BH+ 2012.9.384 Az az alperes, aki átruházott állami, önkormányzati feladatot nem lát el, illetve nem minősül jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, nem tartozik az Avtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körbe, amely közérdekű adat kiadására kötelezhető [1992. évi LXIII. tv. 2. §, 19. § (1) és (3) bek.].

A jogerős ítélet a felperes közérdekű adat kiadása iránti keresetét elutasította.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a felperes 2010. április 16-án közérdekű adat kiadása iránti igénnyel fordult az alpereshez, amelyben a X.-híd felújításával kapcsolatos II. negyedéves teljesítési igazolásban foglaltakat alapul véve kérte a következő adatokat a munkálatokat végző alperestől:

1. Az általános tételek sor milyen további tételekre bontható, ezeknek mi az értéke, a tételekkel kapcsolatban milyen szállítókkal, alvállalkozókkal kötöttek szerződést, milyen értékben?

2. Az összes további munka (a mederhíd építésétől a fedező jelzőig) milyen részmunkákból áll, azoknak mi az értéke, valamint azokkal kapcsolatban milyen szállítókkal, alvállalkozókkal kötöttek szerződést, milyen értékben?

3. Mit takar pontosan a Kocsivezető állítású váltó és váltófűtés, valamint a Fedező jelző kifejezés?

Az alperes a felperes adatkiadás iránti kérelmét nem teljesítette, ezért a felperes kereseti kérelmében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) alapján ezen adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Jogi álláspontja szerint mivel a X.-híd felújítása teljes mértékben állami és önkormányzati forrásokból történik, ezért az Avtv. 19. § (6) bekezdése és a Ptk. 81. § (3) bekezdése alapján az általa kért adatok közérdekű adatok.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A másodfokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy az önkormányzattal kötött polgári jogi szerződés adatai az Avtv. rendelkezéseiből következően közérdekű adatok, és üzleti titokra hivatkozással a nyilvánosság elől nem zárhatók el. Megállapította, hogy sem a konzorciumként működő alperes, sem a tagjai nem állnak önkormányzati vagy állami tulajdonban. A másodfokú bíróság kifejtette: az a körülmény, hogy az önkormányzat a feladatkörébe tartozó közfeladat ellátásához egy piaci alapon működő külső gazdasági társaságot vagy társaságok együttesét veszi igénybe, nem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek a közszolgáltatások biztosítását átvállalták volna. E vállalkozások csak annyiban kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítése esetén az ellenszolgáltatás önkormányzati forrásból, azaz közpénzből történik. Tekintettel arra, hogy a konzorcium tevékenysége során nem állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot lát el, ezért az Avtv. 2. § 4. pontja, illetve az Avtv. 19. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség rá nézve közvetlenül nem alkalmazható. Szintén nem tartotta alkalmazhatónak az Avtv. 19. § (5) bekezdésében szabályozott rendelkezést. Mivel az alperes nem közfeladatot ellátó szerv, ezért az Avtv. alapján nem kötelezhető közérdekű adat kiadására. A konzorciummal szerződést kötő önkormányzat a hídfelújítást illetően minden, a kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó adatot, mint az Avtv. alapján közérdekű adatot köteles bárki számára megismerhetővé tenni.

Utalt arra, hogy a Fővárosi Önkormányzattal létrejött vállalkozási szerződés átalányáron került megkötésre.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és az alperes adatkiadásra kötelezését kérte.

A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint az Avtv. 2. § 4. pontjából nem következik az, hogy kizárólag az állam és az önkormányzat lát el állami és önkormányzati feladatot. Az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, mert az információ szabadsága a közhatalom gyakorlásának nyilvánosságát biztosítja, ami feltétele a szabad véleménynyilvánításnak. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/1994. (IV.24.) AB határozatára és a 32/2006. (VII. 13.) AB határozatára.

Az alperes a híd felújításakor a köz érdekében közfeladatot végez, közvetett módon közpénzeket kezel, ezért az azzal kapcsolatos adatok, közérdekű adatok. Utalt a közfeladat Ptk. indokolásában meghatározott fogalmára, amely szerint általában olyan feladat, amelyet egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kell megvalósítania.

Érvelése szerint az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §-a alapján a közterületek fenntartásával kapcsolatos minden adat, mint az önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos adat, közérdekű adat. A város törzsvagyonához tartozó híd karbantartása vitathatatlanul közfeladat, attól függetlenül, hogy az önkormányzat teendőit közpénzből egy magáncég végzi.

Hivatkozott arra, hogy az Önkormányzat költségvetési rendeleteiben önálló tételként szerepel a X.-híd felújítása. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a jogi képviselő útján becsatolt határozatokat és ezzel kapcsolatban indokolási kötelezettségének sem tett eleget. A döntés rendelkezik többek között a kerékpárút kialakításáról és a hídfőnél levő park rendezéséről, amely munkálatokat a kivitelező alperesnek kell elvégeznie. Mindez azt mutatja, hogy a közgyűlés részletesen megvitatja a hídfelújítás aktuális kérdéseit, még az átalánydíjas szerződés megkötését követően is, arról közjogi aktus keretében dönt, azt a kivitelezőnek közpénzből kell megcsinálnia. A magántársaság az önkormányzat döntéseit hajtja végre, így közfeladatot ellátó szerv lesz. Az Önkormányzat és az alperes között létrejött vállalkozási szerződés szerint a kivitelező a megrendelő utasításainak megfelelően köteles elvégezni a munkát. A szerződés egyfajta kontrollt biztosít az önkormányzatnak a közfeladat végrehajtása során. Pénzügyi oldalról való értelmezés szerint az a tevékenység, szolgáltatás tekintendő közfeladatnak, amely teljes egészében vagy döntő hányadában közpénz felhasználásával valósul meg. A Ptk. 81. § (3) bekezdése következtében az önkormányzati vagyon megterhelésével, használatával, azzal való rendelkezéssel kapcsolatos adatok nem minősülnek üzleti titoknak. Funkcionális értelmezés szerint a jogalkalmazó akkor állapíthatja meg egy tevékenységről, hogy közfeladat, ha a feladat jellege szerint az közérdeket szolgál és csak közösségi összefogással valósítható meg.

A felülvizsgálati tárgyaláson a felperes hivatkozott az Alaptörvény 39. § (2) bekezdésére valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.962/2009/4. sz. ítéletére.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

A felperes keresetében a X.-híd felújítására az Önkormányzattal vállalkozási szerződést kötő konzorciumot kérte kötelezni az általa megjelölt közérdekű adatok kiadására.