BH 2018.8.224 Két összefüggő ügylet együtthatása is megvalósíthat fedezetelvonást. Visszterhes ügylet esetén is keletkezhet ingyenes előny, ha a szerző fél által nyújtott ellenszolgáltatás nem egyenértékű a szolgáltatással. Ilyen esetben azt kell megállapítani, hogy mi lett volna a továbbértékesítés során az a minimális vételár, amely esetén már nem jelentkezett volna ingyenes előny a vevőnél. A perben ezt a vételárat kellett volna a lízingszerződés elszámolása során a lízingbevevő javára, tartozásának csökkentésére figyelembe venni [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 203. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű alperes mint lízingbeadó 2007. december 6-án kelt lízingszerződéssel a b.-i számú ingatlanokat, míg a 2008. január 24-én kelt pénzügyi lízingszerződés szerint a b.-i 37201/1 helyrajzi számú ingatlant a II. rendű alperes mint lízingbevevő részére lízingbe adta. A 37202 és a 37211 helyrajzi szám alatti ingatlanokból alakult ki a 37202/1 helyrajzi szám alatti ingatlan, amelyen a perbeli felépítmény létrejött (a továbbiakban: perbeli ingatlan). A felek megállapodtak abban, hogy a lízingszerződésben meghatározott futamidő végén az I. rendű alperes a lízingelt ingatlanok tulajdonjogát a szerződésben foglalt feltételek szerint megszerzi. A II. rendű alperes az I. rendű alperes hozzájárulásával a perbeli ingatlanra jogerős építési engedélyt kapott 900 férőhelyes kollégium felépítésére. A felperes a II. rendű alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján a tervezett beruházást részlegesen elkészítette, ezt követően a II. rendű alperes a munkálatokat fedezethiány miatt leállította és a felperes vállalkozóidíj-követelését nem egyenlítette ki.

A II. rendű alperes fizetésképtelensége miatt az I. rendű alperes a lízingszerződést 2013. január 3-án felmondta. Az I. rendű alperes 2013. április 23-án kelt adásvételi szerződéssel 642 600 000 forint vételárért a perbeli ingatlant a felépítménnyel együtt a III. rendű alperes részére értékesítette. Az I. rendű alperes 2013. április 26-án kelt levelével a II. rendű alperessel elszámolt. Ennek során megállapította, hogy a követelése 1 737 519 173 forint, amelyet csökkentett a III. rendű alperesnek értékesített ingatlanok vételárával.

A törvényszék 2014. március 4-én elrendelte a II. rendű alperes felszámolását. A felszámoló 2014. március 17-én kelt levelével a felperes hitelezői igényét 1 507 964 825 forint összegben nyilvántartásba vette.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 1 507 964 825 forint és annak 2013. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. A perben született szakértői véleményre tekintettel a kereseti követelését 1 131 103 904 forintra leszállította. Kérte, hogy a bíróság az I. és III. rendű alperest ezen összeg és kamatai egyetemleges megfizetésére kötelezze. A II. rendű alperest a kereseti kérelem teljesítésének tűrésére kérte kötelezni. Állította, hogy az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 203. §-a alapján az alperesek azon cselekménye fedezetelvonást jelentett részére, amellyel az I. rendű alperes az általa készített felépítmény tulajdonjogát megszerezte, azt a II. rendű alperes ugyanis ellenérték nélkül adta a lízingbeadó tulajdonába. Az I. és II. rendű alperes közötti megállapodás tehát, amellyel a II. rendű alperes átadta az I. rendű alperesnek a felépítményt, a felperessel szemben hatálytalan. A felperes arra is hivatkozott, hogy az I. és III. alperesek között létrejött megállapodás ingyenes előnyt jelent a III. rendű alperes részére, mert a perbeli ingatlan vételára 1 294 848 481 forint volt, ezzel szemben felépítménnyel együtt a két ingatlant 673 200 000 forintért szerezte meg a III. rendű alperes. Hivatkozott az 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 12. pontjára, amely szerint a hitelező a felszámolási eljárás ellenére is pert indíthat az I. rendű alperessel szemben fedezetelvonás miatt. Utalt arra, hogy a felszámolási eljárásban a követelése nem térült meg.

[3] Az I-III. rendű alperesek ellenkérelmükben a felperes keresetének elutasítását kérték. Az I. és II. rendű alperesek állították, hogy tulajdonátruházás nem valósult meg, a felépítmény átadására szerződést nem kötöttek, így nincs olyan jogügylet, amelyre a fedezetelvonásra történő hivatkozás vonatkozna. A felépítmény a földterület sorsát osztja, ezért a Ptk. 97. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A relatív hatálytalanság megállapításához több feltétel fennálltára van szükség, ezek a jelen ügyben nem állnak fenn. Miután a III. rendű alperes is visszterhesen szerezte meg az ingatlant, így a fedezetelvonáshoz a rosszhiszeműségének bizonyítására lenne szükség, ez azonban nem állapítható meg.

[4] A III. rendű alperes ellenkérelmében kiemelte, hogy az 1/2011. PK vélemény 8. és 9. pontja értelmében a felépítményes ingatlant megszerző III. rendű alperes a vagyontárggyal, míg az I. rendű alperes a felépítmény értékének erejéig felelhet a felperes követeléséért, ha az ügylet fedezetelvonónak bizonyulna. Erre tekintettel vitatta az előterjesztett kereseti kérelem jogalapját és összegszerűségét.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. 203. § (1) bekezdése alapján a fedezetelvonó jelleg megállapításához számos törvényi feltétel fennállása szükséges. Az I. és II. rendű alperesek közötti lízingszerződés alapján az I. rendű alperes jogosulttá vált a lízingtárgy birtokbavételére, az elszámolása pedig megfelelt az irányadó jogszabályoknak. Az I. és II. rendű alperesek közötti ügylet visszterhes jogügylet volt, így az ingyenesség nem állapítható meg. Az I. és III. rendű alperesek közötti jogügylet esetében ugyancsak annak ingyenességére hivatkozott a felperes. Az I. és III. rendű alperes között adásvételi szerződés jött létre, az említett PK vélemény 5. pontjára figyelemmel a fedezetelvonás ilyen esetben többek között akkor állapítható meg, ha a szerző fél rosszhiszemű volt. A felperes a jogügylet relatív hatálytalanságát az ügylet ingyenességére alapította, ez azonban nem áll fenn. A III. rendű alperes rosszhiszeműségére vonatkozóan sem volt adat.

[6] A felperes részéről benyújtott fellebbezés és az I. rendű alperes részéről előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A tényállást kiegészítette azzal, hogy a perben igazságügyi ingatlanszakértői vélemény beszerzésére került sor, amely igazolta a 34%-os készültségű beruházás bekerülési értékét 1 131 103 905 forint összegben. A felperesnek a szakvéleményre tekintettel módosított kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az I. és III. rendű alpereseket ezen összeg, valamint ennek 2013. január 1. napjától járó törvényes késedelmi kamatai és a perköltség megfizetésére. A II. rendű alperest a megjelölt ügyletek fedezetelvonó jellegének megállapítására irányuló kereset teljesítésének tűrésére kérte kötelezni a felperes.