BH 2009.2.38 Emberölés bűntettének a kísérletét - és nem közlekedési bűncselekményt - valósít meg az a terhelt, aki tehergépkocsijával kilenc kilométeren keresztül üldözi a sértettet, majd balesetet okozva nagy sebességgel belehajt a sértett által vezetett személygépkocsiba [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. f) és i) pont, 16. §, 186. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság K. L. vádlottat folytatólagosan elkövetett rongálás vétsége, ittas járművezetés bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, közúti veszélyeztetés bűntette és a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönre és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, továbbá megszüntette szülői felügyeleti jogát.

A megállapított tényállás lényege a következő:

A vádlott személyiségzavarban szenved, amely azonban nem éri el a betegség szintjét, így vele szemben a beszámítási képességet korlátozó vagy kizáró körülmény nem áll fenn.

1997 nyarán létesített élettársi kapcsolatot Cs. A. sértettel, amely kapcsolatból 2001 augusztusában gyermekük, K. Á. B. sértett született. Kapcsolatuk hat évig zavartalanul működött. Vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt azonban a vádlott 2003 tavaszán előzetes letartóztatásba került, a vele szemben elrendelt kényszerintézkedést csak fél évvel később szüntették meg. Ezt követően az élettársi kapcsolat megszakadt, Cs. A. sértett 2006. július 3-án gyermekével együtt elköltözött otthonról, ezzel egy időben kapcsolatot teremtett T. G. J.-vel, a jelen ügy harmadik, vagyon elleni bűncselekménnyel érintett sértettjével.

A vádlott 2006. augusztus 25-én különböző szórakozóhelyeken nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd a kora reggeli órákban személygépkocsijával T. G. J. sértett házához hajtott, ahol annak az utcán parkoló gépjárművét egy kulccsal megrongálta: csomagterének fedelét mintegy 70 cm hosszan megkarcolta. Erről T. G. J. sértett is hamarosan tudomást szerzett, értesítette a rendőrséget, majd maga is kérdőre kívánta vonni a vádlottat.

A rendőrök érkezését azonban a vádlott nem várta meg, személyautójával elhajtott. Ugyanakkor telefonon felhívta korábbi élettársát, Cs. A. sértettet és azzal fenyegetőzött, hogy a közös gyermeküket külföldre viszi, illetve megöli. Ebben az időpontban a gyermekkorú sértett a vádlott szüleinek házában tartózkodott.

A fenyegetés hatására Cs. A. sértett azonnal a vádlott szüleinek a családi házához indult T. G. J. sértett Peugeot típusú személyautójával. Mire megérkezett, a vádlottat már ott találta, rendkívül feldúlt, ideges állapotban. Éppen a hozzátartozóival veszekedett, szülei lakásában a berendezési tárgyakat felborította, összetörte. Ezért a még pizsamában lévő gyermeket is futva menekítették ki előle, gyk. K. Á. B. sértettet a vádlott nővére ültette be Cs. A. sértett autójába. Az abban helyet foglaló személyeknek még a biztonsági öv bekapcsolására sem volt idejük, amikor a vádlott a szélvédőt kővel megdobálta úgy, hogy az mindkét oldalán pókhálószerűen betöredezett. Az elinduló személygépkocsi bal hátsó üvegét pedig kézzel törte be és Cs. A. sértettet a hajánál fogva próbálta az autóból kirángatni. Ebben a vádlott nővére akadályozta meg.

A gépkocsi elindulását látva a vádlott azonnal az udvaron álló Mercedes Sprinter tehergépkocsiba ült, és a csukott kertkaput kidöntve a sértettek után hajtott.

Cs. A. sértett K. város irányába haladva a gépkocsiból felhívta a rendőrkapitányság ügyeletét, hogy bejelentse a történteket. Már a telefonbeszélgetés elején felismerte a mögötte nagy sebességgel közeledő Mercedest, emiatt előbb a fiára szólt, hogy kapaszkodjon, majd felkiáltott: "jaj, nagyon jön, belém fog jönni, valaki jöjjön gyorsan, nem normális!"

Eközben a Peugeot és a nyomában haladó Mercedes Sprinter 120-130 km/óra sebességre gyorsult fel. Nyomukban a sértett telefonhívása folytán egy rendőrségi gépkocsi haladt, oly módon, hogy folyamatos hang- és fényjelzésekkel, hangszóró használatával igyekeztek a vádlottat megállásra bírni, eredménytelenül.

A szóban forgó útszakaszon 70 km/h sebességkorlátozás van érvényben. A cselekmény elkövetésekor derült, száraz idő volt.

Menekülése közben Cs. A. sértett utolért egy Suzuki típusú személyautót, emiatt lassítania kellett, majd miután a vele szembeni sáv szabaddá vált, mintegy 60-70 km/órás sebességgel megkezdte annak előzését. A hozzávetőlegesen 98-105 km/óra sebességgel érkező vádlott ekkor fékezés nélkül belehajtott a Cs. A. sértett által vezetett személygépkocsiba, aminek következtében a gépkocsi 58 méter megtételét követően lesodródott az úttestről és további 28 métert tett meg a füves útpadkán, míg végül a tengelye körül kétszer átfordulva, a tetején nyerte el a nyugalmi helyzetét.

A vádlott továbbhaladt és a következő kereszteződésnél balra kanyarodott, ahol nekiütközött egy villanyoszlopnak. Kiugrott a tehergépkocsiból és elfutott, a nyomába eredő járőrök egy közeli kertben fogták el. A vádlott még ekkor is indulatos volt, s továbbra is a "családja" megölésével fenyegetőzött.

A baleset következtében Cs. A. és gyk. K. Á. B. sértett nyolc napon belül - maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás nélkül - gyógyuló sérüléseket szenvedett el.

A cselekmény elkövetésekor a vádlott vérében 1,12 ezrelék volt az alkoholkoncentráció foka, amely enyhe fokú befolyásoltságot idézett elő.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a cselekmények vád szerinti, élet elleni bűncselekményként történő értékelése végett, valamint súlyosbításért, míg a vádlott és a védő eltérő minősítés, és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le, az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges adatokat maradéktalanul beszerezte. Kellő részletességgel hallgatta ki az események közvetlen résztvevőit, illetve azokat a személyeket, akik a történésekről bármilyen információval bírtak.

Az ittas állapotban történő járművezetés tényét, illetve T. G. J. sértett gépkocsijának a megrongálását a vádlott nem vitatta, mint ahogy azt sem, hogy rendkívül feldúlt állapotban érkezett meg a szülei családi házához, ahol a hozzátartozóiban riadalmat ébresztve erőszakosan, magából kivetkőzve viselkedett. Nem tagadta azt sem, hogy a már mozgásba lendülő Peugeot személyautó szélvédőjét és bal hátsó ablakát is megrongálta, majd a csukott kertkaput átszakítva a sértettek üldözésébe kezdett.

A rendőrség ügyeletese a sértett segélyhívását rögzítette, a nagy sebességgel közlekedő járművek mozgását rendőrjárőrök is figyelemmel kísérték, a szolgálati gépkocsi videokamerája erről felvételt is készített. Az út kanyarulata és az út melletti sűrű növényzet takarása miatt kizárólag az ütközésről nem készült felvétel, annak azonban több szemtanúja volt.

Ugyanakkor az ütközés keletkezési mechanizmusára vonatkozó vádlotti védekezést több adat is cáfolta.

A vádlott vallomásában Cs. A. sértett váratlan és irányjelzés nélküli kormánymozdulatára igyekezett az ütközést visszavezetni, azt hangsúlyozva, hogy már a menetirány szerinti bal oldali sávban haladt, amikor a Peugeot hirtelen elévágott.