EH 2012.07.P6 Az az alperes, aki átruházott állami, önkormányzati feladatot nem lát el, illetve nem minősül jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, nem tartozik az Avtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körbe, amely közérdekű adat kiadására kötelezhető [1992. évi LXIII. tv. 19. § (1) és (3) bekezdések].
Kapcsolódó határozatok:
Pesti Központi Kerületi Bíróság P.92144/2010., Fővárosi Törvényszék Pf.640715/2010/3., Kúria Pfv.21711/2011/5. (*EH 2012.07.P6*, BH+ 2012.9.384), 3026/2015. (II. 9.) AB határozat
***********
A jogerős ítélet a felperes közérdekű adat kiadása iránti keresetét elutasította.
A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a felperes 2010. április 16-án közérdekű adat kiadása iránti igénnyel fordult az alpereshez, amelyben a Margit híd felújításával kapcsolatos II. negyedéves teljesítési igazolásban foglaltakat alapul véve kérte a következő adatokat a munkálatokat végző alperestől:
1. Az általános tételek sor milyen további tételekre bontható, ezeknek mi az értéke, a tételekkel kapcsolatban milyen szállítókkal, alvállalkozókkal kötöttek szerződést, milyen értékben?
2. Az összes további munka (a mederhíd építésétől a fedező jelzőig) milyen részmunkákból áll, azoknak mi az értéke, valamint azokkal kapcsolatban milyen szállítókkal, alvállalkozókkal kötöttek szerződést, milyen értékben?
3. Mit takar pontosan a Kocsivezető állítású váltó és váltófűtés, valamint a Fedező jelző kifejezés?
Az alperes a felperes adatkiadás iránti kérelmét nem teljesítette, ezért a felperes kereseti kérelmében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) alapján ezen adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Jogi álláspontja szerint mivel a Margit-híd felújítása teljes mértékben állami és önkormányzati forrásokból történik, ezért az Avtv. 19. § (6) bekezdése és a Ptk. 81. § (3) bekezdése alapján az általa kért adatok közérdekű adatok.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy az önkormányzattal kötött polgári jogi szerződés adatai az Avtv. rendelkezéseiből következően közérdekű adatok, és üzleti titokra hivatkozással a nyilvánosság elől nem zárhatók el. Megállapította, hogy sem a konzorciumként működő alperes, sem a tagjai nem állnak önkormányzati vagy állami tulajdonban. A másodfokú bíróság kifejtette: az a körülmény, hogy az önkormányzat a feladatkörébe tartozó közfeladat ellátásához egy piaci alapon működő külső gazdasági társaságot vagy társaságok együttesét veszi igénybe, nem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek a közszolgáltatások biztosítását átvállalták volna. E vállalkozások csak annyiban kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítése esetén az ellenszolgáltatás önkormányzati forrásból, azaz közpénzből történik. Tekintettel arra, hogy a konzorcium tevékenysége során nem állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot lát el, ezért az Avtv. 2. § 4. pontja, illetve az Avtv. 19. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség rá nézve közvetlenül nem alkalmazható. Szintén nem tartotta alkalmazhatónak az Avtv. 19. § (5) bekezdésében szabályozott rendelkezést. Mivel az alperes nem közfeladatot ellátó szerv, ezért az Avtv. alapján nem kötelezhető közérdekű adat kiadására. A konzorciummal szerződést kötő önkormányzat a hídfelújítást illetően minden, a kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó adatot, mint az Avtv. alapján közérdekű adatot köteles bárki számára megismerhetővé tenni.
Utalt arra, hogy a Fővárosi Önkormányzattal létrejött vállalkozási szerződés átalányáron került megkötésre.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és az alperes adatkiadásra kötelezését kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint találta alaptalannak hatályában fenntartva a jogerős ítéletet.
A felperes keresetében a Margit-híd felújítására a Fővárosi Önkormányzattal vállalkozási szerződést kötő konzorciumot kérte kötelezni az általa megjelölt közérdekű adatok kiadására.
A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 4. pontja alapján közérdekű adat az állami vagy önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Az Avtv. 19. § (1) és (3) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kötelezhető a feladatkörébe tartozó ügyekben az Avtv. 2. § 4. pontjában meghatározott közérdekű adatok közlésére.
A felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott arra, hogy nemcsak az állam illetve az önkormányzat lát el állami vagy önkormányzati feladatot, ilyen tevékenységet az Avtv. fenti rendelkezése szerint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy is végezhet.
A per alperese a nyílt közbeszerzési pályázatot elnyerő gazdasági társaságokból megalakult konzorcium, amely bár jogi személyiséggel nem rendelkezik, az Avtv. 2. § 8. pontja alapján adatkezelő lehet.
A felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélni, hogy az alperes az Avtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott, a közérdekű adatok közlésének kiadására kötelezhető személyi körbe tartozik-e.
Nem vitásan sem a konzorcium, sem annak tagjai nincsenek állami vagy önkormányzati tulajdonban.
Az Ötv. 1. § (1) bekezdése szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (helyi közügy) önállóan jár el. A (4) bekezdés kimondja: a helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az (5) bekezdés értelmében törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat-és hatáskört is megállapíthat. A (6) bekezdés alapján a helyi önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytat.
Az Ötv. 8. §-a valóban a helyi önkormányzat feladatává teszi a helyi közutak és közterületek fenntartását.
Az Ötv. 9. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban: együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993. december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.
E rendelkezésekből kitűnően a helyi közügyek intézésére, meghatározott feladatok ellátására, hatáskörök gyakorlására irányuló helyi önkormányzást a helyi önkormányzat látja el. Mind a jogszabályban kötelezően meghatározott, mind az önként vállalt feladatok az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok, amelyeket a közszolgáltatások céljából alapított intézmény, gazdasági társaság útján is elláthatnak. Erre a perbeli esetben azonban nem került sor.
Önmagában azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat a felújítási munkálatok elvégzésére vállalkozási szerződést kötött a konzorciummal, nem delegálta rá a közszolgáltatási önkormányzati feladatot, nem ruházta át jogszabályban meghatározott, közutak, közterületek fenntartására vonatkozó feladatkörét. Ez a felperes által hivatkozott, a költségvetésre, a kerékpárút kialakítására, parkrendezésre vonatkozó fővárosi közgyűlési rendeletekből és határozatokból sem következik. Az alperes a vállalkozási szerződéssel csupán a kivitelezési munkákra vállalt kötelezettséget.
Mindezek alapján tehát a konzorcium nem minősül jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek.
A fentiekre tekintettel az alperes nem tartozik az Avtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi körbe, nem lát el átruházott állami, önkormányzati feladatot, és nincs olyan jogszabály sem, amely egyéb közfeladatot ellátó szervvé minősítené. Ezért az Avtv. rendelkezései alapján nem kötelezhető a felperes által kért adatok kiadására.