35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet

a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. § A Színházművészeti Biztonsági Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[1]

Melléklet a 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelethez

Színházművészeti Biztonsági Szabályzat

1. A Szabályzat hatálya

1.1. A Szabályzat hatálya - az 1.2. pontban foglalt eltéréssel - azokra a színházakra, intézményekre, játszóhelyekre terjed ki, amelyekben színpadi és egyéb előadás előkészítésére, megtartására, az azt követő munkálatokra és a színház üzemeltetésére irányuló szervezett munkavégzés keretében (Mvt. 87. § 9. pontja) rendszeresen vagy időszakosan színházi előadást, hangversenyt tartanak.

1.2. A legfeljebb száz nézőt befogadó - színpadra és nézőtérre osztott, vagy a nézők elhelyezését és a játszás helyét közös térben megvalósító-színházak, játszóhelyek esetében a Szabályzat 2. pontját az építészeti és műszaki adottságaiknak megfelelően kell alkalmazni.

1.3. A Szabályzat 2. és 4. pontjának hatálya nem terjed ki azokra az eseti, színházi jellegű előadásokra és hangversenyekre, amelyeket nem színházi rendeltetésre épített vagy kialakított helyszínen (pl. oktatási intézményben) tartanak meg.

2. A létesítésre és a működésre vonatkozó előírások

2.1. Elhelyezés

2.1.1. A színpad (próbaterem) mint munkaterület kialakításakor, az ergonómia szempontjait figyelembe véve, gondoskodni kell arról, hogy a különböző anyagok és eszközök szállítási útvonalai biztonságosak, könnyen megközelíthetők és a nehéz fizikai munkát a legszükségesebbre csökkentők legyenek.

2.1.2. A kialakítás során törekedni kell arra, hogy a díszletet és egyéb anyagot szállító járművekről, lehetőleg szintkülönbség nélkül kerülhessen sor a ki- és berakodásra.

2.1.3. A létesítmény szállítási útvonalai megfelelő teherbírásúak, csúszásmentesek, valamint a személyközlekedési és teherszállítási feladatoknak is megfelelő szélességűek legyenek. Az ajtók, rakodónyílások mérete tegye lehetővé, hogy a mértékadó díszleteket és egyéb tárgyakat akadálytalanul lehessen szállítani.

2.2. Közönségforgalmi terek és útvonalak

2.2.1. Az épületben olyan ruhatárat kell létesíteni, amelyben a fogasok száma megegyezik az épület befogadóképességével.

2.2.2. A ruhatár által kiszolgált minden 25 ülőhely után, 1,00 m pulthosszúságot kell számításba venni. A pultot a padozathoz kell rögzíteni.

Elválasztott forgalom esetén, a beadórész hosszúsága 20%-kal csökkenthető.

2.2.3. A ruhák tárolására szolgáló terület - beleértve a pult által elfoglalt és a pult mögötti közlekedő területet is - legalább 0,08 m2 legyen, kiszolgált ülőhelyenként.

2.2.4. A ruhatárnak a személyzet akadálytalan közlekedését lehetővé tévő kijárata legyen.

2.2.5. A ruhatári fogasok mozgó fogassor esetén se okozzanak sérülést.

2.2.6. A nézőtéri személyzet részére elkülönített öltözőt kell kialakítani.

2.2.7. A pénztárfülke legyen minden egyéb helyiségtől, valamint a jegyváltó közönségtől is elkülönített. A fülke tartózkodási zónájában a légsebesség, nyitott kiadó ablak esetén sem haladhatja meg a 0,25 m/s értéket.

2.2.8. A pénztárhelyiségben kézmosót kell elhelyezni.

2.2.9. A létesítményben a közönség részére dohányzóhelyet kell biztosítani.

2.2.10. A büfé helyiségében asztalokat és székeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy közöttük a kijárat irányában legalább 1 méter széles út maradjon szabadon.

2.3. Elsősegély- és orvosi ellátóhelyiség

2.3.1. Az elsősegélynyújtáshoz és az orvosi ellátáshoz, lehetőleg a közönségforgalmi részen, megfelelő felszereltségű helyiséget kell kialakítani, amelyet a nézők, a szereplők és az üzemi területen dolgozók egyaránt könnyen megközelíthetnek.[2]

2.4. Nézőtér

2.4.1. A nézőtér első üléssora és a zenekar, illetve a színpadi mellvéd között legalább egy széksornyi távolságot kell hagyni.

2.4.2. A nézőtéren minden személy részére legalább 4,50 m3 légteret kell biztosítani.

2.4.3. A nézőtéren elhelyezett szőnyegeket a padlóhoz kell rögzíteni, kivéve, ha a teljes nézőteret egybefüggő szőnyegpadlóval burkolták.

2.4.5. A nézőtér emeleti mellvédjét úgy kell kialakítani, hogy az a ráhelyezett tárgyak (látcső, táska stb.) akaratlan leesését megakadályozza és legalább 0,10 m mélységű legyen. A mellvédek magassága feleljen meg a biztonsági követelményeknek.

2.5. Súgólyuk, zenekari árok, zenekari tartózkodó és hangoló

2.5.1. A súgólyukat úgy kell kiképezni, hogy a súgó előrehajlás nélkül áttekinthesse a teljes főszínpadi játékteret, ugyanakkor a szereplők lássák szájmozgását.

2.5.2. A súgóhely legalább 0,80×0,90 m alapterületű, kényelmes ülésű, biztonságos megközelítésű, kellő hőmérsékletű és huzatmentes, a szövegkönyv megvilágítása pedig a helyszínen szabályozható fényerejű legyen.

2.5.3. A zenekar részére személyenként legalább 1,20 m2 alapterületet kell biztosítani.

2.5.4. A zenekari árok legfeljebb 1,20 m széles sávja kerülhet az előszínpad alá, amelynek a belmagassága 2,20 m-nél kisebb nem lehet.

2.5.5. A zenekari árok járható fedésének teherbírása egyezzen meg a színpadpadlóéval (5000 N/m2).

2.5.6. Zenekari árok dekoratív célból történő, nem járható takarását eltérő színnel kell jelölni, és úgy kell kivitelezni, hogy akaratlan rálépés estén ne szakadjon át. Hangáteresztő takarásnál erre a célra fémháló is használható.

2.5.7. Az előszínpad és a zenekari árok között jól megkülönböztethető színű párkányvonaljelzést kell felfesteni vagy elhelyezni.

2.5.8. A zenészek részére a zenekari árok közelében, nemenként elkülönített, legalább 1,00 m2/fő alapterületű, melegpadlós tartózkodóhelyiséget kell kialakítani személyenkénti öltözőszekrénnyel és a hangszerek tárolására szolgáló, zárható szekrényekkel.

2.5.9. A zenészek számára személyenként 1,00 m2, de legalább 30,00 m2 alapterületű hangolót kell létesíteni. A hangoló az előző pontban meghatározott tartózkodóhelyiséggel azonos is lehet, ha személyenkénti alapterülete legalább 1,20 m2 és hőmérséklete megegyezik a zenekari árok hőmérsékletével.

2.5.10. A zenekari mellvéd magassága a padlószinttől számítva 0,90 m-nél alacsonyabb nem lehet.

2.6. Színpadtér

2.6.1. A díszletek mozgatásának és a személyek közlekedésének érdekében, a főszínpad oldalfalai között mért belső szélesség a szcenikailag hasznosítható legnagyobb színpadnyílás szélességének legalább kétszerese legyen. Oldalszínpaddal rendelkező színpadoknál a nyílás és az oldalfal közötti méret 3,00 m-ig csökkenthető.

2.6.2. A főszínpadnak az előfüggöny vonalától a hátfalig mért belső mélysége a szcenikailag hasznosítható legnagyobb színpadnyílás szélességének legalább másfélszerese legyen.

2.6.3. A közvetlenül utcáról nyíló díszletszállító kaput a színpadszinttel összekötő 10%-nál meredekebb lejtőt kapaszkodókkal kell ellátni. A lejtő meredeksége a 20%-ot nem haladhatja meg.

2.6.4. A színpadi díszletek és anyagok tárolására színpadhoz csatlakozó díszletraktárt kell létesíteni, melynek alapterülete a színpadtér főjátéktér-területének legalább 40%-a legyen.

2.6.5. A színpadhoz közvetlenül csak a színpad kiszolgálásához szükséges helyiségek (pl. oldalszínpad, alsószínpad, díszletraktár, göngyöltdíszlet-tároló, világosító-, kellék-, kéziraktárak) csatlakozhatnak. A gyártóműhelyeket, zajvédelmi megoldások alkalmazásával, elkülönítetten kell elhelyezni.

2.6.6. A színpad vasszerkezetének, a beépített színpadgépezetnek álló és mozgó részeit eltérő színűre kell mázolni.

2.6.7. Az alsószínpad legkisebb belmagassága - a mozgó részek legalsó pontjától - legalább 2,20 m legyen.

2.6.8. Az alsószínpad padozatának terhelhetősége egyezzen meg a színpadpadló 5000 N/m2 teherbírásával. A padozat felülete könnyen tisztítható, szálka- és csúszásmentes legyen.

2.6.9. Az alsószínpadot a főszínpaddal közvetlen feljárattal kell összekötni. A feljárat legkisebb szélessége 0,80 m lehet. A feljáratot korláttal kell ellátni.

2.6.10. Az alsószínpad két ellentétes oldalára állandóan használható és könnyen kifelé nyíló ajtókat kell beépíteni. Az ajtók a környező folyósokra vagy olyan helyiségekbe nyíljanak, amelyekből a szabadba vezető útvonalak közvetlenül megközelíthetők.

2.6.11. Záporberendezéssel felszerelt színpad alsószínpadán fedett vízgyűjtő csatornát, illetve aknát kell létesíteni. A víz elvezetésének útját a csatornarendszer elhelyezkedésének figyelembevételével kell kiépíteni.

2.6.12. A záporberendezéssel ellátott színpadok villamos berendezésére a nedves helyiségekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.

2.6.13. A szcenikai célra használt hatásgőz előállításához szükséges berendezéseket, vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a gőzvételezési csatlakozások a színpad bármely pontjától, legfeljebb 5 m hosszú toldalékvezetékkel elérhetők legyenek.

2.6.14. Gépi mozgatású forgószínpadok és forgótárcsák korongjának külső kerülete, a meghajtó erőforrás kikapcsolása után, az átmérő 0,25%-ánál nagyobb mértékben nem fordulhat el.

2.6.15. A forgószínpadok és forgótárcsák gépi működtetésének vezérlését úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő a forgószínpad és forgótárcsa teljes felületét akadálytalanul beláthassa.

2.6.16. A forgószínpadokat és forgótárcsákat - az indítás és leállítás lökésszerű mozgásának elkerülésére - fokozatindítóval kell ellátni.

2.6.17. A forgószínpadok padozatába villamos padlócsatlakozókat kell beépíteni. A csatlakozási helyek száma arányos legyen a teljes, beépített, színpadi szcenikai világítással.

2.6.18. Hátsó- és oldalszínpadon alkalmazott színpadi kocsik mellett és mögött legalább 0,80 m széles utat kell hagyni.

2.6.19. A színpadi kocsik mozgását olyan helyről kell irányítani, ahonnan a mozgási zóna áttekinthető. Szükség esetén jelző, illetve visszajelző rendszert kell kiépíteni.

2.6.20. A színpadi kocsit a nyugalmi helyzet elérésekor rögzíteni kell.

2.6.21. A színpadi kocsi, indításakor, illetve leállásakor, nem veszélyeztetheti a kocsin tartózkodó szereplők testi épségét és a ráépített díszlet stabilitását. A színpadi kocsin elhelyezett díszletelemek stabil rögzítéséről - próba, illetve előadás előtt - meg kell győződni.

2.6.22. A színpadi munkakarzatok, -hidak és tornyok padozatát és a padozatban lévő csapdák, csapóajtók fedelét a várható legnagyobb terhelésre kell méretezni. A munkakarzatok padozata tömör, hézagmentes és legalább 2500 N/m2 teherbírású legyen.

2.6.23. A munkakarzatok, -hidak és tornyok fallal közvetlenül nem érintkező oldalait - az ellensúlyok kezelésére szolgáló szakasz kivételével - oldalterhelésre méretezett korláttal kell szegélyezni. Az esetleges megszakításokat az e korláttal egyenértékűen méretezett nyílászáróval kell áthidalni.

2.6.24. Minden, azonos szinten lévő munkakarzat, -híd kezelőszemélyzete kétoldalú összeköttetésében legyen egymással. Ezeket a munkahelyeket a színpadszintre levezető, a színpad ellenkező oldalain elhelyezett lépcsőkkel lehessen megközelíteni, lehetőleg a színpadon kívüli közlekedőtérből.

2.6.25. A munkakarzat szélességét úgy kell méretezni, hogy az elhelyezett tárgyak mellett legalább 0,60 m széles, szabad, egyenes vonalú közlekedési út legyen. A munkahidak legkisebb szélessége 0,60 m lehet.

2.6.26. A kézi díszlethúzók működtetésére szolgáló munkakarzat legkisebb szélessége, a húzószerkezet színpad oldali szélső pontjától mért, 1,40 m-nél nem lehet kevesebb. Ezen a szélességen belül, a padozattól mért szabad belmagasság legalább 2,20 m legyen.

2.6.27. A felsőgépezet megközelíthetőségét lépcső, illetve hágcsó tegye lehetővé. A lépcsők két oldalán, lábléccel ellátott korlátot kell elhelyezni. A lépcsők szélessége 0,80 m-nél kevesebb nem lehet.

2.6.28. A színpadszint feletti, 20 m-nél magasabban lévő munkakarzat, -híd megközelítésére a színpadtérhez csatlakozó, minden munkaszinten megállásra képes, legalább kétszemélyes felvonót kell létesíteni.

2.6.29. A felsőgépezet kezelésére és karbantartására szolgáló munkahelyeken a legkisebb belmagasság 2,20 m lehet.

2.6.30. Színpadtechnikai emelőberendezések (a felsőgépezet berendezései) létesítésére és üzemeltetésére az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: EBSz) előírásai vonatoznak.[3]

2.6.31. A díszlethúzók 100 kg teherbírásig kézi, 400 kg teherbírásig ellensúlyos kézi működtetésűek lehetnek. A 400 kg-nál nagyobb teherbírású díszlethúzó berendezést gépi meghajtással kell ellátni.

2.6.32. A díszlethúzók és a függesztett világítási berendezések tartórúdjai fémből, függesztőkötelei - a kézi húzókötelek kivételével - acélsodronykötélből legyenek.

2.6.33. A díszlethúzók ellensúlyainak tárolása a munkakarzat fal felőli oldalának lábdeszkája mellett történjék úgy, hogy az ellensúlyok a karzatról ne eshessenek le. A lábdeszka legalább 0,40 m magas legyen. Az ellensúlyok tárolására kialakított munkakarzat teherbírása 4000 N/m2-nél nem lehet kevesebb.

2.6.34. Az ellensúlyos díszlethúzó köteleinek fékberendezése a kötelet minden helyzetben biztonságosan tudja rögzíteni, és megszaladás esetén a kötelet biztonságosan meg tudja állítani. A nyugalmi állapot elérésekor a díszlethúzót rögzíteni kell.

2.6.35. A díszlethúzók és a függönytartók kezelésével megbízott személynek (zsinórmesternek) olyan munkaállást kell kialakítani, hogy a munkaterületét akadálytalanul átláthassa.

2.6.36. A gépi mozgatású díszlethúzók vezérlését a színpadtér olyan részén kell elhelyezni, ahonnan a rálátás, irányítás akadálytalan. Az előfüggönyt a színpad ügyelőhely felőli oldaláról kell működtetni.

2.6.37. A díszlethúzók kötélzetét és ellensúlypályáit - a mozgatás és súlyozás végzéséhez szükséges szakasz kivételével - az ellensúlyok kiesését megakadályozó, oldhatóan rögzített védelemmel kell ellátni (védőrács, védőháló stb.).

2.6.38. Az olyan ellensúlyok pályáit, amelyeknek üzemszerű hozzáférése nem szükséges (pl. vasfüggöny, horizont stb.), a pálya teljes hosszában burkolni kell.

2.6.39. A felhúzható horizont mérete és kivitele olyan legyen, hogy felső állásában, alatta legalább a szcenikailag szükséges színpadmagasság szabadon maradjon.

2.6.40. Az épített horizont nyílászárói egy fogással kifelé nyithatók legyenek. A nyílászáró és a horizont mérete akkora legyen, hogy a díszletek a színpad oldalsó és hátsó terébe közvetlenül és biztonságosan beszállíthatók legyenek.

2.6.41. Színpadi filmvetítés esetén a vetítőhelyiségek ideiglenes kialakítását a filmszínházakra vonatkozó előírás szerint kell végezni.

2.6.42. Mozgóhidak, tornyok, repülőszerkezet és egyéb mozgó színpadtechnikai berendezések tervezésére és létesítésére az EBSz előírásai az irányadók. A telepítésük, működtetésük és ellenőrzésük belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg.

2.6.43. A színpadpadló egész felületét legalább 5000 N/m2 egyenletesen megoszló, és 2500 N koncentrált terhelésre kell méretezni. A koncentrált terhelés legkisebb hatófelülete 0,01 m2 (100 cm2).

2.6.44. A színpadpadló legyen sima és egyenletes, de nem lehet csúszós. A felületkezelő anyag legyen könnyen tisztítható, de ne okozzon káprázást.

2.6.45. A színpadpadlót csak rozsdamentes facsavarral szabad rögzíteni. A padlóelemek érintkezési vonalában 1 mm-nél nagyobb rések nem lehetnek. A szintkülönbség az egyes elemek között a 2 mm-t nem haladhatja meg.

2.6.46. A színpadpadló létesítéséről vagy cseréjéről technológia tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az anyag minőségét, megmunkálásának módját, finomságát, valamint a lerakásra és rögzítésre vonatkozó előírásait.

2.7. Kiszolgáló és üzemi helyiségek (öltözők, mosdók, pihenők, mellékhelyiségek, műhelyek, tárak és próbatermek)

2.7.1. A művészöltözőket nemenként elkülönítve kell elhelyezni, a helyiségekben személyenként legalább 1,00 m2 szabad alapterületet kell biztosítani. Két öltözőasztalsor között legalább 3,40 m, egy sor előtt legalább 1,80 m széles szabad területet kell hagyni. Az ablakok magasított mellvéddel készüljenek, illetve belátásgátló függönnyel vagy üvegezéssel lássák el azokat.

2.7.2. A művészöltözőket lehetőleg a színpad közelében helyezzék el, azonban a gyorsöltöztetésre kialakított helyiség kivételével, közvetlenül színpadra nem nyílhatnak.

2.7.3. A művészöltözőkben személyenként egy, tükörrel, zárható fiókkal és helyi világítással felszerelt öltözőasztalt kell elhelyezni. A csoportos szereplők (statiszták) öltözőasztalaira helyi világítást szükség szerint kell felszerelni.

2.7.4. A művészöltözőkben - öltözőnként - hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdót és a helyiségből nyíló zuhanyfülkét kell létesíteni. Csoportos öltözőkben, minden öt öltözőhelyhez egy-egy, hideg-meleg folyóvizes mosdót és egy zuhanyozót kell létesíteni.

2.7.5. A műszaki dolgozók öltözőjét, mosdóját és zuhanyozóját a művészöltözőktől elválasztottan kell kialakítani.

2.7.6. Az egyéb mellékhelyiségeket (WC, mosdó stb.) a művészeti, a közönségforgalmi és a műszaki, kiszolgálói területenként elhatárolva kell létesíteni. A létesítés során figyelembe kell venni az adott épületrészben foglalkoztatottak, illetve a területet egyidejűleg használók teljes létszámát.

2.7.7. A művészek és a művészeti munkában résztvevők számára megfelelő méretű társalgót, illetve dohányzóhelyet kell kialakítani a színpaddal közvetlenül nem érintkező, de onnan könnyen elérhető helyen.

2.7.8. A színpadi műszak dolgozói részére a színpaddal közvetlenül nem érintkező, de onnan könnyen megközelíthető tartózkodási helyet, valamint dohányzót kell létesíteni. A tartózkodóhelyiség a csoportos öltözővel azonos is lehet, de ebben az esetben - az öltöző kialakításán túl - biztosítani kell a pihenéshez szükséges feltételeket is.

2.7.9. A próbatermeket a színpadi körülményekkel megegyező feltételek szerint kell kialakítani. Az ott alkalmazott összes berendezési és felszerelési tárgyra a színpadra vonatkozó előírások az irányadók.

2.7.10. A balett-termekhez csatlakozó mellékhelyiségek (öltöző, mosdó stb.) a próbaterem hőmérsékletével megegyező hőmérsékletű közlekedőn át legyenek megközelíthetők.

2.7.11. Ahol a parókák tisztítását benzinnel végzik, ott parókamosó helyiséget kell kialakítani - a fodrászhelyiségtől elkülönítetten - az épületen kívül vagy az épület tűz- és robbanásbiztosan kialakított részén, a tűzvédelmi előírások betartásával.

2.7.12. A jelmezkészítő helyiség padozata melegpadlós, hézagmentes és könnyen tisztítható legyen.

2.7.13. A díszletfestőterem padlózata - technikai okok miatt (díszletvászon feszítése) - fából készüljön. A festőterem egybefüggő szabad alapterülete nagyobb legyen, mint a színpadon használt, legnagyobb vászonra festett díszlet, illetve háttérfüggöny mérete. Legkisebb belmagassága (a világítótestek és egyéb épületelemek, pl. szellőzőcsatorna, tartóelem stb. alatt) legalább 5 m legyen.

2.7.14. A díszletgyártó műhelyekhez kapcsolódó szerelőtér díszletek felállítására alkalmas részének szabad belmagassága 2,00 méterrel magasabb legyen a színpadnyílás legnagyobb magassági méreténél.

2.7.15. A kárpitosműhelyben könnyen tisztítható melegpadló legyen.

2.8. A fűtési és szellőzési rendszer kialakítása

2.8.1. A színházi létesítményekben központi fűtőrendszert kell kiépíteni.

2.8.2. A színpadot és az öltözőket összekötő közlekedők fűtöttek és az öltözőkkel azonos hőmérsékletűek legyenek.

2.8.3. A zárt - természetes szellőzéssel nem rendelkező - nézőtéren túlnyomásos szellőző-légfűtést kell létesíteni.

2.8.4. A nézőtéren a légcsere óránként és személyenként legalább 20,00 m3 legyen. Ha -10 °C külső hőmérséklet alatt, az előírt légmennyiség felmelegítése nem lehetséges, részleges visszakeverést lehet alkalmazni. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az 50%-ot.

2.8.5. A nézőtéri közlekedőknek, az előcsarnoknak és a ruhatáraknak a légcseréje legalább kétszeres, a büfék és a dohányzók légcseréje legalább ötszörös, a színpadé pedig legalább kétszeres legyen óránként. A zsinórpadlással rendelkező színpadok esetében, 20 000 m3 légtér fölött, óránként egyszeres légcsere is elegendő.

2.8.6. A szellőzéssel bevezetett levegő a port ne kavarja fel, huzathatást a tartózkodási zónában ne keltsen, és a helyiség minden részét egyenletesen öblítse át.

2.8.7. Az egészséget veszélyeztető bűzös, gőzös üzemű helyiségeknél (pl. akkumulátor és főkapcsoló helyiségek, hegesztőműhely, festékszóró helyiség) a környezethez képest kiegyenlített nyomást vagy depressziós légállapotot kell biztosítani.

2.8.8. Színházépületben csak alacsony nyomású kazánok telepíthetők.

2.8.9. A fűtőtesteket úgy kell a színházakban elhelyezni, hogy azok a helyiségeket egyenletesen fűtsék. Ahol a fűtőtesteket védőkorláttal vagy védőburkolattal kell ellátni, ott az a közlekedést és a szabad mozgást nem akadályozhatja.

2.8.10. Lehetőleg természetes szellőzéssel rendelkezzenek a művész- és a műszaki öltözők, valamint a társalgók, mosdók, zuhanyzók, próbatermek és irodák. Ahol a természetes szellőzés nem lehetséges, ott mesterséges szellőzéssel kell a légcserét megoldani. 2.8.11. Az üzemi helyiségek megfelelő szellőzéséről gondoskodni kell.

2.8.12. A légfűtés és mesterséges szellőzés esetén a beszívott levegőt - mindenkor - légszűrőkkel portalanítani kell. Gondoskodni kell a szellőzőgépek zajának és rezgésének olyan mérvű csillapításáról, hogy azok az előadások alatt is üzemeltethetők legyenek.

2.9. Világítás és villamos berendezések

2.9.1. A nézőtéri világítás kapcsolása-vezérlése csak a fényszabályozó helyiségből, szakképzett világosító vagy kioktatott személy által, elkülönített, zárható kapcsolóhelyiségből vagy a kioktatott személy elkülönített üzemi tartózkodási helyéről történhet.

2.9.2. A színpad játéktéren kívüli területén olyan munkavilágítást kell létesíteni, amely sötét színpadkép esetén is lehetővé teszi a biztonságos közlekedést.

2.9.3. Az ügyelőhelyen olyan világítást kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a jelzőrendszerek és a szövegkönyv jó megvilágítását anélkül, hogy a színpadképet zavarná.

2.9.4. A zenekar részére szabályozható fényerejű kottavilágítást kell alkalmazni.

2.9.5. A színpadi és a zenekari szabályozható világítás legyen együtt vezérelhető.

2.9.6. A súgó szövegkönyvének megvilágítását a 2.5.2. pontban foglaltaknak megfelelően kell biztosítani.

2.9.7. A mozgatható és a központi vezérlő-irányítórendszerbe kötött színpadi berendezések, függönyök működtetésének megkezdésére, illetve leállítására egyértelmű és biztonságos jelzőrendszert kell kialakítani.

2.9.8. Az ügyelő-utasító kommunikációs berendezés az ügyelőhely és a színpadi munkahelyek, valamint öltözők között egyértelmű, szelektív utasítást, illetve nyugtázást tegyen lehetővé.

2.9.9. A színházi létesítményben a váratlanul fellépő veszély (baleset, tűz, havária) jelzésére, a portával, illetve a központi, elektronikus diszpécserberendezéssel közvetlen összeköttetésben lévő, kézi működtetésű vagy automatikus jelzőrendszert kell kiépíteni.

2.9.10. Az üzemi világításon felül, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni a színház üzemi és közönségforgalmi területén.

2.9.11. A színpadon és a nézőtéren elhelyezett fényvetők lencséje elé lehullásgátlót (védőhálót) kell helyezni. Védőhálót kell elhelyezni az 5 m-nél magasabb színpadi munkavilágítás lámpatestjei (lámpaburái) alá is.

2.9.12. Az alsógépezetet kiszolgáló munkahelyeket, a munkakarzatokat, -hidakat, tornyokat, lépcsőket és a kezelőhelyeket a munkavégzéshez szükséges, de az előadás alatt is megengedhető helyi világítással kell ellátni.

3. A színházi munkával összefüggő veszélyes tevékenységek előírásai

3.1. Alsó- és színpadszinti gépezetek (süllyesztők, forgószínpadok, színpadi kocsik) kezelése, szereplők mozgása az alsógépezeten

3.1.1. A színpadi süllyesztőberendezést, nyugalmi állapotának elérésekor, minden helyzetben, biztonságosan rögzíteni kell.

3.1.2. A színpadpadlóba közvetlenül beépített süllyesztők mindegyikének 5000 N/m2 teherbírásúnak kell lennie, nyugalmi állapotukban. Emelés és süllyesztés esetén a teherbírás legalább 3000 N/m2 legyen.

3.1.3. A süllyesztő mozgási tartománya, dőlése, ferdülése mindenkor a gyártómű által megengedett határértéken belül legyen.

3.1.4. Az alsógépezeten történő bármely mozgást (pl. fel- vagy lelépést) az erre kioktatott szereplő, a megbízott műszaki dolgozó irányítása mellett, az ügyelő jelzésére végezheti el.

3.1.5. A süllyesztők felfelé mozgását a kezelő csak akkor indíthatja, ha a fölötte lévő fedőrészek nyitottak. A süllyesztési folyamat befejezése után a nyílást biztonságosan le kell zárni.

3.1.6. Mobil süllyesztő használata esetén, a színpad alatti térben, a szereplő és a kezelő részére biztonságos útvonalat és tartózkodási helyet kell kialakítani és azt szabadon kell hagyni.

3.1.7. Az alsógépezetet, illetve a süllyesztőberendezést olyan helyről kell irányítani, ahonnan a mozgási zóna - még bedíszletezett állapotban is - látható. Szükség esetén jelző-, visszajelző rendszert kell kiépíteni.

3.1.8. Ha a szakmai képesítéssel rendelkező kezelő a süllyesztőberendezés kezelőhelyét elhagyja, gondoskodnia kell arról, hogy illetéktelen a berendezést ne használhassa.[4]

3.1.9. Amennyiben a süllyesztőt zenekari ároknak is kialakítják, akkor a süllyesztő mozgása közben a zenekari árokban személyek nem tartózkodhatnak, és az árok minden bejárati ajtaját zárva kell tartani.

3.1.10. A süllyesztőket és alsógépezetet használó személyeket (szereplőket) rendszeresen ki kell oktatni a berendezések működéséről, annak veszélyeiről és a veszélyeket megelőző helyes magatartásról, továbbá a működtetéssel kapcsolatos jelzésekről.

3.1.11. A színpadi süllyesztők és alsógépezetek személy emelésére is szolgáló emelőberendezéseknek minősülnek, ezért tervezésükre és üzemeltetésükre az EBSz előírása vonatkozik.

3.1.12. Személyt vagy személyeket szabadeséssel süllyeszteni nem szabad. Szabadeséssel süllyesztett tárgyak esetében a környezet biztonságáról gondoskodni kell.

3.1.13. A forgószínpadon és forgótárcsán elhelyezett díszletelemek biztonságos rögzítéséről - próba és előadás előtt minden esetben - mindkét irányú forgatással kell meggyőződni.

3.1.14. A forgószínpadra vagy forgótárcsára forgás közben fellépni vagy arról lelépni csak külön rendezői utasításra, nyíltszíni forgásnál lehet. A szereplő(ke)t erre külön ki kell oktatni és a mozgást be kell gyakoroltatni.

3.2. A felsőgépezet kezelése és működtetése

3.2.1. A felfüggesztett díszleteket, díszletelemeket és repülőszerkezeteket, valamint azok kötözőelemeit az EBSz-ben előírtak szerinti névleges biztonsági tényezőkkel kell méretezni és kivitelezni.

3.2.2. Lógó díszletet legalább három bekötéssel (két végén és súlyvonalban) kell biztosítani. Törött, hibás díszletet vagy tárgyat bekötni tilos.

3.2.3. A kötözői feladatot elvégezheti minden színpadi műszaki dolgozó, ha a szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik. A díszletelem bekötését egyszerre többen is végezhetik, ekkor azonban egyszemélyi, felelős irányítás szükséges.[5]

3.2.4. A kötözésre használt elemeket használatbavételük előtt, a munka irányításával megbízott egyszemélyi felelősnek ellenőriznie kell.

3.2.5. Díszlet vagy díszletelem felfüggesztésénél, a függesztőelemeket úgy kell rögzíteni, hogy azok ne tudjanak kioldódni és mindenkor biztonságosan tartsanak.

3.2.6. Statikailag határozott felfüggesztéseknél legalább tízszeres, határozatlan felfüggesztéseknél pedig legalább tizenkétszeres biztonság szükséges.

3.2.7. Domború, síkból kiálló (plasztikus) díszletet, illetve díszletelemet úgy kell bekötni, hogy mozgás közben ne akadhasson össze más díszlettel vagy díszletelemmel.

3.2.8. Több darabból álló díszlet merevítőszerkezetét elemenként külön is biztosítani kell úgy, hogy beakadás, törés esetén ne eshessen le, és felfüggesztése mindig súlyvonalban maradjon.

3.2.9. Az ellensúlyos kézi díszlethúzó súlyait úgy kell, váltakozva, felhelyezni a súlypálcára, hogy a súlyoszlop ne dőlhessen ki.

3.2.10. Az ellensúlyokat, a funkció szerinti megkülönböztetés végett, eltérő színűre kell festeni.

3.2.11. Az ellensúlyos díszlethúzókat mindig kiegyensúlyozva, illetve oly mértékig túlsúlyozva kell tartani, hogy hiba vagy a fékszerkezet kioldódása esetén a díszlet, illetve a díszletelem csak felfelé mozdulhasson el.

3.2.12. Az ellensúlyos kézi díszlethúzó helyzetrögzítő fékberendezését, a működtetés időtartamának kivételével, állandóan rögzítő-fékező állapotban kell tartani.

3.2.13. A húzó(kommandó-)kötél mindig feszesen illeszkedjen a terelő-feszítő kerekek hornyába. Megnyúlása esetén utána kell állítani.

3.2.14. Az ellensúly nélküli kézi díszlethúzót mindig biztonságosan ki kell kötni.

3.2.15. A rudas díszlethúzóra vagy a ponthúzóra felfüggesztett terhet felhúzása előtt úgy kell az emelőberendezés alá helyezni, hogy a teher tömegközéppontja a függési pont alatt legyen. Felhúzás közbeni lengés bekövetkezésekor, annak megszűntéig, a díszletet vagy díszletelemet tovább emelni nem szabad.

3.2.16. Körhorizont-függönyön olyan méretű nyílást (hasítékot) kell vágni, vagy azt olyan magasra kell emelni, hogy díszletezéskor benne a legmagasabb díszlet se akadhasson el.

3.2.17. Előfüggöny nyitásánál és zárásánál, a működtetéssel megbízott személynek olyan helyet kell elfoglalnia, ahonnan a függöny mozgási síkját teljes szélességében figyelemmel tudja kísérni.

3.2.18. A bayreuthi függönyszárnyak lesúlyozására kemény tárgy nem használható (azonban pl. homokkal töltött zsákok használhatóak). A súlyok alsó szintje a padlószint felett legalább 2,20 m legyen.

3.2.19. A biztonsági fő- és színpadi vasfüggönyök működtetésének, használatának, esetleges szcenikai alkalmazásának szabályait, belső rendjét, a helyi adottságoknak megfelelően, a munkáltató írásban határozza meg.

3.2.20. A színpadi felsőgépezet terébe, a munkakarzatokra és a zsinórpadlásra csak az ott szolgálatot teljesítő vagy ellenőrzést, karbantartást végző dolgozók mehetnek fel. A feljáratoknál, erre vonatkozóan, figyelmeztető-tiltó táblát kell elhelyezni.

3.2.21. A színpadi felsőgépezet irányításával megbízott vezető részére, az előadás vagy a próba során használt díszlet- és ponthúzók által behatárolt egész színpadi területre, bedíszletezett színpad esetén is rálátást kell teremteni.

3.2.22. Mozgóhidak és repülőszerkezetek tervezésére és üzemeltetésére az EBSz előírásai az irányadók.

3.2.23. Repülőszerkezetet és a repüléshez alkalmazott védőfelszerelést, amellyel személyt vagy személyeket mozgatnak, minden próba és előadás előtt át kell vizsgálni és azt ki kell próbálni. A terhelési próbához ember nem vehető igénybe. A repülőszerkezet minden alkatrészét tízszeres biztonsággal kell méretezni.

3.2.24. A repülőszerkezetek szerelésére, ellenőrzésére és raktározására vonatkozó szabályokat a munkáltatónak írásban kell meghatároznia, és azokat a velük dolgozók tudomására kell hoznia.

3.3. Díszletépítés, -bontás; próbák, előadások és gyorsváltozások

3.3.1. A színpadi építményt (lépcső, emelvény, híd stb.) mindig az igénybevételnek megfelelő, de legalább 2700 N/m2 terhelésre kell méretezni és kivitelezni.

Díszlet esetében az építményt az igénybevételnek megfelelően kell méretezni.

3.3.2. A színpadi lépcsőre, emelvényre, hídra - ha az a színpadszinttől 1,00 m-nél nagyobb szintkülönbséget hidal át - korlátot vagy azzal egyenértékű díszletelemet kell szerelni.

3.3.3. Ha a színpad, illetve a díszlet képe miatt a díszletajtó nyílása alacsonyabb 1,90 m-nél, akkor a szokásos fejmagasságban akadályozó elemet észrevehető módon jelölni és megfelelően burkolni kell. Erre a dolgozók és a szerelők figyelmét külön fel kell hívni.

3.3.4. Emberi erővel mozgatott díszletelem, segédeszköz nélkül, kézzel mozgatva 200 kg-nál, díszlethúzással (segédeszközzel) mozgatva 400 kg-nál nagyobb tömegű nem lehet.

3.3.5. A díszlethúzók megengedett (egyenkénti) legnagyobb összterhelését feltüntető táblákat kell elhelyezni a színpadszint két oldalán és a súlyzókarzaton.

3.3.6. A színpadi emelőgépek és süllyedők kezelője-irányítója, próba és előadás alatt a kijelölt helyét nem hagyhatja el.

3.3.7. A színpadra, az emelvényekre, a lépcsőkre és a hidakra helyezett alap- és más szőnyegeket rögzíteni kell.

3.3.8. Díszletelemként tilos beépíteni szilánkosan törő anyagot (pl. üveg, csempe, pala stb.).

3.3.9. Amíg a színpadon műszaki munkák folynak, a színpadtérben és a zenekari árokban az oda beosztott, munkát végzőkön kívül más nem tartózkodhat.

3.3.10. A szcenikai tervek részeként, a díszletek felépítéséről, bontásáról és szállításáról technológiai tervet kell készíteni, amely tartalmazza a műveletek sorrendjét, a használandó eszközöket, egyéni védőeszközt és a biztonságos munkavégzéshez szükséges helyi előírásokat.

3.3.11. A színpadon végzett műszaki munkát (díszletépítés és -bontás, gyors változás, kellékezés, világítóberendezések elhelyezése stb.) csak szakképzett és ezzel megbízott vezető (színpadmester, színpadi felügyelő stb.) irányíthatja és hangolhatja össze, egyszemélyi felelősséggel. Az egyes tárak (műhelyek) szakmai munkájáért a tárvezetők felelősek.[6]

3.3.12. A színpadi előadások és próbák megkezdése előtt, az ügyelőnek a díszletek, bútorok, kellékek és azok felállításának, elhelyezésének, működésének biztonságát ellenőriznie kell, valamint felül kell vizsgálnia az általa kezelt jelző-utasító és egyéb berendezések működőképességét is. Az esetleges hibák elhárításáig az ügyelő nem adhat utasítást az előadás megkezdésére.

3.3.13. A szereplőknek a színpad játékterébe történő akadálytalan és biztonságos belépését, illetve onnan kilépését az ügyelőnek kell vezényelnie.

3.3.14. A próbák és az előadások ideje alatt a színpadtérben történő összes egyéb tevékenységet (a díszletváltozást, magát a játékot, a berendezések működését stb.) is az ügyelő irányítja.

3.3.15. A színpadi munkát végzők (díszítő, kellékes, bútoros, világosító stb.) részére szükséges egyéni védőeszközöket, illetve felszerelést a munkáltató a munkatevékenységnek megfelelően a munkahelyi veszélyekre és ártalmakra tekintettel határozza meg.

3.3.16. A díszletek mozgatása közben, valamint a színpad építési vagy bontási munkái során (amennyiben a fejsérülés veszélyével járó tevékenységet folytatnak), a védősisak viselése a munkaterületen tartózkodók számára kötelező. Ez alól - az előadás (jelenet) - idejére csak a színpadi munkát irányító vezető adhat időszakosan felmentést.

3.3.17. A próbák tartama alatt, az új darab beállításánál vagy beugrás esetén a rendezőnek fel kell hívnia a szereplők figyelmét a díszletekkel (jelződíszletekkel) és színpadi cselekményekkel kapcsolatos biztonsági előírásokra.

3.4. Szúró-vágó és lőfegyver kezelése és tárolása

3.4.1. A szúró- és vágófegyverek élét, hegyét le kell tompítani.

3.4.2. A becsúszó tőröket kifogástalan, működőképes állapotban kell tartani.

3.4.3. A szúró- és vágófegyverek kezelését csak szakember (pl. vívómester) taníthatja be, illetve e fegyverek nyílt színi használatát, lehetőleg, az abban jártas szakemberre vagy sportolóra kell bízni.

3.4.4. A vívásra használt eszközök állapotát, minden használatbavétel előtt ellenőrizni kell. Sérült, hibás eszköz nem használható.

3.4.5. Színpadon csak hatástalanított lőfegyvert szabad használni. A lőfegyverekről nyilvántartást kell vezetni. A színházi lőfegyvert a hozzá tartozó tölténytől elkülönítetten, jól zárható helyen kell tárolni.[7]

3.4.6. Lőfegyver használatakor személyekre célozni és lőni tilos. A célzás irányát minden esetben pontosan előre meg kell határozni.

3.4.7. A lőfegyverek kezelésére és tárolására, a hatósággal egyetértésben, felelős személyt kell kijelölni.

3.5. Pirotechnikai munka, tűzveszélyes cselekmény

3.5.1. Hatásként alkalmazott pirotechnikát csak szakképesítéssel rendelkező szakember vagy jelenlétében, az általa betanított szereplők kezelhetnek.

3.5.2. Pirotechnikai termékek csak felügyelet mellett és csak a szükséges ideig, de legfeljebb a jelenet végéig tarthatók a színpadon.

3.5.3. A pirotechnikai terméket az előírt tárolóhelyen és megfelelő csomagolásban kell tárolni.[8]

3.5.4. A színpadon csak a szerep követelményeinek megfelelően szabad dohányozni és gyertyát, fáklyát, pirotechnikai anyagokat stb. használni. A tűzveszélyes cselekmény végzésének feltételeit a munkáltató írásban határozza meg.

3.6. Artista és kaszkadőr tevékenység

3.6.1. Artista jellegű tevékenységet csak képesítéssel rendelkező artista, illetve kaszkadőr vagy első osztályú minősítésű szakági sportoló taníthat be a szereplőknek. Amennyiben lehetséges, a tevékenységet vele kell elvégeztetni.

3.6.2. Az artistafelszereléseket tilos más célra felhasználni. A használatbavételük előtti ellenőrzést csak abban jártas szakember végezheti el.

3.6.3. Artista jellegű produkcióhoz használt kellékeket, berendezéseket artista képzettségű szakemberrel (a tervezést és méretezést képzett műszaki szakemberrel) kell elkészíttetni és használatukat is artistáknak kell betanítani. Az artista jellegű felszerelési és berendezési tárgyak használat előtti és időszakos ellenőrzésének rendjét a munkáltató írásban határozza meg.

3.7. Gyermekek szerepeltetése

3.7.1. Gyermekszereplők csak a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak a színpadon. Gyors színváltozás esetén biztonságos tartózkodási helyet kell kijelölni számukra.

3.7.2. Gyermekszereplők részvételével tartott próbák, előadások alkalmával a gyermek(ek) állandó és külön felügyeletéről gondoskodnia kell a színházvezetésnek.

A gyermek(ek) hozzátartozói, kísérői a színpadon, illetve az üzemi területen csak a munkáltató által meghatározott helyen tartózkodhatnak.

3.7.3. A gyermekszereplőknek annyi próbalehetőséget kell adni, amennyi csak szükséges ahhoz, hogy biztonságosan elsajátíthassák a rájuk bízott feladatokat.

3.8. Állatok szerepeltetése

3.8.1. Állat akkor szerepelhet, ha állatorvosi nyilatkozat tanúsítja, hogy az színpadi szereplésre megfelel, egészséges, féregtől és élősditől mentes.

3.8.2. A színpadon fellépő állatokat - kis háziállatok kivételével - az illetéktelenek belépését és benyúlását megakadályozó, biztonságos ketrecben kell szállítani és őrizni. Ketrec nélkül, még az idomított állat is, csak pórázon tartva vezethető és szerepeltethető.

3.8.3. Az állat színpadi szereplésekor gondozójának, illetve idomítójának a színpadon, lehetőleg a nyílt színen jelen kell lennie. Lovak és hasonló nagyságú állatok szerepelésekor minden állat mellett egy-egy állatkísérő legyen.

Színpadon, szabadon, csak idomított, hívásra visszatérő (visszarepülő) madarak szerepeltethetők.

3.8.4. Az állatot megfelelő számú próbával és a nyilvános előadás körülményeinek megfelelően kell a fellépéshez szoktatni.

3.9. Jelmez, kellék, bútor

3.9.1. A jelmezt, kelléket, bútort úgy kell elkészíteni, hogy az egészséget és biztonságot ne veszélyeztesse.

3.9.2. Jelmezek, kellékek festésére csak egészségre ártalmatlan készítmény használható.

3.9.3. Az ételek és italok frissek, az élelmiszer-higiéniai előírásoknak megfelelően elkészítettek, tároltak és tálaltak legyenek.

3.9.4. Az étel fogyasztásához használt evőeszközöket, tányérokat, poharakat stb. az előadás előtt el kell mosogatni.

3.9.5. Szeszes italt, színpadon, még kellékként sem szabad felszolgálni.

3.9.6. A színpadon motoros járművet (gépkocsi, motorkerékpár, targonca stb.) csak a járműkategóriának megfelelő jogosítvánnyal rendelkező személy kezelhet. A keletkező kipufogógázok elvezetéséről gondoskodni kell.

3.9.7. A repülőszerkezethez használt repülőruha, testhevederzet kiválasztásánál, elkészítésénél az Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat előírásait figyelembe kell venni. Azokat szakértővel ellenőriztetni kell.[9]

3.9.8. A műsoron lévő darabok jelmezeinek tisztán tartásáról, portalanításáról és féregmentesítéséről rendszeresen gondoskodni kell.

3.9.9. A színház által rendelkezésre bocsátott testi fehérneműt előadásonként kell mosni.

3.9.10. A kárpitozott bútorokat, puha-textil díszletelemeket és szőnyegeket a portól rendszeresen meg kell tisztítani.

3.9.11. Olyan bútorokat, szőnyegeket, párnákat stb., amelyekre a szereplők ráfekszenek, arccal ráborulnak, előadásonként portalanítani és tisztítani kell.

3.10. Színpadvilágítás

3.10.1. Világítótestek díszlethúzóra történő felfüggesztésénél, a leszakadás ellen, tízszeres biztonságot és legalább két függesztőelemet kell alkalmazni.

3.10.2. A színpadi fényforrások részére felállított állványok, létrák lábait - a gördülőállványok kivételével - felborulásuk megakadályozására, a színpadpallóhoz kell rögzíteni. Statívokra, létrákra szerelt világítási eszközöket ugyancsak biztosítani kell leesés ellen.

3.10.3. A hidakon, toronyemeleteken, karzatokon tárolt színszűrőket úgy kell elhelyezni és tárolni, továbbá a világítóeszközöket olyan rögzítéssel kell ellátni, hogy azok forgatás, irányítás vagy akaratlan érintés következtében le ne eshessenek.

3.10.4. A színpadpadlóra fektetett kábeleket a közlekedésre használt mezőkben (járások) botlásgátló csíkkal, lemezzel vagy szőnyeggel le kell takarni.

3.10.5. A színpadi közlekedési utakat mindenkor megfelelő üzemi vagy irányfény-világítással kell ellátni.

3.10.6. A színpadra befüggesztett világítóeszközök (csillárok, lámpák) és egyéb villamos berendezések legalacsonyabb pontja 2,0 m fölött lehet. A felfüggesztő huzalok nem alkalmazhatók sem villamos vezető, sem érintésvédelmi védővezető céljára.

3.10.7. Azok a villamos fogyasztó készülékek, illetve lámpatestek, amelyeket a szereplők kézbe vesznek, hordoznak, II. érintésvédelmi osztályúak legyenek, vagy táplálásuk érintésvédelmi törpefeszültségről történjen.

3.10.8. A színpadvilágítás üzemeltetésének egész tartama alatt (próbák, előadás) gondoskodni kell a fényszabályozó berendezés felügyeletéről és a színpadvilágítás munkaterületének áttekinthetőségéről.

4. Ellenőrzési követelmények

4.1. A Szabályzat végrehajtásának ellenőrzésére a felügyeletet gyakorló szerv, a munkavédelmi előírások tekintetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi munkavédelmi felügyelősége jogosult.[10]

4.2. Az üzembe helyezést és az időszakos vizsgálatokat, ellenőrzéseket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásai szerint kell végrehajtani.

4.3. A színpadi felsőgépezet berendezéseinek időszakos vizsgálatát negyedévenként kell elvégezni, de a külsőleg is láthatóvá vált hibákat ennél gyakoribb szemrevételezéssel kell feltárni. A függesztékeket, minden harmadik felülvizsgálat után, statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni a névleges terhelés 1,25-szörösével.

4.4. A színpadtechnikai emelőberendezés fő- és szerkezeti vizsgálatát minden évadzárás és évadnyitás között, de legalább évente egyszer el kell végezni.

4.5. Minden olyan előadás (vagy próba) előtt, amelyhez emelőgépet vagy emelőszerkezetet használnak, meg kell vizsgálni a biztonságot érintő berendezések hatékonyságát, így különösen:

- a vészleállítót, amely az emelőberendezés üzemét bekapcsolja,

- figyelmeztető-, jelzőberendezéseket,

- a hajtóművet, köteleket, láncokat,

- a végálláskapcsolókat,

- a hajtóműféket,

- a reteszeléseket,

- a teherbírás-, illetve a kinyúlásjelzőket,

- a gép használati utasításában előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket.

4.6. A beépített és hordozható létrák időszakos biztonsági felülvizsgálatát legalább évenként kell elvégezni.

4.7. A záporberendezés vizsgálatát új, felújított vagy javított berendezés esetén és az üzembe helyezést követően legalább 4 évenként vízzel kell elvégezni. A közbeeső időszakban a csőhálózatot és a záporrózsákat füstpróbával is lehet vizsgálni. A záportartály nyitószerkezetének és a nyomásfokozó (töltő)szivattyúnak az ellenőrzését mindig vízzel kell elvégezni.

4.8. A színházi létesítmény munkavédelmi ellenőrzését legalább negyedévenként kell megtartani, és annak megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az évadzáró és évadnyitó vizsgálat is egy-egy ellenőrzésnek számít.

4.9. Az új előadások díszletterveit, a kivitelezés előtt, a színház igazgatója által kijelölt színházi - munkavédelmi szakemberrel véleményeztetni kell.

4.10. Új díszlet színpadra állítása előtt a létesítésben közreműködő tervező az 1. számú mellékletben foglaltak, a kivitelező a 2. számú mellékletben foglaltak szerint köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a munkavédelmi követelményeket megvalósították.

4.11. A díszleteket és a színpadi berendezéseket használatba venni a 4.10. pontban meghatározottak, valamint a 3. számú melléklet szerint kitöltött felelős üzemeltetői nyilatkozat alapján a színház igazgatója által a 4. számú melléklet szerint írásban kiadott Díszlet-használatbavételi engedély alapján lehet.

4.12. Minden előadás és próba előtt a színpadi munka irányításával megbízott személynek (színpadmester, színpadi felügyelő stb.) és az ügyelőnek együttesen kell meggyőződnie a játéktér biztonságáról.

Az ellenőrzés után az ügyelő veszi át a színpadi munka irányítását.

4.13. Minden előadás és próba előtt, a nézőtéri felügyelőnek, ennek hiányában a gondnoknak vagy az ügyeletes műszaki vezetőnek meg kell győződnie a nézőtér biztonságos állapotáról.

4.14. Vendégjátékok alkalmával, a fogadó- és a vendégegyüttes vezetőjének egyaránt, az előadás előtt meg kell győződnie a fogadó-,- illetve vendég felszerelések, berendezések biztonságos állapotáról.

4.15. Külföldi vendégszereplések alkalmával, a munkavédelmi feltételeket is szerződésben kell rögzíteni, és a próba, valamint az előadás megkezdése előtt, a vendégegyüttes vezetőjének e feltételek meglétét is ellenőriznie kell.

1. számú melléklet

Díszlettervezői nyilatkozat

2. számú melléklet

Díszletgyártói nyilatkozat

3. számú melléklet

Üzemeltetői nyilatkozat a díszlet színpadi használatba vételéhez

4. számú melléklet

Díszlet-használatbavételi engedély