BH 2016.10.277 A jogszerű elállás estén viszontkereset hiányában is a már nyújtott szolgáltatásokat kölcsönösen vissza kell téríteni. Mentesül a kötelezett a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy olyan okból maradt el a szerződésszerű teljesítés, amelyért nem felelős [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 246. § (1) bek., 319. § (3) bek.].

[1] A peres felek - közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - 2006. szeptember 26-án adásvételi szerződést kötöttek, amelyben összesen 1 000 000 000 forint + 200 000 000 forint áfa vételárért az I. r. felperes a tulajdonában álló perbeli ingatlanokat a 2134/2005. (VIII. 8.) számú Kormányhatározat által meghatározott hasznosítási mód érdekében polgári repülőtér kialakítása és működtetése, az ehhez szükséges beruházások és engedélyeztetési eljárások elvégzése, valamint ipari, logisztikai, tudományos park létesítése, kommunális létesítmények kialakítása céljából eladták az alperes részére. A szerződésben többek között meghiúsulási kötbér kikötésére is sor került. A felperesek a szerződés értelmében jogosultak voltak egyoldalú jognyilatkozattal a szerződéstől elállni, ha az alperes neki felróható okból nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, míg a felek bármelyike jogosult volt elállni az ügylettől, ha a beruházások a szabályozási terv hatálybalépésétől számított 2 éven belül egyik félnek sem felróhatóan meghiúsulnak. A felek a szerződésben különböző szavatossági nyilatkozatokat tettek.

[2] Az alperes a vételárat megfizette és hozzákezdett a reptérfejlesztési tevékenységhez is, azonban a szabályozási terv 2008. szeptember 15-i hatálybalépését követő 24 hónapon belül nem teljesítette az adásvételi szerződésben vállalt beruházásokat és nem kezdte meg a repülőtér működtetését, mivel a környezetvédelmi eljárásban olyan kizáró ok merült fel, ami megakadályozta a reptér üzemeltetéséhez szükséges engedély beszerzését. A projektet eredetileg támogató Balatonalmádi Város Önkormányzata ugyanis 2009-ben módosította a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendeletét, melynek eredményeként a zajvédelmi előírásoknak a tervezett beruházás nem felelt meg.

[3] A felperesek 2010. szeptember 17-én kelt levelükben az adásvételi szerződéstől elálltak.

[4] A bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy a felek közti szerződés a felperesek jogszerű elállása folytán megszűnt.

[5] A felperesek keresetükben a szerződéskötés előtti tulajdoni állapot helyreállítását kérték, továbbá meghiúsulási kötbér címén egymás közt egyenlő arányban 600 000 000 forint, valamint a beruházások engedélyezése iránti kérelmek be nem nyújtása miatt további 32 000 000 forint kötbér megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az egyes ingatlanokon található épületek rongálásából, illetve azok karbantartásának elmulasztásából eredő károk folytán kártérítés címén az I. r. felperes részére 527 585 000 forint, míg a II. r. felperes részére 159 517 000 forint megfizetésére, továbbá 2006. október 1-jétől 2014. december 31-ig, valamint 2015. január 1-jétől a birtokba adásig használati díj megfizetésére is kérték kötelezni az alperest. Az I. r. felperes ezeken túlmenően további 178 797 081 forint adóhátralék, bírság és késedelmi pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[6] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ingatlanok tulajdoni állapotának helyreállítása iránti kereseti kérelem kivételével a kereset elutasítását kérte, egyben beszámítási kifogást terjesztett elő arra az esetre, ha bármilyen címen fizetési kötelezettsége merülne fel a felperesekkel szemben. A repülőtér létrehozatalához kapcsolódó beruházásait 1 480 783 978 forint összegben kártérítés címén kérte beszámítani. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperesek megszegték a szerződés 3.1.2. pontjában foglalt szavatossági nyilatkozatukat ezért kötelesek megtéríteni az ebből eredő kárt. Az eredeti állapot helyreállítása körében kérte elszámolni az I. r. felperes részére 2009-ben és 2010-ben megfizetett építményadót.

[7] Az elsőfokú bírósági ítéletével a perbeli ingatlanok vonatkozásában elrendelte a felperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzését és az alperes tulajdonjogának törlését. Az I. r. felperest 369 516 452 forint, a II. r. felperest 309 802 025 forint - fentiekkel egyidejű - megfizetésére kötelezte az alperes javára, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a jogerős közbenső ítéletre figyelemmel az adásvételi szerződés a felperesek jogszerű elállása folytán megszűnt, így a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Az elszámolás körében a felpereseket terhelő 1 200 000 000 forint vételár-visszafizetési kötelezettséget csökkentette a felperesek 600 000 000 forint kötbérigényével, ugyanis megítélése szerint az alperes a szerződésben vállalt beruházásokat neki felróható okból nem valósította meg, mivel nem tájékozódott kellően a lefolytatandó hatósági, engedélyeztetési eljárásokról és mindezek ténybeli és jogi környezetéről. A 32 000 000 forintos kötbérigény kapcsán a környezetvédelmi előzetes eljárásban tanúsított mulasztást tekintette olyannak, amely kötbérfizetési kötelezettséget von maga után, és ennek alapján 1 000 000 forint (kétszer 500 000 forint) kötbért talált megalapozottnak. A felperesek további kereseti kérelmeit alaptalannak ítélte. A kártérítés körében kifejtette, hogy az alperes jogszerűen járt el, amikor a repülőtér majdani megvalósításához nem szükséges ingatlanok elbontásáról döntött. Az elsőfokú ítélet értelmében a felperesek nem bizonyították, hogy a megrongált épületek a repülőtér fejlesztéséhez szükségesek lettek volna, így az alperes e magatartása kártérítési felelősséget nem alapoz meg. Az elszámolás körében az alperes által készített szabályozási terv költségeként 20 604 050 forintot, az irányítótorony felújítása körében 28 109 508 forintot vett figyelembe, valamint alaposnak ítélte az alperes építményadó kapcsán előterjesztett igényét.

[8] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az I. r. felperes marasztalását 669 516 452 forintra, a II. r. felperes marasztalását 609 802 025 forintra felemelte. Rámutatott, hogy a kötbérfizetési kötelezettséggel szankcionált kötelezettségvállalás teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelynek előidézésében az alperest felróhatóság nem terhelte, így az e körben érvényesített 600 000 000 forint kötbérigény nem megalapozott. Egyebekben - a felperesek fellebbezéssel támadott további kereseti kérelmeit, illetve az alperes beszámítási kifogását elutasító - elsőfokú ítéleti rendelkezésekkel egyetértett. Az elszámolás alapjául vett vételár tekintetében rögzítette, hogy az alperes alaptalanul tart igényt az általa fizetett vételár helyett a jelenlegi forgalmi érték megtérítésére, és az áfa figyelembevétele nem mellőzhető.

[9] A jogerős ítélet ellen a felperesek és az alperes is felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

[10] A felperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az alperest 600 000 000 forint meghiúsulási kötbér, továbbá elsődlegesen 32 000 000, másodlagosan 1 500 000 forint mulasztási kötbér, valamint elsődlegesen 687 102 000 forint, másodlagosan 359 691 000 forint kártérítés megfizetésére kérték kötelezni.