32014R0230[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete ( 2014. március 11. ) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 230/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és célkitűzések

(1) Ez a rendelet létrehoz egy eszközt (stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz), amely a 2014 és 2020 közötti időszakban közvetlen támogatást nyújt az Unió külső politikáihoz, fokozva a válságreagálás, a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a válsághelyzetekre való felkészültség, valamint a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések kezelése terén az uniós tevékenységek hatékonyságát és összehangoltságát.

(2) Az Unió fejlesztési együttműködési intézkedéseket, valamint pénzügyi, gazdasági és technikai együttműködési intézkedéseket hajt végre harmadik országokkal, regionális és nemzetközi szervezetekkel, továbbá egyéb állami és civil társadalmi szereplőkkel, az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

Amennyiben az Unió a biztonsági ágazat szereplőinek nyújt támogatást, ez rendkívüli körülmények esetén magában foglalhatja a katonai szereplőket is a 3a. cikkben foglaltak szerint, a harmadik országokban a biztonsági ágazat szélesebb körű reformfolyamatával vagy a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítéssel összefüggésben, a fenntartható fejlődés megvalósításának átfogó célkitűzésével összhangban.

(3) E rendelet alkalmazásában a civil társadalmi szereplők kifejezés a következőket fogalja magában: a nem kormányzati szervezetek, az őslakos népesség szervezetei, helyi lakosok csoportosulásai és szakmai szövetségek, szövetkezetek, szakszervezetek, a gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezetek, helyi szervezetek (beleértve a hálózatokat), amelyek a regionális együttműködésben és integrációban tevékenykednek, a fogyasztói szervezetek, női szervezetek, ifjúsági szervezetek, oktatási, kulturális, kutatási és tudományos szervezetek, egyetemek, egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek, a média és minden olyan nem kormányzati egyesület és magán- vagy közalapítvány, amely hozzájárulhat a belső politikák fejlődéséhez vagy külső dimenziójához. Az e bekezdésben fel nem sorolt szervek vagy szereplők is finanszírozhatók, amennyiben ez a rendelet céljainak eléréséhez szükséges.

(4) A rendelet egyedi célkitűzései a következők:

a) válsághelyzetben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetben a stabilitáshoz való gyors hozzájárulás, hatékony válaszadással azon feltételek megőrzésének, megteremtésének vagy helyreállításának elősegítése érdekében, amelyek elengedhetetlenek az Unió külső politikáinak és tevékenységeinek megfelelő végrehajtásához az EUSZ 21. cikkével összhangban;

b) a konfliktusok megelőzéséhez és a válságokat megelőző és az azokat követő helyzetek kezelésére és a békeépítésre való kapacitás és felkészültség biztosításához való hozzájárulás a; valamint

c) a békét, a nemzetközi biztonságot és a stabilitást fenyegető globális és régiókon átnyúló konkrét veszélyek kezelése.

2. cikk

Az uniós támogatás összehangoltsága és kiegészítő jellege

(1) A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján elfogadott intézkedések összhangban legyenek az Uniónak a partnerországokra vonatkozó átfogó stratégiai szakpolitikai keretével, és különösen a (2) bekezdésben említett intézkedések céljaival, valamint az egyéb vonatkozó uniós intézkedésekkel.

(2) Az e rendelet alapján elfogadott intézkedések kiegészíthetik az EUSZ V. címe és az EUMSZ ötödik része alapján elfogadott intézkedéseket, és azokkal összhangban kell lenniük. Az e rendelet alapján elfogadott intézkedések során kellően figyelembe kell venni az Európai Parlament véleményét.

(3) Az e rendelet alapján nyújtott uniós támogatás ki kell, hogy egészítse az uniós külső támogatási eszközök alapján nyújtott támogatásokat; a támogatás nyújtására csak olyan esetekben kerül sor, amelyekben az említett eszközök alapján nem adható megfelelő és hatékony válasz, és oly módon kell azt megtervezni és végrehajtani, hogy - adott esetben - az említett egyéb eszközök keretében történő tevékenységek folytonossága megvalósuljon.

(4) Lehetőség szerint a következő átfogó kérdéseket kell figyelembe venni, a programozás során is:

a) a demokrácia és a jó kormányzás előmozdítása;

b) az emberi jogok és a humanitárius jog, a gyermekek jogait és az őslakos népek jogait is beleértve;

c) megkülönböztetésmentesség;

d) a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése;

e) konfliktusmegelőzés; és

f) éghajlatváltozás.

(5) Az 1257/96/EK tanácsi rendelet ( 1 ) és az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat ( 2 ) hatálya alá tartozó és e jogalkotási aktusok alapján finanszírozható tevékenységek e rendelet alapján nem finanszírozhatók.

(6) Az uniós és a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyságának és kiegészítő jellegének javítása, valamint a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság mind döntéshozatali, mind gyakorlati szinten biztosítja az uniós tevékenységek közötti, valamint a tagállami tevékenységekkel való szoros koordinációt. Ennek érdekében a tagállamok és a Bizottság információcsere-rendszert működtetnek. A Bizottság kezdeményezéseket tehet a fenti koordináció előmozdítására. A Bizottság ezen túlmenően biztosítja a többoldalú, regionális és szubregionális szervezetekkel, valamint más támogatókkal folytatott koordinációt és együttműködést.

II. CÍM

AZ UNIÓS TÁMOGATÁS TÍPUSAI

3. cikk

Támogatás válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetben a konfliktusok megelőzése érdekében

(1) Az Unió technikai és pénzügyi segítségnyújtást biztosít az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi kivételes és előre nem látott helyzetekben:

a) szükséghelyzet, válsághelyzet vagy kialakuló válsághelyzet;

b) a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének - és különösen az instabil helyzetekben elkövetett nemi alapú erőszaknak kitett egyének - védelmét és biztonságát fenyegető helyzet; vagy

c) olyan helyzet, amely fegyveres összetűzéshez vagy az érintett harmadik ország(ok) súlyos destabilizálódásához vezethet.

Az ilyen segítségnyújtás olyan helyzetekre is irányulhat, amelyekben az Unió harmadik országokkal való együttműködésének részleges vagy teljes felfüggesztése érdekében nemzetközi megállapodások rendelkezéseinek lényeges elemeire hivatkozott.

(2) Az (1) bekezdésben említett technikai és pénzügyi segítségnyújtás a következőkre terjedhet ki:

a) a nemzetközi és regionális szervezetek, valamint állami vagy civil társadalmi szereplők által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés érdekében kifejtett erőfeszítések támogatása technikai és logisztikai segítségnyújtással;

b) az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatai végrehajtásának a támogatása, különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktust követő helyzetben lévő országokban;

c) a nemzetközi joggal összhangban felhatalmazott átmeneti kormányzat létrehozásának és működésének a támogatása;

d) demokratikus, pluralista állami intézmények kialakításának a támogatása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nők szerepének növelése az ilyen intézményekben, valamint a hatékony polgári közigazgatás és a biztonsági rendszer polgári ellenőrzésének megteremtése, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek megerősítik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző és igazságügyi hatóságok kapacitását;

e) nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, továbbá az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;

f) az alapinfrastruktúra, a lakhatás, a középületek, a gazdasági javak és az alapvető termelő kapacitás helyreállításának és újjáépítésének a megkezdéséhez szükséges intézkedések, valamint a gazdasági tevékenység újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez szükséges minimumfeltételek kialakításához szükséges egyéb intézkedések támogatása;

g) a volt katonák leszerelését és családjukkal együtt a civil társadalomba történő újrabeilleszkedését, valamint - adott esetben - hazatelepülésüket segítő polgári intézkedések, továbbá a gyermek- és a női katonák helyzetének megoldását célzó intézkedések támogatása;

h) a fegyveres erők átszervezésének társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;

i) a gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyag- vagy háborús robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelésére irányuló intézkedések támogatása, az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében. Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják többek között a veszélyekkel kapcsolatos képzést, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;

j) a lőfegyverek, kézifegyverek és könnyűfegyverek jogellenes használata és megszerzése elleni küzdelmet ösztönző intézkedések támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében;

k) a nők és a gyermekek válság- és konfliktushelyzetekben fennálló sajátos szükségleteinek biztosítását célzó intézkedések támogatása, beleértve a nemi alapú erőszakkal szembeni kiszolgáltatottságukat is;

l) a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és újrabeilleszkedésének a támogatása, beleértve a nők és gyermekek sajátos szükségleteit biztosító intézkedéseket is;

m) az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi jogi okmányok tiszteletben tartását elősegítő és védelmét szolgáló intézkedések támogatása;

n) válsághelyzetekben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és ezen erőforrások átlátható kezelését elősegítő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;

o) a hirtelen népességmozgások által a politikai és biztonsági helyzetre gyakorolt potenciális hatások kezelését célzó intézkedések támogatása, beleértve a válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a befogadó közösségek szükségleteinek biztosítását támogató intézkedéseket is;

p) a civil társadalom fejlődését és szerveződését, valamint a politikai folyamatban való részvételét elősegítő intézkedések támogatása, beleértve a nők ezen folyamatokban betöltött szerepének fokozását, valamint a független, sokszínű és professzionális média ösztönzését célzó intézkedéseket is;

q) uniós humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtás hiányában, illetve annak kiegészítéseképpen a stabilitást fenyegető, természeti vagy az ember okozta katasztrófákra és a járványokkal kapcsolatos közegészségügyi veszélyekre adott válaszintézkedések támogatása.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben az Unió az e cikk (2) bekezdésének hatálya alá kifejezetten nem tartozó technikai és pénzügyi segítségnyújtást is biztosíthat. Ezt a támogatást a 7. cikk (2) bekezdésében említett azon rendkívüli támogatási intézkedésekre kell korlátozni, amelyek teljesítik a következő feltételeket:

a) mind az e rendelet általános hatálya alá, mind pedig az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzések körébe tartoznak;

b) a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított időtartamra korlátozódnak;

c) főszabály szerint más uniós külső támogatási eszközök vagy az e rendelet egyéb elemei alapján lennének támogatásra jogosultak, azonban a helyzetre való gyors reagálás szükségessége miatt rájuk a válság vagy a kialakuló válság esetén alkalmazandó intézkedések vonatkoznak.

3a. cikk

A fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítés a katonai szereplők esetében

(1) A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (3) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó tevékenységek végezése érdekében.

(2) Az e cikk szerinti támogatás kiterjedhet különösen a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és az e támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

(3) Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:

a) amennyiben az e rendelet szerinti uniós célkitűzések megfelelő megvalósítása olyan követelményeket támaszt, amelyek nem katonai szereplők bevonásával nem teljesíthetők, és veszély fenyegeti a működő állami intézmények fennállását vagy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmezését, és az állami intézmények nem képesek kezelni ezt a veszélyt; és

b) amennyiben az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között.

(4) Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó tevékenységek céljaira szolgál. Nem használható fel különösen az alábbiak finanszírozására:

a) rendszeres katonai kiadás;

b) fegyverek és lőszerek vagy az emberi élet kioltására tervezett egyéb felszerelések beszerzése;

c) olyan képzés, amelynek célja kifejezetten a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás.

(5) Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottságnak elő kell mozdítania a partnerország felelősségvállalását. Ki kell dolgoznia azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükségesek, valamint elő kell mozdítania a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását.

(6) A Bizottságnak megfelelő kockázatértékelési, nyomonkövetési és értékelési eljárásokat kell kidolgoznia az e cikk szerinti intézkedések tekintetében.

4. cikk

A konfliktusmegelőzéshez, a békeépítéshez, a válsághelyzetekre való felkészültséghez nyújtott támogatás

(1) Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt az 1. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához. Ennek a támogatásnak az Unió és partnerei konfliktusmegelőzési, békeépítési, valamint a válságot megelőző és az azt követő szükségleteket célzó kapacitásának - az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, valamint az állami és a civil társadalmi szereplőkkel szoros együttműködésben történő - kiépítésére és megerősítésére szolgáló intézkedések támogatására kell kiterjednie, az alábbiakra irányuló erőfeszítéseikkel összefüggésben:

a) a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés előmozdítása a szakpolitika kialakításában és végrehajtásban;

b) a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés elősegítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kapacitásépítés, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre;

c) a polgári stabilizációs missziókban való részvételi és telepítési kapacitások megerősítése;

d) a konfliktus utáni helyreállítás és a politikai és biztonsági helyzetre kiható katasztrófák utáni helyreállítás javítása;

e) annak megakadályozása, hogy a természeti erőforrásokat konfliktusok finanszírozására használják fel, valamint - különösen ami a természeti erőforrások kitermelésére és kereskedelmére vonatkozó hatékony belföldi ellenőrzés végrehajtását illeti - az olyan kezdeményezések érdekeltek általi betartásának támogatása, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere.

(2) Az e cikk szerinti intézkedések:

a) kiterjednek a know-how átadására, az információcserére és a legjobb gyakorlatok megosztására, a kockázat- vagy fenyegetettségértékelésre, a kutatásra és az elemzésre, a korai előrejelző rendszerekre, a képzésekre és a szolgáltatásnyújtásra;

b) hozzájárulnak a békeépítéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott strukturális párbeszéd javításához;

c) kiterjedhetnek a békeépítést és az államépítést támogató tevékenységek végrehajtásához nyújtott technikai és pénzügyi támogatásra.

5. cikk

A globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás

(1) Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt az 1. cikk (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához az alábbi területeken:

a) a közrendet, az egyének védelmét és biztonságát, a kritikus infrastruktúrát és a közegészséget érintő fenyegetések;

b) a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz vagy szerekhez kapcsolódó kockázatok mérséklése és az azokra való felkészültség, legyenek azok szándékos, véletlen vagy természeti eredetű kockázatok;

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott területeken nyújtott támogatásnak az alábbiakra irányuló intézkedések elősegítésére kell kiterjednie:

a) a terrorizmus, a szervezett bűnözés, ideértve a számítástechnikai bűnözést, továbbá a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben, valamint az illegális kereskedelem és árutovábbítás tényleges ellenőrzésében részt vevő bűnüldöző, igazságügyi és polgári hatóságok kapacitásának megerősítése.

b) a kritikus infrastruktúrát, így például a nemzetközi szállítást - beleértve a személy- és áruszállítást -, az energiával kapcsolatos tevékenységeket és az energiaelosztást, továbbá az elektronikus információs és kommunikációs hálózatokat érintő fenyegetések kezelése. Ezen intézkedéseknek külön hangsúlyt kell fektetniük a régiókon átnyúló együttműködésre, valamint a kockázati tudatossággal, a sebezhetőségi elemzésekkel, a vészhelyzeti felkészültséggel, a riasztás és annak következményei kezelésével kapcsolatos nemzetközi normák alkalmazására;

c) a közegészséget fenyegető jelentős veszélyekre, többek között a hirtelen kialakuló és esetlegesen több államot érintő járványokra való megfelelő reagálás biztosítása;

d) az éghajlatváltozás által gyakorolt, a békét és a biztonságot esetlegesen destabilizáló, globális és több régióra kiterjedő hatások kezelése.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett intézkedések vonatkozásában:

a) elsőbbséget kell biztosítani a két vagy több olyan harmadik ország részvételével folytatott, régiókon átnyúló együttműködésnek, amelyek egyértelmű politikai hajlandóságot mutatnak a felmerülő problémák kezelésére. A terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megvalósítható egy-egy országgal, régióval, illetve nemzetközi, regionális vagy szubregionális szervezettel is;

b) külön hangsúlyt kell fektetni a jó kormányzásra, és összhangban kell állniuk a nemzetközi joggal;

c) a terrorizmus elleni küzdelemben érintett hatóságok támogatását illetően előnyben kell részesíteni a terrorizmus elleni jogszabályok továbbfejlesztésére és megszilárdítására, a pénzügyi, a vámügyi és a bevándorlási jogszabályok végrehajtására és az azokkal kapcsolatos gyakorlatra, a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összehangolt és a nemzetközi jognak megfelelő bűnüldözési eljárások kialakítására, a demokratikus ellenőrzés és az intézményi felügyeleti mechanizmusok megerősítésére, valamint az erőszakos radikalizálódás megelőzésére vonatkozó támogatási intézkedéseket;

d) a kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott támogatást illetően kellő figyelmet kell fordítani arra a nemzetközi együttműködésre, amelynek célja a kereslet, az előállítás és az ártalmak csökkentése érdekében alkalmazott legjobb gyakorlatok előmozdítása.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott területeken nyújtott támogatásnak az alábbiakra irányuló intézkedések elősegítésére kell kiterjednie:

a) a védelmi célú kutatás alternatívájaként polgári kutatási tevékenységek előmozdítása;

b) a polgári kutatási programok keretében érzékeny vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek tárolására vagy kezelésére szolgáló polgári létesítményekkel kapcsolatos biztonsági gyakorlatok javítása;

c) a fegyverkezéshez kapcsolódó, de védelmi programhoz már nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák létrehozásának és a vonatkozó polgári tanulmányok készítésének támogatása az uniós együttműködési politikák és azok céljai keretében;

d) a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek (többek között az előállításukhoz szükséges eszközök és hordozóeszközeik) tiltott kereskedelmének tényleges ellenőrzését kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő illetékes polgári hatóságok kapacitásának megerősítése;

e) a kettős felhasználású termékek kivitele hatékony ellenőrzésének bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása, ideértve a regionális együttműködési intézkedéseket is;

f) a hatékony polgári katasztrófavédelem, a vészhelyzeti tervezés és a válságreagálás, valamint a helyreállító intézkedésekhez szükséges kapacitás kialakítása.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

6. cikk

Általános keret

Az uniós támogatást a 236/2014/EU rendelettel és a következő intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani:

a) a 7. cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok;

b) a 8. cikk szerinti tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok;

c) éves cselekvési programok, egyedi intézkedések és különleges intézkedések;

d) kísérő intézkedések.

7. cikk

Rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok

(1) A 3. cikk és adott esetben a 3a. cikk szerinti uniós támogatás nyújtása rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok keretében történik.

(2) A Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a 3. cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben. Az ilyen rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer - alkalmanként legfeljebb hat hónappal - meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.

Elhúzódó válság és konfliktus esetében a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat.

Az első albekezdésben említett rendkívüli támogatási intézkedés és a második albekezdésben említett rendkívüli támogatási intézkedés együttes időtartama nem haladhatja meg a 36 hónapot.

(3) Amennyiben a rendkívüli támogatási intézkedés költsége meghaladja a 20 000 000 EUR-t, akkor azt a 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) A legfeljebb 20 000 000 EUR költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az intézkedések jellegéről és céljairól, valamint a tervezett pénzügyi összegekről. A Bizottság hasonlóképpen tájékoztatja a Tanácsot azt megelőzően is, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős tartalmi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság az ilyen intézkedések tervezése és végrehajtása során egyaránt figyelembe veszi a Tanács vonatkozó szakpolitikai megközelítését.

(5) A rendkívüli támogatási intézkedések elfogadását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben áttekintést nyújt az elfogadott intézkedések jellegéről, hátteréről és indokolásáról, beleértve azt is, hogy az intézkedések mennyiben egészítik ki a folyamatban lévő, illetve a tervezett uniós reagálást.

(6) A Bizottság a 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban átmeneti intézkedési programokat fogadhat el az Unió külső együttműködési politikáinak hatékony végrehajtásához szükséges alapvető feltételek megteremtése, illetve helyreállítása érdekében.

Az átmeneti intézkedési programoknak a rendkívüli támogatási intézkedésekre kell épülniük.

(7) A Bizottság megfelelő módon, kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet a 3. cikk szerinti uniós támogatás - többek között a tervezett pénzügyi összegek - tervezéséről és végrehajtásáról, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet.

8. cikk

Tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok

(1) A 4. és az 5. cikk, és adott esetben a 3a. cikk szerinti támogatás végrehajtásának általános alapjául tematikus stratégiai dokumentumoknak kell szolgálniuk. A tematikus stratégiai dokumentumoknak keretet kell nyújtaniuk az Unió és a partnerországok vagy az érintett régiók közötti együttműködéshez.

(2) A tematikus stratégiai dokumentumokat a segélyhatékonysági alapelveknek - például a partnerségre, a koordinációra és adott esetben a harmonizációra - megfelelően kell elkészíteni és végrehajtani. Ennek érdekében a tematikus stratégiai dokumentumoknak összhangban kell állniuk a külső támogatásra vonatkozó más uniós eszközök alapján jóváhagyott vagy elfogadott programozási dokumentumokkal, és azokkal nem lehetnek átfedésben.

A tematikus stratégiai dokumentumoknak elvben az Unió - vagy adott esetben a megfelelő tagállamok - és az érintett partnerországok vagy -régiók között folytatott párbeszéden kell alapulniuk, bevonva a civil társadalmat, továbbá a regionális és a helyi hatóságokat annak biztosítása érdekében, hogy az érintett országok vagy régiók kellő felelősséget vállalhassanak a programozási folyamatban.

Az Unió és annak tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy az együttműködési tevékenységeik összhangját és egymást kiegészítő jellegét előmozdítsák.

(3) Minden egyes tematikus stratégiai dokumentumot többéves indikatív programnak kell kísérnie, amely összegzi az uniós finanszírozásra kiválasztott kiemelt területeket, az egyedi célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat és az uniós támogatás időkeretét.

A többéves indikatív programban meg kell határozni az abban szereplő egyes programok indikatív pénzügyi keretét, figyelemmel az érintett partnerországok vagy -régiók szükségleteire és egyedi nehézségeire. A pénzügyi keret szükség esetén összegsáv formájában is megadható.

(4) A Bizottság a 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban hagyja jóvá a tematikus stratégiai dokumentumokat, illetve fogadja el a többéves indikatív programokat. Az említett eljárást az olyan érdemi felülvizsgálatokra is alkalmazni kell, amelyek a tematikus stratégiai dokumentum és a többéves indikatív program jelentős módosítását eredményezik.

(5) A 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás nem alkalmazandó a tematikus stratégiai dokumentumok és a többéves indikatív programok olyan nem érdemi módosításaira vagy technikai kiigazításaira, amelyek alapján finanszírozást csoportosítanak át az indikatív pénzügyi kereten belüli, kiemelt területek között, illetve a kiinduló indikatív pénzügyi keretet legfeljebb 20 %-kal, de 10 000 000 EUR-t meg nem haladó összeggel növelik vagy csökkentik, feltéve, hogy ezek a módosítások vagy technikai kiigazítások nem érintik az említett dokumentumokban meghatározott kiemelt területeket és célkitűzéseket.

Ez esetben a módosításokat vagy technikai kiigazításokat haladéktalanul közölni kell az Európai Parlamenttel és a tagállamoknak a 11. cikkben említett bizottságba delegált képviselőivel.

(6) Amennyiben azt az Unió gyors reagálását igénylő sürgősségi szempontok kellőképpen indokolják a Bizottság a(z) 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárással összhangban módosíthatja a tematikus stratégiai dokumentumokat és a többéves indikatív programokat.

(7) A 236/2014/EU rendelet 17. cikkében említett félidős felülvizsgálati jelentés közzétételét követően végrehajtott programozási vagy program-felülvizsgálati tevékenység során figyelembe kell venni a jelentésben foglalt eredményeket, megállapításokat és következtetéseket.

9. cikk

Civil társadalom

Az e rendelet szerinti intézkedések előkészítése, programozása, végrehajtása és monitoringja során - lehetőség és szükség szerint - konzultálni kell a civil társadalommal.

10. cikk

Emberi jogok

(1) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az e rendelet szerint elfogadott, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések, valamint a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása összhangban legyen a nemzetközi joggal, és azon belül az emberi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal.

(2) Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretnek és cselekvési tervnek megfelelően a Bizottság operatív iránymutatást dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokat figyelembe vegyék az (1) bekezdésben említett intézkedések tervezése és végrehajtása során, különös tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére, valamint a jogszerű eljárásnak - többek között az ártatlanság vélelmének, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jognak - a tiszteletben tartására. Az emberi jogi szempontnak a kiberbiztonságra és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre irányuló intézkedésekben is egyértelműen meg kell nyilvánulnia.

(3) A Bizottság gondosan figyelemmel kíséri az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtását, annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi jogi kötelezettségeknek valómegfelelést. A Bizottság erre vonatkozóan tájékoztatást nyújt a rendszeres jelentéstétel során.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A Bizottság

A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a stabilitást és a békét szolgáló eszközzel foglalkozó bizottság) segíti. A bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

12. cikk

Európai Külügyi Szolgálat

Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal - és különösen annak 9. cikkével - összhangban kell alkalmazni.

13. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1) Az e rendelet végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg a 2014-től-2020-ig tartó időszakra 2 338 719 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keretben meghatározott korlátokon belül.

(3) A 2014-től 2020-ig tartó időszakban:

a) a pénzügyi keretösszeg legalább 70 százalékpontját a 3. cikkben szereplő intézkedésekre;

b) a pénzügyi keretösszeg kilenc százalékpontját pedig a 4. cikkben szereplő intézkedésekre kell fordítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeget további 100 000 000 EUR összeggel kell kiegészíteni, amelyet a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedésekre kell elkülöníteni.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Parlamenttel folytatott stratégiai párbeszédről ( 3 )

Az Európai Bizottság az EUSZ 14. cikke alapján stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet programozása előtt, valamint - adott esetben - az érintett kedvezményezettekkel való első konzultációt követően. Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, az országonkénti/régiónkénti indikatív keretösszegekkel együtt, az egyes országokon/régiókon belül pedig feltüntetve a prioritásokat, a lehetséges eredményeket és a földrajzi programok egyes prioritásaira vonatkozó indikatív keretösszegeket, továbbá a támogatás megválasztott módozatát ( *1 ). Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, a tematikus prioritásokkal, a lehetséges eredményekkel, a támogatás megválasztott módozatával (*1) , valamint a tematikus programokban szereplő prioritások pénzügyi keretösszegeivel. Az Európai Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament e kérdésben képviselt álláspontját.

Az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel a félidős értékelés előkészítése során és azt megelőzően, hogy a programozási dokumentumok bármilyen lényeges felülvizsgálatára sor kerülne e rendelet érvényességi ideje alatt.

Az Európai Bizottság az Európai Parlament felkérésére kifejti, hogy az Európai Parlament észrevételeit mely pontokon vette figyelembe a programozási dokumentumokban, illetve milyen esetleges egyéb lépéseket hajtott végre a stratégiai párbeszéd nyomán.

( 1 ) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

( 3 ) Az Európai Bizottságot a portfólióért felelős biztos szintjén képviselik.

( *1 ) Adott esetben.