A Debreceni Törvényszék P.20960/2010/22. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 324. §, 326. §, 339. §, 349. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 43. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

9.P.20.960/2010/22. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Bodnárné Dr. Szabó Zsuzsanna (...) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - a Dr. Szentjóbi Ügyvédi Iroda (... - ügyintéző: Dr. Szentjóbi Zoltán) által képviselt ... (...) alperes ellen - mely perbe a felperes pernyertessége előmozdítása érdekében beavatkozott ... (...) felperesi beavatkozó - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest és a felperesi beavatkozót, hogy fizessenek meg 15 napon belül külön-külön 187.500.-187.500. (Száznyolcvanhétezer-ötszáz.-Száznyolcvanhétezer-ötszáz.-) Ft. áfával növelt perköltséget az alperesnek.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 885.000. (Nyolcszáznyolcvanötezer.-) Ft. eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál 4 példányban, írásban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a perköltség összegére, annak viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének kérelmére azonban ez esetben is tárgyalást tart, melyet a fellebbező fél fellebbezésében kérhet.

Indokolás:

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok, B. M. tanú vallomása, a P. Központi Kerületi Bíróság ..., valamint az F. Bíróság ... szám alatt folyamatban volt, továbbá a D. Városi Bíróság ... ügyszámú - és azt megelőzően folyamatban volt ... szám alatt folyamatban volt fizetési meghagyás eljárásnak iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

Az F. Bíróság 2005. novemberében rendelte a felperesi gazdasági társaság felszámolását - az ítélethozatal időpontjában - a K. és I. Minisztérium Céginformációs Szolgálata nyilvántartása szerint a felszámolási eljárás még nem fejeződött be.

A felperes és a K. és T. Miniszter 1997. szeptember 4-én ún. támogatási szerződést kötöttek egymással, melynek tárgya az volt, hogy a felperes a K. Környezetvédelmi Alapból 2 millió Ft. kamatmentes visszafizetendő támogatást kapott, "valós idejű, zártláncú madár megfigyelés és multimédia" céljára.

A fejlesztés telephelye a H. Nemzeti Park területe volt.

A megállapodás szerint a fejlesztés megvalósításához a felperes saját forrásként 6.004.000. Ft-ot biztosított, míg a K. Környezetvédelmi Alap 2 millió Ft-ot. Ezt kellett volna a szerződés szerint 1999. december 31-éig kamatmentesen a felperes részéről visszafizetni.

A támogatási összeg visszafizetése biztosítására a felperesi beavatkozó tulajdonában álló ingatlanra, a K. és T. Miniszter, mint szerződő fél javára jelzálogjog került kikötésre.

A felperes a támogatást a zártláncú madármegfigyelő kamerarendszer működtetése során befolyt belépődíjakból, jogdíjakból kívánta megfizetni.

Tekintettel arra, hogy a zártláncú madármegfigyelés a H. Nemzeti Park területén történt a szerződés szerint, a felperes kérelemmel fordult az alpereshez a kamerarendszer kiépítése érdekében.

Az alperes 1996. november 8-án az alábbiakról tájékoztatta a felperest: "A felperes üzletvezetőjének kérésére közöljük, hogy a HNP "való idejű, zártláncú madármegfigyelés és multimédia című, a fenti szervezet által benyújtott pályázatban szereplő berendezések és rendszer műszaki próbája 1996. szeptemberében megtörtént. A rendszer végső üzembehelyezésére 1997. tavaszán, a kanalas gémek fészkelési időszakának kezdete előtt lesz lehetőség. A berendezések telepítéséhez a fenti időpontban a központi halastó ...-... számú tavakon, valamint egy közösen kiválasztott kékvércse telepen hozzájárulunk azzal a feltétellel, hogy a berendezések működtetése a védett fajokat nem zavarhatja.

Javasoljuk, hogy a videóközpont 1998-tól az akkorra dán támogatásból remélhetőleg megépülő, új, a H. Nemzeti Parkot bemutató látogatóközpontban kerüljön elhelyezésre. Addig is a bemutatóhely üzemeltetését a H. települési körszínben, vagy a Nemzeti Park nyugati fogadóházában tudjuk elképzelni, igazgatóságunkkal, illetve a körszín esetén annak bérlőjével történt egyeztetés után."

A rendszer a H. települési Halastó ... számú taván valamikor 1997. kora tavaszán kihelyezésre is került.

A kamera megfigyelőrendszer kiépítését az alperes alkalmazásában álló természetvédelmi őrök közül többen a kezdetektől fogva ellenezték, - tekintettel arra, hogy úgy gondolták, hogy az a tény, hogy a különleges természeti értéket képviselő nádi gém telepet tv kamerával figyeljenek - önmagában veszélyezteti a madarak élőhelyét, a madarak költési szokásait hátrányosan befolyásolja.

Az alperes részéről 1997. április 21-én a korábbi, 1996. november 8-ai levél - mely a kamerarendszer működtetésére vonatkozó engedélyt tartalmazta - pontosításra került az alábbiak szerint: "A kanalas gémek H. település halastón videó kamerával történő felvételével kapcsolatos kérését az alábbi feltételekkel engedélyezem: A kamera felállítása helyét igazgatóságunk által 1996. februárban küldött levélben megjelölt halastó részen B. M. természetvédelmi őrrel a helyszínen pontosan kell kijelölni. A beavatkozás a fészkeket közvetlenül nem érintheti.

A kihelyezés időtartama fél órát nem haladhatja meg.

A technikai eszközök levételére csak a fiókák kirepülése után kerülhet sor."

Az alperes természetvédelmi őrei 1998. márciusában levélben is tiltakoztak az alperesnél a kamerarendszer működésével szemben. Ebben többek között az alábbiakat fogalmazták meg: A kamera kihelyezésére nem az egyetlen és egyszeri háborgatása a költőszigetnek, ez 1997-ben kiderült. Üzemhiba, beállítás és más kényszer miatt többszöri zaklatásnak ki vannak téve a madarak. Jól ismert, hogy a megijesztett gémfiókák leugrálnak a fészekről. Ne tegyük ki őket az esetleges pusztulásnak."

"Mind a terület őrzésével foglalkozó természetvédők, mind pedig a madármegfigyelők úgy gondolják, hogy a kiemelt jelentősségű vízi élőhelyen élő, fokozottan védett madárfajok egy nemzeti parkban kapják meg azt a maximális oltalmat, amelyet csak el lehet érni a természetvédelmi törvény betartásával."

Az alperes 1998-ban nem engedélyezte kanalasgém telep filmezését a ... számú tóegység nádszigetén.

Az alperes, azaz az alperes, a felperes részére - annak beltagján keresztül - aki nem más, mint a felperesi beavatkozó - az alábbiakról tájékoztatta a felperest 1998. május 5-én kelt, ... szám alatti levelében: "Fokozottan védett fajok filmezése az 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében úgy végezhető, hogy a tevékenység a faj egyedeit semmilyen élettevékenységében ne zavarja. Ezen feltétellel engedélyezem kékvércse és fehér gólya fészeknél történő filmezését és megfigyelésüket videó kamerával. Fehér gólya H. település belterületén, kékvércse a ...-as műút B. települési szakasza mellett található fasorban filmezhető. A fészkek kiválasztása, valamint kamera kihelyezése és leszerelése minden esetben csak a területen illetékes természetvédelmi őr (B. M.) jelenlétében és útmutatása alapján történhet. A kamera egyszeri kihelyezésén és leszerelésén kívül más esetben - pl. a készülék meghibásodása miatt - a fészkek nem háborgathatók.