62020CJ0724[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2022. január 13. Paget Approbois SAS és Alpha Insurance A/S kontra Depeyre entreprises SARL és társai. Cour de cassation által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Letelepedés szabadsága - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység - 2009/138/EK irányelv - Biztosítók felszámolása - 292. cikk - A felszámolási eljárásoknak a folyamatban lévő peres eljárásokra gyakorolt hatásai - A lex concursus alkalmazása alóli kivétel - Lex processus. C-724/20. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2022. január 13. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Letelepedés szabadsága - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység - 2009/138/EK irányelv - Biztosítók felszámolása - 292. cikk - A felszámolási eljárásoknak a folyamatban lévő peres eljárásokra gyakorolt hatásai - A lex concursus alkalmazása alóli kivétel - Lex processus"

A C-724/20. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) a Bírósághoz 2020. december 28-án érkezett, 2020. december 17-i határozatával terjesztett elő

a Paget Approbois SAS

és

a Depeyre entreprises SARL,

az Alpha Insurance A/S

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Prechal, a második tanács elnöke, a harmadik tanács elnökeként eljárva, J. Passer, F. Biltgen, L. S. Rossi (előadó) és N. Wahl bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Alpha Insurance A/S képviseletében F. Rocheteau avocat,

- a francia kormány képviseletében E. Leclerc és A.-L. Desjonquères, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében D. Triantafyllou és H. Tserepa-Lacombe, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 335., 1. o.; helyesbítések: HL 2014. L 219., 66. o.; HL 2016. L 319., 68. o.; HL 2017. L 266., 22. o.) 292. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Paget Approbois (a továbbiakban: Paget), valamint a Depeyre entreprise SARL (a továbbiakban: Depeyre) és az Alpha Insurance A/S között a Paget által egy káresemény nyomán elszenvedett kár jogcímén történő biztosítási kártérítés kifizetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2009/138 irányelv

3 A 2009/138 irányelv (3), (117), (123), (125) és (130) preambulumbekezdésének szövege a következő: [...] [...] [...]

"(3) A belső piac megfelelő működésének érdekében összehangolt szabályokat kell alkotni a biztosítói csoportok felügyelete, valamint - a hitelezők védelmét szem előtt tartva - a biztosítók reorganizációja és felszámolása tekintetében.

(117) Tekintve hogy a reorganizációs intézkedésekről és a felszámolási eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok nincsenek harmonizálva, a belső piac megvalósítása keretében célszerű gondoskodni a tagállamok biztosítókra vonatkozó reorganizációs és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos jogszabályainak kölcsönös elismeréséről, valamint a szükséges együttműködésről, figyelembe véve az ilyen intézkedések egysége, egyetemessége, összehangolása és nyilvánossága, valamint a biztosítási hitelezők egyenlő bánásmódja és védelme iránti igényt.

(123) Biztosító felszámolási eljárásával kapcsolatban kizárólag a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait szabad határozathozatalra felhatalmazni. A határozatok hatásainak az egész Közösségre ki kell terjedniük és azokat minden tagállamnak el kell ismernie. A határozatokat a székhely szerinti tagállam eljárásainak megfelelően és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az információkat minden olyan, a Közösségben letelepedett, ismert hitelező számára is hozzáférhetővé kell tenni, amelynek követelésbejelentési vagy észrevételezési joga van.

(124) A felszámolási eljárás során a biztosító minden eszközét és forrását figyelembe kell venni.

(125) A felszámolási eljárás indításának, lefolytatásának és lezárásának összes feltételére a székhely szerinti tagállam joga az irányadó.

(130) Az általános bizalom és a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamok jogbiztonságának védelme érdekében meg kell határozni a reorganizációs intézkedéseknek és a felszámolási eljárásoknak a függőben levő peres eljárásokra, valamint a peres eljárásokból eredő egyedi végrehajtási intézkedésekre gyakorolt hatásaira vonatkozó irányadó jogot."

4 A 2009/138 irányelv "Biztosítók reorganizációja és felszámolása" című IV. címe tartalmazza az irányelv 267-296. cikkét.

5 Az említett irányelv "Fogalommeghatározások" című 268. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) Ezen cím alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: [...] [...]"

a) »illetékes hatóságok«: a tagállamok közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai, amelyek a reorganizációs intézkedések vagy felszámolási eljárások tekintetében illetékesek;

c) »reorganizációs intézkedések«: az illetékes hatóságok bármilyen beavatkozását magukban foglaló intézkedések, amelyek célja, hogy a biztosító pénzügyi helyzetét megőrizze, vagy helyreállítsa, és amelyek a biztosítón kívüli felek korábban meglévő jogait érintik, ideértve, de nem kizárólagosan azokat az intézkedéseket, amelyek a kifizetések, illetve a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének vagy a kárigények csökkentésének lehetőségét is magukban foglalják;

d) »felszámolási eljárás«: olyan kollektív eljárások, amelyek magukban foglalják a biztosító eszközeinek értékesítését és az ebből származó bevétel hitelezők, részvényesek vagy adott esetben tagok közötti szétosztását, és amelyek szükségszerűen magukban foglalják az illetékes hatóságok bármilyen beavatkozását, ideértve azt is, amikor a kollektív eljárást egyezség, vagy ehhez hasonló intézkedés szünteti meg, függetlenül attól, hogy ezek fizetőképtelenségre vezethetők-e vissza, illetve, hogy önkéntesek vagy kötelezőek-e;

6 A 2009/138 irányelv "A felszámolási eljárás megindítása A felügyeleti hatóságok tájékoztatása" című 273. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:

"A biztosító (beleértve annak más tagállamokban lévő fióktelepeit is) elleni felszámolási eljárás megindítására vonatkozó, a székhely szerinti tagállam jogszabályai szerint elfogadott határozatot további formalitások nélkül az egész Közösségben el kell ismerni, és az a többi tagállam területén akkor hatályosul, amikor abban a tagállamban, amelyben az eljárást megindították, hatályba lépett."

7 Ezen irányelvnek az "Alkalmazandó jog" című 274. cikke a következőképpen szól: "(1) Valamely biztosító tekintetében a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó határozatra, a felszámolási eljárásra és annak hatásaira a székhely szerinti tagállamban alkalmazandó jogszabályok az irányadók, kivéve, ha erről a 285-292. cikk másképpen rendelkezik. (2) A székhely szerinti tagállam joga határozza meg legalább a következőket:

a) azokat az eszközöket, amelyek a vagyon részét képezik, és a biztosító által a felszámolási eljárás megindítása után megszerzett vagy rá szálló eszközök kezelését;

b) a biztosító és a felszámoló jogköreit;

c) azokat a feltételeket, amelyek alapján beszámítást lehet alkalmazni;

d) a felszámolási eljárásnak azokra az érvényben levő szerződésekre gyakorolt hatásait, amelyekben a biztosító szerződő fél;

e) a felszámolási eljárásnak az egyes hitelezők által indított eljárásokra gyakorolt hatásait a függőben lévő peres eljárások kivételével a 292. cikkben említetteknek megfelelően;

f) azokat a követeléseket, amelyeket a biztosító vagyonával szemben be kell nyújtani és a felszámolási eljárás megindítása után felmerülő követelések kezelési módját;

g) a követelések benyújtására, igazolására és elfogadására irányadó szabályokat;

h) az eszközök értékesítéséből származó bevétel felosztására, a követelések rangsorolására, és a felszámolási eljárás megindítása után valamely dologi jog vagy beszámítás révén részleges kielégítést nyert hitelezők jogaira irányadó szabályokat;

i) a felszámolási eljárás befejezésének feltételeit és következményeit, különös tekintettel a csődegyezséggel történő lezárásra;

j) a hitelezőknek a felszámolási eljárás lezárása után fennálló jogait;

k) a felet, aki a felszámolási eljárás során felmerülő költségeket és kiadásokat viseli; és

l) a valamennyi hitelező számára hátrányos jogi aktusok semmisségére, megtámadhatóságára vagy végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályokat."

8 Az említett irányelvnek "A felszámolási eljárásokról szóló határozatok közzététele" című 280. cikke az (1) bekezdése első albekezdésében kimondja:

"Az illetékes hatóság, a felszámoló vagy az illetékes hatóság által e célra kinevezett bármely személy köteles a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó határozatot a székhely szerinti tagállamban előírt közzétételi eljárásoknak megfelelően nyilvánosságra hozni, valamint a felszámolásra vonatkozó határozat kivonatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétenni."

9 Ugyanezen irányelv 282. cikkének (1) bekezdése előírja:

"Mindazok a hitelezők, beleértve a tagállamok állami hatóságait is, akiknek lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy központi irodája a székhely szerinti tagállamon kívüli valamelyik tagállamban van, jogosult követelést benyújtani, vagy a követelésekkel kapcsolatban írásos észrevételeit előterjeszteni."

10 A 2009/138 irányelv "Függőben lévő peres ügyek" című 292. cikke értelmében:

"A reorganizációs intézkedéseknek vagy felszámolási eljárásoknak a biztosítótól elvont eszközök vagy megvont jogok tárgyában indított, de függőben lévő peres ügyekre gyakorolt hatásaira kizárólag annak a tagállamnak a joga irányadó, amelyben a peres ügy függőben van."

Az 1346/2000/EK rendelet

11 A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2015. L 141., 19. o.) hatályon kívül helyezett és felváltott, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL 2000. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.) "Az alkalmazandó jog" című 4. cikke kimondta: "(1) Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a fizetésképtelenségi eljárásra és joghatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az ilyen eljárást megindítják (a továbbiakban: az eljárás megindításának helye szerinti állam). (2) Az eljárást megindításának helye szerinti állam joga határozza meg az ilyen eljárások megindításának, lefolytatásának és befejezésének feltételeit. Különösen meg kell határozni [helyesen: E jog határozza meg különösen]: [...] [...]"

f) a fizetésképtelenségi eljárásnak az egyes hitelezők által indított eljárásokra gyakorolt hatásait, a folyamatban lévő peres eljárások kivételével;

12 Az 1346/2000 rendelet 15. cikke értelmében:

"A fizetésképtelenségi eljárásoknak az adós rendelkezése alól kivont vagyontárggyal vagy joggal kapcsolatos, folyamatban lévő eljárásra gyakorolt hatásaira kizárólag annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol az eljárás folyamatban van."

A 2001/24/EK irányelv

13 A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 125., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 15. o.) "Folyamatban lévő peres eljárások" című 32. cikke értelmében:

"A reorganizációs intézkedéseknek, illetve a felszámolási eljárásnak a hitelintézet rendelkezése alól kivont vagyontárggyal, illetve a hitelintézettől megvont joggal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásait kizárólag annak a tagállamnak a joga szabályozza, amelyben a peres eljárás folyamatban van."

A francia jog

A biztosítási törvénykönyv

14 A code des assurances (biztosítási törvénykönyv) L. 326-20. cikkének első és második bekezdése előírja:

"Az L. 326-21-L. 326-29. cikkek rendelkezéseinek sérelme nélkül, az L. 323-8. cikkben meghatározott reorganizációs intézkedések, valamint az Európai Unió Franciaországon kívüli tagállamának illetékes hatóságai által az ezen állam területén székhellyel rendelkező biztosítóintézettel szemben hozott felszámolási eljárás megindítására vonatkozó határozatok a Francia Köztársaság területén minden további alaki követelmény nélkül, harmadik személyekkel szemben is, azon időponttól kezdődően fejtik ki joghatásaikat, amikortól az említett tagállamban joghatást fejtenek ki. E rendelkezések alkalmazandók akkor is, ha a reorganizációs intézkedéseket vagy a felszámolási eljárást megindító határozatokat az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező biztosítóintézet fióktelepe tekintetében hozzák.

Ugyanez vonatkozik valamely biztosítóintézetnek a hitelezők által kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági beavatkozással járó, Franciaországtól eltérő tagállamban történő felszámolása keretében hozott határozatokra is."

15 E törvénykönyv L. 326-28. cikke értelmében:

"A reorganizációs intézkedésnek vagy a felszámolási eljárás megindításának a Franciaországban folyamatban lévő, a biztosítóintézet rendelkezése alól kivont vagyontárggyal vagy joggal kapcsolatos eljárásra gyakorolt joghatásaira kizárólag a polgári perrendtartás rendelkezései irányadók."

A polgári perrendtartás

16 A procédure civile (polgári perrendtartás) 369. cikke kimondja: "Az eljárást megszakítja [...] [...]"

- azon ítélet joghatása, amely a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás, fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendeli el, amennyiben az az adós támogatását vagy a vagyona feletti rendelkezési jogának elvonását vonja maga után;

17 E perrendtartás 371. cikkének szövege a következő:

"Az eljárás semmilyen esetben nem szakad meg, ha az esemény a tárgyalás megnyitását követően következik be, vagy arról ezt követően tesznek bejelentést."

18 Az említett perrendtartás 372. cikke előírja:

"Az eljárás félbeszakadása után teljesített jogi aktusok és az - akár jogerőre emelkedett - ítéletek érvénytelennek minősülnek, kivéve, ha azokat azon fél, amelynek az eljárás megszakadása a javára szolgál, kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadja."

A kereskedelmi törvénykönyv

19 A code de commerce (kereskedelmi törvénykönyv) L. 622-22. cikkének első bekezdése értelmében:

"Az L. 625-3. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a folyamatban lévő eljárások mindaddig megszakadnak, amíg az eljárást indító hitelező a követelését be nem jelenti. Ezt követően ezen eljárások a törvény erejénél fogva újraindulnak a vagyonfelügyelő, illetve adott esetben a felszámolóbiztos [...] szabályszerű perbehívásával, de azok kizárólag a követelések megállapítására és összegük meghatározására irányulnak."

20 E törvénykönyv L. 641-3. cikkének első bekezdése kimondja:

"A felszámolási eljárást megindító ítélet ugyanolyan joghatásokkal jár, mint amelyeket a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás esetében az L. 622-7. cikk I. részének első és harmadik bekezdése, valamint III. része, az L. 622-21. és az L. 622-22. cikk, az L. 622-28. cikk első mondata és az L. 622-30. cikk előír."

21 Az említett törvénykönyv R. 622-20. cikkének első bekezdése előírja:

"Az L. 622-22. cikk alapján megszakadt eljárás a kérelmező hitelező kezdeményezésére folytatódik, amint ez utóbbi benyújtotta az eljáró bírósághoz a követelése bejelentésének másolatát vagy bármely egyéb olyan bizonyítékot, amely igazolja követelésének az L. 624-1. cikkben előírt jegyzéken való feltüntetését, és perbe hívta a vagyonfelügyelőt, valamint adott esetben a felszámolóbiztost, amennyiben annak feladata az adós vagy a csődbiztos támogatása."

22 Ugyanezen törvénykönyv R. 641-23. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az R. 622-19. és az R. 622-20. cikket kell alkalmazni a felszámolási eljárásra."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

23 2011. július 1-jén a Paget ezen időponttól kezdődő hatállyal a Depeyre biztosítási ügynök közreműködésével egy "Compagnie: Alpha Insurance" megjelöléssel ellátott, "többféle ipari kockázatra kiterjedő" biztosítási kötvényt írt alá.

24 2012. május 20-án a Paget társaság által üzemeltetett két telephelyen jégverés történt. Másnap a Paget bejelentést tett a káreseményről a Depeyre társaságnál.

25 A káresemény miatt bekövetkezett vagyoni károk felmérése érdekében magánszakértői véleményt kértek.

26 2013. január 7-i levelében a Depeyre arról tájékoztatta a Paget-t, hogy a biztosítási szerződését a belga jog szerinti társaság, az Albic közvetítésével kezelték, és hogy biztosítói 2012. január 1-jétől a brit jog szerinti társaság, a United, és a román jog szerinti társaság, az Euroins, voltak, de 2013. január 1-jétől e társaságok visszavonták az Albic számára adott engedélyt.

27 A Paget társaság a felelősség megállapítása és kártérítés iránt keresetet indított a Depeyre ellen, amely utóbbi perbe hívta a biztosítási ügynök által a káresemény időpontjában valódi biztosítóként megjelölt, dán jog szerinti társaságot, az Alpha Insurance-t. A Paget a cour d'appel de Besançon (besançoni fellebbviteli bíróság, Franciaország) előtt azt kérte, hogy a Depeyre-t és az Alpha Insurance-t egyetemlegesen kötelezzék arra, hogy vagyoni kára megtérítéseként fizessenek meg részére 335080,79 euró összeget.

28 A 2018. október 16-i tárgyaláson az Alpha Insurance képviselője arról tájékoztatta e fellebbviteli bíróságot, hogy a Sø- og Handelsretten i København (koppenhágai tengerészeti és kereskedelmi bíróság, Dánia) 2018. május 8-i hatállyal elrendelte e vállalkozás felszámolását, és a tanácskozás szakaszában benyújtotta az erre vonatkozó határozatot. Különösen annak megállapítását kérte, hogy a dán kollektív eljárás megindítása a törvény erejénél fogva a peres eljárás megszakadását vonta maga után.

29 2018. november 20-i ítéletével a cour d'appel de Besançon (besançoni fellebbviteli bíróság) többek között arra kötelezte az Alpha Insurance-t, hogy a biztosítási szerződés teljesítése keretében a 2012. május 20-i káreseményből eredő vagyoni kár címén fizessen meg egy bizonyos összeget a Paget részére.

30 E tekintetben a cour d'appel de Besançon (besançoni fellebbviteli bíróság) megállapította, hogy az Alpha Insurance nem bizonyította, hogy a dán felszámolási eljárás a peres eljárás folytatására és az ellenében benyújtott kérelmek elfogadhatóságára nézve ugyanolyan joghatásokkal jár, mint a felszámolási eljárás a francia jogban, így a dán felszámolási eljárást figyelmen kívül kell hagyni a jogvitában.

31 A Paget és az Alpha Insurance felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a cour d'appel de Besançon (besançoni fellebbviteli bíróság) ítélete ellen.

32 A Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) úgy véli, hogy a felülvizsgálati kérelmek vizsgálata megköveteli az Alpha Insurance Dániában elrendelt felszámolásának a francia bíróságok előtt folyamatban lévő peres eljárásra gyakorolt hatásait szabályozó jog meghatározását, de hangsúlyozza, hogy az e kérdésre adandó válasz nem nyilvánvaló.

33 E körülmények között a Cour de cassation (semmítőszék) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [2009/138 irányelv] 292. cikkét, hogy - e rendelkezés szövege értelmében - a biztosítási kártérítési igényjogosult hitelező által valamely tagállam bírósága előtt egy másik tagállamban felszámolási eljárás alá vont biztosítóintézettel szemben a biztosítási kárigény megtérítése érdekében indított, folyamatban lévő peres eljárás érinti az e biztosítóintézettől elvont eszközt vagy megvont jogot?

2) Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén a folyamatban lévő peres eljárás helye szerinti tagállam joga szabályozza-e a felszámolási eljárás e peres eljárásra gyakorolt valamennyi joghatását? Azt alkalmazni kell-e különösen akkor, ha az:

- azt írja elő, hogy az ilyen eljárás megindításával a folyamatban lévő peres eljárás megszakad,

- a peres eljárás folytatását a hitelező biztosítási kártérítés iránti igényének a biztosítóintézet vagyona terhére történő bejelentéséhez, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásáért felelős szervek perbehívásához köti,

- és megtilt minden kártérítés megfizetésére kötelezést, mivel annak immár csak a fennállását és összegét lehet megállapítani?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

34 Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2009/138 irányelv 292. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az e cikkben említett, "a biztosítótól elvont eszközök vagy megvont jogok tárgyában indított, de függőben lévő peres ügyek" kifejezés fogalma magában foglalja azt a folyamatban lévő peres eljárást, amelynek tárgya az egyik tagállamban elszenvedett kár jogcímén a biztosított által egy másik tagállamban felszámolási eljárás alá vont biztosítónál előterjesztett biztosítási kártérítés iránti kérelem.

35 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy - amint a (117) és (123) preambulumbekezdéséből kitűnik - a 2009/138 irányelv az egységesség és az egyetemlegesség elvén alapul, és elvként ismeri el a biztosítókra vonatkozó reorganizációs intézkedések és felszámolási eljárások, valamint ezek joghatásai kölcsönös elismerését.

36 Így ezen irányelv 273. cikkének (2) bekezdése értelmében a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására vonatkozó, a székhely szerinti tagállam jogszabályai szerint elfogadott határozatot további formalitások nélkül az egész Unióban el kell ismerni, és az a többi tagállam területén akkor hatályosul, amikor abban a tagállamban, amelyben az eljárást megindították, hatályba lépett.

37 A 2009/138 irányelv 274. cikke az (1) bekezdésében kimondja, hogy valamely biztosító tekintetében a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó határozatra, a felszámolási eljárásra és annak hatásaira a székhely szerinti tagállamban alkalmazandó jogszabályok az irányadók, és (2) bekezdésének e) pontjában kifejti, hogy e jogszabályok meghatározzák többek között a felszámolási eljárásnak az egyes hitelezők által indított eljárásokra gyakorolt hatásait, amelyekre kiterjed a kölcsönös elismerés (lásd ebben az értelemben: 2020. november 12-iBulstrad Vienna Insurance Group ítélet, C-427/19, EU:C:2020:914, 39. pont)

38 E rendelkezésekből következik, hogy főszabály szerint a lex concursus szabályozza a biztosítókra vonatkozó reorganizációs intézkedéseket és felszámolási eljárásokat, valamint azok joghatásait.

39 Mindazonáltal a 2009/138 irányelv 274. cikkének (1) bekezdése felsorol néhány olyan rendelkezést, amelyek eltérnek a lex concursus alkalmazásától, amelyek között szerepel az ezen irányelv 292. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett rendelkezés, amelynek értelmében "[a] reorganizációs intézkedéseknek vagy felszámolási eljárásoknak a biztosítótól elvont eszközök vagy megvont jogok tárgyában indított, de függőben lévő peres ügyekre gyakorolt hatásaira kizárólag annak a tagállamnak a joga irányadó, amelyben a peres ügy függőben van".

40 E 292. cikk szövegéből következik, hogy három együttes feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az ott szabályozott, lex concursus alkalmazása alóli kivételt alkalmazni lehessen.

41 Először is a 2009/138 irányelv 268. cikke (1) bekezdésének c), illetve d) pontja értelmében vett reorganizációs intézkedéseknek vagy felszámolási eljárásnak kell fennállnia.

42 E tekintetben a "felszámolási eljárásnak" az ezen irányelv 268. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott fogalma olyan kollektív eljárásra vonatkozik, amely magában foglalja a biztosítóintézet eszközeinek értékesítését és az ebből származó bevétel hitelezők, részvényesek vagy adott esetben tagok közötti szétosztását, és amely szükségszerűen magában foglalja az illetékes hatóságok beavatkozását, mégpedig az említett irányelv 268. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően, különösen a felszámolási eljárások tekintetében illetékes tagállami közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok részéről (lásd ebben az értelemben: 2020. november 12-iBulstrad Vienna Insurance Group ítélet, C-427/19, EU:C:2020:914, 29. pont)

43 A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a 2009/138 irányelv 292. cikkében előírt ezen első feltétel teljesül az alapügyben, mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglalt információkból kitűnik, hogy felszámolási eljárás indult a Dán Királyságban az Alpha Insurance ellen, és ez utóbbi fizetésképtelenségét 2018. május 8-i hatállyal állapították meg. Egyébként ez a körülmény az ezen irányelv 280. cikkének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL 2018. C 196., 28. o.) történt közzétételből is kitűnik.

44 Másodszor, a 2009/138 irányelv 292. cikkének alkalmazhatósága "függőben lévő peres ügyek" meglétét feltételezi.

45 E tekintetben, noha az e 292. cikk értelmében vett függőben lévő peres ügyek a hitelezők által indított egyéni eljárások körébe tartoznak, a 2009/138 irányelv 274. cikke (2) bekezdésének e) pontja pontosítja, hogy a felszámolási eljárásnak az e peres eljárásokra gyakorolt hatásait főszabály szerint a lex concursus határozza meg, az ilyen függőben lévő peres eljárások kivételével, ez utóbbiak azonban eltérnek a függőben lévő peres eljárásokból eredő egyedi végrehajtási intézkedésektől, amint az ezen irányelv (130) preambulumbekezdéséből kitűnik.

46 Ebből következik, hogy a 2009/138 irányelv 292. cikke értelmében vett "függőben lévő peres ügyek" olyan eljárásokra vonatkoznak, amelyek a felszámolás alá vont biztosító jogainak és kötelezettségeinek meghatározására szorítkoznak, de nem tartalmazzák azok érvényesítését, vagyis ki vannak zárva az egyes hitelezők által végrehajtás útján indított eljárások.

47 Ez az értelmezés összhangban áll a Bíróság által az 1346/2000 rendelet 15. cikkében és a 2001/24 irányelv 32. cikkében foglalt egyező, "folyamatban lévő eljárás", illetve "folyamatban lévő peres eljárás" fogalmával kapcsolatban elfogadott értelmezéssel. A Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy kizárólag az érdemi eljárások tartoznak a "folyamatban lévő peres eljárás" kifejezés körébe, és így az e két cikk által előírt lex concursus alóli kivétel alá, kizárva az egyedi végrehajtási intézkedéseket (lásd ezeket illetően ebben az értelemben: 2018. június 6-iTarragó da Silveira ítélet, C-250/17, EU:C:2018:398, 30-33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2021. április 29-iBanco de Portugal és társai ítélet, C-504/19, EU:C:2021:335, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48 Ami az alapügyet illeti, úgy tűnik, hogy e feltétel is teljesül. A Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból ugyanis az következik, hogy a francia polgári bíróságok előtt folyamatban lévő peres eljárás tárgya kizárólag egy biztosítottnak a biztosítójához benyújtott kártérítési kérelme, amely biztosítót a dán hatóságok felszámolási eljárás alá vonták abban az időpontban, amikor ezen érdemi eljárás folyamatban volt.

49 Harmadszor, magának a folyamatban lévő peres eljárásnak a 2009/138 irányelv 292. cikkének szövege szerint "a biztosítótól elvont eszközök[et] vagy megvont jogok[at]" kell érintenie.

50 E kifejezés hatályát illetően, amint azt a francia kormány és az Európai Bizottság is jelezte, meg kell állapítani, hogy a 2009/138 irányelv 292. cikkének különböző nyelvi változatai nem egyértelműek.

51 Míg ugyanis közülük egyesek azt sugallják, hogy a folyamatban lévő peres eljárásnak valamely "eszközre vagy jogra" kell vonatkoznia, mint például a francia nyelvi változat, vagy valamely "vagyontárgyra", mint például a spanyol ("a un bien") vagy az olasz ("a un bene") nyelvi változat, más nyelvi változatok megfogalmazása szélesebb körű. Így a portugál nyelvi változat ("bens o direitos") több vagyontárgyat vagy jogot jelöl, a finn nyelvi változat ("omaisuuta") a szóban forgó jogalany tulajdonára vagy vagyonára hivatkozik, a dán ("eller en rettighed i massen") és a német ("einen Vermögensgegenstand oder ein Recht der Masse") nyelvi változat pedig a biztosító felszámolási vagyona körébe tartozó összes vagyoni értékű elemre, illetve jogra utal.

52 A 2009/138 irányelv 292. cikkének szövegét érintő ilyen eltérések fennállása esetén e rendelkezést különösen azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek e rendelkezés a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2020. szeptember 9-iTMD Friction és TMD Friction EsCo ítélet, C-674/18 és C-675/18, EU:C:2020:682, 89. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53 Azon általános rendszert illetően, amelybe a 2009/138 irányelv 292. cikke illeszkedik, meg kell állapítani, hogy a szóban forgó eszközök vagy jogok azok az eszközök vagy jogok, amelyeket a biztosító rendelkezése alól a felszámolási eljárás megindítása miatt kivonnak. Márpedig az említett rendelet 273. cikkének (2) bekezdése értelmében az ilyen felszámolási eljárást megindító határozatokat az összes többi tagállamnak el kell ismernie attól kezdve, hogy az hatályba lépett abban a tagállamban, amelyben az eljárást megindították. Ebből következik, hogy "a biztosítótól elvont""eszköz", "vagyon" vagy "jog" fogalmai nem csupán e vállalkozás meghatározott eszközeit, vagyontárgyát vagy jogát jelölik, hanem inkább annak azon vagyoni elemeit, amelyek mind az eszközök, mind pedig a források körébe tartoznak, és amelyek a felszámolási eljárás tárgyát képezik. Ráadásul ezt az értelmezést támasztja alá az említett irányelv (124) preambulumbekezdése is, amely szerint a felszámolási eljárás során a biztosító minden eszközét és forrását figyelembe kell venni.

54 Ami a 2009/138 irányelv célját illeti, annak (130) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az említett irányelv 292. cikkében a lex concursus alkalmazásának a felszámolási eljárás hatásai tekintetében bevezetett korlátozása a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamokban a jogos bizalom és bizonyos ügyletek biztonságának védelmére irányul. Márpedig e célok nem valósulnának meg teljes mértékben, ha a biztosító vagyontárgyainak összessége, amely a felszámolási eljárás tárgyát képezi, és amelyet e vállalkozástól elvontak, nem tartozna e 292. cikk hatálya alá.

55 Ez a megoldás végeredményben teljes mértékben összhangban van a 2021. április 29-iBanco de Portugal és társai ítéletből (C-504/19, EU:C:2021:335, 43. pont) eredő megoldással, amelyben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a 2001/24 irányelv 32. cikkében szereplő "a hitelintézet rendelkezése alól kivont vagyontár[gy], illetve a hitelintézettől megvont jo[g]" kifejezés az érintett hitelintézet egy vagy több olyan vagyontárgya tárgyában folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozik, amely mind az eszközök, mind pedig a források körébe tartozik, és amelyet e hitelintézet rendelkezése alól kivontak.

56 E megfontolások összességére tekintettel a Bíróság előtti eljárásban részt vevő érdekelt felekhez hasonlóan meg kell állapítani, hogy a biztosított által egy káresemény során elszenvedett károk címén a peres eljárás folyamán felszámolás alá került biztosítójától igényelt kártérítés a 2009/138 irányelv 292. cikkének tárgyi hatálya alá tartozik.

57 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2009/38 irányelv 292. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e cikkben említett, "a biztosítótól elvont eszközök vagy megvont jogok tárgyában indított, de függőben lévő peres ügyek" kifejezés fogalma magában foglalja azt a folyamatban lévő peres eljárást, amelynek tárgya az egyik tagállamban elszenvedett kár jogcímén a biztosított által egy másik tagállamban felszámolási eljárás alá vont biztosítónál előterjesztett biztosítási kártérítés iránti kérelem.

A második kérdésről

58 Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2009/138 irányelv 292. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy e cikk értelmében azon tagállam joga szabályozza a felszámolási eljárásnak a peres eljárásra gyakorolt valamennyi joghatását, amelyben e peres eljárás folyamatban van. Így különösen, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy alkalmazni kell-e azon tagállam jogszabályi rendelkezéseit, amelyben a peres eljárás folyamatban van, ha e rendelkezések először is előírják, hogy az ilyen felszámolási eljárás megindításával az ilyen peres eljárás megszakad, másodszor, a peres eljárás folytatását a hitelező biztosítási kártérítés iránti igényének a biztosító vagyona terhére történő bejelentéséhez, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásáért felelős szervek perbehívásához kötik, harmadszor pedig megtiltanak minden kártérítés megfizetésére kötelezést, mivel annak immár csak a fennállását és összegét lehet megállapítani.

59 A 2009/138 irányelv (130) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 292. cikkének szövegéből kitűnik, hogy a felszámolási eljárásnak a folyamatban lévő peres eljárásra gyakorolt hatásait kizárólag azon tagállam joga szabályozza, amelyben e peres eljárás zajlik.

60 Ebből következik, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta e 292. cikk alkalmazását kizárólag a felszámolási eljárás eljárási következményeire korlátozni.

61 Következésképpen a felszámolási eljárásnak a 2009/138 irányelv 292. cikke értelmében a folyamatban lévő peres eljárásra gyakorolt mind eljárási, mind anyagi jogi hatásai kizárólag az azon tagállam joga által meghatározott joghatások, amelyben e peres eljárás folyamatban van (lásd analógia útján: 2021. április 29-iBanco de Portugal és társai ítélet, C-504/19, EU:C:2021:335, 49. pont).

62 Kétségtelen, hogy - amint azt a francia kormány és a Bizottság is jelezte írásbeli észrevételeiben - azon tagállam jogának alkalmazását, amelyben e peres eljárás folyamatban van, főszabály szerint korlátozza a lex concursus alkalmazása, amint az a 2009/138 irányelv 274. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseiből következik.

63 Mindazonáltal a jelen ügyben - a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett - nem tűnik úgy, hogy a folyamatban lévő peres eljárás helye szerinti tagállam nemzeti jogának az e bíróság által említett és a jelen ítélet 58. pontjában összefoglalt három rendelkezéscsoportja érintené a 2009/138 irányelv 274. cikkének (2) bekezdésében előírt lex concursus alkalmazását.

64 Először ugyanis egy olyan nemzeti jogi rendelkezést illetően, mint amilyen a polgári perrendtartás 369. cikke, amely előírja, hogy a folyamatban lévő peres eljárás megszakad többek között egy biztosító más tagállambeli felszámolási eljárásának megindítását elrendelő ítélet hatására, úgy tűnik, hogy e rendelkezés érinti az ilyen eljárásindítással összefüggésben az említett peres eljárásra gyakorolt eljárási joghatásokat, és így a 2009/138 irányelv 292. cikke által kijelölt jog hatálya alá tartozik.

65 Másodszor, főszabály szerint ugyanez vonatkozik a folyamatban lévő peres eljárás helye szerinti tagállam jogának olyan rendelkezésére, mint a kereskedelmi törvénykönyv R. 622-20. cikke, amely e törvénykönyv R. 641-23. cikke értelmében alkalmazandó a felszámolási eljárásra, és amely a peres eljárás folytatását a hitelező biztosítási kártérítés iránti igényének a biztosító vagyona terhére történő bejelentéséhez, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásáért felelős szervek perbehívásához köti. Ugyanis - a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett - úgy tűnik, hogy e rendelkezés a más tagállamban indított felszámolási eljárás keretében bekövetkező eseményeknek a folyamatban lévő peres eljárásra gyakorolt eljárásjogi következményeit szabályozza, anélkül hogy érintené többek között a biztosító, illetve a felszámoló azon jogköreit, amelyeket a székhely szerinti tagállam joga határoz meg a 2009/138 irányelv 274. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján.

66 Harmadszor, az olyan nemzeti jogi szabályt illetően, mint a kereskedelmi törvénykönyv L. 622-22. cikke, amely az említett törvénykönyv L. 641-3. cikke értelmében alkalmazandó a felszámolási eljárásra, és amely szerint a korábban félbeszakadt peres eljárás folytatásakor annak tárgya már csak a követelések megállapítására és azok összegének meghatározására vonatkozhat, meg kell állapítani, hogy úgy tűnik, hogy a 2009/138 irányelv egyetlen rendelkezésével sem ellentétes a folyamatban lévő peres eljárás tárgyának ilyen korlátozása. Különösen azok a hatások, amelyeket egy ilyen nemzeti jogszabály gyakorol a folyamatban lévő peres eljárásra, csak megerősíthetik a székhely szerinti tagállam joga számára fenntartott hatályt, különösen azt, amelyet ezen irányelv 274. cikke (2) bekezdésének g) és h) pontja említ, hogy meghatározza a követelések benyújtására, igazolására és elfogadására, valamint különösen az eszközök értékesítéséből származó bevétel felosztására és a követelések rangsorolására irányadó szabályokat, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

67 A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2009/138 irányelv 292. cikkét úgy kell értelmezni, hogy e cikk értelmében azon tagállam joga szabályozza a felszámolási eljárásnak a peres eljárásra gyakorolt valamennyi joghatását, amelyben e peres eljárás folyamatban van. Így különösen alkalmazni kell e tagállam jogának azon rendelkezéseit, amelyek először is azt írják elő, hogy az ilyen eljárás megindításával a folyamatban lévő peres eljárás megszakad, másodszor, amelyek a peres eljárás folytatását a hitelező biztosítási kártérítés iránti igényének a biztosító vagyona terhére történő bejelentéséhez, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásáért felelős szervek perbehívásához kötik, harmadszor pedig, amelyek megtiltanak minden kártérítés megfizetésére kötelezést, mivel annak immár csak a fennállását és összegét lehet megállapítani, amennyiben az ilyen rendelkezések főszabály szerint nem érintik az említett irányelv 274. cikkének (2) bekezdése alapján a székhely szerinti tagállam joga számára fenntartott hatályt.

A költségekről

68 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 292. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e cikkben említett, "a biztosítótól elvont eszközök vagy megvont jogok tárgyában indított, de függőben lévő peres ügyek" kifejezés fogalma magában foglalja azt a folyamatban lévő peres eljárást, amelynek tárgya az egyik tagállamban elszenvedett kár jogcímén a biztosított által egy másik tagállamban felszámolási eljárás alá vont biztosítónál előterjesztett biztosítási kártérítés iránti kérelem.

2) A 2009/138 irányelv 292. cikkét úgy kell értelmezni, hogy e cikk értelmében azon tagállam joga szabályozza a felszámolási eljárásnak a peres eljárásra gyakorolt valamennyi joghatását, amelyben e peres eljárás folyamatban van. Így különösen alkalmazni kell e tagállam jogának azon rendelkezéseit, amelyek először is azt írják elő, hogy az ilyen eljárás megindításával a folyamatban lévő peres eljárás megszakad, másodszor, amelyek a peres eljárás folytatását a hitelező biztosítási kártérítés iránti igényének a biztosító vagyona terhére történő bejelentéséhez, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásáért felelős szervek perbehívásához kötik, harmadszor pedig, amelyek megtiltanak minden kártérítés megfizetésére kötelezést, mivel annak immár csak a fennállását és összegét lehet megállapítani, amennyiben az ilyen rendelkezések főszabály szerint nem érintik az említett irányelv 274. cikkének (2) bekezdése alapján a székhely szerinti tagállam joga számára fenntartott hatályt.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.