A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1813/2012/4. számú határozata felmondás jogszerűsége (MUNKAVÁLLALÓI RENDKÍVÜLI felmondás jogszerűsége) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 87. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 218. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 38. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. §, 87. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Ádámné Tóth Zsuzsanna, Kovács József, Szabó Anna

FŐVÁROSI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

17.M.1813/2012/4.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a dr. Papp János pártfogó ügyvéd (Felperesi képviselő címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a dr. Nemes Tamás ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes

munkavállalói rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 341.440,- /azaz Háromszáznegyvenegyezer-négyszáznegyven/ Ft + ÁFA ügyvédi díjból álló perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700,- /azaz Tizenkettőezer-hétszáz/ Ft fellebbezési perköltséget.

A pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a pervesztes felperes viseli.

Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet három példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik a Fővárosi Törvényszéktől, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett, illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

INDOKOLÁS:

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a peres feleknek a jelen eljárásban, illetve a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság előtti eljárásban tett nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2009. február 20. napján kötött munkaszerződést az alperessel, mely szerint az alperes 2009. március 1. napjától kezdődően határozatlan időtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja ügyintéző, web-szerkesztő munkakörben.

A felperes havi bruttó személyi alapbére 154.000,- Ft volt. A felperes a munkáját távmunka keretében végezte, a munkavégzés helye a saját, salgótarjáni otthona volt.

A munkaszerződés 6.) pontjában került szabályozásra a felek közötti kapcsolattartás módja, mely szerint a felek kötelesek voltak munkaidőben MSN (...: internet alapú, azonnali üzenetküldő szolgáltatás), e-mail, illetve telefon útján kapcsolatot tartani.

Az alperes 2010. május 25-én délelőtt, MSN útján közölte a felperessel a rendkívüli felmondást úgy, hogy az írásba foglalt, és cégszerű aláírással ellátott felmondási okiratot beszkennelte, és .jpg formátumban elküldte a felperes MSN postafiókjába. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója SMS-ben felkérte a felperest az MSN program használatára. A felperes az MSN programba belépett, majd -ugyancsak MSN útján- írásban nyilatkozott az alperes felé, hogy a .jpg fomátumban megküldött felmondást fogadta, azt meg tudta nyitni, és el tudta olvasni. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója és a felperes az MSN program útján beszélgetést kezdeményeztek egymással. A beszélgetés során a felperes a rendkívüli felmondást elfogadta, csak a szabadságok kifizetését kérte az alperestől. Az alperes ígéretet tett az írásba foglalt rendkívüli felmondás postai úton történő megküldésére is.

A felperes azonban a 2010. május 25. napján közölt munkáltatói rendkívüli felmondást nem tekintette szabályosnak, mert álláspontja szerint elektronikus aláírás nélkül és interneten keresztül a munkaviszonnyal kapcsolatos hivatalos iratot kézbesíteni nem lehet. Ezért még ugyanezen a napon, 2012. május 25-én a munkaviszonyát ő maga rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondását -többek között- azzal indokolta, hogy a munkáltató nem fizette ki részére a 2009. április 27-étől 2009. május 15-ig tartó betegszabadságára járó távolléti díját, a táppénzes állománya folyósítását több ízben is késleltette, és a 2009. május 15-től kezdődő táppénzes állománya igényléséhez szükséges jövedelem igazolást csak 2009. augusztus 5-én érkezett be a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz, ezért az összeg kifizetése csak 2009. augusztus 29-én valósult meg. Az alperes 2010. május 27. napján vette kézhez vette a felperesi (munkavállalói) rendkívüli felmondást.

Az alperesi (munkáltatói) rendkívüli felmondást postai úton az ezt követő napon 2010. május 28. napján kézbesítették a felperes részére.

A felperes a munkáltatói intézkedést keresettel támadta; a keresetlevél 2012. május 2. napján érkezett a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságtól, illetékesség hiánya miatti áttétel folytán.

A per első tárgyalásán kereseti kérelmét úgy módosította, hogy kérte a 2010. május 25. napján kelt rendkívüli felmondása jogszerűségének a megállapítását, és ennek jogkövetkezményeként 30 nap felmondási időre járó átlagkereset címén bruttó 154.000,- Ft, átalány-kártérítés címén két havi átlagkeresetnek megfelelő, bruttó 308.000,- Ft, továbbá a táppénz késedelmes kifizetése miatt 5.529,- Ft összegű késedelmi kamat, illetve a perrel felmerült költségei megfizetésére kötelezni az alperest.

Az alperes az ellenkérelmét a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság előtti perben, illetve a Balassagyarmati Törvényszék előtti jogorvoslati eljárásban előterjesztettekkel egyező tartalommal tartotta fenn. A jelen per első tárgyalásán nyilatkozott, hogy perköltségként a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság előtti eljárással kapcsolatosan felmerült a 271.320 Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat is érvényesíteni kívánja, ahol a jogi képviseletet a periratokhoz 7/A/15. sorszám alatt csatolt megbízási szerződés alapján látta el. A jelen perrel felmerült ügyvédi munkadíját a vonatkozó jogszabályok alapján kérte megállapítani, és nyilatkozott, hogy ÁFA fizetésére köteles, illetve a perrel felmerült készkiadásai vonatkozásában kérte költségátalány megállapítását.

A per első tárgyalásán a felek további nyilatkozatot nem tettek, és a bíróságnak a bizonyítási teherre vonatkozó tájékoztatását követően egybehangzóan nyilatkoztak, hogy további bizonyítási indítványuk nincs, majd kérték a határozathozatalt.

A felperes keresete megalapozatlan az alábbiak szerint:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. tv. (továbbiakban: Mt.) 6. § /1/ bekezdése alapján a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat -ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Ugyanezen jogszabályhely /2/ bekezdése alapján az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.