A Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya

Elfogadva: 2017. november 20.[1]

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 157. § (2) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a 208. § (21) és (32) bekezdésére a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint fogadja el:

I.

A Magyar Ügyvédi Kamara

I.1. A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

I.2. A Magyar Ügyvédi Kamarát köztestületként az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) hozta létre 1998. július 1. napjával.

I.3. A Magyar Ügyvédi Kamara az 1937. évi IV. törvénycikk alapján, majd az 1958. évi 12. törvényerejű rendelet, valamint a többszörösen módosított 1983. évi 4. törvényerejű rendelet alapján létrehozott országos ügyvédi önkormányzati szervek - legutóbbi elnevezés szerint: Országos Ügyvédi Kamara - teljes körű jogutódja.

I.4. A Magyar Ügyvédi Kamara neve angolul: Hungarian Bar Association.

I.5. A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 7.

I.6. A Magyar Ügyvédi Kamara honlapja: www.magyarugyvedikamara.hu

I.7. A Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos iratain Magyarország címerét használja.

I.8. A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi ügyvédi kamarák (a továbbiakban: területi kamara).[2]

II.

A Magyar Ügyvédi Kamara feladatai

II.1. A Magyar Ügyvédi Kamara országos illetékességgel

a) gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését, és ennek során részükre közvetlenül szolgáltatást nyújthat,[3]

b) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,

c) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

d) vezeti az ügyvédi kamarai nyilvántartást, továbbá biztosítja az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai feltételeket,

e) gondoskodik a képzési helyek akkreditációjáról,

f) összeállítja a szakmai képzések és továbbképzések tematikáját, dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez előírt számonkérésről,[4]

g) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn,

h) ellátja az ügyvédek által készített, illetve letétbe vett végrendeletek és haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok központi nyilvántartásával, valamint azok adatainak a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába való bejegyzésével kapcsolatos feladatokat,[5]

i) ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényből származó feladatokat,

j) biztosítja az országos tagozatok működésének feltételeit,

k) koordinálja az ügyvédi tevékenységet folytatók igazolvánnyal ellátásával kapcsolatos területi ügyvéd kamarai feladatok teljesítését, és közvetítőként jár el az igazolványok előállítása során,[6]

l) közreműködik az ügyvédek kirendelésével kapcsolatos feladatok teljesítése technikai feltételeinek a biztosításában,[7]

m) közreműködik a pénzletétek elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása technikai feltételeinek a biztosításában,[8]

n) nemzeti és nemzetközi szakmai konferenciákat szervez és részt vesz azok lebonyolításában,[9]

o) részt vesz a nemzetközi ügyvédszervezetek tevékenységében, [valamint][10]

p) birtoklásának, illetve hasznosításának más köztestület vagy a jogi ismeretterjesztés, illetve a jogászi hivatásrendek kapcsolatát előmozdító szervezet részére való átengedésével hasznosítja a Magyar Ügyvédi Kamara használaton kívüli vagyonát,[11]

q) jogszabályban meghatározott esetben, megkeresésre feladatkörében nem igazságügyi szakértői véleményt ad ki,[12]

r) a területi ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai részére továbbképzést szervez és közreműködik a továbbképzéssel kapcsolatos technikai feltételek biztosításában, valamint[13]

s) cél szerinti tevékenysége keretében ellátja a jogszabályban és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.[14]

II.2. A Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységét a területi kamarák, azok tagjai és az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplők javára, azok közös érdekeinek megfelelően folytatja.

III.

A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

a) a küldöttgyűlés,

b) az elnökség,

c) az országos kamarai jogtanácsosi tagozat és az országos alkalmazotti ügyvédi tagozat (a továbbiakban együtt: országos tagozat),

d) az összeférhetetlenségi bizottság,

e) a választási bizottság,

f) az országos fegyelmi bizottság,

g) oktatási és akkreditációs bizottság,

h) a felügyelő bizottság,

i) a törvényelőkészítő és elvi bizottság,

j) a szakmai bizottság.

IV.

A küldöttgyűlés

IV.1. A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely százötven tagból áll.

IV.1.1. A küldöttgyűlés tagjai:

a) a területi kamarák elnökei,

b) a területi kamarák által küldött egy-egy tag,

c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe választott küldöttek,

d) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe (a továbbiakban: Elnökség) delegált, az Üttv. 159. § (2) bekezdésében meghatározott számú kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd.

IV.1.2. A küldöttgyűlés tagja tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

A küldöttgyűlés hatásköre

IV.2. A küldöttgyűlés:

a) megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja az Elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,

b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

c) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlóit érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,

d) elfogadja az Alapszabályt,

e) szabályzatot adhat ki.

A küldöttgyűlés összehívása

IV.3. Az Elnökség szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a küldöttgyűlést.

IV.3.1. A tagok legalább egyharmadának vagy bármely országos tagozatnak az indítványára a küldöttgyűlést harminc napon belül össze kell hívni.

IV.3.2. A küldöttgyűlés összehívását indítványozó tagok, illetve az országos tagozat elnöke az aláírásukkal ellátott indítványt írásban nyújtják be a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének (a továbbiakban: Elnök).

IV.4. A küldöttgyűlés összehívásáról szóló meghívót legkésőbb a küldöttgyűlés időpontját tizenöt nappal megelőzően, a küldöttgyűlés tagjaival írásban kell közölni. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, faxon, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre küldött meghívót is.

IV.5. A meghívóban közölni kell:

a) a küldöttgyűlés helyszínét és időpontját,

b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,

c) a küldöttgyűlés határozatképességének, illetve a szavazatarány szabályaira vonatkozó figyelmeztetést,

d) határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját.

IV.6. A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, és a tagok, illetve az országos tagozat indítványára összehívott küldöttgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

IV.7. A küldöttgyűlés tagja új napirendi pont megtárgyalását legkésőbb a küldöttgyűlés előtt nyolc nappal, írásban indítványozhatja.

IV.8. A meghívót az Elnök - vagy az általa erre felhatalmazott elnökhelyettes - a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkárával (a továbbiakban: Főtitkár), a Főtitkár akadályoztatása esetén titkárával együtt írja alá.

A küldöttgyűlés határozatképessége

IV.9. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén, a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirend tekintetében - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

A küldöttgyűlés menete

IV.10. A küldöttgyűlés levezető elnöki feladatait az Elnök vagy a helyettesítésére általa kijelölt elnökhelyettes látja el. IV.11. A küldöttgyűlés megnyitása után a küldöttgyűlés a IV.7. pont szerinti indítványról határoz.

IV.12. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét, valamint a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés jelenlévő tagjai közül az Elnök által kijelölt tag készíti el és azt az Elnök és a Főtitkár - távollétük esetén a levezető elnök és egy erre felkért jelenlévő tag - hitelesíti.

IV.13. A küldöttgyűlés bármely tagja kérheti, hogy különvéleményét - amennyiben azt öt napon belül írásban is előterjeszti - a küldöttgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolják.

Határozathozatal a küldöttgyűlésen

IV.14. A küldöttgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének a támogató szavazata (a továbbiakban: egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a jelenlévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.

IV.15. A küldöttgyűlés a határozatait - a választásokat kivéve - nyílt szavazással hozza. A küldöttgyűlés bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el.

A küldöttgyűlés határozatainak közlése, nyilvántartása

IV.16. A küldöttgyűlés határozatainak és szabályzatainak nyilvántartásba vételről a Főtitkár gondoskodik.

IV.16.1. A küldöttgyűlés határozatait folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével, római számmal írt hónapjával és napjával törve kell nyilvántartani.

IV.16.2. A küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatokat folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön a meghozatal évével és a zárójelbe tett - római számmal jelzett - hónappal és - arab számmal jelzett - nappal törve kell nyilvántartani.

IV.17. A küldöttgyűlés egyedi ügyben hozott határozatainak hitelesített kiadmányát az érintettekkel írásban közölni kell, a közlésről a Főtitkár gondoskodik.

IV.18. A küldöttgyűlés nem egyedi ügyben hozott határozatait a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján - a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül - történő közzététellel kell közölni.

Jogorvoslat a küldöttgyűlés határozata ellen

IV.19. A küldöttgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a küldöttgyűlés tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabálysértő, az Alapszabályba vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik.

Szabályzat

IV.20. A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik

1. az ügyvédi hivatás és az ügyvédi tevékenység magatartási szabályairól (etikai szabályzat),

2. az ügyvédi tevékenység gyakorlója névhasználatáról, az ügyvédi iroda névhasználatáról, az ügyvédi névtábla, névjegy, levélpapír és bélyegző használatáról,

3. az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó reklámra vonatkozó követelményekről,

4. a kamarai felvétel eljárási szabályairól,

5. az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről,

6. a kamarai tagdíj és a felügyeleti díj összegéről, megfizetésük szabályairól, és a kamarai tagdíjnak a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti megosztásáról,

7. a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről,

8. a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,

9. az ügyvédjelöltek és a jogi előadók fogadalmáról,

10. az ügyvédjelöltek és a jogi előadók bizottságának szabályairól,

11. a kamarai tisztségviselők választásáról, delegálásáról és visszahívásáról,

12. az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól,

13. a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,

14. a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,

15. az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó által kötött együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeiről,

16. az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult által szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus ügyintézés céljából történő elektronikus okirati formába alakítása technikai feltételeiről, az eredeti okiratok és mellékleteik - az ügyvédi tevékenység folytatása, szüneteltetése során és megszüntetését követő - őrzésének részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,

17. az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról,

18. az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges elektronikus ügyintézési feltételekről,

19. az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység kamarai hatósági ellenőrzésének részletes szabályairól,

20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról, valamint az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeiről, auditálásának módjáról és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtásáról,[15]

21. az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről, annak a nyilvántartásáról, a továbbképzés keretében elfogadható képzések, szakmai és tudományos tevékenységek követelményrendszeréről, valamint engedélyezésük, illetve elfogadásuk rendjéről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzésről és számonkérésről,[16]

22. az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének szabályairól, az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak, az ügyvédjelöltek és jogi előadók ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint az ügyvédi kamaráknak az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól,

23. a külföldi ügyvédi joggyakorlat elfogadásának a feltételeiről,

24. az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményekről, a fiókiroda nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért kérhető felügyeleti díj legmagasabb összegéről, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával vagy alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokról,

25. az ügyvédjelöltek, jogi előadók és alkalmazott ügyvédek foglalkoztatásának feltételeiről,

26. az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tagdíj- és egyéb tartozás mértékéről,

27. az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokról,

28. a kamarai jogtanácsos által végzett okiratszerkesztés és ellenjegyzés szakmai követelményeiről, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének az okiratszerkesztés és ellenjegyzés tekintetében igénybe vett munkavállalójával szemben támasztott követelményekről,

29. a közvetítői eljárásról és a közvetítői eljárás költségeiről,

30. más EGT-tagállamok ügyvédi nyilvántartást vezető szerveivel való kamarai együttműködésről,

31. az ügyvédi letéti tevékenység kamarai hatósági ellenőrzése során a számlavezető megkeresése során alkalmazandó elektronikus űrlapról,

32. a fegyelmi büntetésként alkalmazható pénzbírság felhasználásáról,

33. a regionális fegyelmi bizottságokra vonatkozó részletes szabályokról,

34. az ügyvédi tevékenységet gyakorlók, valamint az ügyvédasszisztensek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos szabályokról,

35. az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességére, a kamarai azonosító szám képzésére, az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésére és az ügyvédkereső működtetésére vonatkozó szabályokról,

36. az ügyvédek által készített vagy letétbe vett végrendeletek (haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok) központi nyilvántartására vonatkozó szabályokról,

37. a vezető fegyelmi biztos, a fegyelmi biztos, az országos vezető fegyelmi főbiztos, valamint az országos fegyelmi főbiztos tisztségével járó feladatairól,

38. kamarai hatósági ügynek nem minősülő kamarai eljárásokban alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályokról,

39. az ügyvédi kamarai nyilvántartás adataiból történő csoportosított adatszolgáltatás eljárási díjáról,

40. az Üttv. 208. § (20) bekezdésében írt delegálásról szóló ideiglenes szabályokról,

41. a helyettes és a helyettesített ügyvéd jogairól és kötelezettségeiről,[17]

42. a kamarai hatósági eljárások jogszabályban nem rendezett részletszabályairól,

43. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról,[18]

44. a talár viseléséről, valamint

45. a területi tagozatok működésének minimumfeltételeiről.

IV.21. Az Alapszabály, valamint a IV.20. pont 8., 11., 14. és 20. alpontjában felsorolt szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.

IV.22. A kiemelt szabályzatokat, illetve azok módosítását az elfogadástól számított tizenöt napon belül meg kell küldeni az igazságügyért felelős miniszternek. A kiemelt szabályzat, illetve annak módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét a miniszter megállapítja.

IV.23. A küldöttgyűlés által hozott nem kiemelt szabályzatot annak elfogadásától számított nyolc napon belül kell megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek.

IV.24. A küldöttgyűlés az egymással összefüggő tárgyköröket összevontan, egyetlen szabályzatban is szabályozhatja.

IV.25. Az Alapszabály és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a Magyar Ügyvédi Kamarára, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.

IV.26. Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján kell közzétenni.

IV.27. A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése a költségvetést a megelőző évi költségvetési beszámoló közzététele határidejének a lejártáig fogadja el. A költségvetés elfogadásáig az előző évi költségvetés kiadási előirányzatán belül a kiadások időarányos teljesítése történhet.[19]

V.

Az elnökség

V.1. Az Elnökség tagjai:

a) az Elnök,

b) legfeljebb hat elnökhelyettes, köztük a kamarai jogtanácsosok országos tagozatának elnöke,

c) a Főtitkár, a titkár vagy titkárok,

d) a területi kamarák elnökei,

e) a küldöttgyűlés által választott legfeljebb tíz ügyvéd tag,

f) a Választási Szabályzat szerint delegálható további egy vagy két kamarai jogtanácsos, valamint

g) az alkalmazott ügyvédek országos tagozatának elnöke, és a Választási Szabályzat szerinti delegálható további

egy vagy két alkalmazott ügyvéd.

V.2. Az Elnökség ügyrendjét - az Alapszabály keretei között - maga határozza meg.

Az elnökség hatáskör

V.3. Az Elnökség:

a) összehívja a küldöttgyűlést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés működését, megszervezi a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását,

b) előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek,

c) eljár kamarai hatósági ügyekben,

d) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,

e) dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről,

f) dönt a tisztségviselők díjazásáról,

g) a területi kamara elnökségének nem hatósági ügyben hozott, jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,

h) elbírálja az Elnök határozata elleni fellebbezést,

i) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,

j) ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,

k) meghatározza a kamarai választások időszakát,

l) a törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró miniszter felhívására

la) a területi kamara törvényes működésének helyreállítása, illetve a mulasztás pótlása érdekében összehívhatja a döntésre jogosult szervet és határidő tűzésével felszólíthatja a törvényes működéshez szükséges intézkedés megtételére,

lb) ha a területi kamara törvényes működése másképp nem állítható helyre, illetve nem biztosítható, az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét, illetve más kamarai közfeladat ellátására vagy egyéb ügyben a területi kamara kamarai tisztségviselővé választható tagját jelöli ki,

m) meghatározza ügyrendjét,

n) kijelöli az Elnök helyettesítésére jogosult elnökhelyettest, amennyiben ebben az Elnök akadályozott,

o) jóváhagyja a kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatok működésének szabályait,

p) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat.

V.4. Az V.3. pont j) alpontjában megjelölt hatáskört az Elnökség az Elnökre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

V.5. Az átruházott hatáskörben tett elnöki intézkedésekről az intézkedést követő ülésen az Elnökséget tájékoztatni kell.

Az Elnökség összehívása

V.6. Az Elnökséget az Elnök szükség szerint, de legalább kéthavonta hívja össze.

V.7. Az Elnökség tagjai egyharmadának írásbeli indítványára - a tárgyalandó téma írásbeli előterjesztése mellett - az elnökségi ülést az Elnök összehívja.

V.8. Az Elnökség tagjai részére a meghívót legkésőbb az elnökségi ülés megtartását öt nappal megelőzően írásban közölni kell.

V.9. A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a tárgyalandó napirendi pontokat,

c) a határozatképességre vonatkozó figyelmeztetést,

d) a határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt elnökségi ülés helyét és időpontját.

V.10. A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén - az egyedi ügyben hozandó határozatok tervezeteinek kivételével - mellékelni kell az előterjesztést, és a tagok indítványára összehívott elnökségi ülés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

V.11. Az egyedi ügyben hozandó határozatok tervezeteit az elnökségi ülésig kell az Elnökség tagjai részére megküldeni. Kivételes esetben az egyedi ügyben hozott határozat-tervezete az elnökségi ülésen is előterjeszthető.

V.12. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, faxon vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre küldött meghívót is.

Az elnökségi ülés lefolytatása

V.13. Az ülésen az Elnök, a helyettesítésére általa kijelölt elnökhelyettes vagy a Főtitkár elnököl.

V.14. Az Elnökség területi kamarai elnök tagját az ülésen kizárólag a területi kamara elnökhelyettese helyettesítheti. Az Elnökség nem kamarai elnök tagja tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

V.15. Az Elnökség ülésén

a) a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának az elnöke,

b) az országos vezető fegyelmi főbiztos,

c) a magyar ügyvédek hivatalos lapjának főszerkesztője, valamint

d) az Elnök által esetenként meghívott más személy

tanácskozási joggal részt vehet.

Határozathozatal

V.16. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel hozza.

V.17. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés - az eredeti napirend vonatkozásában - a jelenlévők számára tekintet nélkül, határozatképes. A megismételt ülést legkésőbb a határozatképtelen ülés napjától számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

V.18. Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza. Az Elnökség tagjának indítványára, határozatban elrendelheti bármely kérdésben a titkos szavazást.

V.18.1. Az Elnökség "igen" vagy "nem" szavazattal megválaszolható kérdésben elrendelheti az ülés tartása nélküli elektronikus szavazást. A szavazat a kérdés közlését követő három napon belül minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel hitelesítve az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség útján adható le.

V.18.2. Az V.18.1. pont szerinti szavazás esetén a határozat érvénytelen, ha az Elnökség tagjainak a többsége nem adott le szavazatot. Az e pont szerinti érvénytelenség esetén a szavazatok leadására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül ugyanazon kérdésben elrendelt megismételt szavazás esetében az e pont szerinti érvénytelenségi okot nem kell alkalmazni.

V.18.3. Titkos szavazásra bocsájtandó kérdésben elektronikus szavazás nem tartható.

V.19. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a hozott határozatokat.

V.19.1. A jegyzőkönyvet a Főtitkár, a titkár vagy az Elnökség által kijelölt tag vezeti.

V.19.2. A jegyzőkönyvet az Elnök, a Főtitkár és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

V.20. Az Elnökség határozatait a Főtitkár tartja nyilván, és gondoskodik a meghozott határozatok közléséről, illetve közzétételéről.

V.21. Az Elnökség nem egyedi ügyben hozott határozatát a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján - a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül - történő közzététellel kell közölni.

Jogorvoslat az Elnökség határozatai ellen

V. 22. Az Elnökség nem hatósági határozatának a hatályon kívül helyezését a kamara tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba, az Alapszabályba, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre az Üttv.-ben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

VI.

Az országos tagozatok

VI. 1. A kamarai jogtanácsosok országos tagozata a területi kamarák kamarai jogtanácsos, az alkalmazott ügyvédek országos tagozata a területi kamarák alkalmazott ügyvéd tagjainak képviseletét ellátó országos szerv.

VI.2. Az országos kamarai jogtanácsosi tagozat húsz, az országos alkalmazott ügyvédi tagozat hat tagból áll. Az országos tagozat az elnökét tagjai közül maga választja meg.[20]

VI.3. Az országos tagozatot az elnöke képviseli. A helyettesítésre kijelölés az országos tagozat elnökének tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a tagozat, egyéb esetben az országos tagozat elnökének hatáskörébe tartozik.

VI.4. Az országos tagozat működésének rendjét az Elnökség jóváhagyásával maga határozza meg. Az Alapszabályban és a működési rendben nem szabályozott kérdésekben az országos tagozat működésére az Alapszabálynak az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VI.5. Az országos tagozat

a) delegálja a Magyar Ügyvédi Kamara választott testületeinek az általa képviselt tagság képviseletét ellátó tagjait,

b) véleményt nyilvánít az általa képviselet kamarai tagságra vonatkozó szabály és nem egyedi döntés tervezetéről,

c) egyetértési jogot gyakorol a kizárólag az általa képviselt kamarai tagságra vonatkozó szabály és nem egyedi döntés elfogadásához.

VI.6. Az országos tagozat szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.

VI.7. Az országos tagozat ülésén az Elnök és a Főtitkár - tanácskozási joggal - részt vehet.

VI.8. Az országos tagozat testületként jár el, határozatait egyszerű többséggel hozza.

Az országos tagozat véleményezési és egyetértési joga gyakorlásának rendje

VI.9. Ha a Magyar Ügyvédi Kamara szerve hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához és nem egyedi döntés meghozatalához az országos tagozat véleményét ki kell kérni, a szerv vezetője, küldöttgyűlés esetén az Elnök a határozat vagy a szabályzat tervezetét, - a véleményezési joggal érintett szabály megjelölésével - megküldi az országos tagozat elnökének, aki a tagozat - működésének szabályai szerint eljárva kialakított - véleményét tizenöt napon belül írásban közli a szerv vezetőjével, illetve az Elnökkel.

VI.10. Ha az országos tagozat a határozat vagy szabályzat tervezettől eltérést javasol, a szerv vezetője, illetve az Elnök egyeztetést kezdeményez az országos tagozat elnökével.

VI.11. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az Elnök a véleményeltéréssel terjeszti a tervezetet a küldöttgyűlés elé.

VI.12. Ha a Magyar Ügyvédi Kamara szerve hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához országos tagozat egyetértése szükséges, a szerv vezetője, küldöttgyűlés esetén az Elnök a határozat vagy a szabályzat tervezetét, - az egyetértési joggal érintett szabály megjelölésével - megküldi az országos tagozat elnökének.

VI.13. Ha az országos tagozat az egyetértését a tervezet közlését követő tizenöt napon belül nem adja meg, a szerv vezetője, küldöttgyűlés esetén az Elnök a határidő utolsó napját követő nyolc napon belüli időpontra, egyeztetést kezdeményez a tagozat képviselőjével, amelynek sikertelensége esetén - a küldöttgyűlés és az Elnökség kivételével - a szerv vezetője az egyeztetésbe az Elnököt is bevonhatja.

VI.14. Az országos tagozat egyetértéséhez kötött szabályt tartalmazó szabályzat és határozat akkor fogadható el, ha ahhoz az országos tagozat egyetértését megadta.

VI. 15. Az országos tagozat véleményének a kikérésére és az országos tagozat egyetértésére - az országos tagozat és az érintett rendelkezés megjelölésével - a határozatban vagy szabályzatban utalni kell.

VII.

Bizottságok

VII. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése állandó bizottságokat hoz létre és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

Állandó bizottságok

VII.2. A Magyar Ügyvédi Kamara állandó bizottságai:

a) az összeférhetetlenségi bizottság,

b) a választási bizottság,

c) országos fegyelmi bizottság,

d) oktatási és akkreditációs bizottság,

e) a felügyelő bizottság,

f) törvényelőkészítő és elvi bizottság,

g) szakmai bizottság.

Ideiglenes bizottságok

VII.3. A küldöttgyűlés az Elnökség javaslatára meghatározott feladat ellátására, ülésének előkészítésére, adott ügy meghatározott ideig történő intézésére - tagjainak sorából - ideiglenes, vagy bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot alakíthat.

VII.4. Az Elnökség - tagjainak sorából - bármely kérdés megvizsgálására, vagy bármely ügy előkészítésére eseti bizottságot hozhat létre. Az Elnökség által létrehozott eseti bizottságok vezetői az Elnök kérésére eljárásuk bármely szakaszában kötelesek tevékenységükről az Elnököt tájékoztatni.

VII.5. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői feladataik megoldására tanácsadó bizottságot hozhatnak létre. A tanácsadó bizottság vezetői azok a tisztségviselők, akik létrehozták. Tanácsadó bizottság létrehozásáról az Elnökséget tájékoztatni kell.

VII.5.1. Tanácsadó bizottság önálló döntési jogkörrel nem ruházható fel.

VII.5.2. A tanácsadó bizottság tagjai minden olyan iratba betekinthetnek, illetve minden olyan felvilágosítást megkérhetnek, amely irat megtekintésére vagy felvilágosítás megkérésére a tanácsadó bizottságot létrehozó tisztségviselőnek joga van.

VII.6. Az ideiglenes, vizsgáló, eseti, illetve tanácsadó bizottság (a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság) működésének szabályaira az állandó bizottságokra vonatkozó közös szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

Az állandó bizottságokra vonatkozó közös szabályok

VII.7. A bizottság létszámát - az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a küldöttgyűlés határozza meg. A bizottságnak az elnökkel együtt páratlan számú, de legalább három tagja van.

VII.8. A bizottság tagjai közül maga választja meg az elnökét.

VII.9. Az Oktatási és Akkreditációs Bizottság, a Törvényelőkészítő és Elvi Bizottság, valamint a Szakmai Bizottság - az Elnökség hozzájárulásával - a bizottság állandó tagjává kérheti fel a kamara olyan tagját, aki kiemelkedő szakmai ismeretével segíti a bizottság magas szintű szakmai működését.

VII.10. A bizottság működésének rendjét - az Alapszabályban meghatározott keretek között - maga határozza meg, és azt az Elnökség hagyja jóvá.

VII.11. A bizottság testületként jár el, hatáskörét - az Alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolja. A bizottságnak a kamarai tisztségviselők általános választását követő első ülését az Elnök hívja össze.

VII.11.1. A bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

VII.11.2. Az ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen - hívja össze.

VII.11.3. Az ülést annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, faxon vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre küldött értesítést is.

VII.11.4. A bizottság tagja írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. A bizottság elnöke ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra összehívni. Ha a bizottság elnöke a kérelemnek a hozzá érkezéstől számított öt napon belül nem tesz eleget, az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

VII.11.5. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata. A bizottság ülésére a bizottság elnöke az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket, tanácskozási joggal meghívhat.

VII.11.6. A bizottsági ülés levezető elnöke a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság korelnök tagja. Ha sem a bizottság elnöke, sem a korelnök tagja nincs jelen valamely bizottsági ülésen, a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választják meg az ülés levezető elnökét.

VII.12. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább három tagja jelen van.

VII.13. A bizottság határozatait egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

VII.14. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

VII.14.1. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,

b) a résztvevők nevét,

c) a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat.

VII.14.2. Az ülésen elhangzottak azon részéről, amit az indítványozó tag megjelöl, szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

VII.14.3. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés levezető elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

VII.14.4. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e - meg kell küldeni az ülést követő tíz napon belül.

VII.15. Ha azt az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat.

VII.15.1. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban, a tervezet kézhezvételtől számított három napon belül adják meg.

VII.15.2. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja.

VII.15.3. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.

VII.15.4. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, faxon vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre küldött értesítést, határozattervezetet és szavazatot is.

VII.16. Bizottság elnöke elrendelheti a bizottsági ülés videokonferencia-, telefonkonferencia-technológia vagy más távközléstechnikai eszköz alkalmazásával történő megtartását. Ebben az esetben az ülés lefolytatására és az ülésen történtek rögzítésére az előző pontokban írtakat kell megfelelően alkalmazni.

VII.17. A bizottság tagja az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosulttól általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A bizottságok tagjait ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

VII.18. A bizottságok a küldöttgyűlésnek beszámolnak, az Elnökséget tájékoztatják a működésükről.

Az egyes bizottságokra vonatkozó külön szabályok

VII.19. Az összeférhetetlenségi bizottság az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az Elnökségnek.

VII.19.1. Az összeférhetetlenségi bizottság elnökből és négy ügyvéd tagból áll.

VII.20. A választási bizottság ellátja az ügyvédi tisztségviselők általános és időközi választásával kapcsolatosan a Választási Szabályzatban számára előírt feladatokat.

VII.20.1. A választási bizottság elnökből, valamint legalább négy, legfeljebb nyolc ügyvéd tagból áll.

VII.20.2. A választási bizottság tagjainak számát a küldöttgyűlés határozza meg.

VII.21. Az országos fegyelmi bizottság ellátja a Magyar Ügyvédi Kamara másodfokú fegyelmi jogkörével járó teendőket.

VII.21.1. Az országos fegyelmi bizottság elnökből, valamint harminc ügyvéd, és a fegyelmi eljárási szabályzatban meghatározott számú, az országos tagozatok által delegált tagból áll.

VII.21.2. Az országos fegyelmi bizottság alakuló ülésén az általa meghatározott számú fegyelmi tanácsot hoz létre.

VII.21.3. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot az országos fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.

VII.22. Az oktatási és akkreditációs bizottság ellátja az Üttv. rendelkezései alapján, az oktatással és akkreditációval kapcsolatosan a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározott feladatokat.[21]

VII.22.1. Az oktatási és akkreditációs bizottság elnökből, négy ügyvéd tagból és egy-egy, az országos tagozatok által delegált tagból áll.

VII.23. A felügyelő bizottság a Magyar Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi.

VII.23.1. A felügyelő bizottság elnökből, négy ügyvéd tagból áll.

VII.23.2. A felügyelő bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles írásban beszámolni a küldöttgyűlésnek a bizottság által végzett vizsgálatról.

VII.24. A törvényelőkészítő és elvi bizottság a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének tanácsadó és szakértői szerve. A bizottság a küldöttgyűlés, az Elnökség és az Elnök felkérésére

a) véleményt nyilvánít a jogalkotással és a jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben,

b) közreműködik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő jogszabályok és a szabályzatok előkészítésében.

VII.24.1. A törvényelkészítő és elvi bizottság elnökből, nyolc ügyvéd és egy-egy, az országos tagozatok által delegált tagból áll.

VII.24.2. A bizottság kiemelten fontos kérdésekben felkérés nélkül is nyilváníthat véleményt.

VII.24.3. A törvényelkészítő és elvi bizottság a véleménye kialakításához a jogtudomány és a jogalkalmazás területén dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberektől szakvéleményt kérhet.

VII. 25. A szakmai bizottság feladata, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása során visszatérően előforduló, válaszokat igénylő helyzetekben követendő eljárásra általában irányadó, de normatívának nem minősülő, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége által elfogadásra kerülő szakmai álláspont megfogalmazásához tervezeteket készítsen.

VII.25.1. A szakmai bizottság választott állandó ügyvéd tagokból, egy-egy, az országos tagozatok által delegált tagból és a bizottság elnöke által szakmai jártasságra tekintettel meghívott tagokból áll. Állandó tagnak minősülnek a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák küldöttgyűlés által kijelölt tisztségviselői, az országos tagozatok által delegált tagok, valamint a közvetlenül a küldöttgyűlés által megválasztott tagok.

VII.25.2. A szakmai bizottság az Elnökség jóváhagyásával a működési rendjében a bizottságokra vonatkozó közös szabályoktól eltérhet.

VIII.

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői

VIII. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői

a) az Elnök,

b) az elnökhelyettesek, köztük a kamarai jogtanácsosok országos tagozatának elnöke, az elnökségi tagok,

c) a Főtitkár,

d) legfeljebb három titkár,[22]

e) az országos tagozatok tagjai,

f) az állandó bizottságok elnökei és nem meghívott tagjai,

g) az országos vezető fegyelmi főbiztos és a két országos fegyelmi főbiztos.

VIII.2. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

VIII.3. A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) az új tisztségviselők általános választásának a napján,

b) a halála napján,

c) lemondásának az ügyvédi kamara elnökségével való írásbeli közlésének a napján,

d) visszahívásának a napján,

e) kamarai tagságának megszűnése napján,

f) az ügyvédi tevékenysége szüneteltetésének kezdőnapján,

g) kamarai közügyektől való eltiltásával.

VIII.4. A tisztségviselő visszahívását a megválasztására vagy delegálására jogosult szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

VIII.5. Ha a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, főtitkárának, titkárának, országos vezető fegyelmi főbiztosának vagy országos fegyelmi főbiztosának, valamint elnökségi tagjának megbízatása a VIII.3. pont b)-g) alpontja szerinti egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított három hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt, kivéve, ha az új tisztségviselők általános választásának a napjáig négy hónapnál kevesebb idő van hátra. Az e pont szerint megválasztott tisztségviselő, és elnökségi tag megbízatása a következő általános választásig tart.

VIII.6. A korábban megválasztott tisztségviselők

a) a megbízatásuk VIII.3. pont a) alpontja szerinti megszűnésétől, valamint

b) abban az esetben, ha az újonnan megválasztott tisztségviselő megválasztása érvényességével kapcsolatos okból nem tud eleget tenni a megbízatásának, ezen ok bekövetkezésétől

az új tisztségviselők megbízatásának a kezdő napjáig, illetve a b) pont szerinti ok megszűnéséig ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket, ennek során átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez szükséges, valamint a jogszabályból vagy kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik végrehajtása érdekében gyakorolhatják.

IX.

A magyar ügyvédi kamara elnöke, elnökhelyettesei, főtitkára, titkárai

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

IX.1. Az Elnök

a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,

b) irányítja az Elnökség és a bizottságok működését, biztosítja a bizottságok működésének feltételeit és tevékenységéről beszámol az Elnökségnek,

c) a fegyelmi eljárásban

ca) kijelöli az Országos Fegyelmi Bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében eljáró fegyelmi tanácsot,

cb) kijelöli az Üttv. 114. § (5) bekezdésében írtak esetén a fegyelmi biztost,

cc) utasítást ad az Üttv. 139. § (2) bekezdésében írtak szerint,

d) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,

e) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

f) elnököl a küldöttgyűlésen,

g) összehívja és vezeti az Elnökség üléseit,

h) elrendelheti az elnökségi ülés videókonferencia-, telefonkonferencia-technológia vagy más távközléstechnikai eszköz alkalmazásával történő megtartását,

i) eljár az Elnökség által átruházott jogkörben,

j) kijelöli a helyettesítésére jogosult elnökhelyettest,

k) összehangolja a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek és tisztségviselőinek munkáját, megállapítja a tisztségviselők közötti munkamegosztás rendjét,

l) gondoskodik az Üttv. 74. § b) pontja, valamint 76. § (3) és (5) bekezdésében írt bejelentések nyilvántartásáról,

m) ellátja a Magyar Ügyvédi Kamara honlapjával kapcsolatos feladatokat,

n) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal.

IX.2. Az Elnök határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül az Elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.

IX.3. Az Elnököt ügykörében megilleti az Üttv. rendelkezései szerint az utasítási jog. Az Elnök nem adhat olyan utasítást, amely bármely szerv vagy tisztségviselő törvényben vagy szabályzatban megállapított önálló jogkörét elvonja, vagy ezen jogkörét korlátozza.

IX.4. Az Elnök nem egyedi ügyben hozott határozatát a meghozatalát követő tizenöt napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzététellel kell közölni.

Az elnökhelyettesek

IX.5. Az Elnököt az erre kijelölt elnökhelyettes helyettesíti. A helyettesítésre kijelölés az Elnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnökség, egyéb esetben az Elnök hatáskörébe tartozik.

IX.5.1. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesei az Elnök által meghatározott ügykör megosztás szerint közvetlenül felügyelik a Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységének reájuk bízott területét.

IX.5.2. Valamennyi elnökhelyettes köteles évente legalább egyszer az Elnök által reábízott terület irányítása körében végzett tevékenységéről az Elnökség számára írásban beszámolni.

Főtitkár, titkár

IX.6. Az Elnök által átruházott jogkör keretei között a Főtitkár

a) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét,

b) közreműködik az elnökségi ülések előkészítésében,

c) felügyeli az Elnökség hatáskörébe tartozó igazgatási ügyeket,

d) az Elnökség részére előterjesztéseket készít,

e) ellátja a pont d) alpontban írt feladatokat.

IX. 7. A Főtitkár a feladatait a titkárral vagy titkárokkal együttesen az Elnök által megállapított munkamegosztásban végzi.

X.

A Magyar Ügyvédi Kamara képviselete, aláírási jog

X. 1. A Magyar Ügyvédi Kamarát

a) az Elnök önállóan,

b) az elnökhelyettesek, a Főtitkár, illetve az Elnök által kijelölt titkár másodmagukkal, együttesen

képviselik.

X.2. A Magyar Ügyvédi Kamara nevében

a) az Elnök önállóan,

b) az elnökhelyettesek, a Főtitkár, illetve a titkár másodmagukkal, együttesen

írnak alá.

X.3. A bankszámlák feletti rendelkezésre bármelyik aláírásra jogosult csak legalább másodmagával, együttesen jogosult oly módon, hogy az egyik aláíró minden esetben az Elnök vagy a Főtitkár.

X. 4. Az elektronikus banki utalást az Elnök vagy a Főtitkár, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamarának az Elnök által erre feljogosított munkavállalóinak egyike írja alá.

XI.

A Magyar Ügyvédi Kamara kitüntető címei és jelvényei

XI. 1. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége

a) "Örökös tiszteletbeli elnök" kitüntető címet adományozhat a Magyar Ügyvédi Kamara azon volt elnökének, aki legalább két cikluson keresztül betöltötte ezt a tisztséget, és maradandóan hozzájárult az ügyvédi hivatásrend és a Magyar Ügyvédi Kamara társadalmi megbecsülésének megerősítéséhez;

b) Kiváló Ügyvéd kitüntető jelvényt adományozhat a kiemelkedő szakmai munkát végző ügyvédnek, illetve alkalmazott ügyvédnek, Kiváló Kamarai Jogtanácsos kitüntető jelvényt adományozhat a kiemelkedő szakmai munkát végző kamarai jogtanácsosnak;[23]

c) "Az Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum" kitüntető címet adományozhat a Magyar Ügyvédi Kamara azon személynek, aki példamutató ügyvédi közéleti tevékenységével juttatta kifejezésre az ügyvédi hivatásrend melletti elkötelezettségét;

d) évente egy alkalommal a"Jog Szolgálatában" életműdíjat adományozza azon 65. életévét betöltött, az ügyvédi, ügyészi, bírói hivatás keretében, továbbá egyéb jogterületen - különösen a tudomány és az oktatás területén -hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti, illetve gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását;

e) évente egy alkalommal a "Jogi Kultúráért" díjat adományozza az elektronikus és írott médiában a jogi kultúra érdekében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató azon személynek, aki hozzájárult a jogi tradíciók megőrzéséhez, a kulturált jogászi magatartás és nyelv fejlesztéséhez, a jogkeresők pontos jogi tájékoztatásához.

XI.2. A kitüntető címek és jelvények leírását, adományozásuk és átadásuk rendjét, az adományozható címek, illetve jelvények számát, valamint viselésük szabályait a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége állapítja meg.

XII.

A Magyar Ügyvédi Kamara gazdálkodása

XII.1. A Magyar Ügyvédi Kamarát feladatai teljesítésének a fedezetére, a kamarai tagdíjnak a tagdíjról szóló szabályzatban a törvényi keretek között meghatározott hányada illeti meg.

XII.2. Az Elnök gondoskodik a küldöttgyűlés által elfogadott költségvetés végrehajtásáról.

XII.3. Amennyiben a költségvetés kiadási előirányzata változtatást igényel, arról az Elnökség előterjesztése alapján a küldöttgyűlés határoz.

XII.4. Az Elnök a költségvetés működési előirányzatán felüli forrás-felhasználásról évente összességében húszmillió forint összegig rendelkezhet.

XII.5. Az Elnökség a költségvetés működési előirányzatán felüli forrás-felhasználásról esetenként ötvenmillió forint összegig rendelkezhet.

XII.6. A költségvetés működési előirányzatán felüli, esetenként ötvenmillió forintot meghaladó forrás-felhasználásról a küldöttgyűlés határoz.

XII.7. Az Üttv. 109. § (3) bekezdése vagy 110. § (1) bekezdés c) pontja alapján befolyó pénzbírság összege azt a kamarát illeti meg, amelynek tagja ellen indult a fegyelmi eljárás. A jogerősen megállapított másodfokú fegyelmi eljárási költségek a Magyar Ügyvédi Kamarát illetik meg.

XII.8. A területi ügyvédi kamarák a költségvetésüket az elfogadásukat követő 3 napon belül, de legkésőbb a tárgyév április 30. napjáig megküldik a Magyar Ügyvédi Kamara részére.[24]

XII/A.[25]

A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatainak időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése

XII/A.1. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában (a továbbiakban: szabályzat) meg kell határozni a hatálybalépés napját, ami nem lehet korábbi, mint a szabályzat közzétételének a napja.

XII/A.2. A szabályzatok időbeli hatályára, módosítására és hatályon kívül helyezésére a jogalkotásról szóló törvénynek a jogszabályok időbeli hatályára, módosítására és hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogalkotásról szóló törvény

a) jogszabályról, illetve jogszabályi rendelkezésről rendelkezik, azon szabályzatot, illetve szabályzatbeli rendelkezést,

b) jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervről vagy személyről rendelkezik, azon a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlését

kell érteni.

XIII.

Értelmező és záró rendelkezések

XIII. 1. Azokban az esetekben, amikor az Alapszabály rendelkezése írásban közöltnek tekinti az elektronikus levélben, a faxon vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre való közlést is, a közlés napjaként azt a napot kell tekinteni, amikor

a) az elektronikus levél a címzett számára a visszaigazolás szerint hozzáférhetővé vált,

b) a faxüzenetet a gépi visszaigazolás szerint a címzettnek elküldték,

c) az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség esetén az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni.

XIII.2. Ez az Alapszabály 2018. január 1-jén lép hatályba.

XIII.3.[26]

XIII.4.[27]

Dr. Bánáti János s. k.,

elnök

Dr. Fekete Tamás s. k.,

főtitkár