételt elsőfokú eljárásban ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes házastársa G. R. J., 2012. szeptember 3-tól állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel világosító munkakörben. A munkaviszonya létesítésekor megfelelő tűz- és munkavédelmi oktatásban részesült. A munkáltató ismertette a munkavállalók számára a létrahasználat, a létra biztosítása, a biztonsági szerkezetek állapota, a használat előtti ellenőrzés kötelezettségét, azt is, hogy mik a tiltott tevékenységek létrahasználat során. Az alperes tiltotta a létrával történő haladást, annak legfelső fokára állást, azt, hogy a kétágú létrát támasztólétrának használják, sérült létrát használjanak, illetve azt ne rendeltetésszerűen használják. Az oktatás arra is kiterjedt, hogy a létramászás egy kétkezes, kétlábas tevékenység, annak felállítása csak egyenes, stabil padozaton történhet, a magasban végzett munkának előfeltétele a biztosítás, emiatt a létra kétszemélyes munkahely. A munkavédelmi oktatások tematikája mindig kitért a magasban végzett munkával és a létrahasználattal kapcsolatos tudnivalókra. Az alperes oktatta a magasban végzett munkák segédeszközeit, segédberendezéseit, a színpadtechnikai segédberendezéseket, emelőket, létrákat és a leesés elleni védelmet is, ezen kívül a létra biztonságos felállításának szabályait és az ezzel kapcsolatos tilalmakat is.

Az alperes évente ismétlődő elméleti tűz- és munkavédelmi oktatást tartott G. R. J. részére. Az alperesnél minden színdarab bemutatását megelőzően az adott darabra vonatkozó konkrét munkavédelmi feladatokat is megbeszélték, ez alapján G. R. J. tisztában volt a feladataival. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat G. R. J.-t alkalmasnak találta a világosító, illetve később a világosító-tárvezető munkakör ellátására.

A 2014. január 3-ai munkaköri leírás szerint a világosító-tárvezető a színpadvilágítási és egyéb színpadi elektromos munkák irányítója, a teljes színházi hatásvilágítás felelőse volt, irányítása és ellenőrzése alá tartozott a berendezések napi szintű karbantartása, a hibák elhárítása. A 2014. január 15-i munkaköri leírás szerint a színház fővilágosító, világosító-tárvezető felelőse volt. A színpad világítási, világosító-tárra háruló karbantartási és egyéb elektromos munkák irányításáért, a teljes szabályozott elektromos üzemeltetésért felelt. Ennek részeként irányítása, ellenőrzése alá tartozott a berendezések karbantartása, a hibaelhárítás, a műszaki berendezések ellenőrzése, színpadvilágítási munkahelyek, műhely világosítótár helyiségeinek rendje, tisztasága, szerelési munkáknál, karbantartásnál a szabványok, előírások betartatása. Felelős volt továbbá a műszakilag biztonságos kivitelezésért.

Az alperesnél használt kétágú, kétoldali feljáróval rendelkező, korlát nélküli fémlétra az időszakos vizsgálat során használatra alkalmasnak minősült, az ellenőrzést végző a használatbavételét javasolta és előzetes munkavédelmi felülvizsgálatot tartott a bemutatásra váró színdarabhoz.

2014. december 15-én az említett színdarab bemutatóját követő előadáshoz készítették elő a világosítók a színház színpadát, hét világosító volt beosztva a feladat ellátására. A színpad felett felfüggesztett ún. "trégerre" több lámpa volt felszerelve, amelyek közül az egyik kiégett. A trégert egy díszletelem miatt a padozatig nem lehetett leengedni, az csak 2,5 m magasságig volt leengedhető, ezért az arra felfüggesztett lámpa kizárólag létráról volt elérhető. A kiégett égő kicserélését a világosító kezdte meg létráról, a létrát Sz. K. biztosította. A világosító kicserélte az égőt, azonban a lámpabúrát nem tudta visszacsavarozni és ezt jelezte Sz. K. felé. G. R. J. ezt meghallva odament, hogy segítsen. A díszlet előtt felállított létrára felmászott anélkül, hogy annak biztosítására bármely kollégáját megkérte volna, holott a színpadon több kolléga is tartózkodott. G. R. J. a létrán állva megkezdte a lámpabúra visszaszerelését úgy, hogy a szájába vett elemlámpával világított. A munkafolyamat közben leesett a létráról és az esés során olyan súlyos fejsérülései keletkeztek, amelyek miatt a helyszínen életét vesztette. Az alperes a balesetet üzemi balesetnek ismerte el.

A rendőrség megállapította, hogy G. R. J. izzócserélés közben esett le a létráról, a létra a színpadon állva maradt, az a mentés során útban volt, ezért azt összecsukva a színpad hátsó részén helyezték el. A baleset idején készült kamerafelvételek alapján a rendőrség azt állapította meg, hogy egy díszlet miatt nem látszódtak az események, csak G. R. J. árnyéka. A felvételeken az látható, hogy fellépett a létrára, az teljesen nem volt kinyitva, mert a szétcsúszást gátló hevederek lazák voltak. A dobogó és a létra együtt nem volt stabil, ez a létrát terhelve észlelhető volt, mivel kisebb mozdulatra is rugózott, mozgott a létra. Mindezek alapján feltételezte a rendőrség, hogy a létra szétcsúszhatott a dobogó hátsó részén, a létra teteje kb. 10 cm-rel lejjebb csúszott. A rendőrség megállapítása szerint azonban nem egyértelmű, hogy a létra billent meg és emiatt vesztette el az egyensúlyát a munkavállaló, vagy a munkavállaló megbillent és emiatt mozdult meg a létra.

A munkavédelmi és munkaügyi hatóság összefoglaló jelentésében a munkabaleset bekövetkezésének oksági láncolata vizsgálata körében azt állapította meg, hogy azt a létrát, amelyre G. R. J. felmászott, eldőlés ellen senki nem tartotta. Feltételezhető volt, hogy a kétágú létra nem volt teljesen kinyitva, mivel a szétcsúszást gátló heveder nem volt megfeszülve. A hatóság arra a feltételezésre jutott, hogy a létra nézőtértől távolabbi szára a másik létraszár megterhelése miatt megbillent és ennek következtében esett arról le G. R. J.

Az elsőfokú bíróság mindezen előzményekre tekintettel vizsgálta a felperes keresetét, mely néhai G. R. J. munkahelyen bekövetkezett balesetével összefüggésben sérelemdíj, illetve a balesettel összefüggő költségek, mint kár és többféle jogcímen járadék megfizetésére irányult.

Az elsőfokú bíróság a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1), (2) bekezdése, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 182. § (3) bekezdése, az Igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Isztv.) 3. § (1), 5. § (1) bekezdése, a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet mellékletét képező Színházművészeti Biztonsági Szabályzat 3.3., 4.6., 4.9. pontjai, ezen kívül a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2. § g) pontja, 51. § (1), (2), (3) bekezdése, 52. §, 55. § (1), (2), (3) bekezdés és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdés, 60. § (1), (2), (3) bekezdése alkalmazásával vizsgálta a keresetet.