932/B/2005. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (VI. 29.) számú rendelete 3. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó álláspontja szerint Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (VI. 29.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (1) bekezdésének rendelkezése, amely a rendszeres hulladékszállításba bevont területen kötelezi a tulajdonost a szervezett közszolgáltatás igénybevételére, sérti a "polgári jog szolgáltatás, ellenszolgáltatás közötti reális értékarányosságot", így a magasabb szintű jogszabály sérelmével az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerinti alkotmányellenesség valósul meg. A kiegészített indítvány tartalmából következően az indítványozó az alkotmánysértés megállapítását és a támadott rendelkezés megsemmisítését kéri.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezése:
"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. Az Ör. támadott rendelkezése:
"3. § (1) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlantulajdonos köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, tovább a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat feladatkörébe sorolja a helyi közszolgáltatások körében a településtisztaság biztosítását.
A településtisztaságot érintő tárgykörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) tartalmazza. A Hgt. 20. § (1) bekezdése az ingatlantulajdonos (ideértve a birtokost és használót is) kötelességévé teszi az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék külön jogszabályban előírtak szerinti gyűjtését, tovább a hulladékkezelőnek történő átadását. A Hgt. 21. § (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladataként határozza meg a települési hulladékkezelési közszolgáltatás szervezését és fenntartását. A Hgt. 23. § c) pontja úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a hulladékkezelési közszolgáltatás rendjét és módját, a 23. § d) pontja szerint pedig a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját is. A Hgt. 23. § f) pontja kifejezetten kimondja, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg az önkormányzati rendeletben a települési hulladék kezelésével, elszállításával összefüggő közszolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.
2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezése a Hgt. ismertetett törvényi előírásaival összhangban van.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (1) bekezdésére hivatkozik, mely kötelezően előírja, hogy: "a szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár." Ez az egyenértékűség elve, amely annyit jelent, hogy a szerződéssel kikötött szolgáltatásért egyenértékű ellenszolgáltatás jár, vagyis olyan, amelynek értéke a szolgáltatás értékéhez viszonyítva nem mutat feltűnően nagy különbséget.
Jelen esetben a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást is az Ör. határozza meg, így nyilvánvaló, hogy az egyenértékűség elvének betartása az önkormányzat kötelessége. Az önkormányzat olyan szerződési feltételt nem írhat elő, amely ezt a törvényi elvet sérti.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által támadott rendelkezés csak a kötelezően ellátott helyi közszolgáltatás igénybevételét írja elő a tulajdonos részére, a szolgáltatás egyenértékűségére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, ezért az Alkotmány felhívott 44/A. § (2) bekezdésével nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az összefüggés hiánya - az Alkotmánybíróság gyakorlatában - az indítvány elutasítását eredményezi. [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 720/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1005, 1007.; 380/D/1999. AB határozat, ABH 2004, 1306, 1314-1314.]
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 3. § (1) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó által kifogásolt esetben, így a nem lakott ingatlannal összefüggésben, az Ör. - nem támadott - rendelkezése lehetőséget biztosít a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetésére, a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonos két naptári hónapnál hosszabb ideig Pécs közigazgatási területén kívül tartózkodik és távollétének várható időtartamát előzetesen (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. [Ör. 3. § (7) bekezdés] A rendszeres hulladékszállításba bevont területen lévő lakásszövetkezeti vagy társasházi tulajdonos esetén, a képviseletükre jogosult szervnek a közszolgáltatási díj ingatlantulajdonosokra felosztó határozata alapján történhet a díj kiszámlázása. [Ör. 14. § (2)-(3) bekezdés, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b) pont]
Budapest, 2009. október 27.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Trócsányi László s. k.
alkotmánybíró