BH 2009.6.170 Az eljárás tárgyául szolgáló egyetlen vagyon elleni bűncselekmény elkövetése is alapja lehet az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha a terheltet az eljárást megelőzően - az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett - ugyanolyan vagy hasonló - több bűncselekmény miatt más büntetőeljárás(ok)ban jogerősen elítélték [Btk. 137. § 9. pont, 318. §].

Pertörténet:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1387/2006/28., Nyíregyházi Törvényszék Bf.761/2007/4., Kúria Bfv.417/2008/6. (EH 2008.1852, *BH 2009.6.170*)

***********

A városi bíróság ítéletével K. M. I. r. terheltet bűnösnek mondta ki - jelentős kárt okozó - társtettesként és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, ezért halmazati büntetésül két év négy hónapi börtönbüntetésre, két évi közügyektől eltiltásra ítélte, és vele szemben hárommillió forint vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítéleti tényállás lényege a következő:

Az I. r. terhelt az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése előtt büntetve nem volt, azonban azt követően - de még a felülvizsgálattal érintett elsőfokú ítélet meghozatala előtt - négy esetben ítélték el jogerősen. Két ügyben az eljárt bíróságok folytatólagosan elkövetett csempészet vétsége miatt, egy ügyben 4 rb. csalás bűntettének kísérlete, 2 rb. csalás vétségének kísérlete, valamint 8 rb. közokirat-hamisítás bűntette, 8 rb. magánokirat-hamisítás vétsége, 7 rb. szerzői jogok megsértésének vétsége, 27 rb. szerzői joghoz kacsolódó jogok megsértésének vétsége, egy ügyben pedig csalás vétsége és magánokirat-hamisítás vétsége miatt szabtak ki vele szemben büntetést; három alkalommal pénzbüntetést, egy alkalommal pedig börtönbüntetést. E - jogerős határozatokkal elbírált - bűncselekmények elkövetési ideje a 2002. szeptember 26. és 2005. szeptember 27. napja közötti időszak volt.

A terhelt 2003-tól kezdődően vagyon elleni bűncselekményekből tartotta fenn magát.

2003. június 17-ét megelőzően megállapodott a III. r. terhelttel, hogy megvásárolja tőle annak Lexus típusú személygépkocsiját 6 000 000 forint vételárért. A vételár felét kifizette és a járművet birtokba vette. Az írásba foglalt adásvételi szerződésben a vevő nevét nem töltötték ki, és azt keltezéssel sem látták el, mert K. M. közölte társával, hogy a vételár másik felét kölcsönből fogja fedezni, s minthogy ő nem kaphat hitelt, azt más veszi majd fel, ezért annak a nevére kerül majd a gépkocsi is.

Az I. r. terhelt rábírta a II. r. terheltet, hogy helyette a gépjármű vételárának kifizetéséhez kölcsönt igényeljen. Megállapodásuk alapján a II. r. terhelt 2003. június 17-én a K. P. Rt. sértetthez kérelmet nyújtott be 3 000 000 forint kölcsön folyósítása iránt, azzal, hogy azt egy gépkocsi 6 000 000 forintos vételárának kiegyenlítésére kívánja fordítani. Kérelméhez csatolta azt a hamis munkáltatói igazolást, amelyet az I. r. terhelt készített, és amely szerint a II. r. terhelt egy kft. alkalmazottja havi 170 000 forint nettó jövedelemmel. A kölcsönkérelem elbírálásához a pénzintézet rendelkezésére bocsátotta azt a 2003. július 1-jei keltezésű hamis tartalmú adásvételi szerződést is, amelyben vevőként a II. r. terhelt szerepelt.

A bank a kölcsönszerződést ezek alapján megkötötte, a 3 000 000 forintot átutalta és azt 2003. július 16-án az I. r. terhelt vette fel. A kölcsön visszafizetése azonban egyik terheltnek sem állt a szándékában, és arra lehetőségük sem lett volna.

A hamis tartalmú adásvételi szerződést a gépjármű tulajdonjogának átírása érdekében a II. r. terhelt 2003. július 4. napján egy okmányirodában benyújtotta, ahol ennek alapján a tulajdonosváltozás bejegyzése a jármű forgalmi engedélyébe, majd a központi gépjármű-nyilvántartásba megtörtént.

A törlesztő részletek fizetésének elmulasztása miatt a pénzintézet a járművet visszavette, és 2 675 000 forintért értékesítette, így kára részben megtérült.

Az ítélet ellen az I r. terhelt és védője által a közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alóli felmentés, a csalást illetően az üzletszerűen elkövetettkénti minősítés mellőzése, valamint a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést elbírálva a megyei bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítéletek ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, azt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapozva.

Álláspontja szerint tévesen minősítették a bíróságok a csalási cselekményt üzletszerűen elkövetettnek, mivel azok az eljárások, amelyekre tekintettel voltak e minősítés kapcsán, még nem zárultak le. Tévedtek akkor is, amikor a közokirat-hamisítás bűncselekményében védence bűnösségét megállapították. A II. r. terhelt ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a gépkocsinak tulajdonosa legyen; erre nézve nem tévesztette meg senki, így az adásvételi szerződést vevőként tulajdonszerzési szándékkal írta alá, tehát a II. r. terhelt tulajdonosi minőségének feltüntetése a gépjármű okmányaiban nem valótlan adat.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.