A Fővárosi Ítélőtábla Bf.394/2014/16. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 299. §, 367. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 371. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.125/2009/44., Kúria Bhar.846/2011/4. (EH 2011.2382), Fővárosi Ítélőtábla Bf.44/2011/14., Fővárosi Törvényszék B.717/2014/13., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.394/2014/16.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.394/2014/16.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2015. év március hó 24. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 14.B.717/2014/13. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Törvényszék 14.B.717/2014/13. számú, 2014. október 6. napján - a terhelt távollétében megtartott tárgyaláson meghozott ítélet elleni kötelezően elrendelt perújítás miatt megismételt eljárás alapján - meghozott ítéletében a vádlottat a Btk. 299. § (1), (2) a) pontja szerinti befolyással üzérkedés bűntette és a Btk. 367. § (1), (2) bekezdés b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 500 ezer forint vagyonelkobzást rendelt el, a magánfél kárigényét megítélte, rendelkezett a kapcsolódó le nem rótt illeték megfizetéséről, míg a bűnügyi költséget az államra terhelte.

Az ítélet ellen a védő jelentett be fellebbezést a jogi minősítés miatt és a büntetés enyhítése végett.

Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott három nap gondolkodási időt követően nem fellebbezett.

A vádlott írásbeli beadványában a büntetés enyhítését kérte, előadta, hogy meggyőződése volt, hogy csak polgári jogvitát keletkeztetnek a sértettől átvett pénzösszegek. Az okozott kárt szándékában áll megtéríteni és K. -ból önként tért haza.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.1057/2014/1. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban megalapozott tényállást állapított meg, okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette a bűncselekményeket. Kellő indokok mellett alkalmazta az elbíráláskor hatályos törvényt és a kiszabott büntetés is megfelel a büntetési céloknak.

A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát.

A vádlott védője a nyilvános ülésen vitatta a kizárólag a sértett előadására alapított tényállás helyességét, mivel szavahihetőségét megkérdőjelezte, és nem tekintette érdektelennek. Álláspontja szerint a vádlott csalást követett el, és logikailag hibás mérlegelés eredménye az a tényállás, amelyből más bűncselekményre vonható következtetés. Álláspontja szerint az időmúlás sem a védencének tudható be, mert nem a büntetőeljárás elől menekült, hanem a jobb élet reményében távozott K. -ba, ezért az a javára értékelendő. Kifejtette, hogy azonos jogi minősítés mellett is eltúlzott a kiszabott büntetés főként a jelentős időmúlás miatt. Ezért, a kiszabott büntetés enyhítését kérte és azt, hogy vizsgálja a másodfokú bíróság a kanadai fogvatartást és annak beszámítását a büntetésbe. A polgári jogi igény érdemi elbírálását is vitatta, mivel álláspontja szerint azt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a sértett az intézmény pénztárából vett ki.