31992L0085[1]

A Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

A TANÁCS 92/85/EGK IRÁNYELVE

(1992. október 19.)

a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

I. SZAKASZ

CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Az irányelv célja

(1) Ennek az irányelvnek, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizedik egyedi irányelv, az a célja, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedéseket hajtson végre.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései, annak 2. cikke (2) bekezdését kivéve, teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ebben az irányelvben meghatározott szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

(3) Ez az irányelv nem eredményezheti az egyes tagállamokban az irányelv elfogadásának napján meglévő, a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalóknak nyújtott védelem szintjének csökkentését.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) várandós munkavállaló az a várandós munkavállaló, aki állapotáról a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját;

b) gyermekágyas munkavállaló az a munkavállaló, akit a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat gyermekágyasnak minősítenek, és aki állapotáról a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját;

c) szoptató munkavállaló az a munkavállaló, akit a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat szoptatónak minősít, és aki állapotáról ezeknek a jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. cikk

Iránymutatások

(1) A Bizottság a tagállamokkal konzultálva és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság segítségével iránymutatásokat dolgoz ki a 2. cikk szerinti munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából veszélyesnek tekintett vegyi, fizikai és biológiai anyagok és ipari eljárások értékeléséről.

Az első albekezdésben említett iránymutatások vonatkoznak a 2. cikkben meghatározott munkavállalók által végzett munkával kapcsolatos mozgásra, testtartásra, mentális és fizikai fáradtságra, illetve a fizikai és mentális stressz egyéb fajtáira.

(2) Az (1) bekezdésben említett iránymutatások célja, hogy alapul szolgáljanak a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékeléshez.

E célból a tagállamok tájékoztatják ezekről az irányelvekről az egyes tagállamok munkáltatóit és női munkavállalóit, és/vagy képviselőiket.

4. cikk

Értékelés és tájékoztatás

(1) A munkáltató értékelést készít az I. mellékletben nem kimerítően felsorolt anyagoknak, eljárásoknak vagy munkakörülményeknek való kitettség különleges kockázatát valószínűleg magában foglaló tevékenységek esetében a 2. cikkben meghatározott munkavállalók expozíciójának jellegéről, mértékéről és időtartamáról az érintett vállalkozásban, illetve telephelyen, közvetlenül vagy a 89/391/EGK irányelv 7. cikkében említett védő és megelőző szolgáltatások igénybevételével, annak érdekében, hogy:

- értékelje a 2. cikkben meghatározott munkavállalók terhességére vagy szoptatására gyakorolt esetleges hatásokat, illetve a biztonságukat vagy egészségüket érintő kockázatokat, és

- eldöntse, hogy milyen intézkedéseket kell hoznia.

(2) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a 2. cikkben meghatározott munkavállalókat és a vállalkozásnál, illetve telephelyen a 2. cikkben említett helyzetek valamelyike által vélhetően érintett munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatni kell az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeiről, illetve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság érdekében meghozandó minden intézkedésről.

5. cikk

Az értékelés eredményeinek következményei

(1) A 89/391/EGK irányelv 6. cikkének sérelme nélkül, ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékelés a 2. cikkben meghatározott munkavállaló biztonságát vagy egészségét érintő kockázatot, illetve terhességére vagy szoptatására gyakorolt hatást mutat ki, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett munkavállaló munkafeltételeinek, illetve munkaidejének átmeneti módosításával a munkavállaló kockázatnak való kitettségét el lehessen kerülni.

(2) Ha az ilyen munkavállaló munkafeltételeinek, illetve munkaidejének módosítása technikai vagy más objektív okból nem valósítható meg, vagy kellően megalapozott indokok alapján ésszerűen nem követelhető meg, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket e munkavállaló más munkakörbe helyezése érdekében.

(3) Ha az ilyen munkavállaló más munkakörbe helyezése technikai, illetve más objektív okból nem valósítható meg, vagy kellően megalapozott indokok alapján ésszerűen nem követelhető meg, az érintett munkavállalónak a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően szabadságot kell biztosítani a biztonságának vagy egészségének védelméhez szükséges teljes időszakra.

(4) E cikk rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak arra az esetre is, amikor a 6. cikk értelmében tiltott tevékenységet folytató munkavállaló várandós lesz vagy szoptatni kezd, és erről munkáltatóját tájékoztatja.

6. cikk

Az expozíció tiltott esetei

A munkavállalók védelméről szóló általános rendelkezéseken, különösen a foglalkozási expozíció határértékeire vonatkozó rendelkezéseken túl:

1. a 2. cikk a) pontjában meghatározott várandós munkavállalók semmilyen körülmények között sem kötelezhetők olyan feladatok teljesítésére, amelyek esetében az értékelés a II. melléklet A. szakaszában felsorolt anyagoknak, illetve munkakörülményeknek való, a biztonságot vagy egészséget veszélyeztető expozíció kockázatát mutatja ki;

2. a 2. cikk c) pontjában meghatározott szoptató munkavállalók semmilyen körülmények között sem kötelezhetők olyan feladatok teljesítésére, amelyek esetében az értékelés a II. melléklet B. szakaszában felsorolt anyagoknak, illetve munkakörülményeknek való, a biztonságot vagy egészséget veszélyeztető expozíció kockázatát mutatja ki.

7. cikk

Éjszakai munka

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók ne legyenek kötelezhetők terhességük időszakában, valamint aszülést követő - a biztonság és egészségvédelem tekintetében illetékes nemzeti hatóság által meghatározott - időszakban éjszaka dolgozni azzal a feltétellel, hogy az érintett munkavállaló - az egyes tagállamok által meghatározott szabályok szerint - orvosi igazolással tanúsítja, hogy ez szükséges biztonsága vagy egészsége érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek - a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően - biztosítaniuk kell a lehetőséget:

a) a nappali munkába történő áthelyezésre; vagy

b) a munkából való távolmaradásra vagy a szülési szabadság meghosszabbítására, ha az áthelyezés technikai, illetve más objektív okból nem valósítható meg, vagy kellően megalapozott indokok alapján ésszerűen nem követelhető meg.

8. cikk

Szülési szabadság

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók jogosultak legyenek legalább 14 hetes folyamatos szülési szabadságra, amely a gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben elrendelt szülési szabadságnak tartalmaznia kell legalább két hét kötelező szülési szabadságot, amelyet gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kell kiadni.

9. cikk

Munkaidő-kedvezmény a terhesgondozás idejére

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikk a) pontjában meghatározott várandós munkavállalókat a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően, munkabérük fenntartásával munkaidő-kedvezmény illesse meg a terhesgondozás idejére, ha e vizsgálatokat munkaidőben kell elvégezni.

10. cikk

Az elbocsátás tilalma

Annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók gyakorolhassák az e cikk által is elismert egészség- és biztonságvédelmi jogaikat, rendelkezni kell arról, hogy:

1. a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megtiltsák a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a terhességük kezdetétől a 8. cikk (1) bekezdésében említett szülési szabadság végéig történő elbocsátását, az állapotukkal összefüggésbe nem hozott, a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által megengedett különleges esetektől eltekintve, amennyiben az adott esetben az illetékes hatóság ehhez hozzájárult;

2. ha a 2. cikkben meghatározott munkavállalót az 1. pontban említett időszak alatt elbocsátják, a munkáltató köteles az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait írásban megadni;

3. a tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalókat megvédjék az 1. pont értelmében jogszerűtlen elbocsátás következményeitől.

11. cikk

A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok

Annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók - az e cikkben elismert - egészség- és biztonságvédelmi jogaikat gyakorolhassák, rendelkezni kell arról, hogy:

1. biztosítsák az 5., 6. és 7. cikkben említett esetekben a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogait, köztük a munkabér védelmét, illetve a megfelelő ellátáshoz való jogosultságukat, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően;

2. a 8. cikkben említett esetben biztosítsák az alábbiakat:

a) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók munkaviszonyhoz kapcsolódó, az alábbi b) pontban említetteken kívüli jogait;

b) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók munkabérének védelmét, illetve a megfelelő ellátáshoz való jogosultságát;

3. a (2) bekezdés b) pontjában említett ellátás akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább azzal egyenértékű jövedelmet biztosít, amelyet az érintett munkavállaló tevékenységének egészségi okokból történő megszakítása esetén kapna a nemzeti jogszabályok szerint meghatározott esetleges maximum függvényében;

4. a tagállamok a munkabérhez vagy az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában említett ellátáshoz való jogosultságot függővé tehetik attól, hogy az érintett munkavállaló megfelel-e az ilyen ellátáshoz való jogosultság nemzeti jogszabályok által megállapított feltételeinek.

E feltételek azonban semmilyen körülmények között sem vonatkozhatnak a szülés várható időpontját közvetlenül megelőző, 12 hónapot meghaladó munkaviszonyra.

12. cikk

A jogok védelme

A tagállamok nemzeti jogrendszerükbe foglalják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az a női munkavállaló, aki az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt sérelmet szenvedett, igényét bírói úton, illetve a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően az illetékes testületeknél érvényesíthesse.

13. cikk

Az I. melléklet módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően az I. mellékletet szigorúan technikailag módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a műszaki fejlődést, a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban és előírásokban bekövetkező változásokat, valamint a vonatkozó új ismereteket.

Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 13b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

14. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb az elfogadásától számított két éven belül megfeleljenek, vagy biztosítják, hogy legkésőbb az irányelv elfogadásától számított két éven belül a szociális partnerek a kollektív szerződésekbe bevezetik a szükséges rendelkezéseket, miközben a tagállamok meghozzák az összes szükséges rendelkezést, hogy minden időben biztosíthassák az ezen irányelvben megállapított eredményeket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a lényeges rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

a 4. cikk (1) bekezdésében említett

ANYAGOK, ELJÁRÁSOK ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK NEM TELJES LISTÁJA

A. Anyagok

1. Fizikai hatások, amelyek magzati sérülést okozhatnak, illetve akadályozhatják a méhlepény megtapadását és különösen a következő hatások:

a) ütődés, rezgés vagy mozgás;

b) terhek emelése, különösen ha a hát- és ágyéktájat veszélyezteti;

c) zaj;

d) ionizáló sugárzás ( *1 );

e) nem ionizáló sugárzás;

f) szélsőséges hideg vagy meleg;

g) mozgás és testtartás, utazás - a telephelyen kívül vagy belül -, mentális és fizikai kimerülés, illetve más fizikai megterhelés, amely a 2. cikkben meghatározott munkavállaló tevékenységével kapcsolatos.

2. Biológiai anyagok

A 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikke második bekezdésének 2., 3. és 4. pontja szerinti 2., 3. és 4. kockázati csoportba tartozó biológiai anyagok, amennyiben ismert, hogy ezek az anyagok, illetve az általuk szükségessé tett terápiás beavatkozások veszélyeztetik a várandós nők, illetve a magzat egészségét, és amennyiben ezek az anyagok még nem szerepelnek a II. mellékletben.

3. Vegyi anyagok

Az alábbi vegyi anyagok, amennyiben ismert, hogy azok veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, és amennyiben még nem szerepelnek a II. mellékletben:

a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) alapján a besorolás kritériumainak megfelelő, a következő veszélyességi osztályok és kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe besorolt, és a következő figyelmeztető mondat egyikével, vagy ezek közül többel ellátott anyagok és keverékek, amennyiben ezek még nem szerepelnek a II. mellékletben:

- csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H340, H341),

- rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H350, H350i, H351),

- reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória, vagy a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatásokra vonatkozó további kategória (H360, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df, H361, H361d, H361fd, H362),

- célszervi toxicitás egyszeri expozíciót követően, 1. és 2. kategória (H370, H371);

b) a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) I. mellékletében felsorolt vegyi anyagok;

c) higany és higanyszármazékok;

d) sejtmagosztódást akadályozó gyógyszerek;

e) szénmonoxid;

f) veszélyes, bizonyíthatóan a bőrön át felszívódó vegyi anyagok.

B. Eljárások

A 2004/37/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari eljárások.

C. Munkakörülmények

Föld alatti bányászati munka.

II. MELLÉKLET

a 6. cikkben említett

ANYAGOK, ELJÁRÁSOK ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK NEM TELJES LISTÁJA

A. A 2. cikk a) pontja szerinti várandós munkavállalók

1. Anyagok

a) Fizikai hatások

Túlnyomásos környezetben történő munkavégzés, pl. nyomás alatti zárt térben végzett munka és víz alá merülés;

b) Biológiai anyagok

Az alábbi biológiai anyagok:

- toxoplazma,

- rubeólavírus,

kivéve ha a várandós munkavállaló bizonyítottan megfelelő védelemben részesült az ilyen anyagok ellen védőoltás révén.

c) Vegyi anyagok

Ólom és ólomszármazékok, amennyiben az ilyen anyagok felszívódhatnak az emberi szervezetbe.

2. Munkakörülmények

Föld alatti bányászati munka

B. A 2. cikk c) pontja szerinti szoptató munkavállalók

1. Anyagok

a) Vegyi anyagok

Ólom és ólomszármazékok, amennyiben az ilyen anyagok felszívódhatnak az emberi szervezetbe.

2. Munkakörülmények

Föld alatti bányászati munka

( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( *1 ) Lásd 80/836/Euratom irányelv HL L 246., 1980.9.17., 1. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK irányelve a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 262., 2000.10.17., 21. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).