T/6187. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról
2012. évi XVII. törvény
1. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"m) költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételeknek és kiadásoknak a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő pénzmaradvány,"
(2) Az Áht. 2. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában)
"r) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a körjegyzőség."
(3) Az Áht. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként."
(4) Az Áht. 27. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete - ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv -gondoskodik.
(5) A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a jogi személyiségű társulás munkaszervezete - ha a jogi személyiségű társulás nem hozott létre munkaszervezetet a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv - gondoskodik."
(5) Az Áht. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
(4) A polgármester a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosításról és előirányzatátcsoportosításról a képviselő-testületet annak következő ülésén tájékoztatja.
(5) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(6) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(7) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni."
(6) Az Áht. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi."
(7) Az Áht. 70. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel."
(8) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek
a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi müveletek),
b) letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és passzív pénzügyi műveletek), és
c) továbbadási célú bevételek.
(2) A finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi műveleteket pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni."
(9) Az Áht. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyben maradó személyi jövedelemadó, a normatív hozzájárulás, támogatás, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyben maradó személyi jövedelemadó, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, valamint a normatív hozzájárulás, támogatás felhasználható."
(10) Az Áht. 106. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti."
(11) Az Áht. 106. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A kincstár a (9) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények részére a normatív állami hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít.
(11) A (2), (9) és (10) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a kincstárnak a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében összekapcsolhatók."
(12) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:
"36. a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait."
(13) Az Áht. 109. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter köti meg."
(14) Az Áht. 111. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(13) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével - 2012. április 30-áig köteles a kincstárnál - ha azzal még nem rendelkezik - forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével - megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi ... törvény hatálybalépése napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2012. április 30-áig benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.
(14) A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla kivételével - új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a (13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalja."
2. §
Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontban "jövedelelmkiegészítő" szövegrész helyébe Jövedelemkiegészítő" szöveg, 4. § (2) bekezdésében a "pénzforgalmilag teljesülő" szövegrész helyébe a "teljesülő" szöveg, 13. § (5) bekezdésében a "besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett állami, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló jogi személy" szövegrész helyébe a "besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy" szöveg, 25. § (4) bekezdésében "az (1) és (3) bekezdés alapján" szövegrész helyébe "a (3) bekezdés alapján" szöveg, 26. § (1) bekezdésében a "többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének" szövegrész helyébe a "többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás tervezési feladatainak ellátásáért a 27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős költségvetési szerv" szöveg, 30. § (3) bekezdésében "a 31. §-ban meghatározott kivételekkel" szövegrész helyébe a "Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel" szöveg, 42. § (3) bekezdésében "a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által" szövegrész helyébe a "- a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a" szöveg, 50. § (6) bekezdésében a "kifejezetten lehetővé teszi" szövegrész helyébe a "lehetővé teszi" szöveg, 73. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában a "79. § (4) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "78. § (4) bekezdése szerinti" szöveg, 54. alcímének címében a "kszervek" szövegrész helyébe a "szervek" szöveg", 84. § (3) bekezdésében az "irányító szerv által választott" szövegrész helyébe az "irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott" szöveg, 91. § (3) bekezdésében a "többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének" szövegrész helyébe a "többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás beszámolási feladatainak ellátásáért a 27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős szervezet" szöveg, 107. § (1) bekezdésében "a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek" szövegrész helyébe "a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek" szöveg, 108. § (3) bekezdésében "a (2) bekezdésben megjelölt szervezet" szövegrész helyébe a "- a költségvetési szerv kivételével - a (2) bekezdésben megjelölt szervezet" szöveg, 109. § (8) bekezdésében a "kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek" szövegrész helyébe a "kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek" szöveg lép.
3. §
Hatályát veszti az Áht. 23. § (4) bekezdése.
4. §
(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény) 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A (3) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó bele a likvid hitelből, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből, és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettségek összege."
(2) A stabilitási törvény 18. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Tanács elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért -a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(6) A Tanács elnöke feladatai ellátásáért illetményre és más juttatásokra jogosult. A Tanács elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben a Tanács elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
(7) A Tanács elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(8) A Tanács elnöke illetményének és juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. Az illetmény folyósításával és a juttatások biztosításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el."
5. §
A stabilitási törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában a "3. § a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés a) és b) pontja" szöveg, 13. § (1) bekezdés c) pontjában a "3. § a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés a) és b) pontja" szöveg, 13. § (1) bekezdés h) pontjában a "3. § a), b), e) és g) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja" szöveg, 17. §-ában a "Tanács tagja" szövegrész helyébe a "Tanács elnöke kivételével a Tanács tagja" szöveg, 34. § b) pontjában a "28." szövegrész helyébe a "29." szöveg lép.
6. §
Hatályát veszti a stabilitási törvény 10. § (4) bekezdése, valamint a stabilitási törvény 10. § (8) bekezdésében a "fejlesztési célú" szövegrész.
7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat biztosítja, hogy a helyi önkormányzatok 2012. évi költségvetésük tervezése és végrehajtása során, a költségvetési hiány finanszírozására - a Kormány hozzájárulásával -működési célú hitel felvételére legyen jogosultak. A javaslat ennek érdekében módosítja az államháztartásról szóló törvényt és Magyarország gazadási stabilitásáról szóló törvényt. A módosítás értelmében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt rendelkezésekkel összhangban 2012. évben még tervezhető működési célú hiány finanszírozására mód nyílik az önkormányzatok számára éven túlnyúló működési hitel felvételére, természetesen csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
A Költségvetési Tanács függetlenségének erősítése és munkája integritását szolgálja, hogy a javaslat a Stabilitási törvény módosításával a Tanács elnökére nézve előírja, hogy - az oktatást és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve - nem folytathat más kereső tevékenységet, ugyanakkor ezekkel a korlátozással összhangban megfelelő díjazásban és juttatásokban részesül.
A javaslat ezen felül több, az önkormányzatok költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos rendelkezés pontosítását is elvégzi, amelyek könnyebbé teszik a törvény gyakorlati végrehajtását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § (1) bekezdéséhez
A fogalom-meghatározás pontosítása szükséges, mivel a teljesített bevételek és kiadások különbözetét az államháztartási számviteli előírások szerint még korrigálni kell bizonyos tételekkel (pl. aktív és passzív pénzügyi elszámolások) a maradvány kimutatásakor.
Az 1. § (2) bekezdéséhez
Az értelmező rendelkezések között szükséges meghatározni a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzat hivatala és körjegyzőség fogalmakat közösen lefedő önkormányzati hivatal megnevezést.
Az 1. § (3) bekezdéséhez
A törvényben szükséges arról rendelkezni, hogy a pénzforgalommal járó tételek mellett bizonyos pénzforgalommal nem járó tételeket is el kell számolni. Ilyen különösen az előző évi maradvány igénybevétele vagy az önkormányzatok nettó finanszírozása rendszerében levont és a Kincstár által átutalt tételek elszámolása az önkormányzatnál.
Az 1. § (4) bekezdéséhez
A hatályos Áht. alapján a többcélú kistérségi társulás gazdálkodási feladatai ellátásáról a társulási tanács munkaszervezete, a jogi személyiségű társulás gazdálkodási feladatai ellátásáról pedig a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A gyakorlatban előfordul, hogy a többcélú kistérségi társulásnál nem hoztak létre külön munkaszervezetet, hanem a székhely szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított külön ellátó szervezet végzi ezeket a feladatokat. Ugyancsak előfordul a gyakorlatban, hogy a jogi személyiségű társulás rendelkezik külön munkaszervezettel vagy az egyik önkormányzat által alapított külön ellátó szerv látja el a gazdálkodási feladatait. Mivel mindegyik gyakorlat megfelelő megoldásnak tűnik az államháztartási gazdálkodási szabályok szempontjából, rendelkezni kell a törvényben ezen esetekről is.
Az 1. § (5) bekezdéséhez
Az Áht. alapján az önkormányzat előirányzatainak módosítására, az azok közötti átcsoportosításra a képviselő-testület jogosult. A javaslat az Ötv.-vel összhangban kifejezetten kimondani javasolja, hogy költségvetési rendeletében a képviselő-testület ezt a jogát átruházhatja a polgármesterre vagy a pénzügyi bizottságra.
Az 1. § (6) és (7) bekezdéséhez
A törvény nem tartalmazza a törlés szabályait, továbbá az ügyintézési határidőkre, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó előírásokat, melyeket törvény
írhat elő, ezért ezek pótlása szükséges. A törlésre vonatkozó szabályok hiánya azt a veszélyt hordozza magával, hogy olyanok látnak el belső ellenőrzési tevékenységet, akik nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak.
Az 1. § (8) bekezdéséhez
A törvény külön tárgyalja a költségvetési tételeket (I. fejezet), valamint a finanszírozási és más tételeket (IX. fejezet). Utóbbiak esetén - a költségvetési bevételekhez és kiadásokhoz hasonlóan - szükséges a pénzforgalmi szemlélet kimondása.
Az 1. § (9) bekezdéséhez
Szükséges azon [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2011. december 31-én hatályos 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti] szabály beépítése az Aht-ba, amely szerint a helyi önkormányzat hitele, kötvénykibocsátása fedezeteként nem szolgálhat a törzsvagyon, valamint a kapott normatív hozzájárulás, támogatás, helyben maradó SZJA, stb. A főszabály alól azonban kivételek megállapítása is szükséges. Egyfelől a likvid hitel kivételként történő szabályozása feltétlenül szükséges, hiszen ellenkező esetben pl. munkabér megelőlegező hitelt sem tudnának felvenni az önkormányzatok, amelynek a forrása a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás. Kivételként kell kezelni továbbá az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások előfinanszírozása céljából felvett hiteleket, hisz azokat természetüknél fogva az utófinanszírozással kapott uniós költségvetési támogatásokból törlesztik.
Az előírás az Áht. azon előírása helyébe lép, amely értelmében az önkormányzatok betétként csak a fizetési számlájukhoz kapcsolódó alszámlán köthetnek le forrásokat. A decemberben elfogadott szabályozásig a fizetési számlát kezelő bankon kívül is lehetett betétje az önkormányzatoknak. A szabály hatályon kívül helyezésével (technikailag más tartalmú rendelkezésre történő kicserélésével) az önkormányzatok a pénzügyi szolgáltatásokat végző szervezetek között továbbra is szabadon választhatnának szabad forrásaik felhasználása érdekében.
Az 1. § (10) és (11) bekezdéséhez
A kincstár kifejlesztette a TÉBA rendszert, amelynek elsődleges feladata a közoktatási és a szociális területen a személyhez köthető normatív támogatások tekintetében annak követése, hogy mely ellátott után, mely fenntartók milyen jogcímeken és összegben részesülhetnek/részesülnek támogatásban. A TÉBA rendszerrel jelentős mértékben meg lehetne előzni már a támogatások igénylésének időpontjában a támogatások jogosulatlan igénybevételét.
A TÉBA rendszerhez kapcsolódóan szükséges felhatalmazás biztosítása a személyes adatok egy központi rendszerben történő nyilvántartására, kezelésére. Ezen adatok nélkül a TÉBA nem képes funkcióinak ellátásra. Annak érdekében, hogy megbízható és hiteles forrásból kerüljön a lehető legtöbb szükséges adat a TÉBA-ba, felhatalmazás szükséges az adatokat nyilvántartó rendszerek összekapcsolhatóságára (pl. OH KIR vagy családtámogatási területen kezelt és már meglevő adatok normatív területen történő felhasználása).
Az 1. § (12) bekezdéséhez
A rendelkezés a végrehajtási jogalkotásra való felhatalmazást állapít meg az államháztartási törvény letéti pénzkezelésre vonatkozó szabályaihoz kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének részletes szabályaira.
Az 1. § (13) bekezdéséhez
A nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötendő szerződések - legközelebb márciusban az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötendő projektfinanszírozási hitel kapcsán - nemzetgazdasági miniszter általi aláírhatósága jogilag nem kellően megalapozott, mivel a Ptk. alapján a Magyar Államot főszabály szerint nem ő képviseli. Figyelemmel a nemzetgazdasági miniszter kormányzati feladat- és hatáskörére, szükséges törvényben kimondani, hogy ezekben az esetekben a miniszter járhat el.
Az 1. § (14) bekezdéséhez
A kincstári körhöz hasonlóan (Áht. 109. § (12) bekezdés) a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára is indokolt lehetővé tenni, hogy a kincstáron kívül vezetett fizetési számlájuk megszüntetésének kötelezettsége alól kivételesen az államháztartásért felelős miniszter engedélyt adjon. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos az engedélyt megkapja, úgy a számlavezető hitelintézet a fizetési számlát nem köteles megszüntetni, és arra - a stabilitási törvény keretei kötött - továbbra is biztosíthatja folyószámlahitel igénybevételét.
A 2. §-hoz
Összhangban a 13. § (5) bekezdésével a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyekről a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségekről rendelkező 107. § (1) bekezdésében is szükséges rendelkezni, ezzel összhangban pedig a 109. § (8) bekezdésében előírni, hogy ezen szervezetek listáját is tegye közzé a nemzetgazdasági miniszter közleményben.
Az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a helyi önkormányzat nem fogadott el az átmeneti (a költségvetési rendelet elfogadásáig tartó) gazdálkodásról rendeletet, akkor a polgármester jogosult az átmeneti gazdálkodás során a befolyó bevételek beszedésére és az előz év szerinti kiadások teljesítésére. Összhangban a korábbi Áht. szabályaival az átmeneti gazdálkodásról szóló külön - azaz a zárszámadáson felüli rendes - beszámolási kötelezettséget csak ez utóbbi esetre szükséges előírni.
Az Áht. 30. § (3) bekezdésének hatályos szövege alapján a bevételi előirányzatok főszabályként kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők. A főszabály fenntartása mellett indokolt szűk körben a kivételek megengedése, mivel bizonyos bevétel-típusok (központosított előirányzatok támogatása, átvett pénzeszközök) eredeti előirányzatként nem tervezhetők, így az évközi módosításra azok megszerzése esetén akkor lenne csak lehetőség, ha a más előre tervezett tételek már 100%-ig teljesültek. A módosítás ezért lehetővé teszi - a törvény keretjellegét figyelembe véve -, hogy a törvény végrehajtási rendelete a főszabály alól kivételeket határozzon meg.
Az Áht. 42. § (3) bekezdése alapján jelenleg csak a központi költségvetési szervek által kiszabott bírságokat kell adók módjára behajtani. Indokolt - a korábbi szabályozásnak megfelelően - ezt a szabályt valamennyi, tehát például az önkormányzati építésügyi hatóságok által kiszabott bírságokra is kiterjeszteni.
Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontjának, 26. § (1) bekezdésének, 50. § (6) bekezdésének, 73. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjának, 54. alcímének, 84. § (3) bekezdésének, 91. § (3) bekezdésének, valamint 108. § (3) bekezdésének módosítása technikai - szövegpontosító, vagy más módosításokhoz kapcsolódó - jellegű változtatásokat vezet át a törvény szövegén.
A 3. §-hoz
Mivel a javaslat megteremti annak általános lehetőségét, hogy a költségvetési rendeletben a képviselő-testület a kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adjon, a tartalékokra vonatkozó hasonló tartalmú szabály feleslegessé válik.
A 4. § (1) bekezdéséhez
A módosítás alapján az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezettől kapott támogatás előfinanszírozására felvett hitel és a víziközmű-társulattól - annak megszűnése miatt - átvett hitel miatti fizetési kötelezettség sem kerülne figyelembe vételre a hitelkorlát számításánál, tekintettel arra, hogy az előfinanszírozási célt szolgáló hitel visszafizetésének forrása maga a támogatást, nem pedig az önkormányzat saját bevétele. A víziközműtársulattól - annak megszűnése miatt - átvett hitel finanszírozásának fedezete a szintén a társulattól átvett lakossági érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó követelés, ezért az átvett hitel visszafizetése jellemzően nem a saját bevételből történik.
A 4. § (2) bekezdéséhez
A Költségvetési Tanács függetlenségének erősítése és munkája integritását szolgálja, hogy a Tanács elnöke - oktatást és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve - ne folytasson más kereső tevékenységet, ugyanakkor ezekkel a korlátozással összhangban megfelelő díjazásban és juttatásokban részesüljön.
Az 5. §-hoz
A 17. § módosítása a 4. § (2) bekezdésével megállapított díjazási szabályokat vezeti át a törvény más rendelkezésein. A 34. § b) pontjának módosítása az abban található hivatkozás pontosítását szolgálja.
A 6. §-hoz
A javaslat hatályon kívül javasolja helyezni a stabilitási törvény azon előírását, amely alapján működési célú adósságot keletkeztető ügylet nem köthető, ezáltal biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a 2012. évben még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét. A módosítás alapján - egyedi kormányzati engedéllyel - mód nyílik az önkormányzatok számára éven túlnyúló működési hitel felvételére, természetesen csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik. Ezen túlmenően a javaslat a fejlesztési célú ügyletek jóváhagyásának feltételeit tartalmazó (8) bekezdés megfogalmazását javítva a működési célú hitelfelvétel engedélyezési szabályait is rögzíti. A 13. § módosítása technikai szövegpontosítás.
A 7. §-hoz
A törvény hatályba lépésére vonatkozó rendelkezés.