BH 2019.8.240 Az alapítvány változásbejegyzésével kapcsolatos eljárások eltérnek az alapítványi köznevelési intézmény változásbejegyzésére (fenntartóváltás és az alapítvány adataiban történt módosítások) irányuló eljárástól. Az előbbi polgári, az utóbbi közigazgatási peres eljárás keretében történik. A Ptk.-n alapuló alapítványi státuszkérdések jogi tényként előzményei és alapjai az adott közigazgatási jogviszony alakulásának, anélkül azonban, hogy azt ezáltal származékos jogviszonnyá tennék [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 114. § (2) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 337. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az irányadó tényállás szerint a felperes alapítója a Sz. G. O. T. Alapítványnak (a továbbiakban: Alapítvány, illetve II. r. alperesi beavatkozó), és egyben az Alapítvány kuratóriumának tagja. A felperes 2015. december 15. napján kelt alapítói határozatával a civil szervezet kuratóriumát visszahívta az alapítvány céljainak veszélyeztetése miatt, új kuratóriumot jelölt ki és kérte a változások bejegyzését. A Fővárosi Törvényszék - mivel N. Zs. kuratóriumi tag, a kuratórium elnöke vitatta az alapítói határozatban foglaltakat - megszüntette a nemperes eljárást a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 56. § (3) bekezdése alapján és tájékoztatta a felperest, hogy keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti a kuratórium új tagjainak nyilvántartásba történő bejegyzését.

[2] A felperes 2016. április 1. napján kelt alapítói határozataiban N. Zs.-t a kuratóriumi elnöki tisztségéből - kuratóriumi tagsága érintetlenül hagyása mellett kötelezettségszegésre hivatkozva - visszahívta, V. R. kuratóriumi tag lemondására tekintettel T. T.-t a kuratórium tagjának, egyben elnökének kijelölte, további kuratóriumi tagnak A. Á.-t és S. T.-t kijelölte, elfogadta a módosított alapító okiratot. Ezzel együtt a felperes 2016. április 19. napján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék előtt. A kérelem folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 77.Pk.60.384/2000/42 számú végzésével - egyebek mellett - nyilvántartásba vette, hogy N. Zs. képviseleti joga megszűnt, az új képviselő T. T. E végzés elleni fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2016. október 13. napján kelt 11.Pkf.26.799/2016/7 számú végzésével az elsőfokú bíróság 42. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította. E végzés indokolásában szerepel egyebek között, hogy az ítélőtábla azt a következtetést vonta le a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: régi Ptk.) 74/C. § (6) bekezdéséből, miszerint "az alapító a kuratórium elnökét e tisztségéből - kuratóriumi tagsága érintetlenül hagyása mellett - visszahívhatja, és új képviselőt jelölhet meg".

[3] A tárgyi ügyben a kérelem alapja a következő volt. Az Alapítvány nevében N. Zs. 2016. május 15. napján kelt, 2016. május 17. napján érkezett Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Oktatási Osztálynál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) érkeztetett változásbejegyzési kérelemmel élt fenntartóváltás és az Alapítvány adataiban történt módosítások átvezetése tárgyában. A kérelemhez mellékelte - egyebek mellett - a 2016. május 13. napján hozott 5/2016. és 6/2016. számú fenntartói határozatok másolatát. Az előbbi értelmében az Alapítvány a 2016. május 13-án megtartott kuratóriumi ülésen a fenntartott Sz. Ü. Szakképző Iskola (a továbbiakban: szakképző iskola) fenntartói jogának átadásáról (fenntartóváltás) döntött, az utóbbi szerint az Alapítvány a 2016. május 13-án megtartott kuratóriumi ülésen a fenntartott szakképző iskola átszervezéséről és alapító okiratának módosításáról határozott. A tárgyi változásbejegyzési kérelem mellékletei között található az A. Sz. T. Nonprofit Kft. (a továbbiakban: A. N. Kft., illetve a perben: I. rendű alperesi beavatkozó) 2016. május 13-i, fenntartói határozat (5/2016. számú) elnevezésű, tartalmában a társaság taggyűlési határozatáról szóló irata, amelyben - utalva az Alapítvány 5/2016. számú határozatában foglaltakra - rögzítésre került, hogy az A. N. Kft. 2016. július 1. napjától átveszi az szakképző iskola fenntartói jogait.

[4] A közigazgatási iratok között fellelhető az "Alapítvány kuratóriumának 2016. május 13-án, az Alapítvány Budapest … alatti székhelyén megtartott üléséről" elnevezésű jegyzőkönyvi kivonat - aláírás nélküli - példánya, amely tartalmazza az 5/2016 és 6/2016 számú határozatokat azzal, hogy megállapítja, a kuratórium határozatképes és mindkét határozat meghozatalában a jelen lévő négy kuratóriumi tagból kettő igen szavazattal támogatta a döntéseket, kettő tartózkodott (nem szavazott).

[5] A közigazgatási iratokban megtalálható továbbá, hogy a felperes 2016. szeptember 6. napján érkezetten benyújtotta az elsőfokú hatósághoz a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztálya TM. 12714/2015/9-IV számú, 2016. augusztus 16. napján kelt iratát, amelyben az ügyészség jelzéssel élt az Alapítvány kuratóriumának elnöke, N. Zs. felé - egyebek mellett - azért, hogy a 2016. május 13-i határozatképtelen kuratóriumi ülésen hozott határozatokról állapítsák meg azok jogszabálysértő voltát - a legközelebbi, 30 napon belül megtartott határozatképes ülésen.

[6] Az elsőfokú hatóság az első eljárásban BP/1009/13889-22/2016 számú végzésével megszüntette az eljárást a köznevelési intézménnyel kapcsolatos változásbejegyzési kérelem és működési engedély módosítása iránti kérelem tárgyában, arra tekintettel, hogy a fenntartó jogszerű képviseletére vonatkozó tényállás tisztázása (miszerint N. Zs. vagy T. T. tekinthető-e a kuratórium elnökének) bírósági ügy jogerős lezárásától függ. Az alperes jogelődje, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: alperesi jogelőd) HJO/94-4/2016 számú végzésével ezen végzést megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította azzal, hogy új ügyfélként T. T. bevonását is elrendelte.

[7] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság 2016. augusztus 25. napján kelt BP/1009/13889-43/2016 számú végzésével megszüntette az eljárást. Határozatának indokolásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés l) pontjára hivatkozott és arra, hogy a fenntartóváltásra vonatkozó kuratóriumi döntések jogszerűségének tekintetében bírósági eljárás van folyamatban; annak jogszerűsége olyan előzetes kérdés, amelynek jogerős lezárása nélkül a fenntartóváltásra vonatkozó hatósági eljárás nem bírálható el.

[8] Az A. Nonprofit Kft. jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő a BP/1009/13889-43/2016 számú végzéssel szemben. Ehhez egyebek között csatolta az Alapítvány és az A. N. Kft. 2016. szeptember 1. napján kelt közös nyilatkozatát, amelyet N. Zs. és H. I. írtak alá. Eszerint az Alapítvány 2016. augusztus 31. napjával hatályosan a szakképző iskola köznevelési intézmény fenntartói jogát szerződéses kötelmi úton átruházta az A. N. Kft.-re; ennek megfelelően 2016. augusztus 31. napjától a szakképző iskola feletti fenntartói jog gyakorlására kizárólag az A. N. Kft. jogosult. Fellebbezésében kifejtette, hogy a két kérelem - 1. fenntartóváltás bejelentése és az azzal kapcsolatos nyilvántartott adatok változásainak a nyilvántartásban történő átvezetése és 2. a működési engedély módosítása iránti kérelem - külön-külön vizsgálandók; elsődlegesen kellett volna dönteni a fenntartóváltás nyilvántartásba vételéről a bejelentés alapján, majd a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 23. § (7) bekezdése szerinti preferenciák vizsgálatával másodlagosan arról, hogy kiadható-e a módosított működési engedély. Figyelemmel arra is, hogy az Nkt. értelmében a fenntartó az A. N. Kft., melyet az átadó és átvevő fenntartó közös egybehangzó nyilatkozata alátámaszt. A kuratóriumi határozatok jogszerűsége körében előadta a BDT 2014.3056 számú eseti döntésre hivatkozással, hogy hipotetikusan is, csak kizárólag az átadó fenntartóra irányadó (kuratóriumi) határozatok vonatkozásában állhatna elő az a nem várt eset, hogy a jövőre nézve a bíróság döntést hozzon, de az a döntés a fenntartói jog átadására vonatkozóan és arra, hogy azzal már az A. N. Kft. rendelkezik, visszamenőleges hatállyal nem bírna, az adatváltozást nem érintené. Az 1. kérelemre vonatkozó eljárásban az irányadó normák nem tartalmaznak a hatóságnak kötelezettséget, hogy az előírtak szerint benyújtott dokumentumok létén és tartalmi vizsgálatán felül azok születési körülményeire nézve is bizonyítást folytasson le.