A Legfelsőbb Bíróság Bhar.846/2011/4. számú határozata alárendelt megsértésének vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 358. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Mészár Róza

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.125/2009/44., *Kúria Bhar.846/2011/4.* (EH 2011.2382), Fővárosi Ítélőtábla Bf.44/2011/14., Fővárosi Törvényszék B.717/2014/13., Fővárosi Ítélőtábla Bf.394/2014/16.

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bhar.I.846/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. év november hó 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Katonai Fellebbviteli Ügyészség valamint a vádlott és védője másodfellebbezését elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.44/2011/4. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa által hozott, és 2010. május 14-én jogerőre emelkedett 6.Kbf.8/2010/4. számú végzésnek azt a rendelkezését, amellyel az elsőfokú bíróságnak a terhelttel szemben 2 rendbeli alárendelt megsértésének vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyta, hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az ítélőtáblát új eljárás lefolytatására utasította.

(Bfv.I.810/2010/6. számú, 2011. február 22-én kelt legfelsőbb bírósági végzés.)

A megismételt fellebbezési eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2011. június 8. napján meghozott 6.Kbf.44/2011/4. számú ítéletével a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsának a Kb.II.32/2008/39. számú elsőfokú ítéletét megváltoztatta.

A vádlottat az elsőfokú ítélet 2/a. és 2/d jelű tényállási pontokban írt cselekmények tekintetében bűnösnek mondta ki alárendelt megsértésének bűntettében /Btk. 358. § (1) és (2) bekezdés c) pontja/ és ezért őt megrovásban részesítette.

Kötelezte 50.000 forint bűnügyi költségnek az állam javára történő megfizetésére, míg a fennmaradó 148.624 forint bűnügyi költségről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

A másodfokú ítélet ellen, a vádlott terhére, pénzbüntetés kiszabása végett a katonai fellebbviteli ügyész jelentett be másodfellebbezést.

Indokai szerint a vádlottal szemben alkalmazott intézkedés anyagi jogszabályt sértően enyhe. Nem tükrözi az elbírált katonai bűntett valós tárgyi súlyát, nincs figyelemmel a vádlott alanyi bűnösségi fokára, és arra sem, hogy a hasonló jellegű elöljárói katonai bűncselekmények az utóbbi időben emelkedő számban fordulnak elő. Ekként a megrovás alkalmatlan a Btk. 37. §-ában írt büntetési cél különösen a generális prevenció elérésére.

A vádlott és védője a tényállás 2/d. pontjában írt cselekmény vádja alóli felmentés, a fennmaradó 2/a. pontot tekintve az eljárás megszüntetése érdekében jelentettek be másodfellebbezést, melyet a vádlott részletesen írásban indokolt.

Érveinek lényege szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a bűnösségét a 2/d. tényállási pontban foglaltak alapján is megállapította.

A Be. 358. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elöljárói bűncselekmény ugyanis csak akkor valósul meg, ha a magatartást annak tanúsításakor más is észleli. Az irányadó tényállás viszont nem tartalmaz olyan megállapítást, miszerint a jelenlévő alárendeltek a helyszínen, az elkövetéskor értesültek volna a kijelentéseiről. Erre figyelemmel pedig a "más előtt" elkövetés törvényi tényállási elem hiányzik.

Emellett nem állapítható meg a "feltűnően durva" elkövetés sem, mivel az ítélkezési gyakorlat szerint a pillanatnyi indulatban előforduló káromkodás vagy trágár kifejezés használata ilyennek nem tekinthető.

A jelen esetben pedig éppen erről volt szó.

Álláspontja szerint a 2/d. jelű tényállás kiegészítése szükséges az iratok tartalma alapján azzal: nem állapítható meg, hogy a jelenlévők ott értesültek a kijelentéseiről, továbbá a feltűnően durva elkövetés megállapításának a mellőzését is szükségesnek tartotta.

Az így helyesbített tényállás alapján a 2/d. jelű cselekmény vádja alóli felmentését indítványozta.

A terhére a 2/a. jelű tényállási pontban még fennmaradó katonai vétség tekintetében pedig a Btk. 124. §-ában foglalt büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetését kérte.

Másodlagosan a vádlotti fellebbezés - figyelemmel a másodfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványra is - az első és másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezésére és új elsőfokú eljárás elrendelésére irányult.

A Katonai Főügyészség írásbeli nyilatkozatában - és képviselője a harmadfokú nyilvános ülésen - a katonai ügyész fellebbezését annak indokaival egyetértve fenntartotta.

A védelmi fellebbezés érveit nem osztotta. A tényállást megalapozottnak, a bűnösség megállapítását törvényesnek tartotta; e tekintetben a másodfokú ítélet helybenhagyását, a joghátrányt illetően pedig pénzbüntetés kiszabását indítványozta. (Bf.VI.449/2010.)

A védő és a vádlott a nyilvános ülésen a fellebbezésüket szintén fenntartották, és annak megfelelő határozat meghozatalára tettek indítványt.

* * *

A Legfelsőbb Bíróság a bejelentett fellebbezéseket a Be. 386. § (1) bekezdés c) pontja alapján joghatályosnak tekintette, mivel a másodfokú eljárásban az ítélőtábla a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményekben állapította meg, amelyekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság a büntető eljárást megszüntette.